2022.05.31

Kitüntetettjeink 2022

2022. május 28-án Egyesületünk megtartotta Küldöttközgyűlését. Ezen alkalom ad lehetőséget a kiemelkedő eredményeket elért tagjaink elismerésére is. 

Brellos Tamás-díjat kapott:

Pásti József Csaba

Hosszú évek óta, már több mint két évtizede kiemelkedő gyakorlati környezeti nevelői tevékenységet folytat az Egyesület keretein belül, általános iskolai oktatási téren. A Bocskaikertben működő MME Hajdú-Bihar Megyei HCs Madarász Sulijának vezetője 2012-től, idén 26. éve tagja az MME-nek. Madarász Suli vezetőként kiemelkedő a munkássága a természetvédelem és ezen belül a madártan népszerűsítése terén, tudományos igényű megközelítés és nagyfokú elhivatottság jellemzi. Éveken át az általa felkészített csapatok képviselték az MME HBCS-t az országos Madarak és Fák Napja versenyben.

Chernel István Emlékérmet kapott:

Dénes János

Igen fiatalon, még 1976-ban bekapcsolódott az MME munkájába. Részt vett a Börzsönyi Helyi Csoport első madarász táborainak lebonyolításában, gyűrűzőként. A madarak iránti lelkesedése azóta is töretlen. Mintegy háttér madarászként részt vett igen sok felmérésben, tudományos könyvek és publikációk elkészítéséhez nyújtott hathatós terepi segítséget. Hihetetlen érzékkel és türelemmel keres és talál meg fészkeléseket, több madárfaj a Börzsönyi HCs területén való első megfigyelése is nevéhez köthető. Ötleteivel, tanácsaival és tevékenységével magasabb szintre emelhettük nem csak a Börzsönyi HCs, de az egész MME természetvédelmi munkáját. Legutóbbi tevékenységei közül is kiemelkedik a hegyi billegetők számára kifejlesztett mesterséges oduk kihelyezése és kezelése, amivel bizonyítottan jelentősen gyarapította a börzsönyi hegyi billegetők számát.

Dr. Kókai Károly

1983 óta tagja az MME-nek. Azóta is kiemelkedő lelkesedéssel gyűjti és szolgáltatja, nem csak a madártani adatokat, hanem más gerinces csoportok adatait is. A Dél-Alföldön végzett megfigyelések eredményeit több tudományos cikkben ismertette. Lakhelye környékén odútelepet, vércseládákat is üzemeltet. Állatorvosként aktivan részt vesz a sérült madarak mentésében, ellátásában, akár a saját költségen végzett műtéteket is ide értve. Amig ideje engedte, a Csongrád megyei Helyi Csoport vezetőségi tagjaként is aktív volt. Terepi aktivitását jól jelzi, hogy a Madáratlasz Program ranglistáján a Csongrád megyei HCS két másik tagjával, dr. Kasza Ferenccel és Mészáros Csabával osztozik a dobogós helyeken.

Pongrácz Ádám

1993 óta az MME 34. számú Bükki Helyi Csoportjának tagtársa. 2002-től kezdődően volt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, a Nyugat-bükki Tájegység őrkerületvezetője. Fiatal, tanuló éveiben csatlakozott az egyesülethez. A kezdetektől kitűnt pontosságával, megbízhatóságával, a természet és madárvédelem iránt tanúsított elhivatottságával. Eleinte a kétpólusú bükki csoport miskolci részét erősítette és már ekkor kiemelkedő volt szervezőkészsége, problémamegoldó képessége. Ezt később a helyi csoport titkáraként, majd hivatásos természetvédőként kamatoztatta. Szakmai tevékenységei között meghatározó a ragadozómadarakkal kapcsolatos aktív védelmi-, kutatási-, és hatósági tevékenysége, melyben kimagasló érdemei vannak. Kezdeti időkben fontos részt vállalt a helyi csoport által végzett projektekben: a kerecsensólyom-, békászósas-, parlagi sas-, kígyászölyv-, uhu-, feketególya aktív védelmében, a szervezői munkákban és a kivitelezésben is. Nevéhez kötődik a fokozottan védett fajok fészkelőhelyei közelében történő korlátozások általános bevezetése és elfogadtatása a hatóság felé. Jelenleg a Ragadozómadár-védelmi Szakosztályban békászósas országos fajvédelmi koordinátora.

