Az előadások felépítése

A különböző madár- és más fajvédelmi eszközöket bemutató előadások alapját magyarázó képaláírásokkal ellátott fotós diák képezik. Ezeket egészíti ki előadásonként néhány szöveges oldal, melyek a legfontosabb kapcsolódó információkat, és a további ismeretszerzést segítő honlap oldalak linkjeit foglalják össze. A részenként 48-85 diából álló előadások - mivel ezek "önmagukért beszélő" fotókra épülnek - akár 45 perces tanórákon is levetíthetőek. Ha ennél több idő áll rendelkezésre, akkor hosszabban is el lehet időzni egy-egy képnél vagy több részt is le lehet vetíteni egymás után.

A fotókra épülő előadások olvasni még nem tudó gyerekeknek is érdekes élményt nyújthatnak, a képaláírások és a magyarázó szöveges oldalak a nem madárvédelmi szakemberek munkáját pedig előadás-vázlatként segítik.

Tematika

A Madárbarát kert program fő üzenete, hogy egész évben segítsük a körülöttünk élő állatokat. Ezért az előadás-sorozat úgy épül fel, hogy ennek részeit nem csak eszköz- vagy madárcsoportonkénti, de akár évszakonkénti bontásban is tárgyalni tudjuk.
 

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk
A természetvédelem mai felfogása szerint a veszélyeztetett fajok megtartásához nem elegendőek a pusztán fajvédelmi megoldások, ezek még rövid távon sem lehetnek eredményesek az élőhelyek fenntartása nélkül. Ezért az első előadás a természetes búvó-, fészkelő- és táplálkozóhelyeket jelentő bokrosok és idősebb faállományok fontosságának bemutatásával kezdődik, és csak ezt követően tér át a mesterséges költőodúk ismertetésére. Utóbbi előadásrész egyik legfontosabb üzenete, hogy az odúknak nem csak a költési időszakban, de éjszakázóhelyként télen is fontos szerepe van.

2. rész - Itató és porfürdő

A közvélekedéssel ellentétben a madáritatók nem kizárólag a nyári kánikulában használható eszközök, ezek fontos kiegészítői a téli madáretetőknek is. Míg az itatók közismertek, a porfürdő az egyik legkevésbé ismert és használt madárvédelmi eszköz, holott alkalmazása rendkívül egyszerű és nagyban hozzájárul a madarak egészségvédelméhez.

3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek
Ami egészen a közelmúltig elképzelhetetlennek tűnt, az mára sajnos valósággá vált, fecskéink egyre ritkább madaraknak számítanak, mivel átlagosan majdnem 50%-os állománycsökkenést szenvedtek el az elmúlt évtizedben (részletek >>). Ezért a Madárbarát kert előadás-sorozat külön fejezetet szentel a madárcsoport védelmi eszközeinek és módszereinek bemutatására. 

4. rész - Téli madáretetés
Mikortól és mivel etessünk? Mit ne adjunk a madaraknak? Hol és hogyan kínáljuk fel a különböző madáreleségeket? Milyen fajok járnak az etetőkre? - ezekre a kérdésekre ad választ ez az előadásrész.

 

5. rész - Más fajok védelme
Nagy szerencsénkre a madarak mellett rengeteg "tücsök és bogár": béka, lepke, egér, pocok, sün, szitakötő és egyéb állat is követ bennünket a civilizációba. Ha segítjük ezeket az érdekes viselkedésű, különleges megjelenésű lényeket, akkor nem csak a természetet védjük, de rengeteg érdekes megfigyelési élménnyel is gazdagíthatjuk környezetpedagógiai munkánkat.

 

Az előadás-sorozat INGYENES letöltése

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
2. rész - Itató és porfürdő (letöltés >>)
3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek (letöltés >>)
4. rész - Téli madáretetés (letöltés >>)
5. rész - Más fajok védelme (letöltés >>)

További letölthető anyagokat talál a következő oldalunkon >>

Kapcsolódó e-learning lehetőségek

Azok számára, akik többet is szeretnének megtudni a bemutatott eszközökről és módszerekről vagy szeretnék továbbfejleszteni, színesíteni tudásukat, javasoljuk az új, MME Akadémia oldalunkon a Madárbarát kert képzést, továbbá az MME Youtube csatornáját. 

 

Az itt található kisfilmekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó tematikus oldalakkal még az olyan elvont jelenségek is bemutathatóak, mint a madárvonulás vagy az asztalközösség (Videó: Orbán Zoltán).

