Társadalmi Kapcsolatok Osztály

 

Hivatalos mentőközpontok országos listája

(Kattintson a keresett megyére!)

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Kecskeméti Vadaspark
cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1
honlap: www.zookecskemet.hu
e-mail: info@zookecskemet.h
telefonszám: +36-76-320-121

Varjúház
cím: 6200 Kiskörös, Sivány dülő 33/1
honlap: www.varjuhaz.hu
e-mail: slamovicszsuzsanna@gmail.com
telefonszám: +36-20-540-3442

Baranya Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja
cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31.
honlap: www.baranyamadar.hu
e-mail: baranyamadar@hu.inter.net
telefonszám: +36-20-334-4608

Misina Természet- és Állatvédő Egyesület
cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17.
honlap: www.misina.hu
e-mail: misina@t-online.hu; info@misina.hu
telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653

Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nincs mentőközpont.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Mályi Természetvédelmi Egyesület
cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62.
honlap: www.mteweb.hu
e-mail: info@mteweb.hu
telefonszám: +36-30-689-2727

Miskolci Állatkert és Kultúrpark
cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy
honlap: www.miskolczoo.hu
e-mail: info@miskolczoo.hu
telefonszám: +36-46-332-121

Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi, Kulturális és Sport Egyesület
3717 Alsódobsza, Rákóczi út 69.
Tel.:06309982178
alsodobszaegyesulet@gmail.com
www.alsodobszaegyesulet.hu
www.facebook.com/alsodobszaite

Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Szegedi Vadaspark
cím: 6701 Szeged, Pf. 724.
honlap: www.zooszeged.hu
e-mail: info@zoo.szeged.hu
telefonszám:+36-62-542-530, +36-62-542-531

Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Sóstó Vadvédelmi Központ
Cím: 8000 Székesfehérvár, Szárcsa utca 37
Honlap: https://sostoszekesfehervar.hu/vadvedelmikozpont
email: vadvedelem@varosgondnoksag.hu
telefonszám: +36-70-526-2793

Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
cím: Székesfehérvár, Takarodó u. 5.
honlap: www.vadmadarkorhaz.hu
email: vadmadarkorhaz@gmail.com
telefonszám: +36-30-992-4876

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Xantus János Állatkert
cím: 9027 Győr, Kiskút liget
honlap: www.zoogyor.com
e-mail: zoogyor@zoogyor.com
telefonszám: +36-96-618-367

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Debreceni Állat- és Növénykert
cím: 4001 Debrecen, Pf. 181.
honlap: www.zoodebrecen.hu
e-mail: info@zoodebrecen.hu
telefonszám: +36-52-310-065, +36-52-413-515, +36-30-4504-878

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madár Mentőhely
cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.,
Helyszín: Tiszafüred-Kócsújfalu, külterület Górés-Tanya

Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
honlap: www.madarpark.hu, www.madarkorhaz.hu, madarpark.blog.hu
e-mail: okotele@t-online.hu, info@madarpark.hu, pusztadoktor@t-online.hu
telefonszám: +36-30-535-6484, +36-52-369-181, Dr. Déri János: +36-30-943-5494

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Malomháza, Vadaspark
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
honlap: www.hnp.hu
e-mail: info@hnp.hu
telefonszám: +36-30-564-5773, +36-52-589-000, +36-52-589-321

Heves Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Gyöngyösi Állatkert
cím: 3200 Gyöngyös, Damjanich út 31
honlap: www.gyongyos-zoo.hu
e-mail: info@gyongyos-zoo.hu
telefonszám: +36-37-503-035, +36-30-655-1456
Alapvetően nem fogad sérült állatokat.

Heves megyei Kormányhivatal - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság madármentő állomása
cím: 3300 Eger, Sánc utca 6.
honlap: www.bnpi.hu
e-mail: titkarsag@bnpi.hu
Kapcsolat: www.bnpi.hu

Tisza-tavi Ökocentrum
cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
honlap: www.tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu
telefonszám: +36-36-553-033, +36-36-553-074

Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület hevesvezekényi madármentő telephely - Megszűnt
cím: 3360 Heves, Kossuth u. 8
honlap: www.uromegyesulet.hu
e-mail: artemisia.santonicum@gmail.com

