Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

Mesterséges odúk kisemlősöknek

Az egerek és pelék legfontosabb természetes búvóhelyeit az öreg, odúkkal lyuggatott, a törzs talajszinti részén odvas fák jelentik. Ezek hiányában, különösen a lakott terülteken és ősszel, beköltöznek a pincékbe, padlásokra, farakásokba. Megtelepedésüket elősegíthetjük „B” és „D” típusú mesterséges madárodúk kihelyezésével, pelék számára az ágakra, házi és erdei egerek számára a földre vagy a természetvédelmi farakásba építve. A kisemlősöknek szánt mesterséges odúkba tehetünk egy-egy jó marék száraz füvet (szénát) vagy falevelet.

A mogyorós pele az egyik leggyakoribb emlős vendége a mesterséges odúknak.

Első hallásra talán furcsának tűnik, de a talajlakónak tartott erdei egerek is gyakran beköltöznek az odúkba (Fotók: Orbán Zoltán).

Mókusodú és téli etetés

A mókusok nyáron gallyfészkeket építenek, de télen előszeretettel költöznek be a nagy nyílású "D" típusú madárodúkba vagy az ehhez megszólalási hasonlító mókusodúkba, különösen akkor, ha a közelben olyan madáretető vagy kimondottan neki kitett etető van, ahol hozzá tudnak férni a maghoz.

Mókus nyári gallyfészke Budapesten, az MME Költő utcai központi irodájának is helyet adó Jókai kertben.

A mókusok télen ...

... beköltöznek a nagyobb természetes és mesterséges odúkba (a képen "D" típusú odú), és ...

... rendszeres ...

... vendégei ...

... a madáretetőknek és  ...

... a fővárosi Margitszigeten látható mókusetetőknek (Fotók: Orbán Zoltán).

Egérvár

Magyarország gyakori, néhol tömegesen előforduló rágcsáló kisemlősei ősszel előszeretettel húzódnak az emberi településekre. Ezt a viselkedést egérvárak kialakításával segíthetjük is, ami nemcsak érdekes megfigyelésekre ad lehetőséget, de a baglyok téli túlélését is segíti. Erről részletesebben olvashat itt >>

Sün búvóhelyek

Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.

Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.

A sűrűbb bokrok árnyékos, ...

.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...

.
.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.

A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...

... a modern, szekrényes komposztálók is jó
sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy
kellő nagyságú bebúvó nyílás
(Fotók: Orbán Zoltán).

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.

Természetvédelmi farakás ...

... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...

... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

A süntanyát érdemes a kert, előkert bokros, árnyékos sarkába, lehetőleg takarásba elhelyezni, és akár rőzserakást is halmozhatunk rá álcázásul, a kutyák elleni védelmül.

A süntanyát ...

... a kert  csendes, ...

... árnyékos, kevésbé zavart pontjára tegyük ki, ...

A jól elhelyezett süntanya behavazódva is kellő védelmet biztosít a telelő
állatoknak (Fotók: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.

Nászruhás fürge gyík hím

Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

ROMOS FALAK, KŐRAKÁS, RŐZSEHALOM, LYUKACSOS TÉGLA

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.

A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Természetes békamenedékek

A településeken is előforduló varangyok, ásó- és leveli békák igénylik a sűrű bokrok, a dús aljnövényzet kínálta párás, árnyékos élőhelyet. Mivel ebben a környezetben sok féreg, puhatestű és rovar él, az ezekkel táplálkozó állatok számára a táplálék utánpótlás miatt is fontos az ilyen területek megléte. Ezért nagyon fontos, hogy még ha gondozzuk, rendszeresen nyírjuk is a gyepet, legalább a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan részeket, de természetesen a nyílt részeken is lehetőségünk van arra, hogy ne kaszáljuk le a virágos foltokat. Ne felejtsük el, hogy a szép, rendezett golfgyep ökológiai sivatag, amin gyakorlatilag csak két faj, a fű és a golfozó fordul elő! A meghagyott magas növényzet rovarbúvó sávként működik, segíti a terület rovarvilágának a túlélést addig, amíg a nyírt részek újra növekedni kezdenek. Éppen ezért ezt a természetkímélő kaszálási és szántási módszert a mezőgazdasági területeken, nagyban is ajánlott alkalmazni.