A videók többsége HD felbontású, ezért a képminőséget a lejátszás előtt érdemes átállítani a videó ablak jobb alsó sarkában lévő szabályozó segítségével (aminek az alap beállítása a jóval gyengébb minőséget nyújtó 360p).

A kapcsolódó tartalmak nem csak az előadók felkészülését segítik, de jó lehetőséget kínálnak "ifjú természettudós" jellegű egyéni és csoportos önképzésre, projektmunkára is.

A környezeti nevelők (és turizmusfejlesztési szakemberek) munkájának további, még célzottabb segítése érdekében ezeknek a szakmaterületeknek az igényei szerint is kidolgoztuk az előadásokban érintett témákat:

• Mesterséges madárodúk a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>
• Etetők és itatók a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>
• Fecskék a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>

 

 

Madárbarát mintakert tanösvény

 

A Madárbarát kert programhoz és az előadás-sorozathoz az oktatásban és az ökoturizmusban egyaránt használható Madárbarát mintakert tanösvény is kapcsolható, amivel a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt érdekesen és szemléletesen lehet bemutatni a leggyakoribb madár- és más fajvédelmi eszközöket, valamint a körülöttünk élő állatokat.

 

A tanösvény két nagy bevezető táblája, amihez 19 eszköz és az ezeket bemutató A/4-es tábla tartozik még (részletek >>).

 

 

Játékos tanösvények, természetismereti játékok gyerekeknek

 

A Madárbarát kert program madarai és állatai az óvodás korú gyerekek kedvencei közé tartoznak. A természettudományos alapismereteket tartalmazó mesekönyveknek, kifestőknek, rajz- és természetfilmeknek köszönhetően az ovisok ismerik és szeretik a körülöttünk élő állatokat, ezért ha ezeket (és a védelmi eszközeiket) az életkori sajátosságaiknak megfelelően: játékosan, mozgással összekötve, a logikai és mozgáskészséget fejlesztő módon mutatjuk be nekik, akkor a természet védelme még jobban be tud épülni az óvodai szocializációs és nevelési folyamatba.

 

Egy eszköz  a sok közül - a bal oldali forgató oszlop négy madárfajt, ezek fészkét, élőhelyét és táplálékát mutatja be, a feladat az, hogy ezeket a gyerekek megfelelően egymáshoz rendeljék. A jobb oldali játék - a megrendelő kérésére - nemcsak madaras, de kultúrtörténeti témát is bemutat.

Ezek a kézműves technikával készült, többségében kézzel festett eszközök önállóan vagy gyerek tanösvényekbe szervezve, illetve a hagyományos (olvasásközpontú) tansövényeket ezekkel kiegészítve is használhatóak, és a megrendelő igényei szerint bármilyen témát feldolgozhatnak. A játékokról, tanösvényekről és egyéb megoldásokról itt tájékozódhat >> (Fotók: Patkós Gábor).

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium >>
Támogatott programok:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Természetvédelmi Hivatal
- Mindennapi Madaraink Monitoringja (2003-2005)

A Környezetvédelmi Alap célelőirányzat (KAC) pályázati program keretében:
- Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (2001-2004)

Informatikai és Hírközlési Minisztérium >>
Támogatott programok:
- Web szerver kialakítása, működtetése (2003-2004)

A "Magyar nyelvű internetes tartalmak fejlesztésének támogatása" címmel kiírt pályázati program keretében. Pályázat azonosítási száma: SZT−IS−7/2263/32/2002

Nyíregyházi Főiskola >>
Támogatott programok:
- A Monitoring Központ irodáját a Nyíregyházi Főiskola biztosítja (1999-2006)

A Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1-én két intézmény integrációjával jött létre. Az egyik jogelőd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a másik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Kara.
Az integráció létrejöttével egy új főiskola kiépítése kezdődött meg, amely négy főiskolai karral és az oktatást segítő háttérintézményekkel kezdte meg működését. Jelenleg több mint 10000 hallgatójával, mintegy 350 oktatójával, két gyakorlóiskolájával, tangazdaságával az ország legnagyobb felsőoktatási intézményei közé tartozik.

Az állományadatokat a Monitoring Központ adatbázisából, a számos MME által irányított, vagy az Egyesület közreműködésével zajló fajvédelmi program adatbázisaiból illetve a területen dolgozó kollégák saját adatai, becslései alapján szeretnénk összegyűjteni.

