SEGÍTEK A VÁSÁRLÁSAIMMAL!

Az adományozás lehetősége elérhető számítógépen, laptopon és már mobilon is, Android és iOS készüléken egyaránt.

Hogyan is működik?

Készítettünk egy rövid videót, amiben bemutatjuk: LINK
Nagyon egyszerű!

Ha tudatos vásárlásaiddal segítenél nincs más teendő, mint:

1. Letölteni a bővítményt
2. Kiválasztani az MME-ét
3. Aktiválni az adományozást
   +1 Ha olyan webshopra téved, amely csatlakozott a felajánlók közé, a bővítmény jelzi ezt, sőt
   +2 Google keresés során a találatoknál is megjelenik, melyik online üzlet él a jótékonyság ezen formájával 

Mi történik a beérkező adományokkal?

A webshopadomány-bővítményen keresztül érkező támogatás teljes egészében madárvédelmi és természetmegőrzési tevékenységünket segíti.

Köszönjük, hogy hozzájárul egy gazdagabb, élhetőbb természeti környezet megőrzéséhez!

LETÖLTÖM A BŐVÍTMÉNYT!

A Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*) az Élőhelyvédelmi Irányelvben kiemelt jelentőségű élőhelyként szerepelnek, valamint magyarországi Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv szerint (PAF) is prioritást élveznek. Ez az élőhelytípus az Európai Unióban csak néhány országban fordul elő. Legnagyobb kiterjedése és egyben elterjedésének központja Magyarországon található, míg kisebb mennyiségben Alsó-Ausztriában, Dél-Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában vannak jelen. Korlátozott földrajzi elterjedése miatt a legveszélyeztetettebb európai élőhelyek közé tartozik.

Ez az jelölő élőhelytípus egy gyűjtőkategória, szikes területeink növényzetét egységesen foglalja magába. Jellemzője, hogy a talaj sófelhalmozódása a talajvíz nyári intenzív párolgásának következménye. A talaj sótartalmának és a vízellátottságnak az egyenetlen eloszlásának megfelelően változatos társulások fordulnak elő mozaikos szerkezetben: 
Szikes rétek: magasfüvű, időszakosan vízzel borított, de szinte egész évben nedves talajú rétek, általában szikes mocsarak közelében. Jellemző egyszikű fajai a fehér tippan (Agrostis stolonifera), réti sás (Carex distans), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). 

Üde mézpázsitos szikfok növényzet: erősen szikes talajú társulás, amelyekben a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) dominál, és időszakosan víz borítja őket. Jellemző fajai még a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), a sziki őszirózsa (Aster tripolium), a sziki útifű (Plantago maritima), egérfarkfű (Myosurus minimus), és az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). 

Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete: szikes tavak kiszáradása után, illetve olyan mélyedésekben alakulnak ki, amelyek a vegetációs időszak nagy részében vízzel borítottak. Főként egyéves, sótűrő növényfajokból állnak, jellemző fajok a bárányparéj (Camphorosma annua) és sóballa (Suaeda) fajok, sziki ballagófű (Salsola soda) és a hegyes bajuszpázsit (Crypsis aculeata).
Szikes mocsarak: magas sótartalmú talajokon fordulnak elő, és a vegetációs időszak nagy részében sós víz borítja őket. Növényzetüket főként a zsióka (Bolboschoenus maritimus), a kötő káka (Schoenoplectus tabernaemontani), az egypelyvás csetkáka (Eleocharis uniglumis) és  a nád (Phragmites australis) uralja.

A szikes puszták kevésbé függenek a vízellátottságtól, míg a szikes vizes élőhelyek erősen vízfüggők. A vízháztartás változásai az élőhelyek összetételének átalakulásához vezethetnek: a csökkenő vízellátás a sztyepp jellegű vegetációnak kedvez a szikes tavak, rétek és nyílt szikfoltok rovására.

Magyarország legutóbbi országjelentése szerint a 1530* élőhely természetvédelmi helyzete kedvezőtlen–nem megfelelő (U1). Bár a jelölő élőhely teljes kiterjedése nem feltétlenül csökken, a klímaváltozás okozta vízhiány következtében a vízfüggő élőhelytípusok visszaszorulnak, és helyüket egyre inkább a szikes sztyeppék veszik át. Ez a folyamat mind az élőhelyek, mind a fajok sokféleségének csökkenéséhez vezet.

Pannon szikes sztyeppékhez és mocsarakhoz kötődő prioritás madárfajok

A Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*) kulcsfontosságú élőhelyek számos madárfaj számára költési és vonulási időszakban egyaránt. A szikes vizes élőhelyek – például mocsarak és szikes tavak – négy kiemelt jelentőségű faj költőhelyei:

Nagy goda (Limosa limosa*)
A világállomány az elmúlt 25 évben mintegy 23%-kal csökkent, míg az európai populáció 30–49%-os visszaesést mutatott. A magyarországi állomány kritikus helyzetben van: 2014 – 2019 között mindössze 80 – 320 párt becsültek (Szép et al., 2020). A 2020 – 2024 közötti időszakban az állomány várhatóan 80 pár alatt maradt a klímaváltozás okozta tartós aszály és az alacsony költési siker miatt. 

Piroslábú cankó (Tringa totanus*)
Az európai állomány mérsékelt csökkenést mutat. Magyarországon az állomány nagymértékben függ a vízviszonyoktól, és éves ingadozást mutat, azonban hosszú távon csökkenő trend figyelhető meg. A 2014 – 2019 közötti időszakban 480 – 850 párra becsülték (Szép et al., 2020). A 2020 – 2024 közötti időszakban az állomány 400 pár alá csökkent (MME, 2024), főként a tartós aszály következtében. 

Böjti réce (Spatula querquedula*)
A világállomány csökkenő tendenciát mutat. Az európai populáció az elmúlt két évtizedben kevesebb mint 25%-kal csökkent. A magyarországi állomány kicsi (280 – 300 pár), és mind a költő-, mind a vonuló állomány csökken. 

Barátréce (Aythya ferina*)
Az európai költőállomány csökken, és a vonuló, valamint telelő állományok is visszaesést mutatnak. A hazai költőállomány szintén csökkenő trendet mutat. Az élőhelyek elvesztése és a klímaváltozás következtében az állomány mindössze mintegy 500 - 700  párra becsülhető.

Miért fontos a palackok visszaváltása természetvédelmi szempontból?

• Csökkenti a hulladék mennyiségét, amely a természetbe kerülhet, veszélyeztetve madarakat és más élőlényeket.

• Mérsékli az új nyersanyagok felhasználását, hiszen az újrahasznosított alapanyag sok esetben kiválthatja az újonnan előállított műanyagot, üveget vagy fémet.

• Támogatja a körforgásos gazdaságot, amely kevesebb energiát igényel és kisebb ökológiai lábnyomot hagy.

Egyetlen palack visszaváltása apróságnak tűnhet, de országos szinten óriási a hatása.

Hogyan tudja a visszajárót az egyesület számára felajánlani?

A MOHU REpont automatáknál a visszaváltás elején lehetősége van QR-kódot megadni. Ha az MME QR-kódját használja:

1. Szkennelje be a QR kódot.

2. Váltsa vissza az üveget, dobozt vagy palackot.

3. A visszatérítési összegnél a BANKI ÁTUTALÁST válassza.

4. Így a MOHU a teljes összeget közvetlenül az MME számlájára utalja – Ön pedig 2 jó dolgot is tett, visszavezette a körforgásba a műanyagot, és jól célra adományozott.

Mire fordítjuk a felajánlott összeget?

Minden egyes palack utáni visszatérítés olyan természetvédelmi munkákat támogat, amelyek közvetlenül a hazai madárvilágot és élőhelyeket védik. Többek között:

• Madárvédelmi programok, odúkihelyezés, monitoring és fajmegőrzési projektek

• Élőhely-helyreállítás, erdők, vizes élőhelyek, gyepek természetvédelmi kezelése

• Oktatási és szemléletformáló programok, amelyek a jövő generációit teszik elkötelezetté

Minden egyes felajánlott forint közvetlenül a természet megóvását szolgálja.

Töltse le az MME REpont QR kódját és járuljon hozzá a természet és a madarak védelemhez!

LETÖLTÖM A QR KÓDOT!

A projekt időtartama
2025. szeptember 1. – 2031. augusztus 31.
Projekt összköltségvetés: 2. 045. 988 €

A projekt partnerek

Az MME, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Sándorfalva Város Önkormányzata végzi azt opereratív munkát, az Agrárminisztérium és a Közigazgatási és Terüleletfejlesztési Minisztérium biztosítja a projekthez kapcsolatos önrészt.

A projektterületek

1. Gátéri Fehér-tó (Gátér – Pálmonostora)
A térség egyik ikonikus szikes tava, ahol a vízvisszatartás kulcsfontosságú. A projekt keretében új vízkormányzó műtárgy épül a Csukás-éri csatornán, amely lehetővé teszi a vízszint szabályozását még aszályos időszakokban is. A területen természetvédelmi célú bivaly-legeltetés indul, valamint ideiglenes, villanypásztorral védett költőszigetek kerülnek kialakításra a partimadarak fészkelési sikerének növelése érdekében.

2. Lyukashalmi-puszta (Pusztaszer)
Ezen a területen a víz pótlása innovatív módon, szivornyarendszerrel történik, amely lehetővé teszi kisebb mélyedések célzott elárasztását. Ez növeli az élőhely változatosságát és a táplálékbázist. A költőhelyek védelme itt is villanypásztorral történik, a megfelelő vegetációs szerkezetet pedig legeltetéssel biztosítjuk.

3. Müller-szék (Balástya)
A vízszintszabályozás feltételeit a meglévő műtárgy felújításával teremtjük meg. A projekt első lépéseként jelentős élőhely-rehabilitáció zajlik: nádvágás, hulladékeltávolítás és területrendezés. A cél egy nyílt, sekély vizű élőhely kialakítása, amely kedvez a költő és vonuló vízimadarak számára.
 

4. Macskási-mocsár (Sándorfalva)
A területen komplex vízügyi és élőhely-rehabilitációs beavatkozás valósul meg. Új áteresz és szabályozó műtárgy épül, amely biztosítja a víz visszatartását. A korábbi évtizedekből származó betonhulladék eltávolítása után a terület ökológiai rekonstrukciója történik. A teljes élőhelyet kerítéssel és villanypásztorral védjük, csökkentve a predációs nyomást.

A projekt jelentősége
A SAFEHAVENLIFE célja nem csupán egyes élőhelyek helyreállítása, hanem egy működőképes, vízmegtartáson alapuló élőhely-hálózat kialakítása a Tisza-völgyben. A beavatkozások révén javulnak a vízviszonyok, nő a biológiai sokféleség, és jelentősen növelhető a veszélyeztetett madárfajok költési sikere.
A projekt innovatív eleme az AI-alapú drónos monitoring, amely lehetővé teszi a fészkek pontos felderítését és a költési siker nyomon követését. Emellett a projekt szakpolitikai szinten is előrelépést jelent: hozzájárul a Natura 2000 kezelési tervekhez, a Közös Agrárpolitika intézkedéseihez és az EU Természethelyreállítási célkitűzéseihez.
A SAFEHAVENLIFE egy olyan mintaprojekt, amely választ ad a klímaváltozás okozta vízhiány és élőhely-degradáció kihívásaira, és hosszú távon is hozzájárul a dél-alföldi táj ökológiai működésének helyreállításához.