Miért érdemes madarakat megfigyelni?

A legkönnyebb válasz erre a kérdésre az: „mert léteznek”. Mert sokan vannak, mert nagyon változatosak, mert színesek, vagy éppen, mert szokatlan formájuk van. Szinte mindenütt előfordulnak, és ennek a sokféleségnek a megismerése sokunk életre szóló szenvedélye lesz. Hobbival élni – a világ egyik nagy adománya. Ezek az emberek kevésbé unatkoznak, és könnyebben oldják meg mindennapi problémáikat.

Egy madarász szinte bárhol és bármikor találkozhat érdeklődése tárgyával. Akár otthonában, az ablakból kipillantva, akár útban a bolt felé, vagy keresztülvágva egy parkon, egy erdei séta során, vagy akár autóvezetés közben összeakadhat egy olyan madárfajjal, amelyet addig még nem látott, vagy nem ismert fel.
 

Míg mások halálra unják magukat egy hosszú út során, vagy a buszra várva, addig egy madárkedvelő ember érdeklődéssel néz körül, és láthat párzásra készülő verebeket, vagy egerészölyvet, amint az éppen leszáll egy út menti karóra. Az iskolába vagy a munkahelyre menet megfigyeléseket tehet, melyekre a napi teendők alatt jól esik visszaemlékezni.

Ha madarászik, bizonyára többet forgat könyveket, mialatt új információkat keres. Kedvtelése gyakorlása közben csatlakozhat madarász túrákhoz, új területeket fedezhet fel és megismerkedhet olyan emberekkel, akiknek hasonló az érdeklődési körük; tapasztalatokat cserélhetnek, megoszthatják egymással tudásukat.
Ráadásul az Önnél tapasztaltabb madarászoktól tanulva az idő múlásával sem enyészik el érdeklődése. Éppen ellenkezőleg: minél jobban ismeri a madarakat, annál többet akar róluk tudni.

Madártani ismeretei növekedésével mércéje egyre magasabbra kerül. Már nem elég meghatározni egy ülő madarat, felismerve jellegzetes vonásait; idővel egyre könnyebben ismeri fel a fajt egyedi, szokatlan helyzetekben, nem tipikus színekben, illetve rossz látási viszonyok között. Elhiszi, hogy egy tapasztalt terepi madarász számára elég egy pillantás egy, a mező felett köröző ragadozó madárra, hogy eldöntse, egerészölyvet vagy rétihéját lát?

Az ennél is tapasztaltabb madarászok számára nem okoz gondot a nehezen határozható lilefélék, fiatal sirályok, vagy a ragadozó madarak azonosítása. Vannak, akik gyakorlott szemmel rendelkeznek, de még kezdők a madárhangok felismerésében.  Ők gyakorolhatják a nászének beazonosítását, a madarak hívóhangjait, míg igazi szakértőkké nem válnak a témában. Más madarászok a madárfészkek felfedezését és beazonosítását találják izgalmasnak. Ők, együttműködve az MME-vel és az illetékes nemzeti parkok igazgatóságaival, hasznos információkkal segíthetik a különböző fajokra, illetve területekre irányuló kutatómunkákat.

Ideális madármegfigyelési lehetőség a Tavaszi madárles program is, melyet a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indított el (SpringAlive) néven.
Ennek lényege, hogy öt hosszú távú vonuló: a fehér gólya, a füsti fecske, a kakukk, a sarlósfecske, és a gyurgyalag első tavaszi példányairól gyűjt olyan megfigyelési adatokat február 1. és június 1. között, amiket bárki feltölthet a programoldalra. A vonuló madarak érkezésének megfigyelése ideális alkalmat kínál, hogy családok, osztályok és szakköri csoportok kiszabaduljanak az osztálytermekből. Ezért javasoljuk pedagógusoknak is, hogy szervezzenek néhány órás terepi kirándulásokat, próbálják elcsípni az év első fehér gólyáját, füsti fecskéjét, sarlósfecskéjét, kakukkját és gyurgyalagját, majd töltsék fel megfigyeléseiket, hogy az adataik segítségével pontosabb képet kapjunk az európai madarak vonulásáról!


Bekapcsolódhat az MME Monitoring Központ által szervezett monitoring programokba, hogy segítsen adatokat gyűjteni a fajvédelmi programok és tervek kialakításához!

Köszönet illeti azokat a lelkes, amatőr madarászokat, akik az MME Monitoring Központ felmérő programjaiba kapcsolódva segítik a szakemberek munkáját!

Hogyan kezdjek hozzá?

Madárhatározás (Fotó: Palatitz Péter).

Közhelyszerű, de igaz az a kijelentés, hogy „mindig az első lépés megtétele a legnehezebb”. Ha bárkit megkérdez arról, hogy lehet, hogy a madarászok olyan könnyen felismerik a madarakat, hogy míg az emberek általában nem tudják megkülönböztetni a seregélyt a feketerigótól, vagy a vetési varjút a dolmányos varjútól, addig egy madarász alaposan ismeri a különböző fajok karakterisztikus vonásait, rengeteg tapasztalata van az adott fajról és tudja, mit keres. Ez így igaz, de ennél sokkal több van mögötte. A „misztikus madártani tudás” nem korlátozódik a madarak jellegzetességeinek ismeretére. A felszín mögött van a lényeg: a világlátásnak egy másfajta módja. A madarász az a személy, aki nemcsak néz, hanem lát is! „Bárki megtudja ezt tenni.” – mondhatjuk csalódottan.  Ez igaz? Gyerünk hát! Tesztelje magát!

Lássunk egy házi verebet!
A házi veréb egy gyakori madár, házak környékén látható, odaszáll az etetőre és sétánk során szinte a lábunk alatt ugrál. Meg tudja mondani madárhatározó nélkül azt, hogy milyen színű a madár feje teteje? Hogy van-e fehér sáv a szárnyain? Ha igen, mennyi? Van fekete folt a torkán? Van fehér folt a szeme mögött? Milyen színű a begye? Mi a különbség a tojó és a hím házi veréb között? Egyáltalán, van közöttük különbség?
Dicséret illeti azokat, akik ezekre a kérdésekre helyes válaszokat tudtak adni, ők valóban alapos megfigyelők.  A többiek a nagy többséghez tartoznak, láthatja, hogy ez nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik. Gyakorlott terepi madarászok tapasztalata, hogy a madarak iránt érdeklődők közül csak nagyon kevesen tudnak helyes válaszokat adni a fenti kérdésekre. Ha levetítünk az embereknek egy képet a házi verébről - amely Európában mindenütt jelenlévő, és közönséges - és megkérdezzük, hogy látott-e már valaki ehhez hasonló madarat, a társaság egy része azt mondja, hogy ez bizonyára egy egzotikus madár, és még sohasem láttak ilyet a környezetükben.

Honnan ez a sok tévedés? Ez nem a madarak ismeretének hiányából, hanem egy szomorúbb tényből következik – abból, hogy az emberek többsége semmilyen figyelmet nem fordít a körülötte lévő világra. A hétköznapok során rendszerint gyors pillantásokat vetünk környezetünkre, vagy csak úgy bámulunk, ellentétben a figyelmes látással és a tudatos érzékeléssel környezetünk tárgyai iránt. A legnagyobb különbség azonban az ornitológus vagy a madarász, illetve az átlagos szemlélődő között, az a látásmódok különbözősége. Először is, az előbbiek tudatosan észlelik környezetükben a madarakat. Másodszor, amikor látják az adott fajt, például velük szemben ülni egy ágon, megpróbálják fejben megjegyezni a madár jellegzetességeinek minél több részletét. Az az igazság, hogy nem szükséges könyv nélkül ismerni az összes faj megkülönböztető jegyeit. Sokkal fontosabb az, hogy azokban a rövid pillanatokban, mielőtt a madár elrepül, felismerje, és emlékezzen a különböző színű mintázatokra, foltokra, a tollazat szerkezetére. Ezt a praktikus tudást mindenütt gyakorolhatja, akár a környező tárgyak vaktában kiválasztott darabkáin, de természetesen a legjobb a kezdetektől fogva a madarakon gyakorolni.
Ahhoz, hogy megtanuljon figyelmesen látni, elkerülhetetlen, hogy erőfeszítéseket tegyen ez ügyben (mialatt a madarat nézi, csöndes vitában kell állnia magával, az összes megfigyelhető részletet, a tollazat színeit, a sziluettet illetően). Gyakorlással ezek ösztönössé tehetőek.

