A nap témája a ragadozómadarak és baglyok természetvédelmi problémáinak és megoldásainak megbeszélése jelentette, különös tekintettel az éjszakai madarakra, mint például a gyöngybagolyra, valamint más madárfajok elhagyott fészkében költő ragadozómadarakra.

A napot az MME/BirdLife Magyarország Szalakóta Látogatóközpontjában kezdtük, Sándorfalva mellett. Itt találkoztunk a magyar Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány képviselőivel, és egy műfészket szereltünk fel.

A gyöngybagoly hagyományosan mezőgazdasági épületekben és templomtornyokban költ, de az elmúlt évtizedekben ezeknek az épületeknek a felújítása csökkentette a faj fészkelési lehetőségeit. A modern technológiájú és azok felhasználásával felújított épületeken ugyanis nincsenek a padlásra bejutást biztosító lyukak, így a madarak kiszorulnak hagyományos fészkelőhelyeikről. Nagyon sok ősi szarvasmarha- és juhgazdasági épület is eltűnt a tájból. Elterjedt megoldás a templom- és hodálypadlásokon gyöngybagoly költőládák kihelyezése. Problémát jelent azonban, hogy a legtöbb baglyot autók ütik el.

Az új, innovatív típusú, faoszlopokon álló költőládák a nyílt élőhelyeken bárhol, így utaktól távol is elhelyezhetők, nagyobb biztonságot jelentve a madaraknak.

A munkát az Ópusztaszer melletti Baks gyepeknél (Baksi-puszta) folytattuk, meglátogatva a veszélyeztetett kék vércsék mesterséges telepét is. A kék vércsék mellett kerecsensólyom fészektálca is találhat itt, illetve új típusú költőodúk a szalakóta számára is. Ezek az új költőodúk nem fából készülnek, hanem cement és faforgács keverékéből, ezért sokkal időtállóbbak. A fa odúkat néhány, de legalább 8-10 évente cserélni kell, míg az új megoldás akár 50 éven át is kibírja a napsütést és a szelet.

Megálltunk egy villanyvezetéknél is, ahol madárvédelmi okokból oszlopokat szigeteltek.

A „pusztán” több rétisast és keleti parlagi sast is láttunk együtt, és volt időnk beszélni a határmenti madárvédelemről is.

The fourth joint field event of the partners of the GRASSLAND BIRDS (HUSRB/23S/12/043) nature conservation and awareness-raising project, supported by the Hungary-Serbia Interreg programme, was held in Hungary on 31.01.2025.

The day's topic was conservation problems and solutions for birds of prey and owls, with a special focus on nocturnal birds such as the Barn owl and birds of prey breeding in abandoned nests of other bird species.

We started the day at the MME/BirdLife Hungary European Roller Visitor Centre (Szalakóta Látogatóközpont) near Sándorfalva. Here, we met with Hungarian Barn Owl Conservation Foundation representatives and set up an artificial nest for this owl.

The barn owl traditionally breeds in agricultural buildings and church towers, but in recent decades, renovating these buildings has reduced the species' nesting opportunities. Modern buildings and those renovated using modern solutions do not have holes to access the attic, so the birds are closed out of their traditional nesting places. Many ancient cattle and sheep farming buildings have also disappeared from the landscape. A well-known solution is to place barn owl nesting boxes in church towers and barn attics. However, the problem is that most owls are hit by cars, and such buildings are close to roads.

The new, innovative nesting boxes, standing on wooden poles, can be placed anywhere in open habitats, away from roads, providing greater safety for the birds.

We continued the work at the Baks grasslands (Baksi-puszta) near Ópusztaszer, also visiting an artificial colony of the endangered Red-footed falcon. In addition to the Red-footed falcons, a nesting tray for the Saker falcon can be found here, as well as a new type of nesting box for the European roller. These new nesting boxes are not made of wood but of a mixture of cement and wood chips, which is why they are much more durable. Wooden nests need to be replaced every few, but at least every 8-10 years, while the new solution can withstand the weather for up to 50 years.

We also stopped at an electric power line, where poles were insulated for bird protection reasons.

We also saw several White-tailed eagles and Eastern imperial eagles together in the "puszta" and had time to talk about bird protection.

U sklopu GRASSLANDBIRDS (HUSRB/23S/12/043) projekta u čijem je fokusu zaštita prirode i podizanje svesti uz podršku programa Interreg Mađarska-Srbija, 31.01.2025. u Mađarskoj održan je četvrti zajednički terenski dan projketnih partnera.

Tema dana bili su problemi i rešenja u zaštiti i očuvanju dnevnih i noćnih grabljivica sa posebnim osvrtom na noćne grabljivice kao što je kukuvija i na neke vrste dnevnih grabljivica koje se gnezde u napuštenim gnezdima drugih vrsta ptica. 

Dan smo započeli u Centru za posetioce Modrovrana (Szalakóta Látogatóközpont)  u blizini Šandorfalve, gde smo se sastali sa predstavnicima Fondacije za zaštitu kukuvija i postavili jednu kutiju za gneždenje ove vrste sove.

Kukuvija se tradicionalno gnezdi u poljoprivrednim objektima kao i u crkvenim tornjevima, ali u poslednjih nekoliko godina usled obnavljanja ovih objekata, kukuvija je izgubila pogodna mesta za gneždenje. Moderne tehnologije u gradnji kao i u obnavljanju objekata ne ostavljaju ulazna mesta na tavane ovih objekata, što takođe onemogućava ovim vrstama gneždenje na mestima na kojima su se ranije gnezdile. Takođe su nestale moge štale za uzgoj goveda i ovaca. Jedno od mogućih rešenja je postavljanje kutija za gneždenje na mestima poput crkvenih tornjeva i tavana, međutim postavljanje kutija za sove na ovim mestima problematično je zbog toga što se ovi objekti često nalaze u neposrednoj blizini puteva a poznato je da najveći broj kukuvija strada upravo od udara automobila. 

Novi inovativni tip kutija za gnežđenje kukuvije, koje se postavljaju na drvene stubove, mogu se postaviti bilo gde na otvorenim staništima i na većoj udaljenosti od puteva i time pružaju veću bezbednost pticama.

Terenski dan smo nastavili na Bakši pašnjaku u blizini mesta Opustaser gde smo obilazili kutije za gneždenje ugrožene vrste sivih vetruški. Pored veštačkih gnezda za sive vetruške na ovoj lokaciji bili smo u prilici da vidimo i gnezdeće tacne za stepskog sokola kao i novi tipovi gnezdećih kutija za modrovrane. Ovaj tip veštačkih duplji prave se od mešavine cementa i piljevine i dugotrajniji su od klasičnih drvenih. Drvene kutije se moraju menjati na svakih 8-10 godina dok gnezda od cementa i piljevine mogu da izdrže i do 50 godina.   

Takođe, posetili smo i jednu deonicu dalekovoda gde su radi zaštite ptica postaviljene mere protiv elektrokucije. 

Tokom boravka na pašnjaku imali smo prilike da diskutujemo o zaštiti ptica u pograničnom regionu kao i da posmatramo nekoliko jedinki orla belorepana i orla krstša.