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „Sasközpont” Madár Mentőhely
cím: Jászberény, külterület 0221/2 hrsz.
honlap: www.facebook.com/saskozpont/
telefonszám: +36-20-358-8453

Jászberényi Állat- és Növénykert
cím: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.
honlap: www.jaszberenyzoo.hu
e-mail: jaszoo@pr.hu
telefonszám: +36-57-415-010

Nógrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 78
e-mail: bnpnograd@upcmail.hu, nite@bnpi.hu
telefonszám: +36-32-413-255

Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Dunakeszi településen
honlap: https://www.borzsony.org/oldal/madarmentes

Fővárosi Állat és Növénykert
cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
honlap: www.zoobudapest.com
e-mail: info@zoobudapest.com
telefonszám: +36-1-273-4900, +36-1-273-4901

Szentendrei Kisállatkert
Cím: 2000 Szentendre Tegez utca 6861 HRSZ
Telefon:+3630 6257899
e-mail: szentendrezoo@gmail.com
Az állatokért nem tudunk kiszállni, beszállításos módon működünk. Bármilyen hazai védett és fok.védett fajt át tudunk venni

Tollas Barát Madármentő Alapítvány Természetvédelmi Mentőközpontja 

Cím: 2330 Dunaharaszti, Fecskefű utca 13.
Honlap: tollasbaratmadarmento.hu
Telefon: +36306234695 
Bármely hazai védett vagy fokozottan védett fajt fogadunk. 
 

Somogy Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Dráva Kapu Bemutatóközpont 
Csak Dél-Somogyból vállal mentést, a Balatonról nem tud vállalni madarat.
cím: 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1.
honlap: www.ddnp.hu/drava-kapu
e-mail: dravaszentes@gmail.com
telefonszám:+3630/650-2332, +3630/463-9722, 0682/461-285

Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft
cím: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói út
honlap: www.sostozoo.hu
e-mail: office@sostozoo.hu
telefonszám: +36-42-479-702

Tolna Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nincs mentőközpont.

Vas Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont
cím: 9730 Kőszeg, Arborétum utca 2.
honlap: https://buboscinege.hu/madarmentes
e-mail: bitl@onpi.hu
telefonszám: +36-30-218-4942
Kizárólag Vas megye területén végez madármentési tevékenységet.

 

 

 

 

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

A lakott területek messze legveszedelmesebb madárvadásza a házi macska, sokkal több madarat pusztít el, mint a mostanában mind gyakoribb városi madárnak számító szarka és dolmányos varjú. A Madárbarát kert program ragadozók elleni javaslatai elsősorban a házi macskák, és bizonyos körülmények között a nyestek fizikai távoltartására, elriasztására alkalmasak. Ha ez már nem elegendő, egyes esetekben a védett ragadozók befogása és áttelepítése lehet a legutolsó „puha” megoldás.

 

Tövisek és tüskék

A japán birs, a tűztövis, a kökény vagy hasonlóan tövises növények ágaiból a fészkes, odús fa törzsére ragadozókat távoltartó gallér készíthető. Kevésbé elegáns, de szükség esetén hasonlóan jó megoldás, ha legalább fél méter szélességben szögesdrótot tekerünk a fa törzsére. Ügyeljünk arra, hogy a drótot ne feszítsük meg nagyon, vagy évenként lazítsuk meg, hogy ne akadályozza a fa törzsét a növekedésben. Fontos, hogy a tövis és tüskegallér legalább 1,5 m magasan, a kisragadozóink ugrási magassága felett kezdődjön, mert ha alacsonyabban van, a macska vagy a nyest egyszerűen átugorja.

Fémgallér

Készíthető famászó ragadozók ellen védő fémgallér is a fák törzsére. A legalább 50 cm széles bádog, alumínium vagy vékony vaslemezzel teljesen fedjük be körben a fa törzsét 1,5-2 m magasságban. Ennél a megoldásnál is ügyeljünk arra, hogy évente-két évente lazítsunk a galléron, nehogy belenőjön a vastagodó fába.

A denevérodúk bejárati nyílása általában alul helyezkedik el, és a „bőregerek” bejutását kapaszkodó keresztlécek vagy a drótháló segíti. A mesterséges denevérodúk madárodúkhoz hasonlóan bizonyos feltételek mellett kihelyezhetők fatörzsekre vagy felakaszthatók faágakra, de felszerelhetők irodaépületek, panel- és társasházak falára, erkély- és ablakbeugróiba. Mivel a denevérek előszeretettel telepednek meg magas épületeinken, ideális állatai a Madárbarát kert program Madárbarát panel és Madárbarát munkahely alprogramjainak is.