A veszélyeztető tényezők felmérésére adatlapot dolgoztunk ki, amellyel egészen részletes bontásban lehet az egyes területekre, fajokra hatással bíró tényezőket értékelni. Az adatgyűjtésnek ez a része ez idáig nem volt egységes rendszerbe foglalva, ugyanakkor a védelem szempontjából kulcsfontosságú információkat hordoz. Kérünk mindenkit, hogy próbáljon ennek kiemelt figyelmet szentelni. Egy adott veszélyeztető tényezőt értelmezhetünk az egész IBA-területre, illetve egy-egy élőhelyre vagy fajra is, hiszen meglehet, hogy ami egy adott faj számára jelentős negatív hatás, az egy másiknak nem az. Az adatlapokon így lehetőség van mindkét értelmezésben értékelni a veszélyeztető tényezőket.

Az IBA-területek védettségével kapcsolatos információk egy részét központilag, illetve az illetékes állami szervtől kérjük le. Az adatgyűjtés itt az adott területen aktuálisan zajló kutatási, védelmi tevékenységekre, illetve az ezeket végző csoportokra irányul.

Az adatlap kitöltésével kapcsolatos bármilyen egyéb kérdéseiteket az alábbi elérhetőségeken várjuk:
Országos IBA-koordinátor:
Králl Attila – tel.: +36 20 585 3886; e-mail: nagy.denes@mme.hu
MME Monitoring Központ:
Nagy Károly – tel.: +36 30 906 6285; e-mail: nagy.karoly@mme.hu

Áldozatos munkátokat ezúton is köszönjük!

Útmutató - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
MS Word dokumentum formátumban. (88 kB)

Adatlapok - IBA-területek felmérése - 2007 (.xls) >>
Javasoljuk ennek használatát, mert ez kompakt módon tartalmazza az összes adatlapot, és az adatok feldolgozását is egyszerűbbé teszi.
A fajok állományairól kizárólag ezen az adatlapon lehetséges adatokat közölni!
Kitölthető adatlapok, útmutatókkal, MS Excel formátumban.
Frissítve: 2008. február 11. (253 kB)

II. Veszélyeztető tényezők - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (249 kB)

III. Védettség, védelmi tevékenységek - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (163 kB)

IBA hírek
A Fontos Madárélőhelyek program hírei az MME Monitoring Központ honlapjának Hírek > Fontos Madárélőhelyek (IBA) >> oldalán olvashatóak.

Az MME 1997-ben induló állományfelmérő és védelmi programjának főbb céljai
1. A hazai költő populáció nagyságának és eloszlásának egységes szempontok szerint történő monitorozása.
2. A költést és a költőhelyeket veszélyeztető tényezők feltárása.
3. A fészekaljak és a költőhelyek pusztulásának mérséklése.
4. A lakosság természetvédelmi szemléletformálása.

Adatgyűjtési módszerek

• Felmérőink a mintaterületi egységekben (2,5*2,5 km-es UTM kvadrátok) valamennyi potenciális fészkelő-helyet feltérképezik.
• A homok- ill. agyagbányák jegyzékét egyes területeken a megyei földhivatalok bocsátották a rendelkezésünkre.
• A terepi munkálatainkat elsősorban a fiókaetetés időszakában, a MME Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoring programja (RTM) ajánlása szerint, június 15. és augusztus 15. között végezzük, egy-egy telepet lehetőleg minimum kétszer felkeresve.

Letölthető adatlap

Terepi megfigyelési módszerek

A költő gyurgyalag párok számát a következő módszerekkel határozzuk meg:

1. lakott üregek vizsgálata,

2. az etető madarak megfigyelése,

3. a telepen és környékén megfigyelt egyedek számlálása.

A felmérők erre a célra szerkesztett egységes adatlapon rögzítetik,

1. a költő párok becsült számát,

2. a költőtelep pontos helyét és jellegét,

3. a fészkelést veszélyeztető tényezőket,

4. a fészkelő-helyek részletes paramétereit.

Adatfeldolgozás, elemzések

• A kitöltött adatlapokat az MME Monitoring Központja gyűjti össze, az adatokat számítógépes adatbázisokban rögzítjük.
• Az adatokat MS Excel és Access ill. Dbase adatbázis kezelő szoftverekkel dolgozzuk fel és készítjük elő az elemzésekhez.
• A GIS elemzéseket ArcView és MapInfo Professional térinformatikai szoftverekkel végezzük.
• A gyakoriságra és az állományváltozásra vonatkozó statisztikai elemzéseket SPSS és TRIM programcsomaggal készítjük.

