Cora Íz és Hagyomány Üzletág
Az élelmiszer áruház lánc 2009-óta támogatja egyesületünk Fehérgólya-védelmi programját.

 

Alcoa

 

Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.
 

 

 

 

Syngenta
A Syngenta elkötelezett a fenntartható mezőgazdálkodási módszerek fejlesztésében, ennek része a mezőgazdasági területen élő madarak védelme is. Ennek okán a CSR stratégiája részeként támogatja az MME tevékenységét: szerepet vállal az Év Madara programban és madárvédelmi  felhívásokat küld a mezőgazdálkodóknak országszerte.

Ilcsi Szépítő Füvek
Az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. professzionális, natúr, problémamegoldó kozmetikumokat gyárt, hogy így segítse az emberek bőrproblémáiból származó testi és lelki gondjainak és gátlásainak természetes módon való kezelését. Hiszünk abban, hogy a természetben minden bőrproblémára létezik megoldás. Az Ilcsi professzionális natúr kozmetikumok ezért minden esetben friss gyógynövényekből, gyümölcsökből, zöldségekből és gyógyvízből készülnek, így nem kivonatokkal, hanem élő hatóanyagokkal dolgoznak a bőrön. Az Ilcsi kozmetikumok széles választékát azoknak ajánljuk, akik a természetes, mellékhatásoktól mentes bőrápoló megoldásokat részesítik előnyben. Tiszteljük az élet minden formáját, ezért a termékeink kifejlesztése során nem végzünk állatkísérleteket, és nem használunk állati eredetű anyagot.

Siegler Ügyvédi Iroda Weil, Gotshal & Manges
A Siegler Ügyvédi Iroda Weil, Gotshal & Manges a Pro Bono programja keretében 2007 eleje óta ellenszolgáltatás nélkül segíti jogi tanácsokkal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tevékenységét elsősorban szervezeti, egyesületi jogi, polgári jogi és munkaügyi kérdésekben.

Támogatóink:

PORT.hu
A PORT.hu Magyarország legnagyobb szabadidős programokat kínáló internetes portálja. A kínálatban a kulturális események mellett a sport rendezvények is megjelennek. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a látogatóink figyelmét felhívjuk a természetben, a szabad és friss levegőn űzhető tevékenységekre. Ahhoz, hogy környezetünk még hosszú ideig alkalmas legyen szabadidőnk hasznos eltöltésére, óvnunk-védenünk kell természeti értékeit. A környezet- és természetvédelem mindannyiunk szívügye, s a fenntartható fejlődés érdekében feladata.

Startlap
A Startlap az internet legjavát kínálja rendszerezett, ellenőrzött formában. Célja, hogy az internetezőket a lehető legegyszerűbb módon eljuttassa a legjobb és leghasznosabb hazai és külföldi oldalakra. Lap.hu rendszer, tematikus linkgyűjteményeket tartalmaz, melyek közt 52 db madarakkal foglalkozó tematikus linkgyűjteményt szerkesztek. Számos madarakkal foglalkozó lap.hu szerkesztőjeként fontosnak tartom madár- és természetvédelem, az MME támogatását, melyet az általam szerkesztett tematikus linkgyűjteményen elhelyezett reklámbannerekkel is igyekeztem realizálni.

Remélem, hogy ellátogatva akár a www.madaraszat.lap.hu, www.madartan.lap.hu, www.madarfoto.lap.hu, www.madarbaratkert.lap.hu vagy az általam szerkesztett madaras linkgyűjtemének bármelyikére, az MME tagjai és szimpatizánsai is hasznos segítséget kapnak a világhálón fellelhető, a madarakhoz kapcsolódó információk böngészésehez. Terepmadarász múltamnak köszönhetően a madarakhoz való kötődésem megmaradt, leginkább a különféle csicsörkefajok /Serinus/ állnak közel a szívemhez, mely fajokhoz kapcsolódóan specifikus weboldalt állítottam össze: http://www.csicsorkeclub.diszmadarinfo.hu/ Üdvözlettel: Hegedűs Zsolt

Gedeon András - Szemléletformálás
Az anyagi támogatás ösztönözte és segítette a régóta tervezett előrelépést az egyesület szemléletformáló programjai terén, egy országos program kiadványát készítettük el a támogató jóvoltából.

Vámőr Kft. - Szemléletformálás
A kft. rendszeres támogatása segített abban, hogy biztosabb lábakon álljon a madarász suli programunk és színvonalas kiadványokat jelentessünk meg.

Amennyiben bővebben érdekli Önt tevékenységünk, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A Jókai-kert munkaidőben szabadon látogatható közpark!
A kert a mai formáját 1979-ben nyerte el, amikor az öreg fák megóvása, s a valamikori erdős jelleg visszaállítása volt a rendezés legfőbb célja. A kovácsolt vas kapun áthaladva jobbra ívelő lejtős úton indulunk el a főépület felé, amely Jókai Mór egykori villája helyén áll. Bal kéz felől, a kerítés mentén bokorsor, a másik oldalon juharfák, cseresznye és kőris mellett elhaladva érjük el azt a kis magaslatot, amelyen az író kedves oroszlános kőasztala, padja áll.

Egy percre leülve, nézzünk körül! Előttünk a Jókainak oly kedves hársak, valamint tiszafák és vadgesztenye árnyékában Róna József Anakreon szobra emlékeztet az íróra. Hátunk mögött a város, s bár a telket ívesen körülölelő Költő utca hatalmasra nőtt fái már nem nyújtják azt a kilátást, mint egykor, a Gellérthegy egy hasadékon át még idelátszik.

Ha tovább haladunk, elérjük a főépületet. A második világháborúban erősen megrongálódott, s végül lebontott Jókai villa helyén kétszintes ház épült, amely most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja. Földszintjén egy kis emlékszobában látható némely személyes tárgya, kerti szerszáma és felnagyított fényképe az írónak, továbbá itt működik a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is. Az épület előtt hársfa és vadgesztenyék s még Jókai ültetése az a gyönyörű hegyi juhar is, amely az épület előtti kerti terasz közepén áll.