Hová kerüljön a denevérlak?

Ha a denevérlakot elágazó fára, lombkoronába helyezzük, a macskák és nyestek könnyen elkapják a kirepülő állatokat, és hamar rászoknak a biztos táplálékforrásra. Ha felnyurgult törzsű fára vagy oszlopra helyezzük ki, a törzsre erősítsünk sima fémlemezből gallért, amely megakadályozza, hogy a ragadozók felkapaszkodjanak.

Településeken a legideálisabb, ha épület falára, közvetlenül az eresz alá kerül az odú, ez hőháztartását is kiegyensúlyozottabbá teszi (kifejezetten kedvező, ha a nap jó részében éri a napsütés). A bőregereknek szükségük van bizonyos magasságra, hogy szárnyra kapjanak, ezért lehetőleg 3 méternél magasabbra helyezzük az odút.

A szálláshelyet és annak környékét soha ne érje lámpafény, mert a denevérek a természetes fényre is rendkívül érzékenyek, a mesterséges éjszakai világítás pedig kiváltképp megzavarja viselkedésüket.

Ha szerencsénk van, az első lakók hamar megjelennek, ugyanakkor ne csüggedjünk, ha a denevérek – rászolgálva a titokzatos jelzőre – kiismerhetetlen okokból hosszú ideig távol maradnak. Várjunk türelemmel vagy kísérletezgetve próbáljuk a legjobb helyet és odútípust megtalálni!

További letölthető denevéres anyagok ide kattintva érhetők el.

 

 

Farakás-reneszánsz

A fatüzelés a Föld jelentős területén, a sarkvidékek és a mérsékelt öv mellett a mediterrán és trópusi hegyvidékeken is a legelterjedtebb fűtési és főzési mód volt évezredeken keresztül, és sok helyen még ma is az. A tűzifát az emberek többnyire a jól ismert farakásokban tárolták, amiket a lakot területekre velünk együtt beköltöző állatok el is foglaltak, megtanultak kihasználni.

A tűzifarakások egy-egy településen is sok-sok száz négyzetméternyi életteret
jelentettek állatok sokaságának (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fatüzelés megszűnésével a lakott területekről sajnos eltűnőben vannak vagy már el is tűntek azok a farakások, melyek egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak jelentettek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet. Ezzel pedig jelentősen elszegényedik a környezetünk.

Ezért ha van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk. De akkor sem kell nélkülöznünk a farakás fajgazdagság-növelő hatását, ha több keveset eltüzelünk belőle. Ez esetben annyit kell csak tennünk, hogy a szükségesnél kicsit nagyobb farakást építünk és kinevezünk egy olyan részt, ahol több éven keresztül meghagyjuk a rönköket, nem bolygatjuk a rakást.

Megépítése nem bonyolult és elkészültét követően további munka nélkül is több évtizedig, évről évre egyre jobb hatékonysággal működik.

 

Hogyan építsük meg?

A természetvédelmi farakás mindenekelőtt öreg farakás, melynek rönkjeit évtizedekig vagy soha nem bolygatjuk. Fontos szempont az is, hogy ezt lehetőleg minél több fafaj közepesen vastag, 40-60 cm hosszú, egész (nem hasított), kérges kuglijai és rönkjei alkossák. A természetvédelmi és bemutatási céllal készülő farakást legjobb a ház, az oktatóközpont legalább néhány órán keresztül napsütötte oldalára, méternyi magasságúra és legalább 3-5 m hosszúságúra megrakni úgy, hogy a farakásnak legalább egy része lehetőleg a talajon álljon (ha ez nem lehetséges, az sem baj). Ez segíti a békák számára kedvező párás mikroklíma kialakulását, a gyíkok tojásrakását és a farakásra felkúszó, valamint virágos-, fűszer- és gyógynövények ültetését.

A farakásban váltogassuk a rönkök és tuskók vastagságát, valamint ...

... ezek irányát és fafaját (Fotók: Orbán Zoltán).

