Keresztes vipera program
Szakosztályunk a Természet Szolgálatában Alapítvánnyal (TSZA) szorosan együtt-működve még 2015 nyarán kezdett bele a keresztes vipera hazai állományainak felmérésébe. A felmérésekre a TSZA külön-külön kötött szerződéseket a területileg érintett nemzeti parkokkal (Duna-Dráva, Balatonfelvidéki, Hortobágyi és Aggteleki Nemzeti Parkok), így végül 4 külön kis programot indítottunk be a KHVSZ koordinálásával.
A PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLJAI
- a keresztes vipera hazai elterjedésének feltérképezése, az irodalmi adatok feldolgozása
- a veszélyeztetett élőhelyeken megfelelő kezeléssel a keresztes vipera fennmaradásának biztosítása
- a célok megvalósításába minél nagyobb számú önkéntes bevonása
Irodalmi és múzeumi adatok feldolgozása
Összesen 54 tudományos cikket találtunk, mely a keresztes vipera hazai előfordulásával kapcsolatos. Ezekből a hivatkozásokból összesen 95 helyet sikerült kigyűjtenünk, melyeket próbáltunk a lehető legpontosabban georeferálni. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében 139 leltári számon bejegyzett, Magyarországról származó keresztes vipera található, melyek közül 102 esetben ismert a lelőhely település szinten, de csak 2 ízben sikerült a pontos koordinátákat is kideríteni.
Tovább
A hiedelmekkel ellentétben a keresztes vipera (Vipera berus) ritkán támad, azonban vegyük komolyan a támadást, hiszen mérge rendkívül hatásos.
Kutatók és Herptérkép adatainak feldolgozása
A korábban a fajt kutató kollégákat megkerestük és kértük, hogy osszák meg velünk keresztes vipera adataikat. A beérkezett adatokat a kutató neve alatt feltöltöttük a „Herptérkép”-re. A már korábban a honlapra feltöltött adatokkal együtt összesen 117 észlelési adatot sikerült így összegyűjtenünk.
Terepi adatgyűjtés, állományok felmérése
2015 és 2016 során a tavaszi és őszi időszakban mind a négy mintavételi területre rendszeres bejárásokat szerveztünk. 2015-ben az aszályos időjárás nem kedvezett a keresztes viperáknak, ezért viszonylag kevés adatot sikerült gyűjtenünk. 2016 tavaszán Kaszón 3 példányt észleltünk, míg a Beregi síkon a Jánki erdőben és Penyige környékén további 15 példányt regisztráltunk. Lenti belterületéről egy közmunkások által agyonütött példányt kaptunk, illetve a Beregi-síkról is két elpusztult példányt (úton elütött és kutya által elpusztított) szereztünk, melyek a Magyar Természettudományi Múzeum Herpetológiai Gyűjteményét gazdagították, illetve a jövőbeni genetikai vizsgálatokhoz értékes mintákként szolgálnak majd.