A főépület ma a Dunai-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja.

 

A főépület mellett elhaladva, jobb kéz felől találjuk az egykori majoros házat, oly sok szüret színhelyét, szinte eredeti állapotában. Meredek pincelejárója lépcsőiben mély bevésések mutatják a hajdani, a hordók mozgatását megkönnyítő sínek helyét.

A majoros ház.

 

Mögötte a terület még őrzi az egykori teraszozás nyomait, a három "lonkáét", amelyet a föld megfogására alakíttatott ki a gondos gazda. A szélvédő telepítésből néhány hársfa, bükk és juharfa áll még, s vesz körül egy, még porladóban is fenséges, kidőlt, magas kőris törzset, tövében már új fák sarjaival: dióval, eperfával, cseresznyével. A legfelső szinten egy pavilonban madártani előadásokat rendezhetnek az érdeklődő iskolák, óvodák részére. 

A kert felső sétaútja mentén található a Kő tanösvény, mely hazánk földtani múltjába segít betekinteni az ország minden részéről ideszállított és tájékoztató feliratokkal ellátott kőtömbök segítségével.

A Kő tanösvény egy szakasza (Fotók: Bajor Zoltán).

 

A kert fáira kihelyezett mesterséges madárodúkban számos madárfaj fészkel, télen a kert több pontján is etetjük a madarakat, ezért a látogatókat egész évben számos madárfaj és az itt élő mókusok megfigyelési élménye várja a kertben.

Mókus nyári gallyfészke a Jókai-kertben.

 

A mókusok télen ...

  

... rendszeres, ...

 

... néhány méterről megfigyelhető vendégei ...

 

... a Jókai-kert nagy dúcetetőjének (Fotók: Orbán Zoltán).

A Svábhegy
A római kortól a XX. század elejéig Buda és a Budai-hegyvidék életében jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és a borkészítés. A letelepedett római légiók, valamint a velük és utánuk érkezett római polgárok szívesen foglalkoztak a szőlő termesztésével. A római limes, a birodalom megerősített határvonala, majdnem pontosan megfelel a szőlő határának, úgy is fogalmazhatunk: a legionárius addig ment, míg a szőlő kísérte. A magyarországi művelés két gyökérből táplálkozik: a dunántúli római eredetű, míg a Mátra vidéki- hegyaljai a kaukázusival mutat rokon vonásokat. A magyar nyelv bolgár-török eredetű szőlő, seprő, szűr és bor szavai is innen erednek.

 

Szőlőt tehát már a rómaiak is neveltek Pannóniában, de nagyobb szőlőtelepítés és -művelés csak a XII. században kezdődött. "A budai és Buda környéki szőlőművesek nemcsak sokan voltak, de társadalmi súlyuk is volt. Így 1457 tragikus budai tavaszán Hunyadi Lászlót azért a vár udvarán (és nem Buda piacán) végezték ki, mert a magyar szőlőmunkások lázadásától tartottak" - írja Zolnay László. A budai szőlőművelés a török időkben érte el fénykorát. Evlia Cselebi 1660-1664-es magyarországi utazásaiból idézve: "A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül-baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőllőkert van." (Muhabad dombjaiként a mai Szabadság-hegyet, Kile ovasziként Kelenföldet írja le az egykori utazó, Gürz-Eliász hegye pedig a Gellért-hegy). A felszabadító háborúk és ostromok tönkretették a város szőlőkultúráját, amelyet aztán a szerb és a német lakosság telepítései élesztenek újjá. Az idő múlásával az egyre-másra szaporodó présházak a szüreti mulatságok kedvelt színhelyei lesznek, különösen a XVIII. században. Gvadányi József versrészlete is ezeket az időket idézi. A XIX. század elején már egyre gyakoribbá válik, hogy nem a szőlőben, hanem nagyobb vendéglőkben tartják a szüreti mulatságokat. Juhhúsos kását, báránytokányt, káposztás bélest és más szüreti ételeket kaptak a vendégek.

 

A Jókai-kert az író korában
Ennek a dombvidéknek egy 2 és 1 holdnyi darabját vásárolta meg Jókai Mór 1853-ban az Egy magyar nábob honoráriumából. A telken csak egy rozzant ház állt, egyébként elhagyott kőbánya volt, kökénnyel, galagonyával, földi bodzával benőve. Erre a területre az író Édenkertet álmodott. Legelőször is fákkal ültette be a ház előtti fennsíkot észak és nyugat felől. Hársak, juhar, vadgesztenye, szilfa, dió voltak első ültetései, megszelídítve az addig pusztító északi szelet. Ezzel egyidejűleg fogott hozzá a kőbánya betemetéséhez és a három terasz kialakításához. A szél után tehát a lezúduló esővíz pusztításaitól is megvédte a termőtalajt. Mivel víz csak szűkösen állt rendelkezésre - az egyedüli forrásvíz a "Mátyás kútja" volt, ahonnan hordókban fuvarozták a vizet, Jókai ciszterna építését határozta el. De ásatott vízfogó gödröket a kerítések mentén is, s az egyik teraszon rendszeresen összegyűlt vizet téglából készült földalatti csatornán vezettette a fák gyökereihez. Gyümölcsfákat és szőlőt telepített, konyhakertet létesített s teheneket tartott, amelyek tejét boldogan vitték haza ismerőseik. Külön említést érdemel az író szőlőskertje. Mikor már megismerte minden részét a telek talajának, mikor fáradságos munkával betelepítette azt szőlővel, a filoxéra kétharmadát elpusztította. Ekkor újra telepített és megkezdte harcát a kártevők ellen. Sok évtizedes tapasztalataiból, a filoxéra, a levél- és pajzstetvek, a peronoszpóra elleni küzdelmeiről, s a sok fáradságos munka melletti örömökről felejthetetlen sorokat ír Kertészgazdászati jegyzetek című, 1896-ban megjelent könyvében. De kertje fel-felbukkan elbeszéléseiben is, mint például Az orrgyilkos című novellájában.

"A budai hegyeken levő szőlőimet egy közeli faluban lakó munkások művelik: magyar emberek. Maguknak is van otthon egy kis gazdaságuk, hanem úgy osztják fel a munkát, hogy mikor a férfiak ide feljönnek szőlőt metszeni, kapálni, azalatt az asszonyok végzik a mezei munkát, mikor meg az asszonynép kerül ide kötözni, válogatni, akkor a férfiak dolgoznak otthon. A takarodás ideje alatt pedig szünetel a szőlőmunka, azalatt mindketten otthon vannak aratni, kévét kötni. Szüretre megint itt van férfi, asszony, bevégezni a szőlőmunkát."

Jókai nemcsak szőlejét, gyümölcsfáit ápolta féltő szeretettel, hanem a kertjében fészkelő madarakat is számon tartotta. S nem csak gazdasági hasznuk miatt, amit minden jó szemű gazdaember méltányol. 1875-ben egy kifosztott fülemüle fészek miatt még majorosát is elbocsátotta - erről bátyjának lánya emlékezik meg emlékirataiban.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

 Köszönjük!

Minden megyében működik egy aktív madártani csoport, sok helyen irodát, természetvédelmi és szemléletformáló központot üzemeltetünk.

Központi szervezésű programjaink az ország minden területét érintik.

Az egyesület arra törekszik, hogy legalább megyénként, esetleg jelentősebb tájegységenként egy-egy aktív csoportot működtessen.

Az a cél, hogy az egyesületi háttér, szakmai tapasztalat és tanácsadói segítség felhasználásával a csoportok képviseljék és ellássák megyei szinten is a természetvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.

Szakosztályok, bizottságok
A szakosztályok és a bizottságok egy-egy szűkebb szakmai területen az egész országra kiterjedő munkát végeznek és koordinálnak.

1974

Something in English. Megalakul az MME. Az első évben 17 helyi csoport alakult. Indulnak az MME táborok.
MME alakuló ülés képek

1976

Irodát nyitunk, elkészül részletes munkatervünk. Ez évtől az MME irányítja a madárgyűrűzést Magyarországon.
Megalakul a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály

1977

Már 31 helyi csoport működik. Megjelenik a Madártani Tájékoztató. Éjjel-nappali fészekőrzést szervezünk a veszélyeztetett ragadozómadár-fészkek védelmére.

1978

Létrehozzuk a Madárvédelmi Alapot. Megnyitjuk az első madárvártát.

1979

A gyurgyalag védelmének évével elindul az Év madara programunk. Chernel István-emlékérmet alapítunk.
A lakosság megszólításával új alapokra helyezzük az MME tevékenységét. 

1980

A fehér gólya védelmének éve, ami országosan olyan nagy sikert arat, hogy a programot a következő évre is kiterjesztjük.

1981

A fehér gólya védelmének 2. éve.
Az ifjúság természetvédelmi szemléletének formálása kiemelt cél. Ennek érdekében indítjuk útjára a Madarász suli programot és hálózatfejlesztést.

1982

A fecskék védelmének éve. Megrendezzük az MME I. Tudományos Ülését Sopronban.

1983

A fecskék védelmének 2. éve. Megindítjuk a Legkedvesebb madaraink című kiadvány sorozatot.

1984

A cinegék védelmének éve. Petényi Salamon János-emlékérmet alapítunk. Megjelenik a Magyarország fészkelő madarai c. könyv.

1985

A gyöngybagoly védelmének éve. A Költő utcai irodába költözünk, már 16 alkalmazottal. Megalakul a Vízimadár-védelmi Szakosztály, elnök dr. Sterbetz István, elnökhelyettes dr. Faragó Sándor (Sopron) és dr. Kovács Gábor (Nagyiván), titkárok dr. Kárpáti László (Sopron) és Molnár László (Fülöpháza). A szakosztály irattára a Fülöpházi Madárvártán működik, a tagságot a vízi és pusztai fajokról, szinkronjelentésekről tájékoztató "Oxyura" kiadvány 1986-tól jelenik meg.

1986

A túzok védelmének éve. Ekkor alakulnak az első nemzetközi kapcsolatok. Megrendezzük a II. Tudományos Ülést Szegeden, felvesszük a kapcsolatot a WWF-fel.

1987

A fogoly védelmének éve. Az MME a házigazdája a madárvédelmi világszervezet európai konferenciájának (Visegrád). Ebben az évben indítjuk az első, nem madarakkal kapcsolatos programokat (füves puszták, ártéri erdők védelme).

1988

A kuvik védelmének éve. Somogy megyei Helyi Csoportunk Önállóvá válik. Megvásároljuk az első "magán" (egyesületi) rezervátumot (Boronka). Pro Natura díjat kap az egyesület.

1989

A búbosbanka védelmének éve. Elindítjuk a szabadtéri túzokvédelmi programot. Európa-díjat kapunk az Angol Királyi Madárvédelmi Társaságtól (RSPB).

1990

A búbosbanka védelmének 2. éve. Bejegyzik az egyesület új nevét (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), ami a második rendkívül fontos mérföldkő egyesületünk életében.

1991

A szalakóta védelmének éve. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felveszi az egyesületet a tagjai közé. Az első év amikor az Országgyűléstől támogatást kapunk működésünkhöz. Megrendezzük a III. Tudományos Ülést Szombathelyen.

1992

A vörös vércse védelmének éve. Létrehozzuk a "Természet Szolgálatában Alapítvány"-t. A túzokvédelemre jelentős támogatást kapunk az Európai Közösségtől (PHARE-program). Elindítjuk a Monitoring Központot a Ritka és Telepesen Fészkelő madarak Monitoringja (RTM) programmal. A Madarász suli (1981) mintájára elindul a Madarász ovi program is.

