Hungary’s Woodpeckers

Woodpeckers (Picidae) are globally widespread, occurring from sea-level to high altitudes on every continent except Oceania (Australia, New Zealand, Papua and islands east of there) and Antarctica. They are absent also from Madagascar and the Arctic. There are more than 200 species worldwide, 11 in Europe, of which 9 occur in Hungary. 8 species are resident and 1, the Wryneck, is migratory. All woodpeckers in Hungary are legally protected.

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) A Harkályvédelmi Szakosztály logójául választott harkályfaj kulcsfontosságú, a természetes állapotú, idős korú, korhadt fában gazdag erdők fontos indikátora. Ez a legritkább, és az egyetlen fokozottan védett harkályfaj Magyarországon. Jelenleg 260-760 párt becsülnek a szakemberek. Csoportunk egyik célja, hogy országos felmérést végezve pontosabb adatokat gyűjtsünk az állomány méretéről, változásáról és veszélyeiről. Bővebb információ

 


Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) / White-backed Woodpecker
Fotó: Gerard Gorman

White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos) This species was chosen for our group logo because it is a key species, an important indicator of mature, deadwood rich forests. It is the rarest, most range-restricted and hence only Strictly Protected woodpecker species in Hungary. Currently 260-760 breeding pairs are estimated. One of our group’s aims is to conduct a nationwide survey to gather more precise data on its population size, trends and threats. The leucotos subspecies occurs.


Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Bővebb információ

 


Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) / Syrian Woodpecker
Fotó: Gerard Gorman

Syrian Woodpecker (Dendrocopos syriacus) Across its range, including Hungary, this species is one of the most ‘urban’ woodpeckers. It is typically found in open, lightly wooded areas, gardens, orchards, vineyards, and other ‘man-made’ habitats. It was first observed in Hungary in the 1930s, having expanded from the Balkans, and quickly spread through most of the country. Today it is common and widespread with 44,000-65,000 pairs estimated, but current trends are unclear.


Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Bővebb információ

 

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) / Great Spotted Woodpecker
Fotó: Gerard Gorman

Great Spotted Woodpecker (Dendrocopos major) This familiar species is found across Eurasia from the British Isles to Japan and even North Africa. It is the most common and widespread woodpecker in Hungary, a generalist and omnivore that inhabits all kinds of wooded habitats: natural, managed, cultivated, in both rural and urban areas. Over 300,000 pairs and an increasing trend are estimated. The pinetorum subspecies occurs.


Kis fakopáncs (Dryobates minorBővebb információ

 


Kis fakopáncs (Dryobates minor) / Lesser Spotted Woodpecker
Fotó: Gerard Gorman

Lesser Spotted Woodpecker (Dryobates minor) At 14-16 cm the Lesser Spotted Woodpecker is the smallest member of the family in Europe. It is fairly common and widespread in Hungary occurring in most places with broadleaved woodlands, in both uplands and lowlands. It is often probably overlooked however and so its precise distribution and population trends are unclear. Between 12,500-16,500 pairs estimated. The hortorum subspecies occurs.


Közép fakopáncs (Dendrocoptes mediusBővebb információ

 


Közép fakopáncs (Dendrocoptes medius) / Middle Spotted Woodpecker
Fotó: Barkóczi Csaba

Middle Spotted Woodpecker (Dendrocoptes medius) Most of the Hungarian population of Middle Spotted Woodpeckers is found in broadleaved woodlands, often with mature oaks, in hilly areas. In the north of Transdanubia, Buda Hills and Mátra Hills a decline in numbers has been noted, but in the south of Transdanubia and north-eastern hills an increase is apparent. Between 23,500-25,500 pairs are estimated nationwide. The nominate medius subspecies occurs.


Zöld küllő (Picus viridis) Bővebb információ

 


Zöld küllő (Picus viridis) / European Green Woodpecker
Fotó: Gerard Gorman

European Green Woodpecker (Picus viridis) Most of the global population of Green Woodpecker occurs in Europe. It is fairly common and widespread in Hungary, occurring in both lowlands, hilly regions and urban areas, being absent only from closed forests. Between 15,000-17,000 pairs are estimated with an increasing trend suspected. It is highly terrestrial in foraging behaviour, specializing in feeding on ground-dwelling ants. The nominate viridis subspecies occurs.


Hamvas küllő (Picus canus) Bővebb információ

 


Hamvas küllő (Picus canus) / Grey-headed Woodpecker
Fotó: Gerard Gorman

Grey-headed Woodpecker (Picus canus) The Grey-headed Woodpecker occurs over a vast range, from continental Europe to the Far East. In Hungary it occurs mainly in forested hilly regions, especially with mature broadleaved trees but also in orchards and parkland. It is absent from most lowland areas except for some riverine woodlands. Between 1800-2300 pairs are estimated with a stable trend suspected. It is mostly terrestrial in its foraging habits, feeding on ground-dwelling ants. The nominate canus subspecies occurs.