---

A határozókönyv elengedhetetlen
 

Elengedhetetlen kellék: a határozókönyv (Fotó:Orbán Zoltán).

A figyelmes szemlélődés képessége és a részletek tudatos érzékelése mellett a második legfontosabb dolog, hogy azok az emberek, akik a madarakkal foglalkoznak, megértsék, mely bélyegek a legjellemzőbbek és ezek hol találhatóak a madáron. E nélkül a tudás nélkül kellemetlen meglepetésben lehet része. Jó példa erre egy diáknak az esete, aki hosszú időn keresztül figyelt a parkban egy pihenő tojó récét, és igyekezett megjegyezni a madár hátán lévő összes barna foltot. Csak amikor hazaért, jött rá, hogy a meghatározáshoz elég lett volna a réce szárnyán lévő, úgynevezett tükör színének a megfigyelése; a hátán lévő csepp alakú foltok elrendeződése pedig, melyeket a fiú nagyon alaposan memorizált, nem lényeges részei a meghatározásnak.

A madarak faji bélyegeinek tanulmányozására a határozókönyvek szolgálnak. Szerencsére már rég elmúltak azok az idők, amikor egy jó madárhatározót szinte lehetetlen volt venni, és hónapokat vett igénybe, hogy könyvtárakat, antikváriumokat végigjárva ráakadjon egy megfelelőre. Manapság nagy a választék a madárhatározó könyvek terén is, akár a könyvesboltokban, akár az interneten, így a probléma inkább a választékbőség; nem könnyű eldönteni, hogy melyiket válasszuk. Gyakori hiba a kezdőknél, hogy a „legjobb” kiadványt akarják, mint például a „Madárhatározó – Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója” című könyv (Park Kiadó, 2000). Igaz, hogy a haladóknak egy ilyen könyv nélkülözhetetlen, mivel bemutatja az összes európai fajt, beleértve a környező területek madárvilágát, és részletes képet ad a fajok évszakok, nemek, korcsoportok szerinti különböző tollruháiról. Mégis, a kezdők számára egy ilyen könyv majdhogynem használhatatlan, mivel túl bonyolult! Abban az esetben, ha meg akarja határozni a házi verebet, át kell néznie három színes táblát az európai verébfajokról, vagy ha egy tó felett átrepülő sirályt akar meghatározni, akkor 12 oldalt kell átnéznie, mire megtalálja a keresett fajt (ami egyébként 90%-ban régiónk egyik leggyakoribb sirályfaja, a danka sirály lehet).

Ez határozottan túl sok egy kezdő számára, és attól tartunk, hogy ha egy madár meghatározásához ilyen könyvet használ, könnyen felhagyhat új hobbijával. Számos madarász, különösen az idősebbek, előszeretett elevenítenek fel olyan klasszikusokat, mint például a Roger Peterson által illusztrált  „Nagy –Britannia és Európa madarai” című könyv. Habár ezek a könyvek elavultnak számítanak, és fenntartásokkal kell kezelni a bennük szereplő adatokat, leírásokat; ezek a könyvek mégsem ijesztették el a kezdőket a túl sok részletes kép megadásával, inkább ellenkezőleg, buzdítással segítették őket, hogy önerejükből fedezzék fel a madárvilág csodálatosan színes birodalmát. Mi mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy először egyszerűbb, a gyakoribb madárfajokat bemutató könyvet vásároljon, a világszínvonalú, professzionális határozók pedig még várhatnak.

Hogyan kell használni egy madárhatározót?

Először is – és ez különösen kedvtelése kezdeti időszakára vonatkozik – olvasgassa, forgassa a könyvet minél gyakrabban, hiszen így lehet a legkönnyebben megjegyezni az egyes fajok határozó bélyegeit. Minél több jellemzőre emlékszik, annál pontosabb lesz a megfigyelés és annál könnyebb a határozás. Ha emlékszik például arra, hogy a vetési varjú fejének színezete eltér a csókáétól és a csőr töve világosabb színű, vagy hogy a házi veréb pofáján nincs folt, illetve szürke a fejtetője, ellentétben a mezei verébbel, a feketerigó pedig – ellentétben a seregéllyel – a tollazatán nem visel fehér gyöngyöket, és a farkuk is eltérő hosszúságú. Mindezek eldöntéséhez elég egy pillantás is, nem kell hosszadalmas és fáradságos elemzést folytatni a tollazat minden részletére kiterjedően. A legtöbb határozókönyvben a lényeges, megkülönböztető vonásokat (ezeket hívjuk faji bélyegeknek) a fajleírásban megtalálhatja, melyek közül egynéhány az ábrákon is ki van emelve.
Amikor könyvből próbál egy fajt meghatározni, ne feledje, hogy nincs olyan könyv, amely tökéletesen bemutatná a tollazat minden variációját, vagy a madár sziluetteket. A kiadványok rendszerint egyetlen, vagy a leggyakoribb tollazat- és színezetbéli jellegzetességeket tárgyalják, míg a természetben összeakadhat olyan mintázatú madárral, amelyet nem talál a könyvekben. Ha például a megfigyelt példány sötétebb, vagy világosabb a határozókönyv ábráin találtaknál, nem feltétlenül kell arra gondolnia, hogy egy ritka faj példányát látta. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy egy könyvnek csak bizonyos számú ábrája lehet, míg a természet ennél sokkal változatosabb. Szerencsére, minél nagyobb gyakorlatot szerez a madárhatározás terén, annál inkább elkerüli a „hamis riasztást” egy különleges színezetű „ritkaságnál”.

Távcső – a madarász kincse
 

Távcső - a madarász kincse (Fotó: Orbán Zoltán).

„Egy ember távcsővel” – egy madarász gyakran kapja meg ezt a jelzőt. Valóban, a távcső a madarászkodás legjellegzetesebb tartozéka. Tényleg annyira fontos kellék, mint mondják? A válasz talán érthetetlen: igen és nem. Ha megfigyeléseket végez lakóterületen, különösen nagyvárosban, ahol a madarak az emberek állandó társai, ott nincs igazán szükség felszerelésre, mivel a madarak egészen közelről is megfigyelhetőek. Képzelje csak el az emberek reakcióját, amint egy forgalmas, belvárosi buszmegállóban előkap egy távcsövet, hogy a veréb csapatot megfigyelhesse… Szemünk felfogóképességének köszönhetően ilyenkor tiszta képet kaphatunk a madárról, a tollazat részleteit, a mintákat illetően, és számunkra jól követhető az egyed legkisebb mozdulata is, az ásítása, a felborzolt tollak emelkedése és süllyedése. 
Másrészt viszont az, aki próbált már távcsővel nézni egy madarat, tudja, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy valóban „személyes kapcsolatba” kerülhessen a madárral.
A puszta szemmel szemlélődőnek a távolban látott madár csak néhány apró, szürke pont a mezőn, távcsővel viszont a kép megváltozik: különféle pintyek színes csapata látható, amint folyamatosan ugrálva és óvatosan figyelve maguk köré, a földön keresgélnek magvak után. Köszönhetően a távcsőnek láthatjuk, amint egy kampós csőrű ragadozómadár siklik el méltóságteljesen a pinty csapat fölött, sárga szemeiben vészjósló pillantással, vékony sávozással a szárnybelsőn, erőteljesebb sötét sávval a farka végén.

Honnan szerezhet be távcsövet?

"Azt hiszem, látlak!" (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A z MME boltjában (Budapest, 1121 Költő utca 21., mmebolt@mme.hu) szakértő kollégánk segít Önnek kiválasztani a megfelelő messzelátót.