 

BERENDEZÉS ÉS LAKÓK

Bár első ránézésre csak egy csomó farönk, a jól megrakott természetvédelmi farakás amúgy is sok állatot vonzó élőhelykínálata néhány környezetgazdagítási fogással még változatosabbá tehető.

Minél többféle növény található a farakás környezetében, annál színesebb
állatvilág érzi itt jól magát (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az egyik legjobb kiegészítő a falra kúszó növényzet, ami jelentősen növeli az élettér nagyságát, ráadásul kellően védett ökológiai folyosót is jelent az épület, a kert többi része felé.

A lombhullató vadszőlő ősszel csodálatos színeivel, télen a madaraknak élelmet kínáló
termésével is gazdagítja a természetvédelmi farakást – 12 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A lágyszárú virágok (itt porcsinrózsa / kukacvirág) amellett, hogy szépek, méh- és
lepkelegelők is, melyek táplálékul – a farakással együtt menedékül – szolgálnak a
beporzást is végző rovaroknak, ezek pedig az olyan miniatűr ragadozóknak,
mint a gyíkok – 25 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha van gondozást igénylő virágos növényünk, akkor talán kevésbé felejtjük el a locsolást, ami jótékonyan hat a természetvédelmi farakás környezetének féreg-, puhatestű- és kétéltűfaunájára is.

Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai  látogatója, a zöld varangy
– 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Egész évben, de különösen a nyári hőségben fontos kiegészítője a természetvédelmi farakásnak egy olyan kisméretű itatótálca (legjobb a műanyag virágalátét), amiből  biztonságban tudnak inni a kistestű lakók is.

Itató természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amikor a természetvédelmi farakás közel van a bejárati ajtóhoz – különösen, ha a ház falát kószónövényzet is borítja –, a bejárati ajtó tartós nyitva tatásakor előforulhat, hogy egy-egy fali gyík vagy egér betéved a lakásba, ahol pedig nincs helyük. Ez egy egyszerű megoldással kiküszöbölhető.

Egy könnyű, könnyen mozgatható, térdmagasságú deszkaküszöböt (például egy fa
raztáblát) szellőztetéskor a nyitott ajtóba téve megakadályozható, hogy a kert
jövő-menő lakói a lakásba tévedjenek. 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Most pedig lássuk a természetvédelmi farakás leggyakoribb funkcióit, állatcsoportjait vagy fajait, és az ezek megtelepedését lehetővé tevő további környezetgazdagítási lehetőségeket!

 

Gyíkvár

Rengeteg szűk, résszerű búvóhelyével a természetvédelmi farakás az egyik legideálisabb gyíkmenedék, ami kellő védelmet ad a településeken a madarak mellett a gyíkokra is a legnagyobb ragadozóveszélyt jelentő macskák ellen. Lakói ebből a hüllőcsoportból elsősorban a fali gyíkok lehetnek, melyek a leggyakoribb települési gyíkok.

 

Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.

A sűrűbb bokrok árnyékos, ...

.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...

.
.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.

 

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.

A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...

... a modern, szekrényes komposztálók is jó
sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy
kellő nagyságú bebúvó nyílás
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.

Természetvédelmi farakás ...

... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...

... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

Mesterséges odúk kisemlősöknek

Az egerek és pelék legfontosabb természetes búvóhelyeit az öreg, odúkkal lyuggatott, a törzs talajszinti részén odvas fák jelentik. Ezek hiányában, különösen a lakott terülteken és ősszel, beköltöznek a pincékbe, padlásokra, farakásokba. Megtelepedésüket elősegíthetjük „B” és „D” típusú mesterséges madárodúk kihelyezésével, pelék számára az ágakra, házi és erdei egerek számára a földre vagy a természetvédelmi farakásba építve. A kisemlősöknek szánt mesterséges odúkba tehetünk egy-egy jó marék száraz füvet (szénát) vagy falevelet.

A mogyorós pele az egyik leggyakoribb emlős vendége a mesterséges odúknak.

Első hallásra talán furcsának tűnik, de a talajlakónak tartott erdei egerek is gyakran beköltöznek az odúkba (Fotók: Orbán Zoltán).

Kisemlős albérlők elsősorban az odútelepek őszi takarításakor kerülnek szem elé. Egy ilyen eseményen készült a fenti videó, illetve a kapcsolódó beszámoló (Videó: Orbán Zoltán).