Fekete harkály (Dryocopus martius) Bővebb információ

 


Fekete harkály (Dryocopus martius) / Black Woodpecker
Fotó: Csonka Péter

Black Woodpecker (Dryocopus martius) The Black Woodpecker occurs across Eurasia, from continental Europe to the Far East. In Hungary it is fairly common and widespread, inhabiting a great range of forests and woodlands, even lowland plantations and parks, as long as there are some large trees for nesting. In the 20th century the species greatly increased in number and range, today the population is mostly stable. Between 13,500–15,500 pairs are estimated. The nominate martius subspecies occurs as it does across most of the species’ range.


Nyaktekercs (Jynx torquilla) Bővebb információ

 


Nyaktekercs (Jynx torquilla) / Eurasian Wryneck
Fotó: Gerard Gorman

Eurasian Wryneck (Jynx torquilla) The Wryneck is Europe’s only truly migratory woodpecker. It breeds from continental Europe to the Far East, but winters in Africa and southern Asia. Birds arrive in Hungary from late March and depart by September. It is fairly common and widespread, inhabiting lightly wooded areas, forest edges and orchards. Wrynecks do not excavate their own holes but use those of other woodpeckers, natural tree cavities or nest-boxes. The population is suspected to be in decline, with between 15,700-16,400 pairs estimated. The nominate torquilla subspecies occurs.

 
 

Magyar gyűrűs réti cankó Svédországban

Július közepén egy hazai jelölésű réti cankót figyeltek meg Umeå közelében (megfigyelő: Emmanuel Naudot).

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Svédországban. Egyben a legészakibb adata a madárfajnak a hazai adatbankban, valamivel megelőzve a pár napja megírt, Finnországban megfigyelt réti cankót. Korábban hét svéd gyűrűs példány került meg itthon, ezek csak fémgyűrűvel jelölt madarak voltak, a legtöbbet a Fertő tónál fogták vissza.


A Svédországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.


Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.
További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Magyar gyűrűs réti cankó Finnországban

Egy hazai jelölésű réti cankót figyeltek meg május közepén, Vaasa közelében (megfigyelő: Roland Lillkala).

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Finnországban, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai adatbankban. Korábban finn jelölésű példányok kerültek kézre itthon az 1960-as, 80-as években, összesen 6 madár.


A Finnországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.


Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

MME Harkályvédelmi Szakosztály / Hungarian Woodpecker Working Group

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Harkályvédelmi Szakosztály (eleinte Munkacsoport) 2019. nyarán alakult, azzal a céllal, hogy összehozza a hazai harkályfélékkel foglalkozó szakembereket és érdeklődőket, ezzel egy olyan közösséget teremtve, ahol lehetőség nyílik a hazai harkályfajokkal kapcsolatos vizsgálatok ismertetésére, szakmai konzultációra, segítve ezzel a jövőbeni kutatási irányok meghatározását is.

The Hungarian Woodpecker Working Group is a network of people with a keen interest in woodpeckers and their habitats. Our mission is to improve the knowledge of woodpeckers through observation and study. Our members (professionals and amateurs, full-time and voluntary) aim to gather data on the status and distribution of Hungary’s nine species. We also aim to promote a greater interest in woodpeckers amongst the general public.

Fontosnak tartjuk az eddig összegyűlt adatok és ismeretek rendszerezését és feldolgozását, valamint bővítését. Emellett pedig szintén hangsúlyt fektetünk a harkályfajok népszerűségének növelésére és az ismeretterjesztésre is.

A harkályfélék családjába (Picidae) világszerte, 225-250 faj tartozik, a sarkvidékeket, valamint Ausztráliát kivéve az egész világon elterjedtek. Az Európában honos 11 faj közül 9 előfordul hazánkban is.


Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) / White-backed Woodpecker

A harkályok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. Odvaik készítésével rengeteg élőlény megtelepedését segítik elő. Világszerte számos állatfaj kötődik faodvakhoz, gerinctelenek és gerincesek egyaránt. Az odvakban nevelik fel utódaikat, pihennek, halmozzák fel készleteiket, áttelelnek stb. A gerinceseken belül másodlagos odúköltő madárfajok, cinegék, légykapók, baglyok, kerceréce, kék galamb stb., emellett emlősök, mint például erdei egerek, pelék, mókusok és denevérek, valamint gerinctelen fajok, darazsak, lepkék.

Az odúkészítő harkályfajok csak olyan korú fás társulásokban képesek szaporodni, ahol elég öregek - elég vastagok - a fák költőodúk készítéséhez. Élőhelyük egészségi állapotának, jóságának, fajgazdagságának indikátorai. Minden harkályfaj csak a preferenciáinak megfelelő élőhelyen tud megtelepedni. A harkályfajok megtelepedése jól előre jelzi a hozzájuk kötődő más fajok megtelepedését is. Ha az adott harkályfaj költ a területen, akkor azok az állatok is megtelepednek, amelyek specifikusan az ő elhagyott odúikat foglalják el. Minél több harkályfaj költ egy erdőben, annál több harkályokhoz kötődő állatfaj találja meg életfeltételeit.

A fentiekből egyenesen következik, hogy a harkályok védelme (más élőlényekéhez hasonlóan) csak az élőhelyük védelmével együtt oldható meg, ezáltal a harkályok védelme az erdőkhöz kötődő, illetve specifikusan a harkályok lététől is függő (pl. odúlakó) fajok védelmét is szolgálja.

A vezetőség e-mail címe: harkalyvedelem@mme.hu

Elnök / Group leader: Gorman Gerard
E-mail: picidae.gerard@gmail.com

Titkár / Secretary: Cserép György
E-mail: gyorgy.cserep@gmail.com

Szakkoordinátor / Ornithological Coordinator: Dr. Németh Csaba
E-mail: csaba.nemeth@onpi.hu

Szakkoordinátor / Ornithological Coordinator: Frank Tamás
E-mail: tamasfrank7@gmail.com

Fehérhátú fakopáncs Munkacsoport koordinátor / White-backed Woodpecker Working Group Coordinator: Molnár Márton
E-mail: marcipalkata@gmail.com

Nyaktekercs Munkacsoport koordinátor / Wryneck Working Group Coordinator: Klébert Antal
E-mail: klebertantal@gmail.com

Webmester / Webmaster: Sztrehárszki Lili
E-mail: sz.lili2002@gmail.com

Hivatalos Facebook oldal / Official Facebook page: 
MME Harkályvédelmi Szakosztály / Hungarian Woodpecker Working Group

Hivatalos Instagram oldal / Official Instagram page:
MME Harkályvédelmi Szakosztály / Hungarian Woodpecker Working Group

Hazai fajok

Magyarországon 28 denevérfaj él, mind védett vagy fokozottan védett.
(Segítség a Denevérmánia plusz elülső borítójának belső oldalán található feladathoz.)

 

Alpesi denevér (Hypsugo savii)


Alpesi denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Bajuszos denevér (Myotis mystacinus)


Bajuszos denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus)


Barna hosszúfülű-denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Brandt-denevér (Myotis brandtii)


Brandt-denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)


Csonkafülű denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)


Durvavitorlájú törpedenevét (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii)


Északi késeidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)


Fehérszélű törpedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus)


Fehértorkú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Hegyesorrú denevér (Myotis blythii)


Hegyesorrú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri)


Horgasszőrű denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii)


Hosszúszárnyú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale)


Kereknyergű patkósdenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)


Kis patkósdenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Közönséges denevér (Myotis myotis)


Közönséges denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)


Közönséges késeidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)


Közönséges törpedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)


Nagy patkósdenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii)


Nagyfülű denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Nimfadenevér (Myotis alcathoe)


Nimfadenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus)


Óriás koraidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Piszedenevér (Barbastella barbastellus)


Piszedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)


Rőt koraidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)


Szoprán törpedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Szőröskarú denevér (Nyctalus leisleri)


Szőröskarú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus)


Szürke hosszúfülű-denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Tavi denevér (Myotis dasycneme)


Tavi denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Vízi denevér (Myotis daubentonii)


Vízi denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

Denevérek

A denevérek, bár a madarakhoz hasonlóan - mellső végtagjaikból kialakult szárnyaik segítségével - kiválóan repülnek, az emlősök közé tartoznak. Egy önálló csoportba, a Chiroptera ("kézszárnyúak") rendbe soruljuk őket. Ez a második legnépesebb emlősrend a rágcsálók után, a jelenleg ismert fajok száma meghaladja az 1300-at. Magyarországon 28 fajuk él.

Számos tévhit, előítélet él az emberekben velük kapcsolatban titokzatos életmódjuk, különleges kinézetük miatt. Ezek sajnos sokszor igen károsak a denevérekre nézve - annak ellenére, hogy hazánkban minden fajuk védett, mégis sok denevér vált és válik a tudatlanságból fakadó félelem áldozatává. Pedig a valóság az, hogy a denevérek kifejezetten hasznos állatok. A hazai fajok mind rovarevők, ezzel jelentős szerepet játszanak az ökológiai hálózatok egészséges működésében, és az embernek is nagy hasznot hajtanak rengeteg szúnyog és mezőgazdasági kártevő elfogyasztásával. Más országokban élnek nektárfogyasztó fajok is, amelyek a virágokat sorban látogatva beporzóként is fontos tagjai az életközösségnek, vagy éppen gyümölcsevő denevérek, nekik a növényi magok terjesztésében jut jelentős szerep. Ezen kívül léteznek kisebb gerincesekkel táplálkozó denevérek, valamint Közép- és Dél-Amerikában él három vérszopó denevérfaj is.

A denevérekről köztudott, hogy repülés közben "ultrahangokat" bocsátanak ki, ezek visszaverődése alapján tájékozódnak. Felmérik a zsákmány helyzetét, kikerülik az akadályokat, akár - a közhiedelemmel ellentétben - az ember haját is. A denevérek által kibocsájtott mélyebb hangok az emberi hallástartományon belül, tehát 20 000 Hz alatt vannak. Az ennél magasabb, az emberi fül számára észlelhetetlen hangokat nevezzük ultrahangoknak. Ezek rezgésszáma másodpercenként meghaladja a húszezret.