A dús gyepszint kedvező mikroklímát kínál ...

... a gerinctelen állatoknak (a képen éti csigák) ...

... és a velük táplálkozó állatoknak, köztük a barna ásóbékáknak is, ...

... ezért a madárbarát kert félreeső részein, a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan foltokat (Fotók: Orbán Zoltán)

Békagarázs

Szárazföldi békáinkat segíthetjük szilárd búvóhelyekkel is. Régebben, amikor még széles körben elterjedt volt a fatüzelés, a tűzifarakások rengeteg állatnak, köztük a kétéltűeknek is menedéket nyújtottak. A központi- és a gázfűtés széleskörű elterjedésével nem csak a városokban, de egyre inkább a falvakban is eltűnnek a farakások, így sok állat marad megfelelő rejtekhely nélkül.

A hagyományos paraszti életmód sajnálatos megszűnésével a számos állatnak menedéket nyújtó farakások, ...

... a különböző megoldású ...

... komposztálók, és velük együtt az állatok is eltűnnek (Fotók: Orbán Zoltán)

Ezért fontos, hogy a madárbarát kertben a bokrok alatt vagy a sziklakert egy árnyas részén búvóhelyeket is kialakítsunk. Erre megfelel néhány barlangszerűen elhelyezett nagyobb kő, a tetők gerincén használt kúpcserép, de az MME bolt árusít békagarázst is, ami egy fejjel lefelé fordított virágcserépre hasonlít, amin van egy kis félköríves bejárati nyílás.

A békák életét is segíti a természetvédelmi farakás

A sziklakertek lepke legelők és gyíkvárak, de  jó béka élőhelyek is lehetnek, ha a növények között kialakítunk...

... árnyékot adó búvóhelyeket, amihez megfelel a kúpcserép is, de ...

... használhatunk az MME boltban kapható, kimondottan nekik készült ...

... békagarázst is (Fotók: Orbán Zoltán)

Ha a béka garázs a kert olyan részére kerül, ahol rendszeresen öntözünk, különösen akkor, ha erre az esti órákban kerül sor, akkor megfigyelhetjük, ahogy a nedvesség hatására megjelennek a felélénkülő földigilisztákra, apró csigákra és rovarokra vadászó békák, fekete és énekes rigók.

Ellenőrizzük rendszeresen a vízóraaknákat!

Ha már a békáknál tartunk, nem feledkezhetünk el a vízóraaknák és ugráló barátaink kibékíthetetlen ellentétéről. A varangyok és ásóbékák előszeretettel hozzák magukat nehéz helyzetekbe. Vadászportyáikon, a téli álomra készülve a földbe ásva magukat gyakran belepottyannak a mély aknákba, ahol akár évekig is életben maradhatnak, de életük semmiképpen sem nevezhető könnyűnek, hiszen szaporodni nem tudnak, és a táplálék is ritka vendég. Ezért néhány hetente érdemes kimenteni ezekből a csapdába került békákat. Ne felejtsük el, hogy az összes haza kétéltű faj védett, ezért az állatokat megfelelő élőhelyen, akár a kert sok búvóhellyel, béka garázzsal ellátott részén engedjük el.

Vízóraaknából kimentett barna ásóbéka. Az ásóbékák jellemzője a függőleges pupilla, ami a varangyoknál vízszintes (Fotó: Orbán Zoltán)

Gyíkvárak

A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.

Nászruhás fürge gyík hím

Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

Romos falak, kőrakás, rőzsehalom, lyukacsos tégla

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.

A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Lepkeetető kiegészítése filc virággal

Ha van kedvünk egy kis ezermesterkedéshez, a lepkeetető hatékonyságát növelhetjük, ha az adagoló csőre virág utánzatot készítünk filc anyagból. ...

... Első lépésben egy megfelelő méretű poharat sablonnak használva rajzoljuk fel a szirmok körvonalát, ...

... majd ollóval vágjuk ki. ...

... Ezt követően más színű anyagból vágjunk ki virág tölcsérét imitáló, ...

