Fecskepelenka és fészekalapok

Az ember-fecske konfliktusok hátterében szinte mindig a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék áll. Rengeteg veszekedés, családi és lakótársi viszály, értelmetlen és törvénytelen fecskezavarás és fészekleverés megakadályozható egy egyszerűen nagyszerű eszközzel – a fecskepelenkával. 
Van még egy olyan eszköz, ami szintén könnyen elkészíthető, mégis óriási segítséget jelent fecskéinknek, ez a fészekalap. A modern műanyag és acél burkolóanyagokkal fedett vagy gerendából, lakkozott fából készült épületek esetében előfordulhat, hogy az eresz és tető alatti részek a sár megtapadási képtelensége miatt alkalmatlanok fecskefészek építésre. Ilyenkor a műfecskefészkek mellett vagy helyett 15-20 cm széles, apróbb szemű dróthálócsík-fészekalapot alkalmazhatunk, melynek szemeibe a fecskefészkek apró sárgombócai meg tudnak kapaszkodni. Így a fecskék már tapadásmentes felületen is tudnak költeni.

A fecskepelenka

Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint többször is, de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces zavarás szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat. Ilyen esetben figyeljünk arra, hogy ne tojásos állapotában zajongjunk a fészeknél, várjuk meg a fiókák kikelését, mert a fiókás fészkeket már nem hagyják ott a madarak.

A fészekalap

Milyen fecskének?

A fecske fészekalapok helyes felszereléséhez ismernünk kell a két sárfészket építő fecskefajunk viselkedését. A molnárfecskefészkek zártak, tetejüket a plafon vagy egy másik fészek adja és a madarak egy kis bebúvónyíláson át jutnak a fészekbe.


A molnárfecskefészkek (ez a telep Tiszavasváriban épült) zártak, ..


... a madarak egy kis bebúvónyíláson át közlekednek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A füsti fecskék fészkei ezzel szemben nyitottak, ezért ezek a madarak sokkal szabadabbak a fészekelőhely-választásban (és kedvelik az épületek belső tereit is), de számukra is fontos, hogy a fészkeiket esőtől védett helyre építhessék.  


Tipikus füsti fecske fészeklőhelynek számítanak a különböző ...


... csövek ...


... és a fénycső armatúra.


Kevésbé kötött fészkelőhely-választása miatt olyan különleges helyeken
is képes azonban fészekt építeni, mint egy rendezvénysátor ...


... fém váza ...


... vagy egy nyitva hagyott ...


... ajtó egy lakás belsejében (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fészekalap-típusok és alkalmazásuk

A fészekalapok készítésénél és kihelyezésénél tudnunk kell, hogy milyen fecske fajt szeretnénk ezekkel segíteni, illetve azt is, hogy hova szeretnénk ezeket felszerelni. A füsti fecske inkább a vidéki, falusi, tanyasi környezet fészkelő madara, mert életmódja erősen kötődik az állattartáshoz. A molnárfecske ezzel szemben inkább emberkövető, a leginkább városiasodott fecskénk, a nagyvárosok panelházaiba is ez a madár költözik be. 


Ha a tető nélküli fészekalapot teljesen fel tudjuk tolni a tető síkjáig,
mindkét faj költését segítheti.


Amennyiben a tető nélküli fészekalap ilyen módon szerelhető fel,
csak a  füsti fecskék számára alkalmas fészeképítőhely.


Ha molnárfecskékre számíthatunk, alkalmazzunk tetővel ...


... rendelkező fészekalapot, amit természetesen ...


... a füsti fecskék is tudnak használni.


Füsti fecskés környezetben elegendő tető nélküli fészekalapot használni
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fészekalapok elkészítése

Az előző fejezetben látott, kétfészkes drót fészekalapok deszkaigénye:

  • alaplap 30-40 cm (hosszúság) x 15-20 cm (szélesség);
  • fészek tetőlap-deszka 30-40 cm x 15-17 cm;
  • fecskepelenka deszkalapja 40-50 cm x 20 cm.


Fecske fészekalap-típusok kihelyezés előtt, felszerelt fecskepelenkával
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Tető nélküli változat
A deszkalapra szegelt fészekalapok előnye, hogy falfúrás nélkül, sokkal egyszerűbben és könnyebben szeggel is felfogathatjuk rá a drótot, nem is beszélve arról, hogy erre egyben az ürülékfelfogó fecskepelenkát is felcsavarozhatjuk. Amennyiben a tető és a fal találkozása sima, a drótot vagy a falapot a tető síkjáig toljuk fel, így a molnár- és a füsti fecskék is tudják használni. A fa fészekalapokat lehetőleg ne átmenő csavarokkal fogassuk fel, mert ha ráépülnek a fészkek, rendkívüli helyzetben (beázás, felújítás) nem tudjuk eltávolítani. Ezért jobb, ha bármikor szabadon hozzáférhető fém rögzítő füleket szerelünk a deszkalapok két oldalára vagy aljára. Természetesen a fázisfotókon bemutatotthoz képest más eszközök és technikai megoldások is alkalmazhatók!


A háló feszessége jobban szavatolható, ha a felszegelés előtt a deszka
alaplap széleire fogatuk fel. ...


... Ezt követően a drótot sok helyen szegeljük le, ...


... ez fogja tartani a fészkek súlyát. ...


... A fecskepelenka felfogatásához, ...


.. használhatunk szeget vagy csavart, de a kérdést megoldhatjuk barkácsboltokban
kapható 'L' és sarok kötőelemekkel is (a képeken), melyek közül az utóbi
a fészekalap falra rögzítését segíti (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Tetővel ellátott változat
Gyakran előfordul, hogy tető és a fal találkozásánál szegőléc húzódik, ezért a fészekalap és a tető között rés marad, ami csak a nyitott fészket építő füsti fecskék számára megfelelő. Amennyiben ilyen helyen zárt, bebúvó nyílással ellátott fészket építő molnárfecskéket szeretnénk megtelepíteni, a fészekalap tetejére szereljünk 15 cm-es vízszintes tetőt. Ezzel a megoldással a tetőig nem emelhető fészekalapok mindkét faj költése számára megfelelővé tehetők.


A tetővel rendelkező fészekalap ugyan úgy készül, mint a tető nélküli, ...


... annyi különbséggel, hogy a tető felszereléséhez két plusz szegre, csavarra
vagy 'L'' kötőelemre (a képeken) van szükségünk (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Telep változat
A fészekalapok méretben és alkalmazhatóságban is különleges változatát képezik az esővédő tetővel és lábazattal ellátott mesterséges telepek (elsősorban molnárfecskék számára), melyekről részletesen olvashat itt >>.


 Oszlop lábazatra kihelyezett mesterséges molnáfefecsketelep műfészkekkel
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes kihelyezni?

A fecskék évente kétszer költenek: az első április-májusban, a második június-júliusban kezdődik, de a szezon egészen szeptember-októberig is elhúzódhat. Ehhez igazodva a március végéig kihelyezett műfészkekben, fészekalapokon, mesterséges telepekben a legvalószínűbb a költés.

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni! 


Tetővel ellátott fészekalap és párkányra helyezett tálcás sárgyűjtő
együttes alkalmazása (Fotó: Orbán Zoltán). 

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

-

-

 

Orbán Zoltán