Mire érdemes figyelnie a kiválasztásnál?A távcső legfontosabb paraméterei a nagyítás és a frontlencsék átmérője. Ezek a számadatok általában a távcső házán láthatóak, a következő formában: 7×50, 8×30, 10×50, 12×40, 20×60, stb.  Például a 10×50 azt jelenti, hogy a távcső 10-szeres nagyítású, és a frontlencsék átmérője 50 mm.
Természetesen minél nagyobb a nagyítás, annál nagyobbnak látjuk a megfigyelt tárgyat. Minél nagyobb a frontlencse átmérője, annál élesebb és tisztább a kép, amely különösen fontos például az esti órákban, vagy borult, felhős időben. A nagyítás szintén befolyásolja az eszközön át érkező fény mennyiségét, azaz minél nagyobb a nagyítás, annál sötétebb a kép (ugyanolyan átmérőjű frontlencsénél).
Távcső vásárlásakor ragaszkodjunk a madárhatározó választásának szabályához: egy kezdőnek nincs szüksége professzionális felszerelésre. Mi több, könnyen használhatósága miatt egy átlagos paraméterekkel rendelkező távcső sokkal hasznosabb a kezdők számára. A tapasztaltabb madarászok számára ajánlatosak a közkedvelt 8×50 vagy 10×50 modellek, melyek elég nagy nagyítást és viszonylag éles képet adnak. Egy kezdő számára azonban ezek a távcsövek alkalmatlanok, mert túl nehezek, a séta kellemetlenné válhat emiatt, a kép beremeghet - a megfigyelő önkéntelen mozdulatai miatt -, és az erős nagyítás bonyolultabbá teheti a cél megtalálását fás környezetben, például erdőben vagy egy parkban. 

A jó távcsőnek a kezdők – és különösképpen a gyerekek – számára  az alábbiaknak kell megfelelnie:
- legyen elég fény, hogy a megfigyelés élvezetes legyen, ne kínszenvedés
- ütésálló legyen
- adjon kellően éles képet (inkább nagyobb, mint kisebb frontlencse átmérővel)
- ne legyen túl nagy nagyítású (maximum 7 vagy 8-szoros)

Egy ilyen felszerelés nem annyira nehéz, és nem remeg a kép. Egy csekély nagyítású távcső tökéletes egy kezdő számára, hiszen az első próbálkozások célterületei zömmel az erdők, parkok, kertek – azok a helyek, ahol az első megfigyelések elvégezhetőek.
Fogadja meg javaslatunkat és felejtse el a 12-szeres vagy annál nagyobb nagyítású messzelátókat. Egyes üzletekben 12-szeres, sőt, 20-szoros nagyítású kézi távcsöveket árulnak, ezek azonban teljesen használhatatlanok egy átlagos madarász túra alkalmával, mivel túl nehezek, sötétek, és a nagyítás mértéke állvány használatát kívánja meg, enélkül sajnos élvezhetetlenül remeg a kép.
Mindenképpen kerülje az olcsó tömegcikkeket árusító boltokat, ahol sok olyan haszontalan eszközt lehet kapni, mint a narancssárga színű lencsés távcsövek, vagy a keresővel ellátott darabok. Amennyiben különleges igényei vannak, keresse fel boltunkat a Budapest, 1121 Költő utca 21.-ben, vagy kérjen információt a mmebolt@mme.hu e-mail címről.

 

---

Jegyzetfüzet

 

Amikor találkozik egy nagyobb csapat madarásszal, bizonyára felismeri, hogy a határozókönyv és a távcső mellett mindannyian cipelnek még valamint: egy jegyzetfüzetet. Mindenképpen érdemes jegyzeteket készíteni megfigyeléseiről. Először is, ha nem vitt magával határozókönyvet, a feljegyzések alapján otthon könnyebben tudja azonosítani a fajt. Másodszor, bármikor vissza tudja idézni, hogy az adott madárfajt hol és milyen körülmények között látta, harmadszor pedig meg tudja osztani megfigyeléseit másokkal (madártani központok adatgyűjtéséhez információja kellően pontos egy jegyzetoldal másolatával). Végül pedig évek múltán örömmel tekint vissza minden szabadban töltött madarászútjára, felidézve egy-egy kirándulás részleteit, élményeit.

 

 

Hogyan készítsen feljegyzéseket?

 

"Jól hallom?" (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetesen mindenkinek kialakul a saját módszere, de megéri megfogadni néhány íratlan szabályt, amelyek a későbbiekben is hasznossá tehetik a madarász naplót.

1. Vezessen minden egyes madarászútjáról, kirándulásáról naplót.

2. Adja meg a dátumot és a helyszínt – ez a szabály éppúgy vonatkozik a madarász megfigyelésre, mint a régészeti leletekre, amelyeknél dátum és hely megadása nélkül a tárgy majdnem, hogy értéktelen.

3. Írja le részletesen minden új fajjal történő találkozását, ugyanis a jegyzeteket és a határozókönyv leírásait összehasonlítva tudja megfelelő biztonsággal beazonosítani az adott madár faji bélyegeit. Nagy segítséget jelent a terepen készített rajz, még akár a részleteket nélkülöző vázlat is. Nem számít, hogy mennyire tartja magát kétbalkezesnek rajztudását illetően; ezek a rajzok önmagának készülnek, és megkönnyítik az emlékezést az olyan részletekre, mint például a mintázat, a színezet, a madár arányai. Hosszú leírások helyett sokkal praktikusabb egy vázlatos rajz és néhány mellékelt mondat magyarázatként.

Mint bármelyik más tudománynak, a madarászatnak is megvan a maga speciális szótára, szakzsargonja. Ezek az alapvető madártani szakkifejezések pedig megkönnyítik a naplóírást. Az alábbiakban ezekről olvashat:

• Evezőtollak: a szárny felületét adó hosszú tollak, három fajtájuk van:
  • Kézevezők: elsőrendű evezőtollak, a kézről (a szárny szárnyhajlaton kívül eső részén, a külső szárnyon) kinövő tollak,
  • Karevezők: a karon, azaz a singcsonton kinövő evezőtollak,
  • Harmadrendű evezők: a legbelső evezőtollak (vállevezők). A többitől teljesen eltérő alakúak és mintájúak, és az összecsukott szárny befedésére szolgálnak.

• Faroktollak: hosszú tollak, melyek a madár farkából nőnek ki.
   
• Kontúrtollak: minden más toll
   
• Farcsík: a farok töve és a hát közötti szakasz, amely számos fajnál másféle színezetű, mint a hát (pl.: süvöltő, erdei pinty, tengelic, citromsármány, fenyőrigó).
   
• Alsó farkfedők: a madár alsó részének darabja, a lábak és a faroktő közötti szakasz, mely gyakran nagyon színes (pl. egyes fakopáncsok).
   
• Csüd: egy csont a madár lábában, amely a lábujjaktól a tarsus ízületéig tart. A madár lábfeje ugyanis az emberrel ellentétben a madár térde a tollak takarásában van, és amit lát, az csak a madár lábfeje és lábszára (azaz a csüd).
   
• Alsó és felső csőrkáva: a csőr alsó és felső részei.

Végül egy utolsó jó tanács jegyzet készítéséhez:
Használjon tollat az íráshoz, mert nyoma tisztán olvasható, nem mosódik el, ellentétben a ceruzával vagy a filctollal.

Terepre fel!

„A gyakorlás tökéletesít” – a madarászatra is érvényes ez a közmondás. Minél gyakrabban adja fejét gyakorlásra, annál többféle madarat ismer meg, és tud majd meghatározni.
A kezdők gyakran teszik fel a kérdést: „Merre vannak a legjobb madarász helyek?” A válasz: „Bárhol, és amikor csak teheti, menjen!” Különösen az elején, meg kell ragadnia minden alkalmat a madárfelismerés gyakorlására és a részletek mind jobb memorizálására.  Érdemes olyan terepen gyakorolni, ahol a madarak hozzá vannak szokva az emberi jelenléthez, mivel az ott élő egyedek kevésbé ijedősek. 