... valamint a szirmok mintázatát adó foltokat ...

... és csíkokat, ideiglenesen ragasszuk a kívánt helyre, majd a tartósság érdekében kézzel vagy géppel varrjuk is fel. ...

... Ha megvan a virág, óvatosan távolítsuk el a gumi dugót a lepkeetető tartályából, majd húzzuk ki belőle az üveg adagoló csövet. A dugóba illeszkedő végét helyezzük a virág közepére, rajzoljuk, ...

... majd vágjuk körbe, ...

... és húzzuk fel a csőre úgy, ...

... hogy a műanyag etetővég a virág közepére kerüljön. ...

... Végül tegyük vissza az üveg etető cső tartály felőli végére a gumi dugót.

Amint ezzel megvagyunk már csak fel kell töltenünk az üveg tartályt mézzel vagy nagyon tömény cukros vízzel, és máris kiakaszthatjuk lepkeetetőnket. Az édes folyadék, még a sűrű méz is, cseppek formájában megjelenik a cső végén, így az édes illat szét tud terjedni a levegőben, magához csalogatva a nektárevő rovarokat.

Felhívjuk a kísérletező madárbarát kertészek figyelmét arra, hogy az eddigi próbálkozásokkor a lepkék nem fogadták el a kolibri etetőket!

Amennyiben Ön sikerrel járt, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait! Kapcsolat.

Orbán Zoltán

Napjaink kertészeti kultúrája, a bárhol könnyedén beszerezhető fás- és lágyszárú növények száz és száz faja nagyon megkönnyíti lakó- és munkahelyünk virágosítását. Az így kialakítható szín és illatkavalkád nemcsak nekünk, embereknek jelent gyönyörűséget, de számos rovarfajt, köztük a közkedvelt lepkéket is segít a közelünkbe csalogatni.

Meghagyó kaszálás

Minden szempontból az az egyik legjobb megoldás, ha kihasználjuk az adott élőhely virágos lágyszárúkínálatát és fűnyíráskor szigetszerűen meghagyunk ezekből kaszálatlan foltokat.   

Fák és cserjék

A nem évelő, ezért évről évre újratelepítendő lágyszárúakkal szemben a fák és cserjék évtizedekig árnyékolnak, virágoznak és gyümölcseikkel szolgálnak minket. Éppen ezért a kertekbe, közterekre érdemes ilyen szempontból is hasznot hajtó fajokat és fajtákat is ültetni.

A virágágyás

Sziklakert

Balkonládával a magasban is

A kúszónövények díszitenek, takarnak és táplálnak

Tűzifa kugliba
10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló darázsgarázs készíthető, ha 3-10 mm átmérőjű fúróval sűrűn átlyuggatjuk 3-10 cm mély lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de ha hozzájutunk, vagy készíteni tudunk hasított és a hasítási felületen csiszolt rönköket, akkor a törzs oldalába is fúrhatunk.

Fúrjuk ki a darázsgarázsokat, ...

Darázsgarázsunknak érdemes lábat készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása. Első lépésben fúrjunk egy-egy 10 mm átmérőjű  lyukat a tűzifa kugli mindkét végéhez úgy, hogy a farönk hossztengelyére merőleges lyukak tengelye ferdén kifelé mutasson. Ezt követően egyforma hosszú ujjnyi vastag ágak végeit faragjuk meg annyira, hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba.  

... majd a lábak helyét, ...

... vágjunk lábakat ...

... faragjuk meg a végüket, ...

... majd csavarjuk a helyükre, ...

... és máris kész a mobil darázsgarázs.

A tűzifa kugliba készített darázsgarázsok könnyen mozgathatók, ezért ideálisak arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a darázsgarázsokban jövő-menő állatokat.

Farakásba
A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a fantasztikus farakásunkba szeretnénk darázsgarázsokat készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy darázsgarázs telepet kialakítva.

Legkönnyebben fantasztikus farakásba készíthetünk darázsgarázsokat, mert itt a rönkök már eleve a helyükön vannak, és a fúráshoz jól rögzítettek.

Nádszövetből
Szorosan összecsavart, 10-20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30-40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült darázsgarázs zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, ...

... a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, ...

... az így kapott darázsgarázs mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, ...

... a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki, ...

... végül a nádszövetből készült darázsgarázst zsinórral akasszuk ki, ...

... de faraghatunk nyárs ...

... lábat is, ...

... amivel virágágyásba is állíthatjuk.

Akinek nincs kedve vagy lehetősége darázsgarázst készíteni, ezt beszerezheti az MME boltjában (telefon: 06-20/969-7778, E-mail: mmebolt@mme.hu) is.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán

Függő etető terményhálóból

A krumplit, a vörös- és lilahagymát ma már szinte kizárólag műanyag „raser” hálós kiszerelésben vásároljuk, amit a kiürülést követően többnyire ki is dobunk. Ez a háló két perc alatt átalakítható madáretetőnek.

Első lépésben vágjuk le a háló egyik záró csomóját vagy fémgyűrűjét, ...

... így az egyik oldalán nyitott zsákhoz jutunk, ...

... amit a krumpli vagy hagyma eltávolítását követően ...

... akár napraforgóval, ...

... akár dióval tölthetünk fel. ...

Ezt követően már csak a zsák száját kell oldható csomóval, kellően hosszú zsineggel bekötni, ...

... és már ki is akaszthatjuk a madaraknak – a képen kék cinegének (Fotók: Orbán Zoltán).

Ehhez inkább műanyag zsinórt használjunk, mert a természetes anyagból készült spárga nedvesség hatására megduzzad, nehezen kibogozhatóvá válik, ami megnehezíti az újbóli feltöltést. Amennyiben napraforgóval szeretnénk alkalmazni ezt az etetőt, a háló szemein kihulló magok miatt lehetőleg ott használjuk, például kertben, ahol ez nem jelent problémát. Ha a „szemetelés” nem elfogadható, például panelházi erkélyen, a hálós etetőbe tegyünk „tisztább” dióbelet, vagy nem sózott (kifőzött) szalonnát, faggyút, amivel házi készítésű cinkegolyóhoz jutunk.

Pillepalack-etető

Modern világunkban sajnálatos módon elterjedtek a vissza nem váltható (egyutas) csomagolóanyagok, köztük a mindannyiunk által ismert, vékony falú PILLE palackok. Bár a madárvédelmi felhasználás nem oldja meg az általuk okozott környezetterhelést, a 1,5 l-es ásványvizes flakontól az 5 l-es étolajosig bármelyikből percek alatt készíthető madáretető. Ehhez a színezetlen (átlátszó) palack mellett egy éles, vékony pengéjű konyhakésre van szükségünk, de még jobb, ha tapétavágó sniccert használunk. Mindenekelőtt mossuk ki és szárítsuk meg a flakont. Lehetőleg ne használjunk olyan műanyag dobozokat, kannákat, amiben mérgező anyagokat, például gépolajat tárolnak, mert ezek mosóvize is veszélyes hulladéknak minősül, nem a kommunális szennyvízrendszerbe való.

Ezzel a magassággal az etető magtartályának befogadóképességét tudjuk szabályozni. A zárókupakot hagyjuk fent vagy pótoljuk, mert ez megvédi az etetőanyagot a beázástól. Ha éppen nincs kupakunk, de a fiók alján találunk parafa dugót, azzal is biztosíthatjuk a vízmentességet.

De a magtartályba nehezék követ téve az ablakpárkányra is állítható. Amennyiben vízzel töltjük fel, itatóként is remekül beválik ez az ügyes kis eszköz, ablakitatónak más megoldás alig lehetséges (ilyen olcsó és egyszerű semmiképpen), mivel a műanyag palack nem töri be az ablakot.

Mielőtt belevágnánk a munkába (és a terítőbe), egy jó tanács, hogy amennyiben szeretnénk elkerülni egy alapos veszekedést a ház asszonyával, lehetőleg ezt az etetőt se a családi asztalon, és különösen ne a legszebb abroszon készítsük el, mert a kés könnyen megcsúszhat, sebet ejtve nem csak a kezünkön, de a vászonban, a politúrban és a családi békében is.

Virágalátét etető

A 30-40 cm átmérőjű műanyag virágalátét az egyik leghasznosabb madárvédelmi eszköz, mert etetőnek és itatónak egyaránt kiválóan megfelel. Mindkét alkalmazás keretében helyezhető a talajra, fatuskóra, kis asztalra, ablakpárkányra, erkélyre, de könnyen átalakítható függő etetőnek, itatónak is.

Ehhez nem feltétlenül szükséges fúrógép, a lágy műanyagon akár kézzel is átvezethető a fúrószár, a kés vagy a sniccer hegye, de gáz- vagy gyertyalángon felhevített szeggel is eredményesek lehetünk.

Lehetőleg olyan alátétek válasszunk, melynek alján sugárirányú merevítő bordák vannak, mert ezek segítenek a lyukak helyének pontos tájolásában. Ez azért fontos, mert így biztosítható az egyenletes súlyelosztás és a vízszintes kihelyezés.

Ne felejtsük el, hogy amennyiben itatóként szeretnénk használni az eszközt, ne tréfáljuk meg magunkat az alátét aljára fúrt vízelvezető lyukkal!

Természetesen vásárolhatunk is etetőket, amikből számos változat kapható az MME boltjában.

Orbán Zoltán

"Nekünk mosolyt csal az arcunkra a reggeli kelés után kikukkantani
a madáretetőbe, ahol olyankor már nagy a nyüzsgés!"
(bejegyzés az MME Facebook oldalán)

ÖSSZEFOLGALÁS

• Az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart. 
• Az ivó- és fürdővíz mellett a madaraknak adható eleségek három csoportba sorolhatók, ezek mellett mással ne kísérletezzünk, mert az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők:
  • magvak - elsősorban (fekete) napraforgó, amibe keverhető apró szemű köles;
  • gyümölcs - elsősorban alma, továbbá olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa;
  • állati zsiradék - elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj, illetve cinkegolyó (lehetőleg nem hálós kiszerelésű.
• Az etető mellett itassunk is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
• Áprilistól már nem szabad etetni, mert ez a fiókák tömeges pusztulását okozhatja.

 Mettől meddig tart az etetési időszak? 

November-decembertől márciusig.

Az etetés Magyarországon a tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, dátum szerint november-decembertől március végéig tart, és ebben az időszakban bármikor elkezdhető, de a minél nagyobb madárforgalom érdekében érdemes a szezon elején elkezdeni.

Ilyenkor csak az etetőről táplálkoznak a madarak?

Nem.

Az állandó hazai madárfajok, illetve az északi költőállományok ősszel rajtunk átvonuló, hozzánk érkező képviselői éppen azért tudnak hosszabb rövidebb időre megállni vagy áttelelni nálunk, mert ilyenkor is megtalálják a természetes táplálékforrásokat: az őszre beérő magvakat, gyümölcsöket és bogyókat, továbbá a hullott lombban, a kéregrepedésekben, ágvillákban, fali repedésekben áttelelő rovarokat. Amint ez elfogy, továbbállnak, ha pedig a kóborló, vonuló próbálkozó madarak nem találnak elegendő vagy megfelelő táplálékot, azonnal otthagyják a területet.

 
És mindezt a gyakorlatban is megtapasztaljuk, ha működtetünk etetőt. Nagyon feltűnő ugyanis, hogy a madarak nincsenek folyamatosan ott, egy-egy órából alig néhány percig tart a nyüzsgés, majd akár 20-30 percre is eltűnnek egyik pillanatról a másikra.  

MIVEL ETETHETJÜK A MADARAKAT?

A téli etetőkön alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatóak: magvak, gyümölcs és állati zsiradék, melyeket együtt érdemes alkalmazni és így biztosak lehetünk abban, hogy az ivó- és fürdővízzel együtt az etetők minden madarának minden igényét ki tudjuk elégíteni.  

1. Olajos magvak

A legfontosabb, ár/érték arányban is a legjobb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, nem hántolt (héjas) fekete (ipari) napraforgó, amibe apró szemű magvakat: kölest, muhart, mákot stb. is lehet keverni.

