Töretlen népszerűségnek örvendenek az Interneten és a természettudományos tv-csatornákon bemutatott szebbnél szebb természetfilmek és fotók, melyek gyakran testközelből mutatják be a madárvilág képviselőit is. Ahhoz, hogy ilyen élményekben legyen részünk, nem kell feltétlenül messze utaznunk vagy egy autó árába kerülő "kályhacső" méretű teleobjektívekkel rendelkeznünk. A dolog titka, hogy a Madárbarát kert program eszközeire alapozva a zavarásuk nélkül olyan közel kerüljünk a madarakhoz, ahonnan már egy kompakt fényképezőgéppel is élvezhető minőségű képet tudunk készíteni. Ha van legalább egy itatónk, akkor az alábbiakban bemutatott módszerek segítségével fantasztikus madármegfigyelési élményekben lehet részünk otthon is.

A kánikulában ideális fekvőles
A madármegfigyelés akkor nyújt igazán teljes élményt, ha az állatokat nem csak minél közelebbről, de ezek mozgási szintjéről figyelhetjük meg. Ebben verhetetlen eszköz az álcahálóból gyorsan elkészíthető, szellős fekvőles.

A fekvőles anyagigénye igazán minimális, az elkészítéséhez csak: álcahálóra, némi drótra és 8-10 db ujjnyi vastag, egyik oldalán villás ágra van szükség.

Nem csak az álcázást, de a komfortot is növeli, ha a lest egy bokor lehetőleg folyamatosan árnyékos oldala mellé építjük. Először terítsük le a hálót, majd a sarokpontokra és a hosszanti oldal középrészére szúrjunk le egy-egy tartóágat.

A függőleges sarokpontok villás végébe jól illeszkednek, és itt könnyebben össze is drótozhatóak a vízszintes átkötő ágak.

A találkozási pontokon dróttal rögzített vázra egyszerűen terítsük rá és drótozzuk oda az álcahálót, ...

... ennél a lesnél a homlokfal külön hálódarabból áll, ...

... melynek a madarak elől takart oldalon nem is kell a talajig érnie, így még jobban szellőzik a les, és a ki-be kúszás is könnyebb.

Az elkészült fekvőles az itató (jobba) és porfürdő felől nézve.

A lest érdemes néhány napig nem használni, hogy a madarak megszokhassák. Ebben segít, ha a háló nem feszes, hanem némileg szedett-vedett benyomást keltve "líg-lóg", a legkisebb szellőben is lebeg, mert így a madarak hozzászoknak a les mozgásához, ami majd jól álcázza az objektív mozgatását (részletek >>).

 

Az előző képen jól érzékelhető, hogy az álcaháló önmagában nem ad kellő takarást, ezért amikor bevesszük ide magunkat, mindenképpen használjunk még egy réteg álcázást. Ehhez ideális megoldást jelent a katonai necc álcasál, ami mögött szinte teljesen láthatatlanok lehetünk.

Különösen akkor, ha a "világító" fejet és a kezeket külön is álcázzuk (a képen 3D-s [rávarrt leveles] sapkával és kesztyűvel).

A fekvőlesben nyugodtan olvasgathatunk és akár szundikálhatunk is, amikor nincs madármozgás.

Amint az az alábbi, a fekvőles építését is bemutató videó összeállításban látható (05:30-tól), ez a megoldás rendkívül jól működik és akár 2-3 méterről is észrevétlenül figyelhetjük az itatók madarait (Fotók, vodeó: Orbán Zoltán).