Természetes vizekben a vírus legalább egy-két hétig, a bélsárban hónapokig fertőzőképes marad. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.

Mely madarak fogékonyabbak a fertőződésre?

A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertőzöttek, és ezek azok, amelyek tünetmentesen is hordozhatják a vírust. A megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés is kialakul, és gyakran még a légzőszervi tünetek megjelenése előtt – sokszor idegrendszeri tünetek közepette – elhullanak.

Milyen vírus volt jelen 2016/2017 telén Európában?

Európában 2016/2017 telén a H5N8 altípusú vírus okozott járványt, ami az eddigi törzseknél virulensebb, azaz megbetegítő képessége erősebb.

Miért a hattyúk betegedtek meg? Vannak-e olyan madarak, amelyek szervezetében kevésbé vagy egyáltalán nem található meg a vírus?

A vadmadarak közül a vízimadarakról, és közülük is elsősorban a récefélékről (Anatidae) tudjuk, hogy szervezetükben szinte minden madárinfluenza altípus megtalálható, méghozzá úgy, hogy a fertőzés náluk az esetek többségében tünetmentes marad, nem betegszenek meg. Az egyes madárfajok vírusra való érzékenysége azonban eltérő. Úgy tűnik, hogy a hattyúk könnyen megbetegszenek, és mivel a jégmentes helyeken, az úgynevezett "lihogókban" nagy sűrűsében fordulhatnak elő, így nagyobb az esélye, hogy megfertőzik egymást.

Vándormadaraktól elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát?

A 2016/2017-es madárinfluenza-járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő. Több intézet – WHO, ECDC (EU), FLI (Németország), CDC (USA) – egymástól függetlenül elvégzett vizsgálata is mind a vírus emberhez történő adaptálódásának alacsony kockázatát állapította meg. Azonban a kórokozó influenzavírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, amely embereket is képes megbetegíteni. Európában ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.

Az adaptálódás alacsony kockázata ellenére is arra kérjük a lakosságot, hogy lehetőleg ne érintkezzenek vadmadarakkal! Az adaptálódás olyan esetekben történhet meg, ha valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozik egy fertőzött madár testváladékával, ürülékével és a testváladékokkal érintkező emberben már van emberi influenza. A mindennapok során erre leginkább a vízimadarak teljesen felesleges és mindenekelőtt a madarakra veszélyes etetőhelyein kerülhet sor. 

Mi a teendő, ha vadmadár-tetemet találunk?

Ha a lakókörnyezetünkben egy vagy több madártetemet észlelünk, a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy járási főállatorvost értesíthetjük. Ő intézkedik a tetem vizsgálatáról és elszállításáról. A vadon élő madarakra számtalan halálozási faktor hat, a madárinfluenza ezek közül az egyik. A hideg tél folyamán legyengült állandó vagy itt tartózkodó vonuló madarak nagyobb eséllyel hullanak el. A természetes halálozási tényezők mellett számtalan emberi tényező is szerepet játszik (középfeszültségű távvezetékek, legális vagy illegális vadászat stb.). Így egy tetem megtalálása esetén nem kell feltétlenül a madárinfluenzára gondolni, nem kell megijedni, de biztosan csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani az elhullás okát.

Igaz-e, hogy a városi madarak, a galambok, a házi verebek és a varjak nem terjesztenek madárinfluenzát?

Néhány galambfajból, ragadozó madárból, illetve énekesmadárból is kimutatták már a madárinfluenza-vírust, de ezek elszigetelt, egyszeri esetek voltak, leginkább a vízimadarak érintettek a betegségben. A sokkal kisebb termetű énekesmadarak bármilyen megbetegedés során valószínűleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket, így nem is játszhatnak jelentős szerepet a kórokozók nagyobb távolságokra történő elhurcolásában.

Fontos hangsúlyozni, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévő fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hisz az eddigi vizsgálatok alapján a hazai énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát.

Jelenthet-e veszélyt az énekesmadarak téli madáretetése? Egyáltalán etessük-e a madarakat?

Az énekesmadarak téli madáretetés nem jelent veszélyt. Az etetőkre járó madárfajok jellemzően nem érintettek a madárinfluenzával. Érdemes azonban jobban figyelni a higiénés szabályok betartására, azaz alaposan mossunk kezet, ha madárürülékkel kontaktusba kerülünk, és időnként tisztítsuk le és fertőtlenítsük a madáretetőket, de ezen kívül nincsen más teendő. Ahogy az előzőekben is említettük a vízimadarak az elsődlegesen hordozók. Kérjük a lakosságot, hogy a vízimadarakat ne etessék!

