Mivel a molnárfecske és a füsti fecske fészkének alakja és belmérete nagyjából megegyezik, az alábbiakban a változatosabb módon elkészíthető, és városi környezetben szélesebb körben alkalmazható molnárfecske műfészkek készítését mutatjuk be.

Akinek nincs kedve, lehetősége műfecskefészkek készítésére, ezeket az MME boltjában is beszerezheti itt >>

Méret, alak

A madarak mesterséges fészekhellyel történő segítésekor alapvető fontosságú, hogy ismerjük az adott faj gyakran igen tág határok között mozgó, vagy bizonyos szempontból éppen rendkívül szűk toleranciájú költési viselkedését. Sárból építkező fecskéink klasszikusan fél- vagy negyedgömb alakú fészkeket raknak.

A molnárfecskék esetében a felül zárt fészektípusból az is következik, hogy ennek belső űrmérete nem mehet egy bizonyos tartomány alá, különben a tojó kevesebb tojást tud csak rakni (mert több fióka nem férne el).

A füsti fecskéknek könnyebbséget jelent, hogy fészkük felül nyitott, így a madaraknak (mindkét fajnál a hím és a tojó is épít) elvileg elegendő egy akkorka fészekperemet építeni, ami gyakran elő is fordul, mely megakadályozza a tojások szétgurulását, illetve a növekvő fiókák kiesését. Az optimális megoldást azonban itt is a mélyebb, 8-10 cm mély fészek jelenti.

Sárfészket építő fecskéink esetében mindez azt jelenti, hogy – amint azt az alábbiakban, a gyakorlatban már bizonyított eszközöknél látni fogjuk – a nekik szánt műfészkek elkészítésekor némi szabadságot élvezünk a méretezés terén, így ésszerű határok között a mesterséges eszköz az átlagosnál kicsit nagyobb is lehet, hiszen ezt nem a madárnak kell plusz energiabefektetéssel megépíteni.

A következő fejezetekben, az elkészítés lépéseit bemutató videókon látható, Mátics Ferenc-féle
gipsz-fűrészpor anyagú, 1 cm-es falvastagságú molnárfecske-műfészek külső hossza 17 cm,
szélessége 15 cm, mélysége 9 cm, a bejárat 4,5 cm széles és 2,5 cm magas; ...

Sablontípusok

A sablon az az eszköz, ami megadja a műfészek formáját. Típusát tekintve lehet negatív (valamilyen puha, de erős anyagba mélyített) vagy pozitív (domború).

Műfészkek elkészítése

Fecskeműfészkek otthoni készítéséhez legjobb modellgipsz és fűrészpor keverékét (molnárfecske műfészek esetében egy nagy marék fűrészporhoz öt púpos evőkanál gipsz, füsti fecskénél egy kis marék fűrészporhoz négy púpos evőkanál gipsz) vagy kültéri, fagyálló csemperagasztót (ebbe is keverhetünk fűrészport, perlitet) használni.

A 3-4. kisfilm pedig a füstifecske-műfészek ...

... elkészítésének két fő fázisát mutatja be (videók: Orbán Zoltán)

Telepítés előtt

Mielőtt a helyére rögzítenénk a molnárfecske-műfészkeket (a nyitott füstifecske-fészkek esetén a könnyű hozzáférhetőség miatt ez utólag is megtehető), tavaszi kihelyezéskor érdemes ezek aljába száraz füvet tenni, ezzel is megkönnyítve a beköltöző madarak dolgát. A nyár közepén kezdődő másodköltéskor ezt a munkát a madarak már elvégzik helyettünk. Ilyenkor elegendő a fészektelep közelébe, egy nyílt gyepfoltra kitenni a száraz fészekanyag halmait, ahonnan a fecskék szépen behordják a csőrükkel a fészekbe az elhasználódott és kidobott régi fészekanyag helyére

Kihelyezés, rögzítés

A különböző kialakítású és anyagú fecskeműfészkeket eltéró módon lehet rögzíteni, a leggyakoribb módszerek a csavarozás és a ragasztás.

A könnyű, ugyanakkor törékeny gipsz-fűrészpor keverékanyagú műfészket legjobb ragasztással kihelyezni.

A nélkülözhetetlen álcázás

Szintén a beköltözés valószínűségét növelő fogás, ha a műfészkeket, különösen a fehér gipszből készülteket, tapétaragasztós vízzel (annak érdekében, hogy száradás után ne peregjen le a föld a fészekről) elkevert földből (legjobb a vakondtúrások földje) készült sárral, ecsettel kívül és belül "papacsolva" az igazi fészkekhez hasonló sötét színűre "festjük"! Közben ügyeljünk arra, hogy a ragasztási felületeket hagyjuk tisztán (fehéren), ha oda is került sár, száradás után ráspolyozzuk le.
 

Köszönetünket szeretnénk kifejezni Mátics Ferencnek, továbbá Marianne és Walter Haubnernek nemcsak sok éves fecskevédelmi munkájukért, de tapasztalataik közkinccsé tételéért is! Reméljük, a cikket olvasva mind többen kapnak kedvet fogyatkozó fecskéink védelmére.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

• Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
• Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
  LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
  A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
  A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
• Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
• Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

További fecskevédelmi megoldásokról is olvashat a honlapunkon itt >>

Orbán Zoltán