Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok (Haliaetus albicilla) telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. 

Január közepén megyénkben 92 példány telelt. Európa legnagyobb sasfaja az 1970-es évek közepén kritikus szintre csökkent, mindössze 12-15 pár költött. Azonban a védelmi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan emelkedik, jelenleg közel 400 pár fészkel hazánkban. 
Bővebben

Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas ( Aquila heliaca), ahol az állandó hazai költőállományához a kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire, megyénkben 163 egyed került a távcsövek elé.

A parlagi sas a magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. A Kárpát-medencében lévő állomány a faj elterjedésének nyugati határán található. Mivel világállománya csökken, a Szlovákiával közös hazai állomány pedig növekszik, a fajvédelmi munkában hazánknak kiemelt szerepe van. A természetvédelmi munkáknak köszönhetően az elmúlt 30 év alatt az állomány megtízszereződött, több mint 400 pár költött 2023-ban. Kiemelten fontos a hazai állomány megőrzése az európai populáció szempontjából.
Bővebben

A felmérések során a sasok mellett mind a 17 hazánkban rendszeresen telelő nappali ragadozómadár-faj egyedeit számba vették a szakemberek.
A legtöbb példány az egerészölyvből  (Buteo buteo) került elő, 983 példány telelt a megyei élőhelyeken január közepén.

Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár. Mindenki ismeri az autópályák vadkerítéseinek oszlopairól, bár sokan tévesen sasnak gondolják. Rágcsálópusztításával hasznot hajt a mezőgazdaságnak, bár a mai szemlélet már szerencsére nem ezek alapján a szempontok alapján dönt egy madár státuszáról. A hazai állomány állandó, de télen észak-európai madarak érkeznek Magyarországra.
Bővebben

Egyre nagyobb számban telel hazánkban a vörös kánya ( Milvus milvus), amelyből 12 egyedet találtak a kollégák.

Hazai állománya az 1970-es évek elejére összeomlott. Legfontosabb költőterületén – Nyugat­-Európában – megvalósított védelmi intézkedések eredményeként állománya megerősödött. Minden bizonnyal ennek hatására az 1990-es években újra megjelent Magyarországon, mint fészkelő madár. Az első párok a Dél-Dunántúlon ártéri erdőkben telepedtek meg.

Bővebben
A megyei ragadozómadár-leltár összetétele a következőképpen alakul

Köszönjük az összes terepi felmérő áldozatos munkáját! 

Dr. Tokody Béla

MME

Csongrád Megyei Helyi Csoport

titkár