Mennyire jelent veszélyt a parkokban, játszótereken lévő madárürülék?

Különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést! Ez – függetlenül a madárinfluenzától – minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti.

Nálunk is megkaphatják-e baromfihústól a fertőzést az emberek?

Amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták, úgy a termék a címkén szerepeltetett fogyaszthatósági időn belül biztonságosan fogyasztható. A jelenleg a madarakban kimutatott altípus (H5N8) kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés. Természetesen jelen esetben is, mint általában, fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, a nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.

Az MME is részt vesz a madárinfluenza-vizsgálatokban

A NÉBIH megbízásából az MME novembertől napjainkig folyamatosan végez mintavételezést élő madarakból. Az eddig vizsgált több mint 150 vízimadárból (bütykös hattyú, szárcsa, tőkés réce) származó minta mindegyike negatívnak bizonyult. Elpusztult vadon élő madarakból eddig kb. 80 esetben mutatták ki a vírust.

Madárinfluenza-mintavétel 2017. január 20-án Tokajban – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Papp Ferenc).

További hasznos információk

• NÉBIH madárinfluenza információs oldal >> 
•  
• Folyamatosan frissülő információ - Madárinfluenza kitörések Magyarországon 2016-ban és 2017-ben, térképekkel >>
•  
• A kitörési pontok, valamint a védőkörzetek és megfigyelési körzetek online térképen >>   
•  
• Vadmadár eseteket összefoglaló online térkép >>    
•  
• Az Európai Bizottság által kiadott információk (angolul) >>
•  
• A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által közzétett információk >> 
•  

További kérdésekkel, kérjük, forduljon:

• a területileg illetékes járási hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályához, a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonságért és állategészségügyért felelős főosztályaihoz, vagy
•  
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához!
•  

Hadarics Tibor – Karcza Zsolt – Halmos Gergő

A cél természetesen nem az, hogy a cikket olvasva mostantól mindenki kedvelje a "bogarakat", hanem az, hogy az utca embere és a rovarirtással foglalkozó hivatásosok is megismerkedjenek ezzel az állatcsoporttal, és ne pusztítsák, ne pusztíttassák el a veszélyt nem jelentő tőrösdarazsakat.
 

A termetes tőrösdarazsak ártalmatlanok!

Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.

Ezek a rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.

Biológiai védelem a gyökérkártevő pajorok ellen is

A tőrösdarazsak parazitoidok, a szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát.

A rózsabogárlárvák a komposzt gyakori lakói (fotó, videó: Orbán Zoltán)

Elképesztő érzékeléssel derítik fel a talajban, fában megbúvó lárvákat, hogy a faanyagon keresztül, vagy magukat a talajba ásva a nagytermetű lárvát megszúrva speciális mérgükkel megbénítsák, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!

Van köztük védett is!

Irtásuk nem csak jól felfogott érdekeink és ártalmatlanságuk miatt értelmetlen és önsorsrontó, de azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Elpusztításukkal éppen ezért akár több éves börtönbüntetést is kockáztat az elkövető. A tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos egy éve, 2016 júniusában is számos ilyen állat pusztulását okozta a fővárosban, amikor egy rovarirtó tömegesen mérgezett le tőrösdarazsakat a Városligetben.

A természetvédelmi komposztáló számukra is vonzó

A kerttulajdonosoknak, gazdálkodóknak tehát elemi érdeke, az amatőr természetbúvároknak pedig érdekes élményt jelent, ha a közelükben a tőrösdarazsak is megtalálják az életfeltételeket. A sajnálatos módon feledésbe merülő, többfunkciós természetvédelmi komposztálók erre is megoldást kínálnak, mivel a korhadó növényi anyagokkal táplálkozó, a komposztálásban is nélkülözhetetlen nagytermetű lárvák egyben a tőrösdarazsakat is a közelünkbe vonzzák.

Különösen a kisebb zsákmányt igénylő sötétszárnyú tőrösdarazsakkal találkozhatunk
a komposztálónál (videók: Orbán Zoltán)

Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő tőrösdarazsaktól! Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen "rajzást", érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak azéletét.

"Bogárnézőket" is használhatunk a kertben

A Madárbarát kert gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök is, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.

"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (fotó: Orbán Zoltán)

Mit tehetünk tőrösdarazsak törvénytelen elpusztítása esetén?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

• Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
• Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
• LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
  A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
  A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
• Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
• Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása vagy megrongálása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több ártalmatlan tőrösdarázson, és a tőlük indokolatlanul félő járókelőn segítsünk. Köszönjük!
 

Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat 
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán