Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.

Úton elütött, tojásait lerakni igyekvő nőstény mocsári teknős (fotó: Csernak Roland / Herptérkép)

Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, segítsünk neki azzal, hogy felvesszük és az úttól biztonságos, pár 10 méteres távolságra lehelyezzük figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett. A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, mint inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat. 

Előfordulhat, hogy a teknősök vonulásuk során kertekbe is betévednek, ahol az ott élő kutyák nehezíthetik meg a dolgukat. Ebben az esetben, ha lehet, a teknőst ne zavarjuk, inkább a kutyá(ka)t zárjuk be egy rövid időre, míg a teknős átkelve a kerten, folytatja útját.

Ebben az időszakban nem csak mocsári teknősökkel, de a hazánkban szintén előforduló és néhány esetben szaporodó idegenhonos teknősfajokkal is találkozhatunk. A legjobb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy eljuttatjuk őket a legközelebbi állatkertbe, ahol befogadják őket és megfelelő körülményeket biztosítva számukra gondoskodnak róluk, biztosítva azt, hogy ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe.

Kérjük, hogy az autóval, kerékpárral közlekedők ebben az időszakban fokozottan figyeljenek az utakon áthaladó vagy éppen ott napfürdőző állatokra (a teknősök mellett a kígyókra, gyíkokra, sünökre is) és, ha tehetik, segítsék át őket az úton.

Amennyiben bárkinek tudomása van a mocsári teknősök által gyakran használt vagy nagyszámú állat elütésével érintett útszakaszról, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve minden hüllővel és kétéltűvel kapcsolatos észlelést az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján, vagy ingyenes Android és iOS rendszeren is futó okostelefon alkalmazásunkon keresztül.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen teknősfajjal találkoztunk, akkor a határozásában segítségünkre lehet a Kétéltű- és Hüllőhatározó okostelefonos alkalmazás, mely szintén elérhető mind az Android, mind pedig az iOS rendszert használó készülékeken.

A rejtély megoldása - az örvös galamb

Néhány évtizeddel ezelőttig az örvös galamb (Magyarország madarai honlapoldal és Magyarország madáratlasza) a nyiladékokkal tarkított erdők és az erdőszélek emberkerülő, óvatos madara volt.

Azonban az 1970-es évektől megkezdődött a faj urbanizációja, ami az elmúlt néhány évben robbanásszerű növekedést mutat. Ennek egyik jele a hektáronként akár 5-8 páros állománysűrűség, továbbá az épületen (ablakpárkány, balkonláda, erkély) fészkelések mind gyakoribbá válása.

Lehet tenni valamit az ürülékszennyezés ellen?

Az örvös galambok települési jelenléte ellen nincs mit tenni, sőt az állományuk további jelentős és gyors növekedésére lehet számítani.

A szabadban parkoló autók nagymértékű szennyeződése elkerülésének egyetlen - elvi - módja, ha a költési időszakban nem parkolunk fa alatt (bár ez általánosságban nyilván nem életszerű). Azonban még ez sem akadályozza meg, hogy a nyílt helyen álló autónkra ne pottyanjon egy-egy ürülék az átrepülő madaraktól. 

A legjelentősebb ürülékszennyezés az éjszakázóhelyek alatt következhet be. Ha ez az autónk éjszakai parkolóhelye felett van, akkor meg lehet próbálkozni az alváshoz korán felgallyazó madarak esténkénti elhessegetésével mindaddig, amíg más helyre nem települnek át aludni (a költést ez nem befolyásolja).

 

AKIT RÉSZLETESEBBEN IS ÉRDEKEL A TÉMA

Miért az örvös galambnál jelentkezik a probléma?

Az életmódja és a termete miatt.

A kora tavasszal a mediterráneumi telelőterületekről hazatérő madarak hetek alatt párba állnak, és a költés, pontosabban a kotlás elkezdéséig a madarak ugyan arra az ágra járnak vissza és ott szorosan egymás mellett ülve alszanak.

Mivel a madarak anyagcseréje gyors, folyamatosan, éjszakai is ürítenek, így egy néhány tenyérnyi felületen jelentős mennyiségű ürülék halmozódik fel már egyetlen éjszaka alatt is, ami néhány nap alatt több centiméteres vastagságot ér el.

Miután a kotlás kezdetét veszi, az éjszakázóágra (ez lehet az eredeti, de akár más helyen lévő is) már csak egy madár tér vissza, de ez a lényegen, a jelentős piszkításon nemigen változtat.

Ez a viselkedés és az ebből következő ürülékfelhalmozódás egyébként a rokon balkáni gerlére (Magyarország madarai honlapoldal és Magyarország madáratlasza) is jellemző, de ennek jóval kisebb termete, és eltérő táplálkozása (főleg magvakat csipeget) miatt az ürülékszennyezése is kevésbé feltűnő, bár ha ez az autónkon történik, azért észre fogjuk venni.

A nagy termetű örvös galamb ürüléke is termetes, ezért ez nemcsak az éjszakázóhelyek alatt lehet zavaró. Bár furcsán hangozhat, de a "potyadék" jellegéből a madarak viselkedésére is következtetni lehet.

Mitől lila az ürülékük?

Ezt egyelőre nem tudni biztosan. Sok helyen ugyanis nincs lilára festő bogyótermésű növény az örvös galambok élőhelyén, az ürülékük mégis lila.

Orbán Zoltán