Eredmények (1997-2003)
Az alábbiakban a program 1997-2003. közötti eredményeinek rövid összefoglalója olvasható.

Kérdések (melyekre a válaszokat kerestük)

1. Hazánk mely területein fészkel a faj?
2. Milyen jellegű fészkelő-helyeken költ a hazai állomány?
3. Milyen tényezők veszélyeztetik a fészkelést?
4. Volt-e 1998-2003. között jelentős állományváltozás országos ill. regionális szinten?
5. Mekkora a hazai fészkelő állomány nagysága?

A fészkelő állomány eloszlása

1. Munkánk az egyes években 5000-27000 km2 nagyságú területre terjedt ki, a hét év alatt összesen 29375 km2-en folytak felmérések.

2. A vizsgált területen átlagosan mintegy 10000 pár gyurgyalag fészkelését regisztráltuk.

1. ábra: A gyurgyalag (Merops apiaster) fészkelő állományának eloszlása, az 1997-2003. közötti időszakban felmért területeken (Az összes felmért UTM négyzet 31,5%-át fedi le az ország teljes területének.)


A hazai állomány fészkelő-helyeinek jellege
Az állomány 55-65%-a napjainkban működő vagy bezárt homokbányákban költ, természetes partfalakban csak a fészkelő madarak 20-25%-a (2. ábra). Ez is mutatja, hogy napjainkban a faj hazai állományai továbbra is fokozott védelemre szorulnak, mivel jelentős részben zavart élőhelyeken költenek.

2. ábra: A fészkelő-helyek jellegének eloszlása 2002-ben és 2003-ban


A költést veszélyeztető tényezők

Mivel a gyurgyalagok nagyrészt az ember által zavart élőhelyeken fészkelnek, ezért számos tényező veszélyeztetheti költésüket, s ezek közül a leggyakrabban előfordulók: a homokbányászat, az illegális szemétlerakás és a partfalak ledőlése, de sok helyen a régi homokfalak gyomosodása ill. cserjésedése is előfordul (3. ábra).


Mesterséges fészkelőhelyek (homokbányák, árkok, gödrök stb.) költő állományainak védelme
1. Tájékoztassuk a terület tulajdonosát/használóját, hogy védett (partifecske) és/vagy fokozottan védett (gyurgyalag) madarak fészkelőhelye van a területen, s a fészkelési időszakban (Magyarországon: április 20. - augusztus 20. között) a madarak által lakott falaknál szüneteltessék a munkát az alábbiak szerint.
2. Rendszeresen látogassuk meg a telepet és az adatlap alapján rögzítsük a telep nagyságát, állapotát és készítsünk képeket róla.
3. Tájékoztasson bennünket vagy közvetlenül a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot a partifecske és/vagy gyurgyalag telepről, a veszélyeztető tényezőkről, az esetleges természetvédelmi károkozásról az adatlapon rögzítettek alapján.


Partifecskék és gyurgyalagok által lakott partfalak védelmével kapcsolatos főbb szempontok:
1. A partifecskék és/vagy gyurgyalagok által lakott partfalakon, felett, előtt és oldalának 5 méteres sávjában mindennemű földmunkát szüneteltetni kell a fészkelési időszakban, április 20. és augusztus 20. között.
2. A lakott partfalak 5 méteres közvetlen körzetében a kotlási időszakban a tartós emberi jelenlét ne haladja meg a 20 percet óránként, s a 30 percet óránként a fióka etetési időszakban, amennyiben a telep környezetében (50 m-es körzete) több órás napi folyamatos emberi jelenlét van.
3. A költés befejezte után (augusztus közepétől) a partifecskék április közepén várható visszaérkezéséig (gyurgyalag esetében május eleje) a már nem lakott partfalon a munkálatok folytatódhatnak.

3. ábra: A költést veszélyeztető tényezők eloszlása 2002-ben (n=950)


A fészkelő állomány nagyságának változásai

4. ábra: Országos és regionális állományváltozások 1998-2003. között

A fészkelő állomány nagyságának becslése
Először nyílt alkalmunk az ország minden régiójában végzett mintavételezés alapján, megbecsülni a faj állományának nagyságát és annak változásait. (Korábbi irodalmi adatok néhány ezer páros állományadatokat közöltek.)
Az adatbázisaink felhasználásával végzett extrapoláció alapján az 1998-2003. közötti időszakban 20000-30000 fészkelő párra tehető a hazai állomány!