1993

A barátposzáta védelmének éve. Újjáalakul a madárvédelmi világszervezet (BirdLife International), melyben Magyarországot továbbra is az MME képviseli. Halastavakat vásárolunk. 100 éves a Madártani Intézet.

1994

A fehér gólya védelmének éve. Útjára indul a Madártávlat magazin. Több mint 6000, rendszeresen tagdíjat fizető tagunkkal, 46 dolgozóval, 15 terepjáróval, 1 központi és 3 helyi irodával, saját tulajdonú ingatlanokkal szolgáljuk a madár- és természetvédelem ügyét. Kidolgozzuk természetvédelmi stratégiánkat. Elindítjuk a Rákosi vipera-védelmi programot. Az MME Feketególya-védelmi programja bekapcsolódik a faj színes gyűrűzési programjába.

1995

A fülemüle védelmének éve. Megrendezzük a IV. Tudományos Ülést Nyíregyházán.

1996

A vörösbegy védelmének éve.

1997

A harkályok védelmének éve.

1998

A harkályok védelmének 2. éve. Kiemelten közhasznúvá válik az egyesület. Elindítjuk a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) programot. Létrehozzuk az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatot.

1999

A fehér gólya védelmének éve, mely egyben a 25 éves évforduló jegyében telik el. Megrendezzük az V. Tudományos Ülést Budapesten.

2000

A kerecsensólyom védelmének éve. Elkészül és bemutatásra kerül egy 52 perces film az egyesületről, amely összefoglalja eddigi tevékenységünket, bemutatja céljainkat. A Tiszán februárban levonult cianid- és a később érkező nehézfém-szennyeződés után életre hívott, az élővilág állapotát monitorozó rendszer kiépítése indul meg, melynek munkáit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága fogja össze. A munkába az MME is bekapcsolódik. A szándékos madárpusztítások (illegális vadászat, mérgezés, csempészet, védett madarak tartása) ellen irányul a szlovén, szlovák és cseh BirdLife partnerekkel közösen indított "Joining Europe Againist Bird Crime" elnevezésű program.

2001

A bíbic védelmének éve. Társadalmi támogatásunkat jól tükrözi az 1%-ból kapott 9 millió forint. Az olasz vadászok által okozott madárpusztítások kapcsán a társadalom szemében a madárvédelem jelentősége felértékelődik. Márciusban rendezzük meg a Bird Numbers 2001 nemzetközi madár-monitoring konferenciát.

2002

A sárgarigó védelmének éve. Közreműködünk a Különleges Madárvédelmi területek kijelölésében, 4 éves parlagisas-védelmi programot indítunk az EU LIFE programjának támogatásával. Egyesületünk szervezi Európában a Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat. Natura 2000 vándorkiállítást szervezünk, elindítjuk a Madárbarát kert programot.

2003

A pacsirták védelmének éve. 10 éves a Madártávlat c. folyóiratunk. Nemzetközi ragadozómadár-védelmi konferenciát szervezünk.

2004

A rozsdafarkúak védelmének éve. Elindul a 4 éves túzokvédelmi és rákosivipera-védelmi LIFE programunk. Megrendezzük a VI. Tudományos Ülést Debrecenben. Megújul, színessé válik a Madártávlat magazin. A Bajai Ifjúsági Természetvédelmi Egyesülettel és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen, a Gemenc Zrt. támogatásával, megrendezzük a IV. Feketególya-védelmi Világkonferenciát.

2005

A parlagi sas védelmének éve. A személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból az MME 14,5 millió Ft-ot kap. Elindul a www.golya.mme.hu lakossági gólya oldal.

2006

A tövisszúró gébics védelmének éve. Elindulnak a 4 éves kékvércse-védelmi, a kerecsensólyom-védelmi, és Pannon gyepek élőhely kezelése Magyarországon LIFE programok. Az MME életének harmadik szervezeti mérföldköveként elkezdődik az egyesület működési struktúrájának átszervezése, a központi irodán belül megalakul a társadalmi kapcsolatok osztály, mely az egyesület kommunikációs, tagnyilvántartási, napi madárvédelmi, adományszervezési, környezeti nevelési, kiadvány és közösségi program szervezési tevékenységeit koordinálja. A személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból az MME 13,5 millió Ft-ot kap.

2007

A mezei veréb védelmének éve. Az előző évben megkezdett szervezetfejlesztési munka keretében elkészül a dürgő túzok kakast megtartó, de megjelenésében frissített logó, elindul az arculat és az új honlap tervezése. Az előző évben megalakult társadalmi kapcsolatok osztály szervezi az 1% kampányt, melynek eredményeként 30%-al több, 17,5 millió Ft adó felajánlást kap az MME. Elindítjuk a jelvényadomány-gyűjtő kampányunkat.

2008

A kanalasgém védelmének éve. Az új szervezeti és működési szabályzat tervezésének részeként a központi irodán belül létrejön a természetvédelmi, valamint a gazdasági és szervezési osztály. Elkészül az MME egységes megjelenésű, a tevékenységeinket bemutató szórólap-sorozat első 16 eleme, amit országszerte terjesztünk helyi csoportjainkon és partnereinken keresztül. Elkészül a Nomenklator - Magyarország madarainak névjegyzéke új kiadása, és két kiadásban is megjelenik az egyesület vidékfejlesztési koncepcióját bemutató Madárbarát településfejlesztés c. könyv. A magyar madárgyűrűzés centenáriuma, melynek keretében folyik a 100 év munkáját bemutató madárgyűrűzési atlasz megírása. A személyi jövedelemadó 1% felajánlások aránya ismét majd' 30%-al növekedett, és immáron 22,5 millió Ft-ot tesz ki. Megrendezzük a VII. Tudományos Ülést Baján.

2009

A kék vércse és a vetési varjú közös védelmének éve. A program folytatásaként elindul az 5 éves rákosi-vipera védelmi LIFE+ programunk, melynek első köre bekerül az 5 legjobb LIFE program közé Európában. Elkészül az MME új szervezeti és működési szabályzata, arculata, és a régi címen elindul az egyesület megújult honlapja. A személyi jövedelemadó 1% felajánlások aránya az előző évhez képest újabb 16%-al növekszik, és immáron 26 millió Ft-ot tesz ki. Az MME bolt felköltözik a központi irodába, és márciustól a csomagküldési szolgáltatás mellett heti két napos - kedd-szerdán - nyitva tartással fogadja a vásárlókat. December 31-ével lezárul a Kék vércse védelmi LIFE program. A Kossuth Kiadó gondozásában az év végén megjelenik a hazai madárgyűrűzés száz évét bemutató, centenáriumi Magyar madárvonulási atlasz.

2010

A fecskék védelmének éve, ennek keretében - a gólya mintájára - márciusban elindul a lakossági fecskefigyelő oldal. Első alkalommal működtetünk füsti fecske fészek webkamerát is, amit az interneten, a honlapunkon keresztül bárki elérhet, megnézhet. Hagyományteremtő céllal első alkalommal rendezzük meg a Dr. Szép Tibor által kitalált Tokaji partifecske hajózás programot. Június végén befejeződik a Pannon-gyep védelmi LIFE program. A személyi jövedelemadó 1% felajánlás meghaladja a 30 millió Ft-ot. Tavasszal elindul az MME Facebook oldala, október 20-án pedig az egyesület MMEBirdLifeHungary YouTube csatornája.

2011

Az év madara a széncinege. Áprilisban megrendezzük a nemzetközi "Elektromos szabadvezetékek és madárpusztulás Európában” konferenciát, valamint a BirdLife International európai és közép-ázsiai szervezeteinek találkozóját. Az Elnökség döntése alapján, három fajból (egerészölyv, fekete rigó, vörös vércse), a honlapon történő szavazással  a lakosság választhatja meg 2012. év madarát, ami így az egerészölyv lett. A május végi küldöttközgyűlésen új elnökséget választanak a küldöttek a 2011-ben lejáró mandátumú, 2006-ban választott elnökség helyett. Augusztusban első alkalommal rendezzük meg a két napos Balatoni hattyú road show lakossági bemutató gyűrűzési programot. Elindul az odú és a gyöngybagoly webkameránk is. Az év folyamán az Európai Unió elfogadja a parlagisas-védelmi program kapcsán benyújtott, 2012. január 1-én induló HELICON LIFE+ pályázatunkat. A hagyományosan november végén tartandó Tanácsadó Testületi Ülést az Elnökség 2012. január végére teszi át.  A téli szám megjelenését követően Ujhelyi Péter lemond a Madártávlat főszerkesztői posztjáról.

2012

Az év madara az egerészölyv. Január 1-én elindult az a parlagisas-védelmi LIFE+ program, melynek célja a ragadózómadár mérgezéses esetek visszaszorítása. A Madártávlat főszerkesztői posztját január 1-től Orbán Zoltán, az MME társadalmi kapcsolatok igazgatója veszi át Ujhelyi Pétertől. A 2011. november végéről erre az évre áttett Tanácsadó Testületi Ülésre január végén kerül sor. Május 4-én megalakul az MME Emlősvédelmi Szakosztálya. A Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály elindítja az "Év hüllője" / "Év kétéltűje" programot, melynek első akciójaként 2012. év hüllője a lábatlangyík lett. A 2012. április 15 - május 15. közötti internetes szavazáson a lakosság a gyurgyalagot választja 2013. év madarául. Az éves Küldöttközgyűlésre a Fővárosi Állat- és Növénykert helyett a TIT Stúdióban kerül sor május 19-én. Október 3-án köszöntjük a 10 éves jubileumát ünneplő Madárbarát kert program 5 000. regisztrált tagját.

2013

Az év madara a gyurgyalag volt. 2013 egészét áthatotta az illegális madárpusztítások elleni munka itthon és nemzetközi színtéren egyaránt. Sajnálatos egybeesés hívta fel a hazai problémára a figyelmet, amikor az általunk szervezett nemzetközi mérgezésellenes műhelytalálkozót követően újabb nagyszámú pusztulásra derült fény. Mérgezésellenes Akciótervet dolgoztunk ki és nemzetközi szinten is részt vettünk hasonló tervek elkészítésében a Bonni és Berni természetvédelmi egyezmények keretében. Külföldi példák alapján kiképeztünk egy méregkereső kutyát, Falcot, aki térségünkben először állhatott a természetvédelem szolgálatába. Az év végével zártuk az osztrák partnerekkel lebonyolított Európai Uniós támogatású LIFE programunkat a rákosi vipera védelme érdekében. Részt vettünk olyan fontos stratégiai dokumentumok kidolgozásában és véleményezésében, mint a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és a Biodiverzitás Stratégia, továbbá Brüsszelben és Budapesten is felléptünk a természetkímélő mezőgazdaság érdekében.

2014

Az év madara a túzok volt. Különleges év volt ez szervezetünk életében. A Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang termében 40 évvel ezelőtt 200-an gyűltek össze, hogy megalapítsák a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, 2014-ben fennállásunknak 40. évfordulóját ünnepeltük.  Egyesületünk alapítása óta több mint 35 ezren lettek szervezetünk tagjai, sok tízezren támogatói és ma napi szinten kb. 70000 emberrel állunk kapcsolatban. Országszerte számos programot szerveztünk, ahol találkozhattunk és, ahol büszkék lehettünk a közösközösen eredményeinkre. Kezdve a születésnapi rendezvénnyel január 6.-án és befejezve a Tatai Vadlúd Sokadalom MME sokadalmával. Új kihívásaink is keletkeztek:  nemzetközi projektre sikerült Európai Uniós támogatást szereznünk, aminek keretében a szalakóta védelméért dolgozhatunk, valamint a Madáratlasz Programba is teljes erővel belevágtunk.