 

 

Mókusodú és téli etetés

 

A mókusok nyáron gallyfészkeket építenek, de télen előszeretettel költöznek be a nagy nyílású "D" típusú madárodúkba vagy az ehhez megszólalási hasonlító mókusodúkba, különösen akkor, ha a közelben olyan madáretető vagy kimondottan neki kitett etető van, ahol hozzá tudnak férni a maghoz.

 

Mókus nyári gallyfészke Budapesten, az MME Költő utcai központi irodájának is helyet adó Jókai kertben.

A mókusok télen ...

... beköltöznek a nagyobb természetes és mesterséges odúkba (a képen "D" típusú odú), és ...

... rendszeres ...

... vendégei ...

... a madáretetőknek és  ...

... a fővárosi Margitszigeten látható mókusetetőknek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Egérvár

 

Magyarország gyakori, néhol tömegesen előforduló rágcsáló kisemlősei ősszel előszeretettel húzódnak az emberi településekre. Ezt a viselkedést egérvárak kialakításával segíthetjük is, ami nemcsak érdekes megfigyelésekre ad lehetőséget, de a baglyok téli túlélését is segíti. Erről részletesebben olvashat itt >>

Sün búvóhelyek

Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.

Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.

 

A sűrűbb bokrok árnyékos, ...

 

.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...

 

.
.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.

 

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.

 

A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...

 

... a modern, szekrényes komposztálók is jó
sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy
kellő nagyságú bebúvó nyílás
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.

 

Természetvédelmi farakás ...

 

... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...

 

... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

 

 

 

A süntanyát érdemes a kert, előkert bokros, árnyékos sarkába, lehetőleg takarásba elhelyezni, és akár rőzserakást is halmozhatunk rá álcázásul, a kutyák elleni védelmül.

 

 

A süntanyát ...

 

 

... a kert  csendes, ...

 

 

... árnyékos, kevésbé zavart pontjára tegyük ki, ...

 

 

A jól elhelyezett süntanya behavazódva is kellő védelmet biztosít a telelő
állatoknak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.

Nászruhás fürge gyík hím

Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

 

ROMOS FALAK, KŐRAKÁS, RŐZSEHALOM, LYUKACSOS TÉGLA

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.

A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Természetes békamenedékek

A településeken is előforduló varangyok, ásó- és leveli békák igénylik a sűrű bokrok, a dús aljnövényzet kínálta párás, árnyékos élőhelyet. Mivel ebben a környezetben sok féreg, puhatestű és rovar él, az ezekkel táplálkozó állatok számára a táplálék utánpótlás miatt is fontos az ilyen területek megléte. Ezért nagyon fontos, hogy még ha gondozzuk, rendszeresen nyírjuk is a gyepet, legalább a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan részeket, de természetesen a nyílt részeken is lehetőségünk van arra, hogy ne kaszáljuk le a virágos foltokat. Ne felejtsük el, hogy a szép, rendezett golfgyep ökológiai sivatag, amin gyakorlatilag csak két faj, a fű és a golfozó fordul elő! A meghagyott magas növényzet rovarbúvó sávként működik, segíti a terület rovarvilágának a túlélést addig, amíg a nyírt részek újra növekedni kezdenek. Éppen ezért ezt a természetkímélő kaszálási és szántási módszert a mezőgazdasági területeken, nagyban is ajánlott alkalmazni.

A dús gyepszint kedvező mikroklímát kínál ...

... a gerinctelen állatoknak (a képen éti csigák) ...

... és a velük táplálkozó állatoknak, köztük a barna ásóbékáknak is, ...

... ezért a madárbarát kert félreeső részein, a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan foltokat (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Békagarázs

Szárazföldi békáinkat segíthetjük szilárd búvóhelyekkel is. Régebben, amikor még széles körben elterjedt volt a fatüzelés, a tűzifarakások rengeteg állatnak, köztük a kétéltűeknek is menedéket nyújtottak. A központi- és a gázfűtés széleskörű elterjedésével nem csak a városokban, de egyre inkább a falvakban is eltűnnek a farakások, így sok állat marad megfelelő rejtekhely nélkül.

A hagyományos paraszti életmód sajnálatos megszűnésével a számos állatnak menedéket nyújtó farakások, ...

... a különböző megoldású ...