Örökös tagságot kapott:

Büki József

Pro Natura díjas magyar ornitológus, a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár korábbi szakkönyvtárosa. Az MME megalakulásának évétől tagja Egyesületünknek. 1974-től madárgyűrűző. 1999-ig több, mint 17 ezer madarat gyűrűzött különböző táborokban, projektekben. Az Actio Hungarica protokoll hazai kidolgozásában részt vett, lengyelországi madárgyűrűző állomásokon tanulmányozta az ott már régóta alkalmazott módszereket.1987-től 1991-ig a Madárgyűrűzési Központot vezette. A Szép Tibor által kifejlesztett első hazai számítógépes madárgyűrűzési adatokat kezelő program (PRORING) alkalmazásában, tovább fejlesztésében, a hazai kódrendszer kialakításában és a magyar számítógépes madárgyűrűzési adatbank létrehozatalában elévülhetetlen szerepe volt. Részt vett 1990-ben az EURING közgyűlés első magyarországi megszervezésében. Elindította a Gyűrűző Híradót a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály folyóiratát. 1992-től a Madártani Intézet könyvtárát, mai Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárt szervezte újjá, vezette és online elérhető katalógusban dolgozta fel a teljes könyv és folyóirat állományt.

Firmánszky Gábor

Több évtizede végez madár és természetvédelmi munkákat. Kiemelkedő szerepe volt a Zempléni-hegység, Hernád-völgy, Bodrogköz, Taktaköz ragadozó madárfajainak feltérképezésében és gyakorlati védelmében. A Zempléni Helyi Csoport elnökeként sokat segített a programok szervezésében és lebonyolításában is.

Fülöp Tibor

Az elmúlt közel fél évszázadban a kisalföldi madártani kutatások, a madár- és természetvédelem meghatározó személyisége. Megalakulásától tagja az MME-nek, 1977-től a Hansági Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre, majd tájegységvezetője. Madárgyűrűzőként több mint 25 éven át szervezett gyűrűzőtábort a hansági Fehér-tónál, ifjú madarászok tucatjait indítva el a pályán és sok száz táborozóban ültette el a természet szeretetének és védelmének eszméit. Sok egykor itt táborozó gyermek már szülőként is visszatért magával hozva gyermekeit megismertetni velük a madarakat és a Hanságot.  2022-ben nyugállományba vonult, de nem szakadt el a szeretett Hanytól, az egykor főként az ő szervezőkészsége révén életre kelt MME Kisalföldi Csoport tagjaival remélhetőleg még sok évig barangolhat a lápokon.

Dr. Kalotás Zsolt

Az 1970-es évek második felében, diplomájának megvédése után az egerészölyv táplálkozásbiológiájával kezdett foglalkozni. Eredményei mai napig alapinformációnak számítanak e faj megítélése, természetvédelmi helyzetének meghatározása szempontjából. Később szélesebb körű természetvédelmi tevékenységet folytatott, nemcsak az állatvilág, hanem a növények szakértője is lett, miközben csodálatos természetfotókat készített. Egyre bővülő ismereteinek és remek fényképeinek köszönhetően sorban jelentek meg az egyes nemzeti parkjainkat bemutató kötetei. Leújabban érdeklődése a lepkék felé irányult, ahol szintén a rá jellemző alaposággal kezdett kutatni. Több évtizedes pályafutása során folyamatosan együttműködött az MME-vel, a legújabban megalakult lepkevédelmi szakosztály vezetőségének is tagja lett.