Összegzés
1. A költőhelyek 92 százalékában kevesebb, mint 20 pár gyurgyalag költött, s az ilyen kis „telepeken” költött a felmért állomány 64 százaléka.

2. Napjainkban a fészkelő helyek 60-65 százaléka működő vagy bezárt homokbányákban van, s az állomány 55-65 százaléka költ ezekben a bányákban.

3. A költést veszélyeztető tényezők közül a függőleges földfalak ledőlése ill. a költési időszakban végzett bányászat (30-35%), a földfalak gyomosodása (25-30 %), a közvetlen emberi zavarás (10-15%) és a szemétlerakás (10-15%) a leggyakoribb.

4. Eredményeink alapján a faj hazai állománya csaknem egy nagyságrenddel nagyobb, mint azt korábban becsülték, ennek ellenére a fészkelő madarak továbbra is fokozott védelemre szorulnak, mivel jelentős részben zavart élőhelyeken költenek.

További kutatási lehetőségek
(melyek néhány Helyi Csoportunknál már folynak)

• fészkelő állomány diszperziója, a be- és kivándorlás, területhűség
• a fészkelő állomány túlélése
• fészkelési ill. reprodukciós siker
• táplálék összetétel vizsgálatok


Köszönetnyilvánítás
Köszönet illeti felmérőinket, akik az elmúlt években részt vettek programunkban:
Agócs Péter, Antli István, Asztalos E., Bagdi Antal, Ballabás Gábor, Bank László és társai, Bartha Csaba és társai, Bátky Gellért, Beke István, Benei Béla, Bogyó Dávid, Boldogh Sándor, Csonka István, Csonka Péter, Czikora János, Dani K., Darázsi Zsolt és társai, Debreceni János, Erdődy Kornél, Farkas Roland, Fazekas Anna, Fenyvesi László, Görögh Zoltán, Grecs Anita, dr. Gyurácz József, Habarics Béla, dr. Hadarics Tibor, Hegedűs Dániel, Járvás András, Jusztin Balázs, Kabai Gábor, Katona Mihály, Kazsu Attila, Kelemen Tibor, Kertész Krisztina, dr. Kis Ernő, Kiss János, Kiss József, Kleszó András, Kovács Andor, Kovács Sándor ifj. és társai, Kováts László, Krúg Tibor, Laposa János, Láposi Attila, Lenner József, Mazsu István, Meizner Tibor, Mille János és társai, Molnár Csanád, Molnár István Lotár, Molnár Kadocsa, Molnár Richárd, Molnár Zoltán, Nagy Csaba, Nagy Csabáné, Nagy Károly, Nagy Krisztián, Nagy Lajos, Nagy László, Nagy Tamás, Nagy Zsolt, Nagyné Uhrin Henriett, Németh Attila, Nyemcsok József,Oravecz György, Osztopányi Judit, Papp László, Papp Sándor, Péli Réka, Petroszki György Attila, Pintér András,Pintér Lajos, Pintér Zsolt, Pócsi Ágnes, Pongrácz Ádám, Ragats Zsófia, Riezing Norbert, Rottenhoffer István, Salétli György, Sali István, Seres Nándor, Siklósi Máté, Steszkó Ferenc, Szabó Attila, Szabó D. Zoltán, Szakál László, Szanda István, Székely Balázs, Szelle Ernő, Szénási Valentin, Szentgyörgyi P., Szentmihályi Gábor, dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Tarján Barna, Trungel László, Urbán László, Urbán Sándor, Ványi Róbert, Varga László, Varga Péter, Vasas András, Virók V., Weszelinov Ottó

Köszönettel tartozunk a program anyagi támogatóinak!
Fő támogató a KÖM ill. KvVM - KKA, KAC ill. KÖVICE pályázati keretei.

Testhossza 72-84 cm, szárnyfesztávolsága 180-215 cm, testtömege 2450-4530 g. Az öreg madarak színe sötétbarna, a fej és a nyak hátoldala aranyszínű, a háton két fehér vállfolt látható, ami azonban egyes egyedeknél teljesen hiányozhat. A faroktollak alapszíne sárgásszürke, sötét keresztsávokkal, a farok végén széles sötét sáv található. A fiatal madarak fedőtollazata világos sárgás-barna, az evezők és a faroktollak sötétek. Az öregkori tollazat 5.-6. életévükben jelenik meg. Az átszíneződő, 3.- 4.-éves madarak tollazata változatos, sötét és világos testtollak különböző arányú keveréke. A parlagi sas számos nemzetközi természetvédelmi egyezményben kiemelt helyen szerepel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

