A telepítés során 10db. B típusú odút, 5db. szalakótaodút és 5db. vércseládát szereltünk fel.

Az odú kihelyezése (Fotó: Kertész László)

Jelenleg ezen az élőhelyen 41 B odú, 5 kibővített röpnyílású szalakótaodú, 5 normál szalakótaodú, 1 D típusú odú, 1 C odú és 6 vércseláda várja az odúkban fészkelő madárfajokat és természetesen a védett kisemlősöket is, peléket, mókusokat, denevéreket.

A nyolcvanas években még 1 pár szalakóta is költött a park Déli részén, azóta viszont már csak ritkán, tavaszi vonulásuk idején figyeltük meg ezt a színpompás, fokozottan védett madarat. A kastélyt az új tulajdonos felújította,  és a padlástér lezárása óta az évtizedekig itt fészkelő csókák is elköltöztek a területről. A nagyméretű odúk kihelyezésével az odúban költő bagolyfajoknak, (macskabagoly, kuvik, füleskuvik) és az esetlegesen újra megtelepedő csókáknak nyújtunk fészkelési lehetőséget. Tervezzük egy gyöngybagoly fészkelőláda felszerelését is.

Ezzel az odútelep bővítéssel a Tápió-vidéki helyi csoport birtokában 880 db különböző odútípus "üzemel"nyolc élőhelyen.

Kertész László
MME Tápió-vidéki hcs.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

A pályázatok beküldési határideje 2013. április 22.

HOGYAN LEHET PÁLYÁZNI?

• Papíron, kézzel készített rajzokat fogadunk el (alkalmazható technikák: ceruza, toll, zsírkréta, vízfesték, filctoll vagy ezek ötvözése).
• A rajz A4-es méretű legyen.
• Gyermekenként kizárólag 1 db pályázatot fogadunk el.
• Csak egyénileg lehet pályázni.
• A rajzot (eredetit, nem másolatot) kérjük postán részünkre megküldeni. A4-es borítékban nem összehajtva, a nevezési határidőig (a rajzot nem tudjuk visszapostázni).
• A rajz hátoldalán legyen feltüntetve a pályázó neve, életkora (nevezési kategória), szülő neve, telefonszáma, lakcíme, e-mail címe.
• A pályamű postázásával úgy tekintjük, hogy a törvényes képviselő beleegyezését adta a pályázaton való részvételhez és a rajz esetleges kiállításon való megjelenéséhez.
• Óvodák és iskolák a gyerekek által készített rajzokat együttesen is elküldhetik részünkre, a rajzokon ebben az esetben is szerepeljen az alkotó neve, kora (kategória) és a szülő elérhetősége.

HOVA KELL KÜLDENI AZ ELKÉSZÜLT RAJZOT?
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
Postacím: 1536 Budapest, Pf. 283

A borítékra írd rá: „Az év kétéltűje, a barna ásóbéka”

A DÍJAZÁS SZEMPONTJAI
Minden kategóriában a 3 legszebbnek, legötletesebbnek ítélt pályamunkát díjazzuk.

DÍJAK
Minden kategória díjazottjainak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által felajánlott nyereményeket postázzuk.

A nyerteseket e-mailen vagy telefonon és a www.mme.hu, valamint a khvsz.mme.hu oldalon tájékoztatjuk a további teendőkről. Az eredményhirdetésre 2013. május 5-én kerül sor.

További információ
Ha kérdése merül fel a pályázattal kapcsolatban, az alábbi e-mail címre írhat: rajzpalyazat2013@gmail.com
Kapcsolattartó: Becsei Katalin

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

A fenti képen barna ásóbéka látható Barna ásóbéka (Fotó: Szelényi Gábor)

„Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!

A Közösségi Agrárpolitika alakulása mára a hazai mezőgazdaság egyik legmeghatározóbb tényezőjévé vált. A támogatási rendszer változásai rövid távon befolyásolják a mezőgazdasági termelők döntéseit, ezáltal a vidéki térségek földhasználatát is. Tekintettel arra, hogy Magyarország természeti és táji értékeinek döntő többsége a helyes mezőgazdasági (és erdőgazdálkodási) földhasználatnak köszönhetően maradt fenn, természeti értékőrzésünk záloga a szabályozó és támogatási rendszer megfelelő alakítása. Kérjük, szavazatával járuljon hozzá a Közösségi Agrárpolitika környezet- és természetvédelmi célokat segítő vívmányainak fenntartásához és további erősítéséhez, hogy az európai adófizetők által előteremtett források valóban a közösség érdekeit szolgálhassák!”

A teljes levél az aláíró szervezetek felsorolásával pdf formátumban letölthető ITT >>

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

Lehel 2007-ben kelt ki a tojásból a Jászságban, és közvetlenül kirepülése előtt került a hátára a nyomkövető eszköz. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel ellátott jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett első kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében erősítették Lehelre. A program során több fiatal kerecsensólyomra került jeladó 2007 és 2010 között, hogy segítségükkel megismerjék a szakemberek a fiatal kerecsenek kóborlási, vonulási szokásait. Ennek ismeretében meghatározhatók a veszélyeztető tényezők, és hatékonyabbá tehető a faj védelme. Minden madárfaj esetében a kirepülés, és a családalapítás közötti időszak a legveszélyesebb, ilyenkor pusztul el a legtöbb madár. A fiatal kerecsenek hatalmas térséget jártak be Mauritániától Kazahsztánig, és mint kiderült a legnagyobb pusztulást a szigeteletlen középfeszültségű vezetékek oszlopain elszenvedett áramütés okozza.

A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)

Lehel is nagyokat barangolt „ifjúkorában”, és egészen Moszkváig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben családot alapított kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre – ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, de sajnos 2012-ben nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrád mellett töltötte, ahol többször is szem elé került.

Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)

A jeladója 2012 nyaráig működött, majd nem jött több jel. Tegnap azonban ismét régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át a madár, de szerencsére a jeladó nem okozott maradandó elváltozásokat. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és felerősített jeladó – bár előnyére biztosan nem válik a madárnak – nem akadályozza mindennapi tevékenységeiben. Lehelnek azonban ezzel már nem kell foglalkoznia, hiszen – az ő, és a természetvédők legnagyobb örömére – az eszköz már nincs a hátán.

Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)

Jeladó felszerelése 2007-ben (Fotó: Bagyura János)

A szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett második kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, öreg madarakra kerülnek jeladók, hogy a fészek környékén történő területhasználatot illetve a szélerőművek hatását lehessen feltérképezni, védelmi szempontból.

A jeladós kerecsensólymok mozgásáról és a két LIFE projektről a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon lehet tájékozódni, illetve  más fajok mozgásával együtt a www.satellitetracking.eu oldalon lehet őket nyomon követni.

Kapcsolódó oldalak

• Látogatóban Lehel, a műholdadós kerecsen első fészkénél
• Újabb érdekes adatok Lehelről, a jeladós kerecsenről
• Meggyűrűzték a "webkamerás" kerecsensólymokat

Prommer Mátyás

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!