Az influenzavírusok nem túl ellenállóak a környeztei hatásokkal szemben, a napfény, a kiszáradás és akár a szappanszerű anyagok igen gyorsan semlegesítik őket, de a hűvös-nedves-borul időjárás kedvez a terjedésüknek, ilyen körülmények közt aeroszolban, lebegő cseppecskékben napokig, vízben, trágyában, egyéb szerves anyagban hetekig fertőzőképesek maradnak. A tolltüszők leváló hámsejtjei egyes megfigyelések szerint akár még ennél is hosszabb időre képesek konzerválni a vírust. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.

Mely madarak fogékonyabbak a fertőződésre?

A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertőzöttek, és ezek azok, amelyek tünetmentesen is hordozhatják a vírust. A megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés is kialakul, és gyakran még a légzőszervi tünetek megjelenése előtt – sokszor idegrendszeri tünetek közepette – elhullanak. A legyengült és elhullott madarakból táplálkozó dögevők, ragadozók (sasok, solymok, ölyvek, varjúfélék) szintén hordozókká válhatnak, akár meg is betegedhetnek és szintén el is hullhatnak. 

A baromfitelepek fertőződése esetén az ott található nagy mennyiségű fertőzött madár vírustermelése a környéken élő, kevésbé fogékony madarakat is megfertőzheti, különösen, ha ezek közvetett kapcsolatba kerülnek a fertőzött állománnyal, például takarmány útján (veréb, galamb) vagy az ott élő rágcsálók által (baglyok, ölyvek). Általában a kis énekesmadarak, mint fecskék nem túl fogékonyak a vírusra, még járványkitöréssel érintett telepeken sem.

Magyarországon házi macskából is kimutatták már a vírust.

Milyen vírusok voltak jelen az elmúlt években Európában?

Európában 2016/2017 telén a H5N8 altípusú vírus okozott járványt, ami az eddigi törzseknél virulensebb, azaz megbetegítő képessége erősebb. Ezt követően napjainkig a H5N1 járványok térnek vissza évről évre, egyre nagyobb és nagyobb kárt okozva. 2020-ban például sosem látott, 2000 fölötti esetszámot produkált a járvány Franciaországban, azóta ott az ágazati összefogásnak köszönhetően vakcinázási programot vezettek be, ami sikeresen előzte meg a nagy járványok kialakulását. 

Vándormadaraktól elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát?

A madárinfluenza igen nehezen fertőz emberi sejteket. Ennek fő oka, hogy más típusú sejtfelszíni molekuláink vannak, mint a madaraknak. Ezek a molekulák a kulcslyuk, melyhez a vírus Haemaglutininje – innen a H5N1-ben a H – a kulcs. A humán sejtek felszínén lévő kulcslyuk viszont nagyon eltérő, így nagyon meg kell küzdeni azért, hogy az ember elkapja a madárinfluenzát. Nincs olyan dokumentált eset, amikor vadon élő madártól valaki elkapta volna a vírust, valamennyi esetben házi állományokkal való kontaktus, a védőfelszerelés teljes vagy részleges hiánya, a személyi higiénia elhanyagolása és a gyenge immunrendszer (idős kor, egyéb betegség) volt a hajlamosító tényező. 

A 2022-es évben a járvány Észak-Amerikára is átterjedt, és ott később kialakult egy olyan variáns, ami a tőgymirigy sejtjeihez adaptálódott, és a tejelőmarha állományokban tünetmentesen terjedt szét. Ezt a variánst Európában azóta sem észlelték, de a készenlét folyamatos, ugyanis az USA-ban több haláleset is köthető hozzá. Ha a vírus – nagy nehezen – megfertőzi az embert, akkor a normál humán influenzánál sokkal súlyosabb a kórlefolyás, emésztőszervi és idegrendszeri tünetek is gyakoriak, a halálozási arány pedig 50% fölötti. 

Mivel a vírus rendkívül változékony, kerülni kell az olyan helyzetet, ami a gazdaváltást és az ezzel kapcsolatos evolúciós folyamatokat elősegíti. A fertőzött baromfiállományokat fel kell számolni, a madár-ember kontaktust minimalizálni kell. Soha ne fogjunk meg kesztyű nélkül döglött madarat, különösen, ha fennáll a fertőzés gyanúja! 

A jóléti társadalmakban a lakosság alapvetően nem érintkezik vízimadarakkal, ez alól
sajnálatos kivételt jelent a vízimadarak teljesen felelsleges, a madarakra, a környezetre
és az emberekre egyaránt veszélyt jelentő etetése - ezért kérjük a lakosságot,
hogy ezt ne tegyék (videó: Orbán Zoltán)

Mi a teendő, ha vadmadár-tetemet találunk?