Hivatkozás:
del Hoyo, J., Elliott, A. & Sargatal, J. eds. (1994). Handbook of the Birds of the World. Vol. 2. New World Vultures to Guineafowl, pp. 194-195. Lynx Edicions, Barcelona

Elterjedés, fészkelés, táplálkozás
Elterjedés

Elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen Közép-Ázsiáig húzódik (ld. térkép). Legnyugatibb ismert fészkelőhelye Európában Csehország. A XX. század közepére a hazai állomány a kíméletlen pusztítás következtében jelentős mértékben lecsökkent.
A parlagi sas jelenlegi hazai állománya közel 70 pár. Minden évben több új pár jelenik meg, ami ritka jelenség, mivel elterjedési területének nagy részén csökken a fészkelő párok száma. A telet a kelet-európai és ázsiai állomány Délkelet-Ázsiában, Észak-Indiában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában tölti, míg a Kárpát-menedcében költő öreg madarak állandóak, a fiatal madarak pedig valószínűleg Délkelet-Európába vagy a Közel-Keletre kóborolnak.

Fészkelés

A parlagi sas középhegységekben és mezőgazdasági területeken egyaránt fészkel. A költő párok általában a költőterületek közelében telelnek, de a fiatalok nagy része elvonul, kóborol. A hazai állomány jelentős része az Északi-középhegységben és annak eőterében található mezőgazdasági területeken fészkel. Fészkét elsősorban a fák csúcsára építi, belsejét puha vékony ágakkal, száraz fűvel béleli. Bármilyen fafajon szívesen fészkel, ha fészeképítésre alkalmas ágelágazást talál megfelelő magasságban. A legtöbb pár 1-3 évente új fészket épít, de bizonyos esetekben akár évtizedeken át is használhatják ugyanazt a fészket, így azok tekintélyes méretet érhetnek el: magasságuk a három métert, átmérőjük a másfél métert, tömegük a több száz kg-ot is meghaladhatja. A fészeképítés már január végén, február elején elkezdődhet (az időjárástól függően). A parlagi sas általában április elején rakja le 2-3 tojását, a kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 43 nap kotlás után kelnek ki, majd 57-62 nappal ezután hagyják el a fészket. A kirepülést követően még hosszú hetekig a szülők gondozzák a fiatalokat.

Táplálkozás

Legkedveltebb zsákmányállatai a kis-közepes méretű, nappal aktív emlős- és madárfajok. Közülük hagyományosan az ürge és a hörcsög szerepelt legnagyobb számban az étlapján, de az utóbbi évtizedben jelentős változások figyelhetők meg a faj táplálkozási szokásaiban, elsősorban a hazai ürgeállomány drasztikus csökkenése miatt. Bár továbbra is jelentős táplálékforrás a hörcsög, előtérbe kerültek a mezei nyúl és a közepes méretű madárfajok (varjak, szarkák, fácán, galamb, stb.), táplálékában gyakori a sün előfordulása. Alkalmanként elhullott állatokat is fogyaszt, elsősorban télen vagy vonuláskor, egyes területeken (pl. Balkán-fsz.) a költési időben is. Magyarországon a dögevés a fiatal madarakra jellemző leginkább.

Célok
A globálisan veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) magyarországi monitoringja során a következő kilenc kérdésre keressünk válaszokat:

1. Hogyan alakul a költő párok száma a vizsgált populációban?

2. Hol helyezkednek el a parlagi sasok számára legfontosabb élőhelyek?
(költő-, táplálkozó-, telelő- és időszakos megtelepedési területek)

3. Hogyan alakul az egyes párok költési szezonja a különböző években?
(fészeképítés, kotlás, fiókanevelés, kirepülés)

4. Melyek a legjobb minőségű költőterületek?
(kirepülési siker, territórium stabilitás, immatur költő madarak aránya)

5. Milyen zsákmány-fajok és milyen arányban szerepelnek az egyes párok táplálékában?

6. Melyek a főbb mortalitási okok a különböző korcsoportokban?
(tojás, fióka, juvenilis, immatur, adult)

7. Milyen szezonális, a sikeres költést veszélyeztető tényezők fordulnak elő?

8. Milyen hatása van az egyes védelmi intézkedéseknek?

9. Milyen hosszútávú változások veszélyeztethetik a vizsgált populációt?

Fogalomtár
A monitoring során használt korcsoportok meghatározása

A korcsoportok meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a terepi megfigyelések során a lehető legmegbízhatóbb adatokat kapjuk. Ezért a madarak kategorizálására nem a sokszor (de általában nem egyértelműen) használt tollruhákat (juv, imm, subad), vagy a nehezen meghatározható pontos életkort (első-, másod-, stb. éves), hanem az alábbi korcsoport kategóriákat használjuk:
Pull (pullus): Fészekben levő fióka a kirepülést megelőzően.
Juv-imm (juvenilis - immatur): Alapvetően világos tollruhájú első-, másod-, esetleg harmadéves madár (testtollazatban <50% sötét toll). Tehát a frissen kirepült fióka is ebbe a kategóriába tartozik, így ha azévben kirepült fiatalt látunk, azt a megfigyelés rovatban tüntessük fel!
Imm-subad (subadult - immatur): Alapvetően sötét tollruhájú átszíneződő madár (testtollazatban >50% sötét toll). (Figyelem: Gyakran már a subadult madarakon is megfigyelhetők vállfoltok!)
Ad (adult): Teljesen sötét testszínezetű (nem feltétlenül vállfoltos!) példány. (Figyelem: Vedléskor és bizonyos időjárási körülmények (eső, szél) miatt gyakran vállnak láthatóvá fehér tollak a teljesen adult tollazatban is!)
Indet (indeterminált): Nem egyértelműen meghatározható korcsoportú példány.

Élőhelyek

A következőkben megadott definíciókat használjuk a monitoring, illetve az érdekcsoportokkal való egyeztetések során. Szakmai szempontok alapján jogos valamennyi alább részletezett területet a fokozottan védett parlagi sas élőhelyének tekinteni.
Költőterületek: Azon fészkek 5 km-es körzete, ahol az adott vagy az azt megelőző évben parlagi sas költési kísérlet (kotlás) történt.
Időszakos megtelepedési területek: Azon területek, ahol parlagi sas példányok fordultak elő egymástól 5 km-n belül a következő három kritériumnak megfelelően: (1) legalább két különböző évben, (2) legalább három alkalommal történtek megfigyelések, és (3) legalább két különböző parlagi sas példány fordult elő a területen. Ide tartoznak a nem költő fiatal madarak által rendszeresen látogatott területek, valamint a költő madarak által a költési szezonon kívül használt területek.
Táplálkozóterületek: Azon dűlők, melyeken parlagi sas zsákmányolási kísérletet, illetve táplálkozást és/vagy táplálékmaradványt figyeltek meg.
Potenciális költőterületek: Az elmúlt 20 évben ismert fészkelőhelyek 10 km-es körzete, valamint azon időszakos megtelepedési területek, ahol madarakat rendszeresen párban lehet megfigyelni (különös tekintettel azokra a területekre, ahol fészeképítés vagy -tatarozás történt).
Potenciális táplálkozóterületek: Azon fészkek 10 km-es körzete, ahol az adott évben parlagi sas költési kísérlet (kotlás) történt.

Általános módszerek
A parlagi sas monitoring vizsgálatok során a legfontosabb alapszabály, hogy a madarakat a lehető legkevésbé zavarjuk az adatgyűjtés során és semmilyen körülmények között ne veszélyeztessük a költés sikerét! Tojásos és kisfiókás korban csak és kizárólag nagyon jelentős veszély esetén mehetünk a fészek közelébe és mindig a lehető legrövidebb időt töltsük ott. Fészek közelében (<1000 m) hosszabb megfigyelést (>5 perc) csak elrejtőzve végezzünk, úgy hogy megbizonyosodunk róla, hogy a madár nem lát minket. Ha a madár viselkedését zavarjuk, úgy a megfigyelést azonnal hagyjuk abba.

A monitoring során a következő adatokat gyűjtjük:

1. Megfigyelések: Valamennyi parlagi sassal kapcsolatos megfigyelést a Parlagi sas megfigyelések és fészekellenőrzések adatlapon gyűjtünk (ld. Mellékletek). Figyelem: Költőterület és időszakos megtelepedési terület ellenőrzésekor, akkor is töltsünk ki adatlapot, ha nem láttunk semmit!
2. Hosszabb viselkedési megfigyelések: Hosszabb, sok adatot tartalmazó megfigyelések esetén a Parlagi sas megfigyelések fészeknél adatlapot (ld. Mellékletek) töltjük ki. (Akkor is ha nem fészeknél történt a megfigyelés!)
3. Költési kísérlet: Minden koordinátor revierenként egy évben egy Parlagi sas költési kísérlet adatlapot (ld. Mellékletek) tölt ki, melyen összesíti az adott párrról abban az évben gyűjtött információkat.
4. Fészkek: Minden parlagi sasok által használt fészek helyét 1:25’000-es léptékű katonai térképen vagy GPS-sel rögzítjük, valamint egy Fészek adatlapot (ld. Mellékletek) töltünk ki.
5. Kiülőhelyek, zsákmányolási kísérletek: A megfigyelt pontosan behatárolható előfordulási helyeket 1:25’000-es léptékű katonai térképen vagy GPS-sel rögzítjük. Többszöri megfigyelésnél vagy maradvány begyűjtésénél
6. Tollak, táplálékmaradványok: Minden kiülőhely ill. fészekellenőrzés alkalmával a talált tollakat és a terepen nem 100%-osan meghatározható táplálékmaradványokat külön-külön tárolva begyűjtjük. Határozáskor a Parlagi sas táplálékmaradványok (ld. Mellékletek) adatlapot töltjük ki. Figyelem: A maradványok mellett mindig szerepeljen a gyűjtés ideje, a gyűjtő neve és a revier kódja! Ha nem a fészek környékéről való, akkor a kiülőhelyet pontosan azonosító adatok is szerepeljenek.
7. Veszélyeztető tényezők: A monitoring során bármilyen a költést veszélyeztető tényezőt észlelünk, amelyet személyesen nincs lehetőségünk elhárítani, haladéktalanul értesítsük a programvezetőt, illetve az illetékes nemzeti park igazgatóságot.

Költőterületek monitoringja
Az országban található valamennyi parlagi sas revierhez egy-egy koordinátort nevezünk ki, aki felelős az adott pár megfigyeléséért. A koordinátorok feladata az egyes revierek rendszeres (havonta történő) ellenőrzésének megszervezése. Figyelem: Egy területen a fajjal foglalkozó Munkacsoport tagok ismerik a koordinátorok személyét és elérhetőségét, így kérjük az egyes revierek ellenőrzése előtt és után mindig egyeztessenek az adott koordinátorral, hogy elkerülessük a madarak felesleges zavarását és segítsük a hasznos információk áramlását!

A monitoring során törekedjünk a költőterületek minimálisan havi ellenőrzésére, lehetőleg megfelelő időjárási körülmények között, elsősorban a következőkre figyelve:

Február: Fészek megkeresése. Előző évi, illetve korábbi fészkelőhelyek és azok környékének leellenőrzése. Sikertelenség esetén kiülések.

Március: Fészek ellenőrzése vagy megkeresése. Násztevékenység, gyakran előforduló fészkelőhely-váltás és idegen madarak jelenlétének ellenőrzése. Esetleges veszélyeztető tényezők felismerése, azonnali jelentése.

Április: Kotlás ellenőrzése. Esetleges veszélyeztető tényezők felismerése, azonnali jelentése.

Május: Kotlás vagy kisfiókás fészek ellenőrzése. Esetleges veszélyeztető tényezők felismerése, azonnali jelentése.

Június: Fiókás fészek ellenőrzése, gyűrűzés, toll és táplálék-maradvány gyűjtés. Esetleges veszélyeztető tényezők felismerése, azonnali jelentése.

Július: Nagyfiókás fészek ellenőrzése. Esetleges veszélyeztető tényezők felismerése, azonnali jelentése.

Augusztus: Kirepülés ellenőrzése, toll és táplálék-maradvány gyűjtés, fészek adatainak felvétele (Fészek adatlap).

Szeptember - Január: Fiókák függetlenedésének és költő madarak revier-tartásának ellenőrzése. Szükség esetén műfészek kihelyezése biztonságos helyre.

Időszakos megtelepedési területek monitoringja
Az időszakos megtelepedési területeken korábbi tapasztalatok alapján monitoring útvonalakat jelölünk ki, melyeket hozzávetőlegesen 2 óra alatt gépkocsival be lehet járni. A monitoring során törekedjünk az útvonalak minimálisan havi ellenőrzésére, lehetőleg megfelelő időjárási körülmények között. Az ellenőrzésekkor az általános módszereknél leírtakat követjük.

Mellékletek
A fentiekben hivatkozott mellékletek csak a munkacsoport tagjai számára hozzáférhetőek.

Elérhetőségek
E-mail: parlagisas@mme.hu
Honlap: www.parlagisas.hu

Összeállította
Horváth Márton, Bagyura János, Demeter Iván és Kovács András