 

Hogyan készüljön a madarászatra?

 

Terepen (Fotó: Orbán Zoltán).

Attól függ, hová megy. Amennyiben a városban, illetve annak közelében marad, nincs szüksége speciális felszerelésre. Fogja a távcsövet, jegyzetfüzetet, határozókönyvet, esetleg kis elemózsiát, és már mehet is. Ha nagyobb túrához készül, fordítson figyelmet öltözetére. Ruházata ne legyen túl színes, sem feltűnő, hiszen azzal elijesztheti a madarakat.

Általánosságban (és ez az erdei terepre különösen jellemző) annál többet láthat, minél kevésbé fog látszani. Nem véletlen, hogy a vadászok és a horgászok zöldes, rejtő színű ruhát hordanak. A lényeg, hogy jóformán láthatatlannak kell lennie ahhoz, hogy ne ijessze el érdeklődése tárgyát.
Ez a szabály azonban nemcsak a ruházatra, hanem a viselkedésre is vonatkozik. Minél nyugodtabb, megfontoltabb a viselkedése, annál többet fog látni és hallani. Ha valóban sok új fajt akar látni, csöndben kell lennie. A hangos társalgás és a kiabálás nem szül eredményes, emlékezetes madarász kalandokat.
Következésképpen madarászni egyedül a legjobb, vagy maximum 2-3 fős csoportokban. Nagyobb csoportokban az emberek előbb vagy utóbb beszélgetni, nevetgélni kezdenek, és a kirándulás valódi célja lesz a legkevésbé fontos.

Ha kirándulást tervez, válasszon megfelelő ruházatot, vagyis olyan ruhát viseljen, ami koszolódhat, kilyukadhat, tehát amit nem sajnál, ha baja esik. Lábbelinek bakancs vagy olyan túracipő javasolt, amely legalább részben vízálló, tartós és kényelmes. Vizenyős területekre nem árt, ha gumicsizmát húz. A kullancs csípés elkerülése végett lehetőleg nyári melegben is használjon hosszú, a lábbelibe, zokniba betűrt szárú nadrágot, hazaérve pedig mindig vizsgálja át magát alaposan!

---

Madármegfigyelés

Cikkünkben elértünk a leglényegesebb ponthoz.  Amikor madarat figyel, próbálja meghatározni a faját. Soha ne feledje, hogy élő állatokat szemlél, akik nem fognak addig várni Önre, míg be nem fejezi a megfigyelést. Ellenkezőleg, ők határozzák meg, hogy meddig tart a „műsor”. A felkínált alkalom hamar eltűnik! Ki kell használnia az időt, és figyelmesen, minden jellegzetességet memorizálni kell, majd később vegye elő a határozókönyvet és keresse ki a megfelelő képeket, különben míg a madárról a könyvre fókuszál, azalatt a madár elrepülhet.

Szemlélődés (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

Milyen vonásokra fókuszáljunk ilyenkor?
Ez rengeteg tényezőtől függ. Elsősorban azokon a madarakon múlik, akikkel éppen foglalkozik. Mindemellett alább felsoroljuk azokat a tényezőket, amelyeken általánosságban a sikeres határozás múlik.

 

- színezet – a legtöbb madárfaj meghatározható jellemző színe alapján, így a madarászok is kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a sajátságokra. Amikor ezzel foglalkozik, emlékezzen arra, hogy a megfigyelés és a meghatározás pontossága a fényviszonyokon is múlik. Ugyanaz az egyed másféle színűnek tűnhet fényben és árnyékban, hajnali fényben és délben, növényzet vagy az ég előtt, fák között vagy nyílt terepen. Ugyanakkor a tollazat is befolyásolja a színeket (az öreg, kopott tollak rendszerint fakóbbak), és persze az évszakok (évszakonkénti tollazatváltás), illetve a madár kora (különböző korcsoportoknál különböző tollazat).

- sziluett és testtartás – a határozásban fontos szerepet kap a madár sziluettjének vizsgálata, néha egyedül elégséges a faj azonosításához.
Megfigyelve a madarat, segítség az is, hogy milyen a madár testtartása: testüket függőlegesen tartják az alábbi fajok: seregély, a csonttollú, a rozsdafarkú fajok, a gébics fajok, a harkályok, a légykapók és a ragadozómadarak (héják, sólymok, ölyvek).
A vízszintes testtartás inkább a következő fajokra jellemző: a billegetők, a galambok és gerlék, a kakukkok, a rigófajok és a poszátafélék.
A testarányok pontosításakor memorizálja, hogy a farok túlér-e a szárnyvégeken, mint például a feketerigó, a héja vagy a kakukk esetében, vagy inkább rövid a farok és nem ér túl a szárnyvégeken, mint például a seregélynél, az egerészölyvnél vagy a rétisasnál. Figyelje meg, hogy a csőr rövidebb-e, mint a fej hossza, ha pedig hosszabb, saccolja meg, hogy hányszor hosszabb a fej hosszánál, hogy a lábak mennyire rövidek, vagy hosszúak, stb.

A repülő ragadozómadaraknál például a farokvég alakja lehet a döntő (a karvalynak egyenes, a héjának pedig lekerekített, a kányáknak mélyen vagy kevésbé mélyen villás, a rétisasé pedig ék alakú). A szárnyvég a sólyomféléknél hegyes vagy lekerekített, egyeseknél jól látható „ujjakkal”, a szárny tartása szemből nézve pedig, siklás vagy körözés közben különböző: a héjáknál és a sasoknál vízszintes vonal, az egerészölyvnél kissé megemelt, a rétihéjáknál pedig jól látható V-alakú, míg a kányáknál és a halászsasnál, szárnyuk lógatása miatt egy lapos „M”.

Holló (Fotó: Máté Bence).

 

- testméret – fontos, ugyanakkor megtévesztő vonás lehet. Általános szabály, hogy úgy állapítsuk meg az egyed méretét, hogy próbáljuk meg egy másik madár méretével azt összehasonlítani. Ehhez elsősorban a gyakori, jól ismert fajok jöhetnek számításba, mint például a verebek, a feketerigó, a seregély, a parlagi galamb vagy a tőkés réce. E nélkül sajnos könnyen beleeshet az optikai illúzió vagy a hamis benyomás csapdájába.
Az olyan kifejezések, mint a „nagy”, vagy „elég kicsi” gyakorlatilag egy kezdő számára bármit jelenthet, attól függően, hogy a személy mekkorának ítéli meg az adott madarat. Az egerészölyv például határozottan nagy méretű madár, azonban egy rétisas mellett „középméretűvé” válik.

További problémát jelent a távolság (egy madár közelről nézve nagyobbnak tűnik, mint messziről), és a tollak elrendezése (a felfújt tollakkal pihenő madár nagyobbnak tűnik, mint azok a fajtársai, amelyek tollukat laposan a testhez simítva tartják).

 

Rétisas (Fotó: Máté Bence).

- mozgás módok – egy madár meghatározásához valamikor elég csupán a mozgását látni. Ha például futkározik a háztetőn, közben pedig farkát fel-le billegteti, biztos lehet abban, hogy barázdabillegetőt lát. Ha egy kis méretű madár felpattan egy faágról, röptében elkap egy rovart, majd visszaül ugyanoda, biztosan egy légykapó.
Ha egy nem túl nagy, sötét, sárga csőrű madár sétál a járdán, biztosan seregély, de ha ugyanilyen madár fut, majd megáll, és ezt folyamatosan ismételgeti, valószínűleg feketerigó.
Ha egy közepes méretű, ragadozó madarat lát egy helyben, helikopter módjára lebegni (azaz szitálni) a mező felett, majdnem biztos, hogy vörös vércsével van dolga. Ha észrevesz egy vízimadarat a vízparton, széttárt szárnyakkal pihenni, kárókatonára kell gyanakodnia.
Ha egy fehér madár repül egy tó felett, majd hirtelen a vízbe vágódik, egy másodperc múlva pedig visszatér a levegőbe, nem sirályt, hanem csért lát.