2015

Az év madara a búbosbanka volt. Lezárult egyesületünk életének egy szakasza, amely az elmúlt 5 éves elnökségi ciklust jelenti. Az 5 éves stratégiánkba összesen 30 fejezetben 266 tevékenységet fogalmaztunk meg magunknak erre az időszakra. A terv értékelése során azt állapítottuk meg, hogy a tevékenységek 61%-át sikeresen meg tudtuk valósítani vagy akár az elvárt eredményeket meg is haladtuk, 26% esetében elértünk valamilyen eredményt, de elmaradtunk a kitűzött célunktól és csupán 13% volt olyan tevékenység, aminek megvalósítása nem volt sikeres. Mezőgazdasági Munkacsoportunk számos a magyar föld sorsát befolyásoló kérdéssel szembesült. A hosszú távú veszélyekre hívtuk fel a figyelmet az Állj ki a magyar természetért! kampány, melyben több nagy természetvédelmi szervezettel együttműködve jeleztük aggodalmunkat a védett földterületek tervezett eladása kapcsán.

2016

Az év madara a haris volt. Egyesületünk májusban új Elnökséget választott, és új stratégiát tervezett, amelynek középpontjában az ember áll. Stratégiánk szerint többet kell tennünk az oktatás, ismeretterjesztés, önkéntes tevékenységek elősegítése terén. Az illegális madármérgezés elleni Helicon Life programunk sikeresen zárult. Két Svájci Alap által támogatott programjaink is sikeresen zárultak, hozzájárulva a Natura 2000 területekről alkotott ismereteink növeléséhez. Elkészült honlapunk Tudástár menüpontja ami magába foglalja a Magyarország madarai, Magyarország kétéltűi és hüllői, Natura 200 területek aloldalakat. Létrejött a gyerekhonlapunk a www.csipogo.hu. Elkészült két mobiltelefonos applikáció is „Madárhatározó” és "Hüllőhatározó" néven, ami segíti a felhasználókat a látott állatok beazonosításában.
 

Az egyesület megköszöni annak a több tízezer embernek, egykori és mai tagtársunknak a közreműködését, aki az elmúlt harminc évben támogatta a madárvédelmet hazánkban! Egyben kérünk minden természetszerető embert, hogy ismerkedjen meg céljainkkal, és vegye fontolóra ennek a nagy múlttal rendelkező, Magyarországon alapított társadalmi szervezet támogatását! Védjük együtt hazánk természeti értékeit, legyen Ön is tagunk!

 

Alapdokumentumok:

Alapszabály  

Szervezeti és működési szabályzat  

Stratégiai Terv 2022-2026

Beszámolók közhasznúsági melléklettel:

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2014

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2015

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2016

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2017

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2018

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2019

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2020

Beszámolók közhasznúsági melléklettel 2021

Közhasznúsági jelentések:

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2008  

Közhasznúsági jelentés 2009  

Közhasznúsági jelentés 2010

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2012

Közhasznúsági jelentés 2013

Színes éves jelentések:

Színes éves jelentés 2010 

Színes éves jelentés 2011

Színes éves jelentés 2012

Színes éves jelentés 2013

Színes éves jelentés 2014

Színes éves jelentés 2015

Színes éves jelentés 2016

Színes éves jelentés 2017

Színes éves jelentés 2018

Színes éves jelentés 2019

Színes éves jelentés 2020

Színes éves jelentés 2021

Színes éves jelentés 2022

Színes éves jelentés 2023

Kommunikációs szabályzat

Kommunikációs szabályzat (2016. nobember 4-től)

Küldöttközgyűlés

Küldöttközgyűlés 2019
Küldöttközgyűlés 2020
Küldöttközgyűlés 2021
Küldöttközgyűlés 2022
Küldöttközgyűlés 2023
Küldöttközgyűlés 2024

Adatkezelési szabályzatok

Biotikai adatokra vonatkozó szabályzat

Általános adatkezelési tájékoztató

 

A szervezet irataiba - kivétel ezek alól azok az iratok, amelyek a GDPR irányelvei, vagy egyéb okok miatt nem publikusak - bárki betekinthet előzetes egyeztetés után a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Költő utcai irodájában.

Az egyesület céljai elérése érdekében elősegíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerését, népszerűsítését. Növeli a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással segíti az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek természetvédő tevékenységét, együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld biológiai sokféleségének megőrzése érdekében.
Belépési adatlap

A legnagyobb
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete. Nem véletlen, hogy egy ilyen nagyságú természetvédelmi szervezet Magyarországon alakult ki, hiszen a madárvédelemnek, természetvédelemnek komoly gyökerei vannak hazánkban. Napjainkban 6800 tagdíjfizető tag segíti munkánkat, azonban minden eddig belépett tagot (28000 fő) nyilvántartunk.

Országos lefedettség
Az MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek országszerte. Minden megyében működik egy aktív madártani csoport. Központi szervezésű programjaink is az ország minden területét érintik.

Társadalmi elismerés és támogatás
Egy Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%-a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét. A társadalom érdeklődését jól jelzik akcióink sikerei. Az európai szinten megrendezésre kerülő Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között. Az 1%-os felajánlás tekintetében minden évben kiemelkedően a legmagasabb összeget kaptuk a környezet- és természetvédelmi szervezetek közül.

Népszerű programok
A gyerekek részére szervezett Madarász Suli, a védett madárfajok (túzok, fehér gólya, ragadozó madarak) védelmét célzó programjaink népszerűek. Számos önkéntes bevonásával valósulnak meg, felkeltik a sajtó és a társadalom érdeklődését. Sokan kapcsolódnak be a gyakorlati madárvédelmi tevékenységbe, számosan érdeklődnek pl. a kerti madárvédelmi teendők iránt. Az egyesületi tagság a legkülönbözőbb programokban vehet részt. Központi szervezésű programokról, eseményekről és más fontos akciókról az általunk kiadott természetvédelmi folyóiratból: a Madártávlatból értesülhetnek. A helyi programokról a helyi csoportok nyújtanak tájékoztatást.

