Fajtársaihoz hasonlóan ezt a példányt is zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel látták el, aminek mindkét oldalán egy három karakteres kód van, amit távcsővel, teleszkóppal lehet leolvasni. A madarat szeptember 18-án gyűrűzték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Koleszár Balázs) és néhány nappal később, szeptember 23-án fényképezték le Ciprus keleti partvidékén (megfigyelő: Huseyin Yorganci). Ez az első, Magyarországon jelölt és a szigetországban megkerült havasi partfutó.

Magyarországon eddig közel 3500 havasi partfutót gyűrűztek meg, elsősorban az őszi vonulási időszakban. 2017-től erre a madárfajra is tesznek színes jelölést a hazai madárgyűrűzők, aminek köszönhetően megnövekedett a távolsági megfigyelések száma. Itthon jelölt színes gyűrűs példányokat figyeltek meg Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban és most először a Földközi-tenger keleti részén, Cipruson.

A havasi partfutó Eurázsia és Amerika északi partvidékein, tundráin fészkel (holarktikus, cirkumpoláris elterjedésű madárfaj). A Kárpát-medencében a tavaszi és őszi vonulási időszakban fordul elő. A Magyarországon megpihenő, átvonuló állományok elsősorban délnyugati irányba mozognak, a telet Délnyugat-Európa és Nyugat Afrika partvidékein töltik. Ez a megfigyelt példány ettől a vonulási iránytól eltérően, délkeletre mozgott.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

Az YKRA márka megalkotója Lakatos Balázs, ő indította útjára a főként hátizsákokat forgalmazó vállalkozást 2012-ben. A hátizsákok design-ja ismerős lehet, hiszen a régi csehszlovák hátizsákok inspirálták, és pont ettől olyan szerethetőek. Na meg persze a színektől! Egy ilyen élénk piros, kék, sárga, narancssárga színű táskával (vagy ezek kombinációi) a hátunkon biztos, hogy vidámabban vágunk neki a városi szürkeségnek. 

Az YKRA táskák különlegessége, hogy kizárólag természetes és minőségi anyagokból állnak, a pamutvászon táskákon bőr pántok és fém csatok vannak, így teljesen műanyagmentesek. Pont úgy készülnek, mint ahogy akár száz évvel ezelőtt is készültek az ilyen jellegű táskák. 

Együttműködésünk keretében az YKRA a webshopján vásárolt bármely termékhez egy MME jelvényt ad ajándékba, a Bakonyban őshonos madarak egyikét. A jelvények adományértékét (500 ft/db) az YKRA egyesületünknek ajánlja fel. Hogy miért pont a Bakony madaraira esett a választás? Ennek köze van az YKRA új kollekciójához, ami októberben kerül bemutatásra!

A termékeket az YKRA webshopjában tudjátok megvásárolni.

Köszönjük YKRA az együttműködést!

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megalapítása után 3 évvel, 1977-ben megyénkben is éltre hívták az MME helyi csoportjaként működő szervezetet, a Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportot. A helyi szervezet működési területe teljes egészében lefedi Komárom-Esztergom megyét.
Helyi csoportunknak jelenleg 250 tagja van, amelynek az 1/4-e aktívan részt vesz a megyei madár- és természetvédelmi munkában. Bátran kijelenthető, hogy országosan is elismerésre méltó az a munka, ami megyénkben zajlik. Számos országos felmérési, védelmi és megismertetési/bemutatási programban részt veszünk. A tagjaink rengeteg adattal járultak hozzá a magyar természetvédelem hatékony munkájához. 
Legelőször a fehér gólya védelmi munkába kapcsolódtunk be, egészen pontosan 1977-ben. Azóta minden évben felmérjük a megyében költő párokat. A fészkeket és azok környezetét az áramszolgáltató közreműködésével biztonságossá tettük. Ma már mind a 20 pár gólyánknak a fészke fészekmagasítóval ellátott oszlopon vagy kéményen van, ezzel is csökkentve az áramütés esélyét.

