Monitoring Központ

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. Ekkoriban számos, ritkasága miatt a természetvédelem fókuszában lévő madárfaj állományáról jó ismeretekkel rendelkeztünk, de nem voltak adataink arról, hogy a természeti rendszerek szempontjából alapvető szereppel bíró gyakori, "mindennapi" madaraink állománya hogyan változik. Az MMM-program keretében 1999 óta nyomon tudjuk követni a fészkelési időszakban a leggyakoribb mintegy 100 madárfaj, a telelési időszakban mintegy 50 madárfaj állományváltozásait, trendjeit.

A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretett volna indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján. A módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozta az Európában modellnek tekintett monitoringot! A program szerencsés időpontban indult ahhoz, hogy jó képet kapjunk az EU-csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásairól is, a madarak segítségével ugyanis számszerűsíteni tudjuk a mezőgazdasági és erdei élőhelyek természetvédelmi szempontú változásait, s kellő időben fel tudjuk hívni a figyelmet a nemkívánatos jelenségekre. Az eredményeket ma már felhasználja a KSH és az EUROSTAT is a környezeti állapot mérésére, valamint több tudományos cikk született azok felhasználásával. Az MMM adatai nyújtottak segítséget a gyakori hazai fészkelő madárfajok országos állománynagyság-becsléséhez, például a Magyarország madáratlasza, vagy az EU-s országjelentések elkészítésekor.

Az állománymonitorozási tevékenységek lényege, hogy hosszú ideig, azonos módszerrel, összehasonlítható módon történjen adatgyűjtés. Az MMM során egy-egy 2,5×2,5 km-es, úgynevezett UTM-négyzet 15 előre meghatározott pontján, 5-5 percig kell a madarakat számolni, két tavaszi (április 15. – május 10., május 11. – június 10.) és egy téli időszakban (január 1–31.). A felmérési négyzeteket a programhoz csatlakozók által kijelölt „mozgáskörzeten” belül sorsolással választjuk ki, de lehetőség van korábban felmért, gazdátlan négyzetek átvételére is. A részvételhez a gyakori madarak ismerete szükséges.
Részletes programismertető >>

Az adatok feldolgozásával nyomon követhető nem csak a mintegy 100 leggyakoribb fészkelő és 50 telelő madárfaj állományváltozása, de a mezőgazdasági vagy erdei élőhelyek fajainak összesített állományváltozási indexe, valamint az eltérő vonulási stratégiát követő madarak indexe is kiszámolható. A módszer alkalmas például a különféle mezőgazdasági támogatások hatékonyságának (madarakra gyakorolt hatásának) összevetésére is.

Hol olvashatok az eredményekről?

Az MME Tudástárban és az MMM adatbázisban is megtalálhatók az egyes fajok grafikonjai.

Európai trendek a PECBMS honlapján >>

Az MMM módszertanáról és eredményeiről részletes információkkal szolgál a következő cikk:
Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. 2012. Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63.

Ajándékok a felmérőknek

Minden évben 50-60 értékes ajándék!
Az elmúlt közel három évtizedhez hasonlóan a jövőben is ajándékokat sorsolunk ki az MMM felméréseket elvégző tagtársaink között (értékes távcső, határozókönyvek, terepi eszközök és ruházat stb.). A jövőben is minden négyzet illetve felmérőjének neve annyiszor kerül a sorsolási "kalapba" ahány évben az adott négyzetet felmérték. Ezzel is szeretnénk elismerni azon Tagtársaink munkáját, akik az MMM program feladatait több éven keresztül vállalják.

Jelentkezés

MME Monitoring Központ
E-mail: monitoring@mme.hu

Prof. Dr. Szép Tibor - Madarak monitorozása - a madarakért, a biológiai sokféleség
megőrzéséért előadása a Nyíregyházi Egyetemen

Az MME több adatgyűjtő programot indított, nem csak a gyakorlott madarászok, de az érdeklődő természetbarátok részére is. 

Legjelentősebb állományfelmérő- és monitoring programjaink a Madáratlasz Program (MAP), a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) és a Vízimadár Monitoring program (VM), de a madarakon túl a kétéltűek és hüllők térképezésével is foglalkozunk.

Az érdeklődők a TermészetLesen program keretében kapcsolódhatnak be a gólya- és fecskefelmérésbe, a téli madáretetők felmérésébe, a Tavaszi természetles keretében pedig a kertek és parkok állatvilágának megfigyelésébe.

A terepi- és adatközlő munkákban évente sok száz önkéntes vállal aktív szerepet, akiknek munkáját a területi koordinátorok és a Monitoring Központ irányítja. Programjaink többségének felhívásai, ismertetői, adatlapjai és terepnaplói letölthetők honlapunkról is, ahol a felmérések eredményeit, összefoglalóit is rendszeresen közzétesszük. 2005 óta internetes adatfeltöltő- és információs portálok is rendelkezésre állnak.

Célunk, hogy az élőhelyekről, fajokról változatos módszerekkel történő adatgyűjtések eredményei, végső soron egyetlen központi adatbázisba kerüljenek, ahonnan különböző lekérdezésekkel valamennyi felmérőnk tájékozódhat saját adatainak sorsáról, illetve az ország egész területén folyó madarász-aktivitásról, a felmérések eredményeiről.

Az utóbbi évek eredményeit összefoglaló, fontos kiadványunk a Magyarország madáratlasza című könyv.