Hamvas rétihéja védelem
A hamvas rétihéja (Circus pygargus) hazánkban fokozottan védett, földön fészkelő ragadozó madár. A Bükki Helyi Csoport a Hamvasrétihéja - védelmi Munkacsoport tevékenységéhez újonnan 2015-ben csatlakozott. Közös célunk, hogy az állomány újra megerősödhessen, a faj alaposabb kutatásban részesüljön, valamint hogy gondoskodjunk a veszélyeztetett fészkek védelméről.
Ez az oldal az MME Bükki Helyi Csoportjának hamvas rétihéjás akcióit emeli ki.

A Hamvasrétihéja - védelmi Munkacsoport hivatalos weboldala: www.mme.hu/hamvasretiheja-vedelmi-munkacsoport
Közösségi oldala: www.facebook.com/Hamvasretihejavedelem/
Kérünk mindenkit, hogy továbbítsa a munkacsoport felé hamvas rétihéja megfigyelési adatait! Minden megfigyelés, fotó hasznos! Az adatokat kérjük a hamvasretiheja@mme.hu e-mail címre küldjétek, köszönjük!

Hamvas rétihéja fióka gabonában (Fotó: Szitta Tamás)
A "Hamvas rétihéja (Circus pygargus) állományadatok 2013-14-ből" Heliaca cikk itt olvasható:
A Bükki Helyi Csoport szerepe a hamvas rétihéják védelmében
2017
A Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport szervezésében április 28–május 1. közt 23 fő részvételével zajlott a DINPI kiskunsági területén a második turjánvidéki hamvas rétihéja-felmérő tábor, melyhez ebben az évben csoportunk is csatlakozott. Az időjárás télies volt, de így is 14 helyen találtunk territóriumban mozgó hamvas rétihéjákat, ebből 12 már párban mozgott. Tavalyhoz képest több vonuló madarat számoltunk.
Az évek óta megfigyelhető külföldi színes gyűrűs madarakból Hencz Péter fotója alapján idén végre azonosításra került az első (lengyel) példány!
Idén a barna rétihéjákat is felmértük, 18 párt találtunk.
A felmérésben részt vettek: Belső Angéla, Csóka Annamária, Deák Gábor , Dobák András , Fatér Imre , Godó Laura , Golen Gerhárd,, Gulyás Kis Csaba , Győrffy Hunor, Hák Flóra, Hencz Péter, Juhász Benedek, Judák Tamás , K. Szabó Attila , Kovács Attila, Krusinszki Ferenc , Szabadi Kriszta Lilla, Tóth Katalin, Ölveczki Gyula, Turny Zoltán, Verő György, Vig Zsófia.
Fotók 2017 első felméréséről (2017.04.28-05.01.):

A kiskunsági tábor csapatának egy része (Fotó: Hencz Péter)

Öreg hím hamvas rétihéja (Fotó: Golen Gerhárd)
2016
2016 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére, az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport valamint a Parlagi Sas Alapítvány felmérő tábort szervezett a Felső-Kiskunságban. A munkacsoporttal való egyeztetésünk után a Bükki Helyi Csoport a kapacitását e területre helyezte.
Az 5 napos táborban kb. 20 felmérő vett részt. A felmérés eredményeként 3 eddig ismeretlen fészkelőhelyen 6 új revír került meg! A fészkelőhelyek védelme mostantól biztosított a nemzeti park részéről. A DINPI-vel és az MME-vel való egyeztetés után kiemelten rögzítettük prioritás fajok (kígyászölyv, fekete gólya, túzok, haris, barna kánya, törpesas, szalakóta) mozgását is, így a tábor e fajok megfigyelésében is eredményes volt.
Fotók a táborról (2016.04.27-05.01.):

Tatárszentgyörgy, utolsó délután a szálláson - a csapat másik része még terepen.. - (Fotó: Hencz Péter)

Fészekanyagot szállító hím (Fotó: Golen Gerhárd)

Hamvas rétihéja hímek Dabas térségében (Fotó: Golen Gerhárd)

Zöld gyík "ajándékba" (Fotó: Golen Gerhárd)
2016.06.10-12. Tábor a Borsodi-mezőségben
Június 11-12 között hamvas rétihéják és "nyaraló" kígyászölyvek után kutattunk a Borsodi-mezőségben kilenc elszánt önkéntessel. Sajnos az időjárás pont ezen a helyen tombolta ki magát egy heves esőzés formájában, így majdnem visszavonulót kellett fújni. Hamvas rétihéjákból a vártnál kevesebbet láttunk, mindössze egy költőpárt találtunk és egy gyanúsan viselkedő tojót. Kígyászölyvek is mutatkoztak a területen, minimum három különböző egyedet láttunk.
Fotók a táborról (2016.06.10-06.12.):

Ideális költőhely a parlagisas fészekőrző tábor területén (Fotó: Turny Zoltán)

Mozgékony megfigyelőpont (Fotó: Hák Flóra)

Kiülőfa kihelyezése (Fotó: Hák Flóra)
Jászság, 2016.06.10.
... Mindeközben június 10-én a Jászságban parlagi sas gyűrűzés közben egy szárnykrotáliás hamvas rétihéja tojót figyeltek meg Horváth Mártonék. Ez a negyedik szárnykrotáliás madár itthon, de sajnos eddig egyetlen példányt sem sikerült azonosítani (a jelrendszer elég összetett lehet). A fotók alapján reméljük, hogy kiderül a madár származása ha már ekkora műanyag lapot kénytelen viselni. 2007-2011 között 6000 (!) fiókát jelöltek így meg észak-európai országokban. Így szinte biztos, hogy ez a példány is ott lett jelölve.

Szárnykrotáliás tojó hamvas rétihéja a Jászságból (Fotó: Deák Gábor)
2015
Hamvas rétihéja-védelmi akció I. beszámoló
A Borsodi-Mezőségen 2015-ben az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport, a Bükki Helyi Csoport és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében május második hétvégéjén megtartottuk a hamvas rétihéja (Circus pygargus) fészekkereső akciók első találkozóját. A földön fészkelő faj védelmének alapja ugyanis a fészkek helyének megismerése a kaszálások, aratás előtt. A találkozó kiindulási pontja Igrici község volt, innen széledt szét a csapat a különböző kiülési pontokra.
Tavaly kiemelkedően magasnak bizonyult a hamvas rétihéja-revírek száma a területen (13), ami valószínűleg a pocokgradáció miatt fellépő táplálékbőségnek tudható be. A mostani megfigyeléseink alapján az előző évhez képest jelentősen csökkent a madarak száma, eddig körülbelül hat pár foglalt magának területet.
Az első összejövetel hatékonyan és jó hangulatban telt. A 12 fős társaság a területen más fokozottan védett ragadozómadarakkal is találkozott (parlagisas, rétisas, kerecsensólyom, kékvércse, kígyászölyv). A további találkozók alkalmával a kaszálások előtt vissza fogjuk ellenőrizni a revíreket, megkezdjük a fészkek aktív védelmét, a védőzónák kialakítását.
Fotók az első találkozóról (2015.05.09-10.):

A csapat (Fotó: Godó Laura)

Hamvas rétihéja hím (Fotó: Godó Laura)

Reggeli tervezés (Fotó: Hák Flóra)

Adategyeztetés (Fotó: Hák Flóra)
Fotók a második találkozóról (2015. június 5-7.)

A második találkozó csapata (Fotó: Godó Laura)

A hátsó ülés utasa (Fotó: Godó Laura)

Kiülés (Fotó: Godó Laura)

Adategyeztetés I. (Fotó: Godó Laura)

Adategyeztetés II. (Fotó: Godó Laura)

Terepi ebek: Maszat és Feteke (Fotó: Godó Laura)

A nap vége (Fotó: Godó Laura)
A tavalyihoz képest idén nagyon alacsony a költőpárok száma, sajnos sok revírből eltűntek a madarak, ott is ahol idén májusban kialakult párok voltak. Ezért is nagyon fontos, hogy értesüljünk a faj megfigyelési adatairól!
Minden önkéntes, adatközlő és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság segítségét köszönjük!

Hamvas rétihéja tojó 2015 nyaráról (Fotó: Szitta Tamás)
Hamvas rétihéjával kapcsolatos kérdések, segédlet igénylése (Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport): hamvasretiheja@mme.hu
A fajról az MME oldalán: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirpyg
Hák Flóra, Turny Zoltán
Magunkról
A 21. számú Kisalföldi Csoportot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es megalakulása után egy évvel, 1975. április 20-án hozták létre elődeink.Csoportunk működési területe Győr-Moson-Sopron megye, leszámítva Sopron és a Fertő-tó vidékét, ahol a Soproni Helyi Csoport tevékenykedik. A két csoport között szoros az együttműködés, például közösen jelentetjük meg a „Szélkiáltó” című Kisalföldi Regionális Madártani és Természetvédelmi Folyóiratot is.

Szanyi Gólyafesztiválon részt vett tagjaink 2022-ben (Fotó: Juhász Kata)
Taglétszámunk 300-350 fő körül mozog. Aktív tagjaink a fajvédelmi programok, a monitoring és gyűrűzési tevékenységek mellett a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Fehér gólya védelmi munkánkat 1986 óta több mint három évtizeden keresztül csoportunk előző elnöke, tiszteletbeli elnöke, Balsay Sándor koordinálta a védelmi tevékenységünket, mely főleg a fészkelő állomány felméréséből áll. Jelenleg Győrig Előd tagtársunk látja el ezen feladatkört. Az Áramszolgáltatóval valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal folyamatos a kapcsolattartás a gólyavédelmi munka során. Évente több helyszínen is tartunk Gólyafióka látványgyűrűzést Győr-Moson-Sopron megyében, aminek a helyben lakók nagyon örülnek. 2022-ben szerveztük meg először Szany Nagyközség Önkormányzatával közösen a Szanyi Gólyafesztivált hagyományteremtő céllal, felhívva a figyelmet a Rábaköz természeti értékeire.

Kiemelendő még a gyöngybagoly, a haris valamint gyurgyalag védelmi tevékenységünk. A gyöngybaglyok (Tyto alba) számára több tucat költőládát helyeztünk ki az elmúlt években, templomtornyokban, lakó,– illetve melléképületek padlásán. Gyurgyalag védelmi munkánk még a 2000-es évek elején kezdődött mikor is, egymást követő években a teljes megyére vonatkozó, részletes felmérés történt. A régebbi és újonnan felfedezett költőtelepeken partfalásást, élőhelykezelési tevékenységet folytatunk a gyurgyalag (Merops apiaster), a partifecske (Riparia riparia) valamint társbérlőik védelme érdekében. A fokozottan védett haris (Crex crex) kiemelt élőhelyei a hansági vizenyős rétek. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve az állományfelmérésben veszünk részt, továbbá segítettük a szakemberek munkáját a madarak GPS jeladós jelölésében is. Hetente végzünk vízimadár számlálásokat a hansági élőhely-rekonstrukciókon és a tóközi tavakon, a vonulási-telelési szezonban pedig a Győr környéki halastavak, kavicsbányák, folyószakaszok madárvilágát is számba vesszük.


Tagjaink több száz odút kezelnek több odútelepen is a megyében. A Pannonhalmi Arborétumban és Győrszentivánon főként énekesmadarak számára alkalmas madárodúkat helyeztünk ki, a gönyűi homokpusztán búbos banka odútelepet kezelünk, a Mosoni-síkon 100 körüli vércseládát üzemeltetünk. A hagyományos gyűrűzési tevékenység mellett, színes gyűrűket és GPS jeladókat is alkalmazunk, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve. A hansági Nyirkai-hanyban 2018 tavasza óta üzemeltetünk egy CES (Constant Effort Sits – Állandó Ráfordítású Gyűrűzés) pontot, ahol a fészkelő madarak állományát kutatjuk.


Telelő erdei fülesbagoly Győrben (Fotó: Pitó Andor)
2017-ben csatlakoztunk először az országos erdei fülesbagoly felméréshez, amely azóta egyre sikeresebb, nem csak tagjaink, hanem a lakosság körében is. 2014-2018 között Magyarország is részt vett abban az európai programban, melynek célja a fészkelő madárközösségek felmérése. Tagtársaink a megyében komoly eredményeket értek el, a hazánkban Madáratlasz Program (MAP) néven futó munkában. Továbbá részt veszünk a Monitoring Központ, Mindennapi Madarak Monitoringja (MMM) programjában, amely folyamán a gyakoribb madárfajok állománytrendjét vizsgálják. A bővülő önkéntesi csapattal egyre több országos monitoring tevékenységben tudunk részt venni. Tél folyamán bekapcsolódunk az országos sasszinkronba, a kékes rétihéják és a vörös kányák éjszakázóhelyeinek felderítésében.

Sasszinkron a Dunánál (Fotó: Vig Tibor)
2020 óta minden év július utolsó hetében megrendezzük a Fehértói Madarász Utánpótlás Táborunkat a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal közösen. A Fehértói Madárvártán 6 napon keresztül 25 gyereket tudunk fogadni a 10-16 éves korosztályból. A madárgyűrűzésen kívül megismerkedhetnek a madármonitoringgal, a madárodúk készítésével és a gyakorlati madárvédelemmel. Érdekes előadásokon más állat és növényfaj csoportokról is hallhatnak.

Fehértói Madarász Utánpótlás Tábor (Fotó: Vig Tibor)
Az MME által meghirdetett programokat (Madarak és Fák Napja, Fülemülék Éjszakája, Európai Madármegfigyelő Nap) minden évben több helyszínen is megrendezzük, emellett óvodai, iskolai programokban is szerepet vállalunk. A megyei nagyobb természetvédelemhez köthető rendezvényeken is részt veszünk önálló standdal. Ezek mellett évente több madármegfigyelő túrát valamint madárgyűrűzési bemutatót is szervezünk. Az év végét hagyományosan a Pannonhalmi Arborétumban zárjuk egy saját programmal Karácsony és Szilveszter között.

Európai Madármegfigyelő Napok Dunaszeg (Fotó: Juhász Kata)
A velünk történt eseményeket, érdekességeket megosztjuk saját Facebook oldalunkon is, ahol örülünk a szépen gyarapodó látogatóknak. Az oldal az alábbi linken elérhető: https://www.facebook.com/mmekisalfold/