1981-ben az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályával együttdolgozva szerveztünk először ragadozómadár fészekőrzést a Gerecse-hegységben. A hegységben fészkelő kerecsensólyom sikeres költésének biztosítása volt a cél, ma már azonban ugyanezen a fészkelőhelyen a vándorsólyom költ. A március-június időszakban 24 órás őrzőszolgálat biztosítja a fokozottan védett madár költésének a sikerességét, valamint a terület nyugalmát. Sólyom fészekőrzés mellett több, a ragadozó madarakat érintő védelmi munkában tevékenykedünk. Komárom-Esztergom megye jelentős részén jelen vagyunk, kiemelten a Gerecse-hegység területén, az Által-ér völgyében, a Kisalföldön és a Zsámbéki-medencében. Szinkron megfigyelések alkalmával feltérképezzük a költőállományokat, ahol szükséges ott mesterséges fészkeket helyezünk ki, a veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelését kezdeményezzük, valamint ha lehetőségünk nyílik rá, akkor a ragadozómadár fiókákat meggyűrűzzük, akár színes gyűrűvel is. Telente egy erre a célra kialakított etetőhelyet működtetünk a ragadozómadarak számára. 

Az országos gyurgyalag és partifecske védelmi programhoz kapcsolódva, tagjaink aktívan részt vállalnak a fajvédelmi tevékenységekben. Az erodálódott költő partfalakat újítjuk meg, a régiek helyén újakat hozunk létre, költő telepeket veszélyeztető tevékenységeket a hatóság szakembereivel megszüntetjük, valamint ha a lehetőségek adottak, gyűrűzéseket szervezünk. 
Az országosan meghirdetett programok közül mindegyikben részt veszünk. Április-május hónapokban a Fülemülék éjszakája, májusban a Madarak és Fák Napja, júniusban a Gólya Road Show és októberben az Európai Madármegfigyelő Napok a kiemelt programunk. A Gólya Road Show-t kivéve mindegyik programon lehetőség nyílik terepmadarászatra és madárgyűrűzésre. Mindegyik programunkon több száz érdeklődő vesz részt.
Országos felmérési, szinkron programok közül is jó néhányban aktívan részt veszünk. Minden év januárjában az Országos Sasszinkron alkalmával számba vesszük a megyei ragadozómadár állományt, különös tekintettel a sasokat. Szintén januári hónaphoz köthető az erdei fülesbagoly országos felmérése, amikor is a településeken nappalozó baglyokat számoljuk meg. A Vonuló Vízimadár Monitoring programhoz hosszú évtizedekkel ezelőtt csatlakoztunk. Ennek keretében felkeressük az összes jelentősebb megyei vizes élőhelyet és számba vesszük az ott tartózkodó vízimadárfajokat. 2014-2017 között Magyarország is csatlakozott ahhoz az európai felméréshez, amiben a fészkelő madárfajokat kívánták felmérni. Ez a Madáratlasz Program. Megyénkben a program komoly eredményekkel zajlik. 

A madarak mellett Egyesületünk más fajcsoportok védelmi problémáit is felkarolta. 2009-ben indítottuk el a Kétéltűmentés akciónkat. 3 megyei helyszínen segítjük át a kétéltűeket és hüllőket az úttesten, hogy biztonságosan elérjék a szaporodó helyeiket. A körülbelül 1 hónapos mentési intervallum alatt ez eddig több tízezer kétéltű egyedet sikerült megmentenünk. Évente közel 1000 érdeklődőt vezetünk és vonunk be a békamentő programba. 

1991-ben szerveztük meg először a Hopp Ferenc Madarásztábort, amit az óta is minden év augusztusában tartunk. A tábor fő célja a vonuló énekesmadarak gyűrűzése, amivel párhuzamosan 2-3 naponta felmérjük a területet adó Ferencmajori-halastavak madárvilágát. A tábor helyszíne az év közel 5 hónapján – 1 hónapos tavaszi és 3 1/2 hónapos nyári-őszi – működő Ferencmajori Madárvárta. A Madárvártánkon tartjuk több fentebb említett programunkat úgy, mint a Fülemülék Éjszakáját, a Madarak és Fák Napját és az Európai Madármegfigyelő Napokat. Évente közel 2000 látogatója van a Madárvártának. A területén zajlik a CES (Constant Effort Sits – Állandó Ráfordítású Gyűrűzés) gyűrűzés is.

Nagyszabású programunk a minden évben több mint tízezer látogatót vonzó Tatai Vadlúd Sokadalom. 2001 óta minden év november utolsó szombatján szervezzük meg az eseményt a tatai Öreg-tó partján. A rendezvény hazánk legnagyobb természetvédelmi „fesztiváljává” nőtte ki magát. www.vadludsokadalom.hu

   Munkánkban a legfőbb partnereink: 
       – Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület 
       – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 

MME Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport vezetősége