Ezen az oldalon a Madárbarát kert program teljes évet felölelő madárvédelmi tevékenységeit és a kapcsolódó adatgyűjtési akciókat tekintjük át időrendi sorrendben. Ezek mellett minden hónapnál jelezzük azokat a madarász közösségi alkalmakat, melyekhez bárki csatlakozhat. Az egyes tartalmakról a sorvégi linkre kattintva olvashat részletesen, illetve a rendezvényekről a kezdőoldal hírfolyamában vagy az oldal alján, a Közelgő események és További események felületen lehet tájékozódni a programot megelőző napokban-hetekben. A lakott területeken előforduló ember-madár a Problémák madarakkal, állatokkal oldalunkon tájékozódhat.
Madármegfigyelési adatok feltöltése a Nagy téli madárles lakossági madárszámlálási akció keretében az etetőknél december 28 – február 28. között, a Turdus alkalmazásunkban (részletek >>)
Telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos lakossági felmérése (részletek >>)
Madármegfigyelési adatok feltöltése a Nagy téli madárles lakossági madárszámlálási akció keretében az etetőknél december 28 – február 28. között, a Turdus alkalmazásunkban (részletek >>)
Telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos lakossági felmérése (részletek >>)
Madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési adatainak felöltése a Tavaszi természetlesre a Turdus alkalmazásunkban április 1 - június 30. között (részletek >>)
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése (részletek >>)
Madármegfigyelési adatok feltöltése a Nagy téli madárles lakossági madárszámlálási akció keretében az etetőknél december 28 – február 28. között, a Turdus alkalmazásunkban (részletek >>)
Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
Alapelv, hogy a madarak jóval érzékenyebbek a zavarásra a költés korai, tojásrakási és kotlási periódusában, míg a fiókaetetési időszakban szó szerint méterekre jönnek-mennek az embertől. Ez a jelenség a városiasodott fajoknál és egyedeknél is érvényesül, de ha tisztában vagyunk ezzel, akkor problémamentesen élvezhetjük a fészkelő madarak nyújtotta élményt is. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a mesterséges odúkban lévő tojásos fészkeket a lehető legritkábban ellenőrizzük, heti egy-két ilyen alkalom a madarakat nem zavarja
Minden eddiginél többen vettek részt a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya és az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által szervezett III. Herpetológiai Előadóülésen, Budapesten. A 2012. március 27-én tartott műhelytalálkozón a résztvevők 25 szakmai előadást hallgathattak meg és 7 posztert vehettek szemügyre a herpetológia témakörében.
A találkozó nyitóelőadásán Sylvain Ursenbacher (Basel-i Egyetem) beszélt az éghajlatváltozások európai viperafajok kialakulására gyakorolt hatásairól. Babocsay Gergely szakosztályunk budaörsi kopárokon végzett munkájáról tartott élménybeszámolót, ahol 25 önkénteseink segítségével egy kiterjedt déli lejtőjéről eltávolítottuk az egyre nagyobb felületet beborító fekete fenyőket, hogy megmentsük az itt élő pannongyík és haragossikló állományt. Az erről szóló cikket itt találják >>
Péchy Tamás, a Rákosi Vipera Védelmi Program képviseletében a munka előrehaladásáról, a kibocsátott kígyók monitorozásáról, valamint az egyenlőre még teszt stádiumban levő rádiótelemetriás nyomkövetés lehetőségeiről beszélt a résztvevőknek. Halpern Bálint a tavaly útjára indított Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés programot mutatta be, mely honlapjára az elmúlt évben 272 regisztrált felhasználótól több mint 4200 adat érkezett, amelyek közül 450 volt fényképpel alátámasztva. A programról az MME 3 havonta megjelenő Madártávlat című újságjában részletesen olvashatnak >>
Vörös Judit, Gál Júlia Tünde és Szabó Krisztián a kétéltűek kidtridiomikózis nevű gombabetegségét érintő kutatásukat ismertették a nagyközönségnek. Az 1998-ban felfedezett vízben úszó gomba bármely kétéltűt – békát, gőtét, szalamandrát - megfertőzhet, de a különböző fajok eltérően reagálnak a fertőzésre - vannak olyanok, amelyek csak hordozók, mások megbetegszenek, vagy elpusztulnak.
A mostanihoz hasonló herpetológiai előadóülés két év múlva lesz ismét.