Fiatal madarászok
Egyesületünk tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják.

Kiemelten közhasznú
Az MME kiemelten közhasznú szervezet, tehát támogatóink az adományok 150%-át érvényesíthetik az adóbevallás során.

Nemzetközi kapcsolatok
Az MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapította - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik. Kiemelkedően jó kapcsolatot ápolunk a kelet- és közép-európai szervezetekkel, valamint a svájci, német és angol egyesületekkel.

Az MME működése
Az egyesület a működését politikamentesen, demokratikus alapokon szervezi. Ezt alátámasztja szervezeti felépítése és azon alapdokumentumok megalkotása (alapszabály, középtávú munkaterv, természetvédelmi célkitűzések, szervezeti és működési szabályzat), melyek garanciát nyújtanak a pozitív értékrendek mentén szerveződő munkánk hosszú távú ellátásához. A széleskörű természetvédelmi munka, a tagság nyilvántartása, tájékoztatása, a szemléletformálás területén végzett tevékenység csak jól szervezett, sokrétűen képzett, nagy gyakorlati érzékű munkatársakkal lehetséges. Egyesületünk önkéntesei, tisztségviselői, fizetett alkalmazottjai többször bizonyították már, hogy képesek a nemzetközi követelményeknek is megfelelő, hatékony természetvédelmi feladatok elvégzésére.

Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni.

Az egyesület legmagasabb szintű választott testülete az Elnökség, mely a közgyűlések közötti időszakban az egyesület elvi irányításáért felelős. Irányító tevékenységét a titkárságon keresztül fejti ki.

Az egyesület arra törekszik, hogy legalább megyénként, esetleg jelentősebb tájegységenként egy-egy aktív csoportot működtessen. Az a cél, hogy az egyesületi háttér, szakmai tapasztalat és tanácsadói segítség felhasználásával a csoportok képviseljék és ellássák megyei szinten is a természetvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.

A szakosztályok és a bizottságok egy-egy szűkebb szakmai területen egy egész országra kiterjedő munkát végeznek és koordinálnak.

Az MME titkársága főfoglalkozású dolgozókból áll. Irányítását ügyvezető igazgató végzi. A titkárság feladatai: 

• Az egyesület alaptevékenységének (tagság, csoportok, szakosztályok) és képviseletének biztosítása.
• Egyesületi munka és a védelmi tevékenység gazdasági hátterének biztosítása.
• Az egyesületi programok (védelmi programok, monitoring, szemléletformálás) hátterének biztosítása.
• A helyi csoportok és a szakosztályok munkájának segítése, koordinálása.
• Az MME stratégiájának megvalósítása.

Eredményeinket nagymértékben annak köszönhetjük, hogy széles társadalmi háttérrel rendelkezünk. Kérjük, támogassa Ön is a Madárvédelmet, legyen egyesületünk tagja!

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

    
     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

MME-hez tartozó területi szervezetek, egységek honlapjai

• Monitoring Központ
• Fehér gólya
• Odú program
• LIFE Parlagisas-védelem
• LIFE Rákosivipera-védelem
• LIFE Túzokvédelem
• LIFE Pannon gyepek kezelése Magyarországon
• LIFE Kerecsensólyom-védelem
• Natura 2000
• MME Dél-Balatoni csoport
• MME Csongrád Megyei Csoport
• Feketególya-fészek
• Kétéltű-Hüllővédelmi Szakosztály

Magyar nyelvű madaras honlapok

• Birding.hu hírek
• Pest Környéki Madarász Kör
• Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
• Bagolyvédők Baráti Köre
• Kolon-tavi madárvárta
• Partifecske hírek
• Meksziko.freeweb.hu
• Fehér gólya-kamera

Idegen nyelvű madaras honlapok

• www.eurobirding.com
• www.eou.at
• www.fugler.no
• www.birdnet.de
• www.club300.de
• www.bavarianbirds.de
• www.oag-helgoland.de
• www.storchennest.de
• www.tarsiger.com
• www.getteron.com
• www.dutchbirding.nl
• www.fatbirder.com
• www.bsc-eoc.org/links/links.jsp

Nemzeti Parkok

• Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága
• Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága
• Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
• Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága
• Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága
• Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
• Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága
• Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága

További javasolt honlapok

• WWF Magyarország
• Magyar Természetvédők Szövetsége
• A természet barátainak Baranyáról
• Sulinet - ZöldZóna
• Édenkert
• Zsoldos Márton honlapja
• Bodzavár
• Vadásztoplap
• Szupercella
• Egyszervolt
• Birding in Hungary, Birdwatching tours in Hungary
• Zöld Közösség

Az MME 1992-től a világ egyik legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi természetvédő szervezetének, a BirdLife International-nak a tagja. A 92 országban működő BirdLife International közel 4500 munkatárssal és 2,5 millió önkéntessel dolgozik világszerte.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tevékenységét és hatását a hazai természetvédelemben jól jelzi, hogy több mint száz projektet valósít meg minden évben, ezen belül foglalkozik világszerte veszélyeztetett madárfajok védelmével (túzok, parlagi sas, haris), az Európában veszélyeztetett fajok védelmével (fehér gólya, kerecsensólyom stb.), szemléletformálással és fontos madárélőhelyek védelmével. Az egyesület egyik legnépszerűbb programja a Madárbarát Kert akció.

A hatékony és sikeres természetvédelmi munka csak komoly társadalmi támogatással valósítható meg. Az egyesületbe napjainkig több mint 28 ezren jelentkeztek, az önkéntes tagok száma pedig eléri a több ezret.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület abban segít, hogy Ön is segíthessen!

Támogassa a madárvédelmet Magyarországon!

Kérjük, ismerkedjen meg eddigi támogatóinkkal, támogatásra ajánlott programjainkkal!

Bővebb információ:
Orbán Zoltán
Társadalmi Kapcsolatok igazgató
1/391-1768
E-mail: orban.zoltan@mme.hu

ajnos, mint a legtöbb élőlény, a magános méhek száma is hirtelen lecsökkent az elmúlt 1-2 évtized során. Nyugat-Európában a magános méhek és a poszméhek védelme manapság igen elterjedt, mondhatni hétköznapi tevékenység. A magános méhek évenként csak egy generációt nevelnek, és báb alakban telelnek át. Az ide tartozó rovarok fészkelőhelyei igen eltérőek. Különböző lyukakat, repedéseket, nyílásokat, csigaházakat, üreges növényi szárakat használnak fel erre a célra. Mesterséges fészkelőhelyek telepítésével az ide tartozó fajok számát lényegesen gyarapíthatjuk.

A magános méhek egy részét vályogfal építésével telepíthetjük meg. Kb. 30 cm magas, felcsapódó esővíz ellen védő téglaboltozatra kb. 20-25 cm vastag, 120 cm magas falat kell építeni. A fal fölé esővédő tetőt kell építeni. A vályogfal megkötése után abba lyukakat kell fúrni. A lyukak átmérője 3-10 mm, hossza 3-10 cm között váltakozzon.

A magános méhek egy másik része faanyagba rakja a fészkét. Ezeket a fajokat 10-15 cm vastag keményfa korongokkal vagy fahasábokkal tudjuk telepíteni. A fát nem szabad vegyszerrel kezelni, festeni. A fakorongokba vagy fahasábokba a vályogfalhoz hasonlóan, különböző méretű lyukakat kell fúrni.

Szintén elősegíthetjük a magános méhek megtelepedését üreges szárú növényekkel. Ehhez vagy eltávolítjuk a puhalevelű növényi szár belét (például szeder) vagy alkalmas üreges szárú növényeket keresünk, például bambusz, nád, keserűfűfajok. Az üreges szárakat kb. 15-20 cm hosszra kell vágni, majd kötegelni kell. Célszerű különböző átmérőjű szárakat összekötegelni, majd esőtől védett helyre, pl. eresz alá kiakasztani. Mindhárom megoldást úgy kell telepíteni, hogy az üregek nyílásai dél felé nézzenek.

Ma már egyre elterjedtebbek a kerti tavak és saját munka befektetésével nem is olyan drága az előállításuk. Csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő minőségű anyagokat használjunk, különben a tavunkból hamar elszökik a víz és csak gondunk lesz vele. Első lépésként ki kell választani a tó helyét a kertben. Lehetőleg a kialakítandó vízfelületre ne hulljon majd sok lomb, de a tó ne legyen állandóan napon sem.

Legideálisabb egy olyan félárnyékos hely, ahol körülbelül naponta öt órán keresztül süti a nap a vízfelületet. Minél nagyobb egy tó, annál jobb feltételeket biztosít az élőlények számára. A tó alakja tetszés szerinti lehet, azonban a kisebb tavaknál az ún. bab alakú medret szokták ajánlani. A madárbarát kertben a tó nyugodt, zavarásmentes helyen legyen.

Az alábbiakban ajánlott értékeket lehet olvasni, amelyek segítségével a tervezett tófelület nagyságához meghatározható a mélység:
3-5 m2 - 60-80 cm mély
5 - 15 m2 - 80-100 cm mély
15 m2 felett - 100 cm vagy több
Amennyiben a tóban halakat is kíván tartani, akkor a mélység legalább 1 m legyen.

A tó méretének, helyének meghatározása után el kell dönteni, hogy milyen anyagból kívánja a tómedret megépíteni. Ma hazánkban többféle megoldás létezik. Újabban előre gyártott vízzáró agyagtéglákból is készítenek tavat, régebbi módszer a betonozás, és egyre elterjedtebbek a fóliával bélelt medrek. Léteznek még előre gyártott műanyag medrek is. A beton hátránya, hogy a tó később nem változtatható, nem szüntethető meg, egy beton építménnyel terheljük a kertet. A fóliás tó viszonylag könnyen kialakítható házilag is. A továbbiakban a fóliás tavakról teszünk említést.

Tófóliából minden tóforma létrehozható. Ki kell ásni a medret úgy, hogy meghatározzuk a különböző vízmélységeket:
mocsaras zóna: 10 cm-ig (a kialakításánál figyelembe kell venni, hogy fokozatosan mélyülő részei is legyenek, hogy a madarak is le tudjanak a vízre szállni inni, fürödni)
sekélyvíz zóna 10-40 cm-ig
mélyvíz zóna: 40-150 cm

A gödröt ássuk néhány centiméterrel (15 - 20 cm) mélyebbre, mint a tervezett mélység és minden követ, gyökeret távolítsunk el. Célszerű ezt a gödröt homokkal feltölteni 10 -15 cm vastagságban, és jól ledöngölni. Homokos alap készítse helyett használhatunk geotextíliát is (ebben az esetben csak néhány centiméterrel kell mélyebbre ásni a tómedret). Az így elkészített alapra helyezzük a tófóliát. A geotextília és a tófólia méretének kiszámítása:
Fóliahossz: a tó hossza + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm
Fóliaszélesség: a tó szélessége + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm

A tó szélére úgynevezett kőfóliát lehet ragasztani, amely természetes hatást kelt. A tómedret borítsa be kaviccsal, kővel, alakítsa ki a tó szélét, figyeljen arra, hogy az inni vágyó, fürdő madarak számára is legyenek sekély vízfelületek.

A kész tavat töltse fel vízzel (amennyiben csapvízzel, vagy kútvízzel tölti fel, néhány vödör természetes tóvizet hozzon bele egy közeli tóból), ültesse be növényekkel. Geotextíliát, tófóliát, kőfóliát és minden egyéb, kerti tóhoz alkalmas terméket nagyobb kertészetekben, barkácsáruházakban vásárolhat. Több helyen lehet beszerezni tavakba telepíthető növényeket is.