- élőhely – az előbbiek mellett lényeges szempont az is, hogy hol figyeli meg a madarat, mivel számos, hasonló faj egészen más típusú területet birtokol. A nádi és a réti tücsökmadár, az erdei és a réti pityer, vagy a nádirigó és nádiposzáta fajok többsége, vagy éppen a kövirigó csak egy néhány példa azon fajok közül, amelyek fajneveiben a madár kedvelt élőhelytípusa tükröződik.
Ha egy gyakorlott terepi madarásztól kér segítséget egy madár meghatározását illetően, az egyed leírása mellett lényeges szempont, hogy hol látta a fajt. Ez az információ tisztázhatja a kétségeket, különösen, ha a jellemzés nem túl pontos. Bizonyos egyszerűbb határozókönyvek élőhely szerint mutatják be a jellemző fajokat, de természetesen minden határozókönyv beszámol a faj taglalásánál a tipikus élőhelyekről.

- a fészek helye és a fészek típusa – ha egy madarat a fészke környékén sikerül megfigyelnie, az azonosításban mindenképpen segíthet a fészek szerkezete és az elhelyezkedése. Ha egy fecskefészek az épületen belül található, és az erkélyszerű forma a falhoz csatlakozik, valószínűleg a füsti fecskéé, míg ha a fészek az épületen kívül található, gömbszerű, zárt, és csak egy apró nyílás van rajta, a molnárfecske fészkére bukkant. 
Ha egy sötét, sárga csőrű madarat figyel meg, amint az faodúban építkezik, seregéllyel van dolga, míg a hozzá hasonló feketerigó nyitott fészket épít a bokorba, futónövény sűrűjébe vagy fára. Gólyafészek egy épület tetején, villanyoszlopon vagy egy épülethez közeli fán a fehér gólyára utal, míg egy ilyen fészek egy fán, mélyen bent egy láperdőben a fekete gólya otthona lehet.
Ha a nádasok mélyén egy kis fészekcsészére bukkan a nádszálakon, akkor az a nádirigó vagy a cserregő nádiposzáta fészke lehet. Ami pedig a kakukk fészkét illeti – nézzen utána egy határozókönyvben...

Füsti fecskék (Fotó: Karcza Zsolt).

 

Madárhangok
 

Sordély (Fotó: Széll Antal).

A „madarász” kifejezés bizonyos mértékben zavarba ejtő. Azt sugallja, hogy a madarász számára a kapcsolat a madarakkal az ő megfigyelésük. A valóságban azonban a legtöbb madarász gyakrabban hallja, mint látja azokat. Ez abból a tényből következik, hogy a madarak nagyon szorgalmas teremtmények, akik igyekeznek eltűnni a szemünk elől, de ugyanakkor hangokat adnak ki.

Azoknak az ornitológusoknak, akik tudományos kutatást végeznek, vagy a madarak számlálásában vesznek részt, elengedhetetlen fontosságú a madárhangok és madárénekek ismerete, mely a gyakorlatban sokkal fontosabb, mint az a képesség, hogy a madarat csupán a megjelenése, a tollruhája vagy  a sziluettje alapján határozzák meg.

Egy gyűrűző ismerősünk szokta mondani: „Könnyebb elképzelni egy vak madarászt, mint egy siketet”. Ez így igaz. Szokásos túráin könnyen megtanulhatja felismerni a jellemző fajokat, de hang alapján sokkal több fajt tud beazonosítani ugyanazon a területen. Először is fókuszáljon a nászénekekre. Ezek nagyon jellegzetesek és könnyebb őket memorizálni, mint a különféle hívó- és riasztó hangokat. Kora tavasszal érdemes a gyakorlást elkezdeni, hiszen ebben az időszakban még csak néhány madár énekel (pl. széncinege, csilp-csalp füzike, feketerigó, stb.), melyeket csupán a hangjuk alapján is könnyű egymástól megkülönböztetni és memorizálni.

A nyárba fordulással fokozatosan egyre több faj kapcsolódik be a kavalkádba, így folyamatos gyakorlással szélesítheti a tudását évről évre. Amikor egy ismeretlen madárhangot hall, próbálja memorizálni, figyelje meg a hang erősségét, magasságát, hosszát, folyamatosságát vagy törtségét, változatosságát vagy egyszerűségét, és később próbálja meglesni a madarat. Így esélye van arra, hogy a madár minél több ideig énekeljen a közelben, és rákényszeríti magát a hang minél jobb megfigyelésére.
Az új hangokkal rendszerint az a legnagyobb baj, hogy könnyen kihullanak az ember fejéből, és újra meg újra be kell vésni. Szükség van egy-két évre, míg rendszeres gyakorlással egyre biztosabban meg tudja különböztetni a madárhangokat, és csak ritkán fog tévedni.

A gyakorláshoz javasoljuk az MME boltjában kapható madárhangos CD-ket, melyek különböző élőhely típusok, illetve a fajok gyakorisága alapján lettek összeállítva, mellékletük pedig hasznos információkat ad. A legtökéletesebb tapasztalatszerzés, ha terepen és a hangfelvételek segítségével egyaránt gyakorolja a hangok felismerését, és így, első körben legalább a gyakori fajok hangját tanulja meg teljes biztonsággal felismerni, apró lépésekkel haladva pedig egyre több faj hangja szerepelhet a listáján.

 

A természet nemcsak madarakból áll

Bízunk benne, hogy ez a rövid összefoglaló arra bátorítja Önt, hogy belekezdjen ebbe a szép kedvtelésbe. Ha ez a tevékenység a szenvedélyévé válik, rengeteg izgalmas kalanddal, szokatlan helyzettel és felejthetetlen pillanattal fog gazdagodni.

Mindig emlékeztesse magát arra, hogy a madarak csak részei a természetnek, melyet rengeteg, másféle élőlény is kísér. Próbáljon meg nem közömbös lenni velük kapcsolatban! Vannak olyan madarászok, akik kiválóan ismerik a madarakat, de nem ismerik meg a fát, amin a madár ül, vagy nem tudnak megkülönböztetni egy cickányt egy egértől.

Ügyeljen arra, hogy a madarászat ne szűkítse, ellenkezőleg, tágítsa a horizontját! Számos állatfaj létezik, nem is beszélve a növényfajok sokaságáról. A természet bőséges és sokoldalú, és lehetetlen teljesen megismerni, mégis, érdemes minél többet tudni róla.

Véleményünk, hogy az ilyen átfogó szemlélet sokkal több örömet ad, mint a szakosodás, ráadásul csökkenti annak a veszélyét, hogy elveszíti érdeklődését abban a témában, amellyel évek óta folyamatosan foglalkozik. Próbálja meg úgy kezelni a madarakról megszerzett tudását, mint a természetbúvárkodás egyik állomását. Minél több időt tölt el a madarak között, a természet fokozatosan egyre több titkát tárja fel Ön előtt.

Dámszarvasok (Fotó: Máté Bence).

 

Ez az, amit Önnek kíván az MME csapata!

Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Szöveg:www.springalive.net
Fordította: Schmidt Emese

Érdekes évnek bizonyul 2009 a kerecsensólymok szempontjából! Idén korábban indultak el, mint az előző években, és az útvonalak is eltér az eddig megismertektől.