Ha a lakókörnyezetünkben egy vagy több madártetemet észlelünk, a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy járási főállatorvost értesíthetjük. Ő intézkedik a tetem vizsgálatáról és elszállításáról. A vadon élő madarakra számtalan halálozási faktor hat, a madárinfluenza ezek közül az egyik. A hideg tél folyamán legyengült állandó vagy itt tartózkodó vonuló madarak nagyobb eséllyel hullanak el. A természetes halálozási tényezők mellett számtalan emberi tényező is szerepet játszik (középfeszültségű távvezetékek, legális vagy illegális vadászat stb.). Így egy tetem megtalálása esetén nem kell feltétlenül a madárinfluenzára gondolni, nem kell megijedni, de biztosan csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani az elhullás okát.

Jelenthet-e veszélyt az énekesmadarak téli madáretetése? Egyáltalán etessük-e a madarakat?

Az énekesmadarakra téli madáretetés nem jelent veszélyt – már ami a madárinfluenzát illeti, az etetőkre járó madárfajok jellemzően nem érintettek a madárinfluenzával. Érdemes azonban jobban figyelni a higiénés szabályok betartására, azaz alaposan mossunk kezet, ha madárürülékkel kontaktusba kerülünk, és időnként tisztítsuk le és fertőtlenítsük a madáretetőket, hogy az ne legyen fertőzésközvetítő más betegségek  esetén (cinegehimlő, trichomonas, Paramyxovírus). Ahogy az előzőekben is említettük a vízi- és ragadozómadarak az elsődlegesen hordozók. Kérjük a lakosságot, hogy a vízimadarakat ne etessék!

Mennyire jelent veszélyt a parkokban, játszótereken lévő madárürülék?

Különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést! Ez – függetlenül a madárinfluenzától – minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti.

Nálunk is megkaphatják-e baromfihústól a fertőzést az emberek?

Amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták, úgy a termék a címkén szerepeltetett fogyaszthatósági időn belül biztonságosan fogyasztható, a fertőzött állományok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Természetesen jelen esetben is, mint általában, fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, a nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.

Az MME is részt vesz a madárinfluenza-vizsgálatokban

A NÉBIH-OJK  3600/175-1/2020. számú határozata alapján az MME éves szinten több ezer mintával végez monitoringot a hazai járványhelyzet folyamatos követésére. A programban több tucat gyűrűző vesz részt, az eredményekről pedig szezonális összesítés és beszámoló készül.

AKIT RÉSZLETESEBBEN IS ÉRDEKEL A TÉMA

Milyen vírus volt jelen 2016/2017 telén Európában?

Európában 2016/2017 telén a H5N8 altípusú vírus okozott járványt, ami az addigi törzseknél virulensebb, azaz megbetegítő képessége erősebb volt.

A vadon élő madarakat érintő világjárvány 2022/2023 őszi téli kitörése

A 2022 őszi/2023 telelési időszakban érkeztek az első jelzések akár tízezres nagyságrendű, elsősorban darvakat érintő tömeges pusztulásokról olyan nagyforgalmú vízimadár telelőhelyekről, mint példul Izrael.

Ezt követően a 2023-as tavaszi vonulással indult el az a madárinfluenza-világjárvány, mely a vírus kórokozót  hordozó madarakkal eljutott a vízimadarak fészkelőterületeire. A járvány azóta is jelen van és 2025-ig jelentős pusztítást végzett és végez számos vízimadár-faj fészkelő, vonuló és telelő állományában.

A kór Magyarországra is eljutott 2023 nyarára és tömeges elhullást okozott abban az évben a sirályok költőszigetein.  

A 2025 őszén kialakult helyzet

Az első hivatalosan megerősített járványkitörés 2025.10.28-án történt Tiszajenőn, egy pecsenyekacsa-állományban. Ez után az ön által most olvasott honlapoldalunk 2025.11.11-ei frissítéséig új esemény nem történt. 

Ezt megelőzően egy elhullott kárókatona (2025.09.11.) és egy egészséges csörgő réce (2025.10.10.) esetében mutatták ki a vírust Dinnyésen, illetve Balmazújváros határában produkált pozitív mintát egy elhullott nyílfarkú réce (2025.10.30). 

Sajnos az európai helyzetkép nem épp szívderítő. Lengyelország a madárinfluenza mellett a baromfipestissel is küzd, Németországban, Hollandiában és Franciaországban is egyre több az új eset baromfiállományokban, illetve tömeges darupusztulásokról is érkeznek hírek.

Egy ilyen járvány esetében nem mehetünk el a gazdasági hatások, illetve a gazdasági hatásokra adott válaszok járványtani hatása mellett. A kieső szülőpárok naposhiányt eredményeznek, de a nagyobb területek lezárása a kieső nevelőfelületen keresztül napos többletet. E kettő gyakran nincs egymással térben és időben szinkronizálva – az eredmény akár nagyobb régiókon átívelő megnövekedett élőállat forgalom. 

A zónába kerülő telepek állományai csak egy szűkebb piacon értékesíthetők, ami lenyomja az árakat, máshol viszont hiány lép fel, nőnek az árak, ez is elindít egy megnövekedett forgalmat. A gazdasági szereplők túlélésért tett lépései tehát – a megnövekedett élőállat- és termékforgalom miatt – a járvány terjedésének is kedvezhetnek, amit a legprecízebb és legszigorúbb hatósági ellenőrzés sem tud nullára csökkenteni. 

Az influenza mellett más fertőző állatbetegségek terjedése is felgyorsul a járvány hatására, amelyeknek akár humán egészségügyi jelentősége is lehet (pl. Salmonella). A diverzebb patogénnyomás termeléskiesést és nagyobb antibiotikum felhasználást eredményez, ami az pedig egyik oldalon nagyobb önköltséget, a másik oldalon pedig az állategészségügyben és a humán egészségügyben is egyre jelentősebb probléma, az antibiotikum rezisztencia terjedését segíti elő. 

Mindebből látható, hogy bár a madárinfluenza közvetlen hatása az emberekre elhanyagolható, és a gazdaváltás kockázata is csekély a mi társadalmi és állattartási szokásaink mellett, a közvetett hatások egészen messzire gyűrűznek az élelmiszerláncon keresztül.

A járvány megelőzése (mérséklése) közös érdekünk, ezért ha elhullott, vagy legyengült madarat talál, akkor feltétlenül értesítse a területileg illetékes nemzetipark igazgatóságot és a vármegyei kormányhivatal állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági főosztályát. A madarat csak megfelelő személyi védelem mellett szabad megfogni, tehát minimum maszk és gumikesztyű. 
Akinek otthon baromfiállománya van, az lehetőleg minden vadmadár kontaktust kerüljön, a madarait pedig zárt térben etesse-itassa.

További hasznos információk

• NÉBIH madárinfluenza információs oldal >> 
• Folyamatosan frissülő információ - Madárinfluenza kitörések Magyarországon térképekkel >>
• A vadmadár-esetek, kitörési pontok, valamint a védőkörzetek és megfigyelési körzetek online térképen >>    
• Az Európai Bizottság által kiadott információk (angolul) >>
• A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által közzétett információk >> 

Kérdéseivel az alábbi állami szerveket keresheti:

• területileg illetékes járási hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya;
• területileg illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért és állategészségügyért felelős főosztálya;
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálat.

A cél természetesen nem az, hogy a cikket olvasva mostantól mindenki kedvelje a "bogarakat", hanem az, hogy az utca embere és a rovarirtással foglalkozó hivatásosok is megismerkedjenek ezzel az állatcsoporttal, és ne pusztítsák, ne pusztíttassák el a veszélyt nem jelentő tőrösdarazsakat.
 

A termetes tőrösdarazsak ártalmatlanok!

Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.

Ezek a rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.

Biológiai védelem a gyökérkártevő pajorok ellen is

A tőrösdarazsak parazitoidok, a szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát.

A rózsabogárlárvák a komposzt gyakori lakói (fotó, videó: Orbán Zoltán)

Elképesztő érzékeléssel derítik fel a talajban, fában megbúvó lárvákat, hogy a faanyagon keresztül, vagy magukat a talajba ásva a nagytermetű lárvát megszúrva speciális mérgükkel megbénítsák, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!

Van köztük védett is!

Irtásuk nem csak jól felfogott érdekeink és ártalmatlanságuk miatt értelmetlen és önsorsrontó, de azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Elpusztításukkal éppen ezért akár több éves börtönbüntetést is kockáztat az elkövető. A tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos egy éve, 2016 júniusában is számos ilyen állat pusztulását okozta a fővárosban, amikor egy rovarirtó tömegesen mérgezett le tőrösdarazsakat a Városligetben.

A természetvédelmi komposztáló számukra is vonzó

A kerttulajdonosoknak, gazdálkodóknak tehát elemi érdeke, az amatőr természetbúvároknak pedig érdekes élményt jelent, ha a közelükben a tőrösdarazsak is megtalálják az életfeltételeket. A sajnálatos módon feledésbe merülő, többfunkciós természetvédelmi komposztálók erre is megoldást kínálnak, mivel a korhadó növényi anyagokkal táplálkozó, a komposztálásban is nélkülözhetetlen nagytermetű lárvák egyben a tőrösdarazsakat is a közelünkbe vonzzák.

Különösen a kisebb zsákmányt igénylő sötétszárnyú tőrösdarazsakkal találkozhatunk
a komposztálónál (videók: Orbán Zoltán)

Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő tőrösdarazsaktól! Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen "rajzást", érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak azéletét.

"Bogárnézőket" is használhatunk a kertben

A Madárbarát kert gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök is, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.

"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (fotó: Orbán Zoltán)

Mit tehetünk tőrösdarazsak törvénytelen elpusztítása esetén?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

• Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
• Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
• LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
  A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
  A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
• Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
• Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása vagy megrongálása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több ártalmatlan tőrösdarázson, és a tőlük indokolatlanul félő járókelőn segítsünk. Köszönjük!
 

Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat 
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán