A most megfigyelt madarat fióka korában gyűrűzték 2020-ban Pély határában (Palatitz Péter). Ez az első magyar gyűrűs kék vércse, ami megkerült Katalóniában. Korábban két hazai jelölésű példányról kaptunk hírt Spanyolországból, a Baleár-szigetekről, egyiket megfigyelték (2008.), a másik repülőgéppel ütközött (2015.). Mindegyik eset a tavaszi vonulási időszakban történt.

A Spanyolrszágban megfigyelt kék vércse megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2020-ig 13603 kék vércsét gyűrűztek, a legtöbb madarat fiókakorban. 2008-tól teleszkóppal is leolvasható kódos jelölőgyűrűket használnak a madárfaj jelölésére, eddig közel 10 ezer példányt jelöltek meg ezzel a módszerrel. Az itthom megjelölt kék vércsék közül eddig 113 példány került meg valamilyen körülmények között külföldön, a legtöbbet a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Európa legtöbb országából érkeztek visszajelzések, amely mutatja a Kárpát-medencei költőállomány jelentőségét.

Magyar gyűrűs kék vércse Spanyolországban (Fotó: Joan Goy)

A kék vércse a Kárpát-medencétől egészen a Bajkál-tóig, a füves puszták fészkelő madara. Magyarországon szinte csak az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ. Leggyakrabban vetési varjú által épített fészekben költ, de szívesen foglalja el a mesterséges költőládákat is. Nyár végén, ősz elején nagy csapatokban gyülekeznek az éjszakázó helyeken. A kék vércse hosszútávú vonuló, a telet Dél-Afrikában tölti.

Magyar gyűrűs kék vércse Spanyolországban (Fotó: Joan Goy)

Az MME kék vércse védelmi programjáról itt olvashat. https://www.mme.hu/kek-vercse

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falves

A magyarok fejenként átlagosan 5,4 darab mobiltelefon tartozékkal rendelkeznek1, és a legelterjedtebb kiegészítők közé tartoznak a telefontokok is. A mobiltelefon-tartozék választásakor a vásárlók döntését elsősorban az ár és a praktikum határozza meg, harmadik helyen a környezetvédelem szerepel. A Cellect kutatásában megkérdezettek közül szinte mindenki védi valamilyen tokkal a mobilját, így az utóbbi szempontnak kiemelt jelentősége van, mert a biológiailag teljesen lebomló kiegészítők nem terhelik az élővilágot a műanyag verziókkal szemben. A tokok megvásárolhatók a Telenor webshopjában.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok bemutatása és ismertségük növelése. 2021-ben a lakosság szavazata alapján a cigánycsuk (Saxicola rubicola) nyerte el a címet. Az egyesület legújabb szemléletformáló kampányában olyan 100%-ban lebomló, növényi alapú, komposztálható mobiltelefontokokok készültek, amelyeken az Év madara köszön vissza.

„A magyar cigánycsuk állomány az elmúlt húsz évben 54 százalékkal csökkent - ennek hátterében többek között a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása és a gazos-bokros vegetáció megszűnése, beszántása áll. Szemléletformáló kampányunkkal arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy egyénenként is tehetünk azért, hogy a fenntartható mezőgazdaság kielégítse a lakossági igényeket és mellette élőhelyet biztosítson az állatoknak, növényeknek. Reméljük, az együttműködés révén még több emberhez jut el ez az üzenet” – mondta Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

A kampány célja, hogy a praktikus termékeknek köszönhetően még szélesebb, akár a természetvédelmi kérdésekben kevésbé jártas közönséget is megszólítson, ezzel is ösztönözve a lakosság tudatosabb viselkedését. A Cellect kutatása alapján a magyarok átlagosan 2 évig használnak egy telefontokot, amely ezt követően előbb-utóbb a szemétlerakóba kerül – teljesen műanyag verzió esetében akár 200 évnél tovább terhelve a környezetet. Épp ezért az Év madara kollekció a Cellect GoGreen 100%-ban környezetbarát, biológiailag lebomló, komposztálható telefontokjaiból készül, ezzel is támogatva a természet védelmét.

A limitált szériás tokok designját Czikkely Panni formatervező művész-grafikus álmodta meg. „Kiemelten fontos számomra a környezettudatosság, az élővilág és a bolygónk védelme - ezt a mindennapjaimban és a munkám során is szem előtt tartom. A kampányt egy izgalmas kihívásként éltem meg, hiszen rá kellett érezni, miként tudom megjeleníteni az Év madara személyiségét, jellegzetességeit. Örülök, hogy az "én szememen keresztül" láthatják ezt a különleges madarat azok, akik a környezettudatos telefontokokat választják” – mondta az együttműködés kapcsán Czikkely Panni.

A fekete és korall színben kapható, az Év madarát ábrázoló, jelenleg Apple és Samsung készülékekre elérhető telefontokok május 10-től kaphatók a Telenor oldalán a készlet erejéig. Minden eladott kiegészítő után 500 forint az MME monitoring programját és az egyesület élőhelyvédelmi munkáját támogatja.

A megfigyelt madarat 2010. tavaszán gyűrűzték színes jelölőgyűrűvel Pescara közelében, majd 2013. és 2014. tavaszán is megfigyelték  a vonulás során Olaszországban, Senigalliánál. Most viszont költés közben azonosították a madarat Dunatetétlen határában (Bárdos Tibor). Ez az első külföldi gyűrűs széki lile megkerülés hazánkban.

Az olasz gyűrűs széki lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon eddig 629 széki lilét gyűrűztek, legnagyobbrészt az 1990-es években. Ezek közül hét példány került meg külföldön, valamennyi Olaszországban. 

A széki lile fokozottan védett, erősen visszaesett állományú fészkelő partimadarunk. Szikes pusztákon, a kopár talajon fészkel. Vonuló, a Kárpát-medencében fészkelő madarak a telet Afrika északnyugati partvidékén és a Száhel övezetben töltik. 

További információ a széki liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chaale