A legérdekesebb irányt Piros, a Nyugat-Magyarországon jelölt fiatal tojó kerecsensólyom vette. Piros július 26-án indult útnak, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország és Franciaország érintésével, július 31-én már Spanyolországban volt. Egy kis kószálás után Valladolid városától északra állapodott meg, ahol jelenleg is tartózkodik.
Az esemény nem kis izgalmat váltott ki a magyar és spanyol madarászok között, ugyanis a kerecsensólyom, mint keleti elterjedésű, pusztai élőhelyeket kedvelő faj, ritkán fordul elő Csehország délnyugati részétől nyugatabbra. Eddig mindössze egy adat ismert, amikor vad kerecsensólyom Nyugat-Európában került meg: Egy Pozsony mellett gyűrűzött fiatal kerecsensólymot két hónappal később Délnyugat-Franciaországban ütött el egy leszálló sportrepülőgép.
A mostani eset egyértelműen bebizonyította, hogy alkalmanként természetes módon is előfordulhatnak kerecsensólymok az Ibériai-félszigeten, és a megfigyelt egyedek nem feltétlenül szökött solymászmadarak – mint ahogy ezt eddig gondolták.
Pirosnak ugyanakkor nincs könnyű dolga. Amint azt a spanyol madarászok elmondták, a területen a sólyomra a legnagyobb veszélyt a galambászok jelentik, akik saját kedvtelésük védelmében illegálisan pusztítanak minden ragadozó madarat. Gondot okozhat a vadászok egy része is, akik a ragadozó madarakat konkurenciának tekintik, és az általuk vadászott fogolyállományt féltik a ragadozóktól, és tevőlegesen is hozzájárulnak utóbbiak számának csökkentéséhez! Emellett, tavaly a tartományi kormány (Castilla y León) intenzíven mérgezte a mezei pockokat a területen, ami számos ragadozómadár elhullását eredményezte, és a mérgezés hatása a mai napig érezhető!
A spanyol madarászok készségesen segítettek a megtelepedés helyére vonatkozó információk összegyűjtésében, és rajta tartják a szemüket Piroson, ami sok tekintetben védelmet jelent számára!

Farkas nem volt ilyen szerencsés. A Délkelet-Magyarországon jelölt idei madarat a lengyel kollégák elpusztulva találták meg Wroclaw közelében. A helyszínen talált nyomok alapján valószínűsíthető, hogy egy héja végzett vele. Talán valamilyen zsákmányért ment a harc, talán a héja magát a kerecsent nézte zsákmánynak – ezt már nem fogjuk megtudni. Az ilyen jellegű természetes mortalitás valószínűleg nem ritka, de nem túl gyakran sikerül dokumentálni!

A többi magyar kerecsensólyom Magyarországon, illetve Ukrajnában és Oroszországban készül az őszi vonulási időszakra.
Reméljük, az érdekességek tovább folytatódnak, és a jelölt madarak tovább gyarapítják a szakemberek ismereteit, a faj védelme érdekében.

A műholdas jeladóval követett kerecsensólymok útja nyomon követhető a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon.

---

Háttéranyag

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár.

A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt.
Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.  

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.

Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.

---

 „A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” magyar-szlovák LIFE – Nature projekt (LIFE NAT/HU/00096)
    
    A projekt célja a kerecsensólyom magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából.
    
    A projekt kedvezményezettje a Bükki Nemzeti Park, de még további tizenhat partner – köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – vesz rész a program végrehajtásában Magyarországon és Szlovákiában.
    
    A populáció csökkenésének jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken.
    
    A projekt célja: a vonulás során az állományt ért hatások felderítése, az állományt veszélyeztető tényezők hatásának értékelése, az állomány stabilizálódásának elősegítése rövidtávon, és a projekt tevékenységeinek eredményeképpen, a kerecsensólyom-állomány növekedésének elősegítése hosszú távon. 

Tevékenységek és módszerek

A kerecsensólyom-védelmi LIFE-Nature program több elemből tevődik össze, amelyek egyenként is jelentősek a faj megőrzését tekintve.
    - Fészkelőhelyek biztosítása - A projekt a fészkelőhelyek védelmén, új fészkelőhelyek megteremtésén, és a potenciális fészkelőhelyeken, a kerecsensólymok számára kihelyezett műfészkekkel segíti elő a faj megerősödését.
    - A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelések hatásának vizsgálata  - a potenciális táplálékforrásra azzal a céllal, hogy a mezőgazgasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása
    -  A legfontosabb táplálék az ürge biztosítása – A projekt során javaslat készül az ürge-barát területkezelésre az SPA területeken, valamint az agrár-környezetvédelmi programok megfelelő irányú módosítására. Emellett az ürge (Spermatophilus citellus), mint a kerecsensólyom egyik fő tápláléka, visszatelepítésre kerül Natura 2000 területeken a potenciális kerecsensólyom-élőhelyekre.
    - Elektromos vezetékek szigetelése – A mortalitást csökkentő tevékenységek közül a legfontosabb a veszélyes távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és a táplálkozóterületek közelében.
    - Fészekőrzés – A zavarás és a fészekkilövések megakadályozása érdekében sor kerül a veszélyeztetett fészkek őrzésére.
    - A vonulás során az állományt ért hatások felderítése– Az állomány változásának és a vonulás közben jelentkező mortalitás jobb megértéséhez a projekt során műholdas jeladók és nemzetközi levelezőlista segítségével térképezzük fel a vonulási utakat és a telelőterületeket.
    - A környezetvédelmi tudatosság növelése – A program során felkeressük a különböző érdekcsoportokat (gazdálkodók, vadgazdák és politikai döntéshozók helyi és országos szinten), információs táblákat állítunk fel annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk az érdekcsoportoktól a védelmi programhoz.  
    - Monitoring – Egységes monitoring-rendszer kerül megszervezésre, amely pontos információkat szolgáltat mind a kerecsensólyom, mind az ürge állományának változásairól.
    - Erőforrások, lehetőségek fejlesztése – A védelmi tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrások értékelése és fejlesztése szintén a projekt részét képezi.
    - Gyűrűzés - A gyűrűzés, mint a populációdinamikai és vonulás-kutatások hagyományos eleme, szintén része a programnak. A projekt során a fiatal madarakra ornitológiai és úgynevezett PIT (Passive Integrated Transponder) gyűrű kerül.
    
Várt eredmények

    A projekt eredményeképpen a kerecsensólyom életfeltételei jelentősen javulnak a Kárpát-medencében. Azt várjuk, hogy a projekt végén, 2010-ben, a kerecsensólymok száma eléri a 180 párt Magyarországon és a 35 párt Szlovákiában és 2020-ra az állomány nagysága eléri Magyarországon a 210, illetve a Szlovákiában a 40 párt.

Ausztria	20	Enyhén növekvő
Bulgária	4-10	-90%
Csehország	15-18	+30%
Grúzia	4-5	Nem ismert
Horvátország	5	Nem ismert, valószínűleg csökkenő
Lengyelország	0-2	-
Macedónia	0-3	Nem ismert
Magyarország	140-145	+75%
Moldávia	4-7	Csökkenő
Németország	0-1	Egyetlen ismert költés 19997-2001 között
Oroszország	10-20 (európai részek)	-90%
Örményország	0	Nem ismert
Románia	8-15	0
Szerbia	55-60	+10%
Szlovákia	23-25	Stabil
Törökország	50-70	Nem ismert
Ukrajna	250-280	Növekvő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!

A Madárbarát kert programban való részvétel ideális ajándék madárkedvelő, a madárvédelem ügyére nyitott rokonoknak, barátoknak név- és születésnapra, karácsonyra, egyéb alkalomra. Ezt az is elősegíti, hogy  Madárbarát kert program a legkülönbözőbb lakó és munkahelyi környezetben élő és dolgozó emberek számára kínál madárvédelmi megoldásokat a Madárbarát kert, Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola, Madárbarát panel, Madárbarát munkahely alprogramok keretében.

A program regisztráció ajándékozásának menete megegyezik a saját célú Madárbarát kert regisztrációval, a különbség csak annyi, hogy ajándékozás esetében az elektronikus regisztrációs űrlapot (lásd később) az ajándékozó tölti ki a megajándékozott nevére és címére. Nagyon fontos, hogy ehhez rendelkezzen a megajándékozottnak a regisztrációs űrlapon kért összes szükséges adatával, és jelölje be a választott tevékenységi kört is.

Amint azt látni fogja, az elektronikus regisztrációs űrlap több név és cím adatmezőt tartalmaz. Regisztráció ajándékozása esetén, kérjük, a megajándékozni kívánt személy nevét, címét és adatait töltse fel az első, a "Program részvételi adatok"-hoz. Amennyiben a kiválasztott regisztrációs csomagot Ön szeretné átadni, kérjük, a Postázási cím mezőket a saját adataival legyen kedves kitölteni, így a csomagot Ön kapja kézhez. 