... komposztálók, és velük együtt az állatok is eltűnnek (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezért fontos, hogy a madárbarát kertben a bokrok alatt vagy a sziklakert egy árnyas részén búvóhelyeket is kialakítsunk. Erre megfelel néhány barlangszerűen elhelyezett nagyobb kő, a tetők gerincén használt kúpcserép, de az MME bolt árusít békagarázst is, ami egy fejjel lefelé fordított virágcserépre hasonlít, amin van egy kis félköríves bejárati nyílás.

A békák életét is segíti a természetvédelmi farakás

A sziklakertek lepke legelők és gyíkvárak, de  jó béka élőhelyek is lehetnek, ha a növények között kialakítunk...

... árnyékot adó búvóhelyeket, amihez megfelel a kúpcserép is, de ...

... használhatunk az MME boltban kapható, kimondottan nekik készült ...

... békagarázst is (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ha a béka garázs a kert olyan részére kerül, ahol rendszeresen öntözünk, különösen akkor, ha erre az esti órákban kerül sor, akkor megfigyelhetjük, ahogy a nedvesség hatására megjelennek a felélénkülő földigilisztákra, apró csigákra és rovarokra vadászó békák, fekete és énekes rigók.

 

Ellenőrizzük rendszeresen a vízóraaknákat!

Ha már a békáknál tartunk, nem feledkezhetünk el a vízóraaknák és ugráló barátaink kibékíthetetlen ellentétéről. A varangyok és ásóbékák előszeretettel hozzák magukat nehéz helyzetekbe. Vadászportyáikon, a téli álomra készülve a földbe ásva magukat gyakran belepottyannak a mély aknákba, ahol akár évekig is életben maradhatnak, de életük semmiképpen sem nevezhető könnyűnek, hiszen szaporodni nem tudnak, és a táplálék is ritka vendég. Ezért néhány hetente érdemes kimenteni ezekből a csapdába került békákat. Ne felejtsük el, hogy az összes haza kétéltű faj védett, ezért az állatokat megfelelő élőhelyen, akár a kert sok búvóhellyel, béka garázzsal ellátott részén engedjük el.

Vízóraaknából kimentett barna ásóbéka. Az ásóbékák jellemzője a függőleges pupilla, ami a varangyoknál vízszintes (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Gyíkvárak

A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.

Nászruhás fürge gyík hím

Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Romos falak, kőrakás, rőzsehalom, lyukacsos tégla

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.

A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Lepkeetető kiegészítése filc virággal

Ha van kedvünk egy kis ezermesterkedéshez, a lepkeetető hatékonyságát növelhetjük, ha az adagoló csőre virág utánzatot készítünk filc anyagból. ...

 

... Első lépésben egy megfelelő méretű poharat sablonnak használva rajzoljuk fel a szirmok körvonalát, ...

 

... majd ollóval vágjuk ki. ...

 

... Ezt követően más színű anyagból vágjunk ki virág tölcsérét imitáló, ...

 

... valamint a szirmok mintázatát adó foltokat ...

 

... és csíkokat, ideiglenesen ragasszuk a kívánt helyre, majd a tartósság érdekében kézzel vagy géppel varrjuk is fel. ...

 

... Ha megvan a virág, óvatosan távolítsuk el a gumi dugót a lepkeetető tartályából, majd húzzuk ki belőle az üveg adagoló csövet. A dugóba illeszkedő végét helyezzük a virág közepére, rajzoljuk, ...

 

... majd vágjuk körbe, ...

 

... és húzzuk fel a csőre úgy, ...

 

... hogy a műanyag etetővég a virág közepére kerüljön. ...

 

... Végül tegyük vissza az üveg etető cső tartály felőli végére a gumi dugót.

 

Amint ezzel megvagyunk már csak fel kell töltenünk az üveg tartályt mézzel vagy nagyon tömény cukros vízzel, és máris kiakaszthatjuk lepkeetetőnket. Az édes folyadék, még a sűrű méz is, cseppek formájában megjelenik a cső végén, így az édes illat szét tud terjedni a levegőben, magához csalogatva a nektárevő rovarokat.

 

Felhívjuk a kísérletező madárbarát kertészek figyelmét arra, hogy az eddigi próbálkozásokkor a lepkék nem fogadták el a kolibri etetőket!

Amennyiben Ön sikerrel járt, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait! Kapcsolat.

  

 

 

 

     

    

 

 

Orbán Zoltán