A csíz az egyik legkisebb termetű magevő az etetőn, de még ez a faj is gond nélkül
fogyasztja a napraforgómagot (videó: Orbán Zoltán)

2. Alma és bogyótermések

Hullott, illetve fákon maradt almát mi magunk is gyűjthetünk, ha pedig vásároljuk, elegendő a legolcsóbbat választani, emellett a településeken könnyen gyűjthető bogyókkal is etethetünk. 

Az almát és a bogyófürtöket bokrok és fák ágcsonkjaira felszúrva, felkötözve a legjobb kihelyezni, de néhány almát a talajra, az etetőbe is tehetünk. 

Ezeket a gyümölcsöket a gyengébb csőrű, alkalmi áttelelő rovarevő madarak is fogyasztani tudják, a barátposzáták szinte kizárólag ezt fogyasztják az etetőn.

3. Állati zsiradék

A leginkább környezetbarát megoldás ökölnyi-kétökölnyi kacsa-, liba-, sertésháj, sertés zsírszalonna vagy faggyú kifüggesztése fák, bokrok ágaira. A közkedvelt cinkegolyó esetében törekedjünk a kisebb ökológiai lábnyomot jelentő műanyagháló-mentes, illetve XL méretű változatok (lásd a lenti videón) használatára.

+ 4. Ivó- és fürdővíz

Azok, akik télen is itatják a madarakat tudják, hogy szárnyas kosztosaink majdnem olyan gyakran, egyes fajok gyakrabban láthatók az itatón inni és fürödni, mint az etetőn táplálékot csipegetve.

A felsoroltakon kívül ne kísérletezzünk mással, mert:

• ezeket nem ismerik, és ezért (megromlás előtt) nem is fogyasztják a madarak;
• drágák;
• fokozott élelmiszerpazarlást jelentenek;
• jelentősen nagyobb az ökológiai lábnyomuk;
• romlandók lehetnek;
• nagy mennyiségben és tartósan fogyasztva, különösen romlottan (ilyen például az avas dió és szalonna, a penészes vagy nedvesen erjedő kenyér), veszélyesek lehetnek a madarak egészségére;
• különösen az 1. ponthoz kapcsolódva, az elvileg még szóba jöhető különböző magvak, termések kapcsán az alapelv az, hogy ha nem biztos az ember egy eleség megfelelőségéről, akkor úgy kell venni, hogy az nem megfelelő, ezért nem szabad odaadni a madaraknak. 

Végül, de nem utolsó sorban azt is tartsuk szem előtt, hogy a madarak nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők.

Hol és hogyan etessünk?

A legjobb etetőhely a rövid füvű vagy földes, a hullott lombtól elgereblyézett talaj, itt a földre is kiszórhatjuk, de nagyobb méretű műanyag virágalátétbe is tehetjük a magvakat és néhány almát. De ha lehetőségünk van rá, többféle magasságban (lábazat, ablakpárkány, erkély) is etessünk, mert így egyszerre több és többféle madarat láthatunk vendégül. 

A nagyobb befogadóképességű etetők jobbak, mint a kicsik, mert utóbbiakat gyakrabban, akár naponta után kell tölteni. Léteznek fél-egyzsáknyi magot befogadó önetetők, melyeket elegendő lehet néhány hetente vagy etetési időszak hónapjai alatt egyszer-kétszer feltölteni.

Számos etetőtípus, köztük cinkegolyó-konténerek is megtalálhatók az MME web boltjában.

Az etetés folyamatosságáról

Az énekesmadarak téli etetésével kapcsolatban mélyen beépült a köztudatba, hogy „Ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, mert a madarak bajba kerülnek." Szerencsére a helyzet messze nem ennyire rossz! Amint ugyanis érzékelik, hogy az etetőben fogy az eleség, egyből odébb állnak. Ebből következően akkor is nyugodtan elkezdhetjük a tél elején az etetést, ha tudjuk, hogy még a szezonban el fogunk utazni, így lesz olyan időszak, amikor nem tudjuk újratölteni az etetőt, mert ez nem sodorja veszélybe a madarakat.