Madárbarát kert program regisztráció ajándékozása
Minden szükséges információt, és a regisztrációs űrlapot is megtalálja a Madárbarát kert program általános ismertető oldalán itt >>

 

 

 

    

 

Orbán Zoltán

 

Az MME Madárbarát kert programját az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. támogatja

Építsük együtt a jövőt! Építsük fel együtt a Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központot! 

Évekkel ezelőtt megálmodtunk egy madártani és természetvédelmi központot, ahol lehetőség nyílik ismeretterjesztésre, képzésekre és a szakmai munka koordinálására egyaránt. Mindezt egy olyan helyen képzeltük el, amely a fővárosban van, de a természetben, hogy a városi lakosság minél szélesebb körét érhessük el természetvédelmi üzeneteinkkel, és tudjunk élményt és tanulási lehetőséget biztosítani. 

 

BEFEKTETEK A JÖVŐBE!

Nézze meg további aktuális kampányainkat!

Adományával segíthet!

Minden felajánlott összeg számít, amit egy jobb világ reményében fektetünk be az emberek, a madarak és a természet számára.
Hozzájárulásával részesévé válik egy olyan közösségnek, akik a madarak és a természet védelmével foglalkoznak és valódi segítséget nyújtanak.

A személyi jövedelemadó 1%-áról történő rendelkezés azért egyedülálló támogatási forma, mert nem von el pénzt a családi kasszától! Mivel adóznia minden magyar munkavállalónak kell, és a jövedelmünkből az APEH által elvont adórész közvetlenül már nem felhasználható számunkra, az adó 1% felajánlásával sok milliárd forint közvetlen felhasználásáról dönthetünk.

Az adózás rendjét és felhasználását szabályozó törvény lehetővé teszi, hogy minden munkavállaló személyi jövedelemadója 1%-át civil szervezetek, újabb 1%-át pedig egyházak és kiemelt közfeladatok számára ajánlja fel. Az elmúlt években - munkánk fontosságának társadalmi elismeréseként - az MME egyre több adó 1% felajánlásban részesült:

• 1% felajánlás 2006-ban: 13,1 millió Ft *
• 1% felajánlás 2007-ben: 18,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató)
• 1% felajánlás 2008-ban: 22,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató, bevallás)
• 1% felajánlás 2009-ben: 27,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató, bevallás)
• 1% felajánlás 2010-ben: 30,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató, bevallás)
• 1% felajánlás 2011-ben: 31 millió Ft  
• 1% felajánlás 2012-ben: 25,8 millió Ft 
  (NAV bevallás)

Sajnos az emberek mintegy 50%-a még mindig nem rendelkezik adó forintjai ezen jószolgálati részéről, így az beolvadva az állami költségvetésbe nem tud közvetlen segítségként érvényesülni. 2010-ben a 30 millió Ft-os összeg mindössze 4800 felajánló önzetlenségének köszönhető. Figyelembe véve az 50%-ot nem meghaladó magyarországi 1% rendelkezési hajlandóságot, könnyű elképzelni, hogy mennyivel több juthatna madárvédelemre, gyermek és közösségi programokra, szemléletformálásra, ha a mostaninál többen nyilatkoznának adójuk 1%-áról.

Ezért az MME arra kéri a lakosságot, hogy mindenki rendelkezzen személyi jövedelemadója 2x1%-áról, és ha Ön úgy gondolja, hogy az MME céljai és tevékenysége fontos, kérjük, idén is a madarak védelmére ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%-át.

Az adó 1% támogatásoknak köszönhetően a 10 000 tagot számláló egyesületünk az elmúlt években nem csak folytatni, de fejleszteni is tudta madárvédelmi programjait:

Kérjük olyan munkáltatók, munkavállalói csoportok jelentkezését is, akik munkahelyükön eljuttatnák a dolgozókhoz, a számviteli osztályhoz rendelkezési nyilatkozatunkat! Számukra  nyomtatott rendelkezési nyilatkozat csomagot, valamint az együttműködést megköszönve egyesületi kiadványokat küldünk. Kapcsolat.

       Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

Minden eddigi és új felajánlónknak köszönjük, hogy támogatta madárvédelmi, környezetmegóvó, szemléletformáló munkánkat! 

* Az összegek az APEH által a tárgyévben és a tárgyévet követően elszámolt összesített felajánlást mutatják; ugyanakkor a beszámolókban a tárgyévi összeg felhasználásáról kell a kedvezményezetteknek beszámolniuk a törvényi szabályozás alapján.

Nagyon fontos, hogy az ajándékozó rendelkezzen a megajándékozottnak a belépési adatlapon kért összes szükséges adatával, és jelölje be a választott tagsági formát! Javasoljuk, hogy válassza a családi tagságot, mivel így minden családtag kap egy-egy tagkártyát, amivel egyre több helyen tud 5-40% kedvezménnyel vásárolni!

A belépési adatlap elektronikus kitöltése és internetes beküldése esetén az adatlapot kitöltő nem tudja aláírni ezt, ezért ajándékozás esetén kérjük, hogy a kísérő e-mailben jelezze, hogy a tagságot ajándékba kívánja adni. Postai visszaküldés esetén kérjük, hogy legyen kedves ajándékozó kitöltőként aláírni az adatlapot.
 

Mind az internetes, mind a postai tagság ajándékozási adatlap kapcsán kérjük az ajándékozót, hogy jelezze az MME felé (a beküldési adatok szerepelnek az adatlapokon), miként kéri az ajándék tagság továbbítását a megajándékozott felé. Ennek három módja van:

1. A tagsági csomagot (tagkártya, köszöntő levél stb.) az MME központi irodája küldje meg a megajándékozottnak.
2. A tagsági csomagot az MME központi irodája az ajándékozónak küldje meg postán, amit ezt követően az ajándékozó tud átadni.
3. A tagsági csomag az adatlapon szereplő elérhetőségek valamelyikén történő egyeztetést követően személyesen is átvehető az MME központi irodájában.

   Itt léphet tovább a:

Belépési adatlaphoz - magánszemélyek, családok>>

Belépési adatlaphoz - intézmények, szervezetek>>

További információkat pedig kérhet a programkoordinátortól ezen az email címen!

 

  Köszönjük!

Ebben a munkában a hangsúly, különösen az elmúlt évtizedben, a széleskörű társadalmi aktivitásra, a lakosság bevonására helyeződött. Ezért indítottuk el a „napi madárvédelem” jellegű tevékenységeket, melyek célja annak bemutatása, hogy a különböző lakókörnyezetben élő és munkahelyen dolgozó, a környezetért aggódó emberek miként vehetnek részt tevőlegesen és nélkülözhetetlen módon a madárvilág, a természet és a környezet megóvásában.

 

Bárki bekapcsolódhat a Madárbarát kert programba

A napi madárvédelem alapját a Madárbarát kert program gyakorlatközpontú tevékenységei képezik az odúk és itatók kihelyezésével, a téli madáretetéssel. Az egész évben, gyakorlatilag bárhol, még a nagyvárosok épületrengetegében is végezhető madárvédelem azonban sokkal több néhány konkrét madárfaj megőrzéséért folytatott akciónál. A Magyarországon költő vagy vonuláskor hozzánk érkező több száz madárfaj olyan széles palettát jelent, melyből mindannyian ki tudunk választani legalább egy-két, a szívünknek kedves képviselőt. Madaraink közül több tucat faj a falvakba, városokba is követ bennünket, sokuk egész évben velünk él, így színes megjelenésük, érdekes életmódjuk és – a „vadonban” élő rokonaikhoz képest – bizalmasabb viselkedésük számos területen segítheti az életünket vagy akár a munkákat. Az itatónkban fürdő vörösbegy, az általunk kitett odúban költő mezei veréb vagy az etetőre járó cinkék és pintyek megfigyelése ingyen van, erőfeszítést sem igényel; ezek az állatok szó szerint házhoz jönnek.

Feketerigó-fióka egy budapesti kertben (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ingyenes oktatásfejlesztési lehetőségek

Különösen a gazdasági válság éveiben, amikor kevesebbet vagy egyáltalán nem tudunk költeni egzotikus nyaralásokra, felfokozódik bennünk a vágy a természeti környezet békéje, nyugalma iránt. Ezt adják meg nekünk a madárbarát kert, óvoda, iskola, panel és munkahely madarai. Mivel ezek az állatok – és sok más faj – velünk élnek, többségében közkedveltek és kivétel nélkül izgalmasak, érdekesek; ideális segítői a környezeti nevelésnek. Amikor évről évre azt halljuk, hogy egyre kevesebb jut oktatásfejlesztésre, ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a környezettudatosságra nevelésre, észre kell vennünk, hogy a körülöttünk élő állatok ingyenes oktatássegítők is. Ezért a napi madárvédelem bármely modern infokommunikációs eszköznél egyszerűbb, gyorsabb, közvetlenebb és hatékonyabb eszköze lehet akár az otthoni, akár az óvodai és iskolai szemléletformálásnak. Így a napi madárvédelmi munkával megfigyelhetővé váló madarak és állatok szervesen kapcsolódnak az MME környezeti nevelési programjaihoz, az évtizedek óta sikeres, évente emberek tízezreit megmozgató Madarász ovi és Madarász suli programjához.

Madarász ovi foglalkozás Balatonlellén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Turizmus- és térségfejlesztési vonatkozások

A körülöttünk élő madarakra és más állatokra való odafigyelés, a velük való törődés, tehát a napi madárvédelem szemlélete az egyéni élmény és a szemléletformálás mellett szervesen kapcsolódik az MME természetkímélő mezőgazdálkodást támogató, erre építve pedig a vidékfejlesztést, munkahelyteremtést célzó tevékenységeihez. Ahol a helyi közösségek az MME segítségével fokozottan figyelnek a környezetre, a Natura 2000 területek megóvására és okos használatára, ott a természetközeli táj a benne élő állatokkal és növényekkel együtt olyan ökoturisztikai vonzerőt jelenthetnek, ami egyik pillérként bizonyítottan alkalmas az ipar által kevésbé terhelt, éppen az ipar hiányában hátrányos helyzetű, alapvetően mezőgazdasági jellegű kistérségek felvirágoztatásában.

Birkákkal együtt táplálkozó seregélyek (Fotó: Lóki Csaba).

 

Az MME Georgicon Tájgazdálkodási Tanácsadó Irodája, ökoturizmus programja és madárbarát településfejlesztési koncepciója partnerséget és segítséget kínál az új utakat kereső települési önkormányzatok, helyi közösségek számára a természeti környezetben és a madarakban rejlő gazdasági potenciál okos használatára. A napi madárvédelem sokkal több, mint a széncinege, a mezei veréb vagy a molnárfecske megóvása! Bízunk abban, hogy az ehhez a tevékenységi körhöz tartozó oldalak sokakban indítanak el új gondolatokat, és mind többen éberünk rá arra, hogy ha mindannyian teszünk valami keveset a környezetünkért, a madarakért, akkor nem csak rajtuk, de magunkon is segítünk.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

Orbán Zoltán

 

Az MME tagjai közül több mint 5.500-an 21 és 50 év közötti felnőttek. Érdeklődési körük miatt kiváló célcsoport az olyan cégeknek és vállalatoknak, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a környezettudatos, felelős gondolkodásmódra, és erről informálni is szeretnék már meglévő és leendő ügyfeleiket. Ugyancsak kiváló célcsoport azoknak a vállalkozásoknak, amelyek optikai eszközöket, túrafelszerelési cikkeket, számítástechnikai (laptop, PDA, GPS stb.), korszerű gépjárműveket, terepjárókat, fotózáshoz szükséges kellékeket forgalmaznak.

A március, június, szeptember és december hónap elején megjelenő Madártávlatot egyre többen ismerik, számuk csak az iwiw-en több mint 25.000. Az újságot az MME maga terjeszti, a tagjainknak kiküldött nyomtatott forma mellet az újság bárki számára elérhető a honlapunkról is.
 

A hirdetési árakat és feltételeket a hirdetési megrendelő tartalmazza.


További információ: madartavlat@mme.hu
 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

Működése a terepmadarászok által beküldött leírásokra és dokumentációkra épül. A Bizottság másik fő feladata Magyarország madarainak névjegyzékének aktualizálása és megjelentetése. A Bizottság taxonómiai kérdésekben követi az Association of European Records and Rarities Committees (A.E.R.C.) taxonómiai állásfoglalásait, mellyel szoros kapcsolatot ápol.
 

A Bizottság neve és címe: MME Nomenclator Bizottság H-1121 Budapest Költő u. 21.

A Bizottság titkára:
Gál Szabolcs (Zalaegerszeg)

A Bizottság további tagjai:
Balla Dániel (Debrecen)
Cser Szilárd (Zalaegerszeg)
Kókay Bence (Budapest)
Steiner Attila (Budapest)
Simay Gábor (Földes)
Tamás Ádám (Homokmégy)

A leírásokat és egyéb dokumentációkat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Gál Szabolcs nomenclator@birding.hu

A Magyarország mai határain belül hivatalosan elfogadott előfordulási és fészkelési adatokhoz a honlapon található MME NB jelentések mellett az eddig megjelent névjegyzékeket ajánljuk:

- Keve A. (1960): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Madártani Intézet, Budapest. 89 p.
- Keve A. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Akadémiai Kiadó, Budapest. 100 p.
- Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. & Bankovics A. (1998): Nomenclator avium Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet - MME - Winter Fair, Budapest - Szeged. 202 p.
- MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani Egyesület, Budapest. 278 p.

Az alábbiakban *.pdf formátumban letölthetők az MME Nomenclator Bizottság éves jelentései.

• Az MME NB jelentése 1988. előtti adatokról - NBpre1988.doc
• Az MME NB 1988. évi jelentése - NB1988.doc
• Az MME NB 1990. évi jelentése - NB1990.doc
• Az MME NB 1991. évi jelentése - NB1991.doc
• Az MME NB 1992. évi jelentése - NB1992.pdf
• Az MME NB 1993. évi jelentése - NB1993.pdf
• Az MME NB 1994. évi jelentése - NB1994.pdf
• Az MME NB 1995. évi jelentése - NB1995.pdf
• Az MME NB 1996. évi jelentése - NB1996.pdf
• Az MME NB 1997. évi jelentése - NB1997.pdf
• Az MME NB 1998. évi jelentése - NB1998.pdf
• Az MME NB 1999. évi jelentése - NB1999.doc
• Az MME NB 2000. évi jelentése - NB2000.doc
• Az MME NB 2001. évi jelentése - NB2001.pdf
• Az MME NB 2002. évi jelentése - NB2002.pdf
• Az MME NB 2003. évi jelentése - NB2003.pdf
• Az MME NB 2004. évi jelentése - NB2004.pdf
• Az MME NB 2005. évi jelentése - NB2005.pdf
• Az MME NB 2006. évi jelentése - NB2006.pdf
• Az MME NB 2007. évi jelentése - NB2007.pdf
• Az MME NB 2008. évi jelentése - NB2008.pdf
• Az MME NB 2009. évi jelentése - NB2009.pdf
• Az MME NB 2010. évi jelentése - NB2010.pdf
• Az MME NB 2011. évi jelentése - NB2011.pdf
• Az MME NB 2012. évi jelentése - NB2012.pdf
• Az MME NB 2013. évi jelentése - NB2013.pdf
• Az MME NB 2014. évi jelentése - NB2014.pdf
• Az MME NB 2015. évi jelentése - NB2015.pdf
• Az MME NB 2016. évi jelentése - NB2016.pdf
• Az MME NB 2017. évi jelentése - NB2017.pdf
• Az MME NB 2018-2019. évi jelentése - NB2018-2019.pdf
• Az MME NB 2020. évi jelentése - NB2020.pdf
• Az MME NB 2021. évi jelentése - NB2021.pdf
• Az MME NB 2022. évi jelentése - NB2022.pdf