Kötelező etetni a madarakat?

Nem. 

A Magyarországon maradó és telelni hozzánk érkező madárfajok képviselői emberi segítség nélkül képesek átvészelni a telet. Azért nem vonulnak el, illetve azért vándorolnak, kóborolnak hozzánk, mert itt ősszel és télen is megfelelő táplálékot találnak. Ha pedig az időjárási szélsőségek (elsősorban a hólepel) vagy a természetes táplálékbázisok kiürülése miatt ez a helyzet megváltozik, a madarak területet váltanak, gond nélkül továbbrepülnek.

Nyáron is szabad etetni a madarakat?

Nem!

Ez nemcsak szükségtelen, de a fiókákra közvetlen életveszélyt is jelent.

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán

Biztos, hogy a fecskéknek menniük kell?

Az igazság az, hogy fecskepelenkával szinte minden „fecskepiszok” probléma megnyugtatóan kezelhető, amire sok helyen, például nagy turista forgalmat lebonyolító alföldi csárdákban lehet példa értékű megoldásokkal találkozni.

Fecskepelenkával a fecskekonfliktus alapját jelentő ürülék probléma teljes mértékben kezelhető. A képeken egy jászboldogházai ...

... kis bolt bejárata fölött zavartalanul költhet a molnárfecske, mert a fecskepelenkának köszönhetően a vásárlókra, járókelőkre nem potyog semmi (Fotók: Orbán Zoltán).

Mivel az összes hazai fecskefaj védett, a fészkek leverése
egész évben TILOS!

Épületfelújítások esetén, továbbá olyan érzékeny pontokon, ahol a fecskepelenka nem elegendő vagy a fecskéket mindenképpen távol kell tartani, akkor az ellenintézkedéseket, a fészkek leszedésének előzetes engedélyeztetését majd a fészkek eltávolítását, a riasztó eszközök felszerelését a költési időszakon kívül, november-március között lehet elvégezni.

A legbiztosabb megoldás

A legbiztosabb fecske távoltartó megoldást a ferde ereszburkolat kialakítása jelenti, amit a lehetséges fészekhelyek teljes hosszába kell felszerelni.

Fecskék megtelepedését megakadályozó ferde ereszburkolat (Fotó: Orbán Zoltán)

A szalag gyakran nem működik

A legegyszerűbb fecskeriasztó a lehetséges fészekhelyre feltűzött, lebegő, könnyű műanyag szalad, amit legegyszerűbben nejlon bevásárlószatyor felcsíkozásával készíthető el. Nagyon fontos, hogy a szóba jöhető helyek teljes hosszában, sűrűn egymás mellé és erősen rögzítsük a szalagokat.

A széltől mozgatott, könnyű műanyag szalag távolt tarthatja a fecskéket azoktól a helyektől, ahol nem jó, ha fészket építenek.

Ha a riasztószalagot nem jól helyezzük ki, a madarak (a képen füsti fecske) nem vesznekerről tudomást, és zavartalanul fészkelnek (Fotók: Orbán Zoltán).

A tüskesor veszélyes lehet, NE HASZNÁLJUK!

Lakossági megfigyelés (2020) szerint a parlagi galambok beülését megakadályozó tüskesor függőleges és vízszintes alkalmazása fecskék távoltartására azért nem jó, mert a gyorsan repülő fecskék felszúródhatnak, elpusztulhatnak ezen!

Fecskék távoltartására ne használjunk parlagi galambok beülését gátló tüskesort!  (Fotó: Orbán Zoltán)

Parti fecskék

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecskepárok.

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Ez a probléma elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.

Ellensúlyozzuk a fészekhelyvesztést!

A települési fecske problémában érintett, sárfészket építő  molnár- és füsti fecske műfészkek kihelyezésével, műfészkek készítésével, mesterséges költőtelepek kialakításával segíthető. Partifecskék (és gyurgyalagok) esetén a potenciális költőfalak felújításával, ilyenek kialakításával segíthetjük ellensúlyozható a fészekhelyvesztést.

Mit tehetünk nem engedélyezett fészekleverés, fecskék pusztulása esetén?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán