Élőhelyvédelem

A Peszéri-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként (HUKN20002) az Európai Unió által 1992-ben létrehozott Natura 2000 hálózat részét képezi. A „Szalag-erdő” elnevezésű, 156 hektáros része, 1988 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Más részei ex lege törvényi védelem alatt álló lápok (láprétek, láperdők). Az 1628,5 ha-os Peszéri-erdő Natura 2000 terület neve egy kicsit félrevezető, hiszen nem csak változatos erdőállományok, hanem homoki gyepek, mocsár- és láprétek is megtalálhatók itt.

A Peszéri-erdőnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is érdekes. Erdőállományainak jelentős része a középkorban uradalmi, úgynevezett „tilos-erdő” volt, ahol tiltva volt a fakitermelés, így az alföldi viszonyok között szokásos erdőkiélés (ami a rövid vágásfordulóval végzett sarjaztatást jelentette leggyakrabban) nem érvényesült. Ehhez az ősi erdőhöz számos, az Alföldről, illetve Magyarországról napjainkra kipusztult faj kötődött: itt fészkelt utoljára a fakó keselyű Magyarország jelenlegi területén, itt volt a magyar sakktáblalepke utolsó ismert hazai élőhelye, illetve a Duna-Tisza közén itt maradt fent az osztrák sárkányfű utolsó állománya. A második világháború után intenzifikálódó erdőgazdálkodás jelentős mértékben átformálta a Peszéri-erdő képét, erdőállományainak jelentős része ültetvényekké lett átalakítva, nagyrészt tájidegen fafajok, fekete fenyő, erdei fenyő és akác ültetésével. Napjainkban a Peszéri-erdőben nagyjából 80 hektáron találkozhatunk az euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek mozaikjaival, melyek unikális természeti értéket képviselnek.

Ezeknek az állományoknak a megújulását, hosszútávú fennmaradását veszélyeztetik idegenhonos, invazív növények, mint például a mirigyes bálványfa, ami már az erdőgazdálkodók számára is probélmákat okoz agresszív terjedésével. A LIFE-projekt keretében a Peszéri-erdőt kezelő két szervezet, valamint Egyesületünk fogott össze ennek a rendkívül komplex problémának a kezelésére. A 2017-2022 között zajló OAKEYLIFE projekt (LIFE16 NAT/HU/000599) teljes költségvetése: 2.685.487 €.

A program célkitűzései:

• a NATURA 2000 fenntartási célok teljesítését fenyegető, legjelentősebb helyi veszélyeztető tényezők felszámolása, elsősorban az inváziós fásszárú (bálványfa, nyugati ostorfa, kései meggy, zöld juhar) és lágyszárú fajok (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) visszaszorításával;
• aktív helyreállítási munkák elvégzésével a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok (szubkontinentális peripannon cserjések, pannon homoki gyepek, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok) kiterjedésének növelése és azok természetvédelmi helyzetének javítása;
• a biotópok fejlesztésével a közösségi jelentőségű, kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas álganéjtúró) számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése;
• a helyreállított élőhelyekre célzottan visszatelepítendő, közösségi jelentőségű növényfajok (homoki nőszirom, mocsári kardvirág) állományainak növelése;
• a legfontosabb ellátó, szabályozó, fenntartó és kulturális ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítása;
• a régióban megvalósítandó komplex, oktatási-szemléletformálási tevékenységekkel a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatos magatartás növelése;
• a különböző típusú, helyben elvégzett beavatkozások alapján, gyakorlatban tesztelt ajánlások megfogalmazása a hasonló problémákkal szembesülő területkezelők/gazdálkodók részére.

Egyesületünk a projekt biotikai monitorozását végzi. Ennek részeként részletes alapállapot-felmérésre kerül sor, majd a beavatkozásokat követően megismételjük a felméréseket, elemzendő a tapasztalat változásokat. A monitorozás az invazív fás- és lágyszárú növények elterjedésének feltérképezésén kívül a közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének felmérését is célozza, különös tekintettel a kocsányos tölgy előfordulására, valamint a mocsári kardvirág és a homoki nőszirom állományok felmérésével egészül még ki a növényzeti monitorozás.

A közösségi jelentőségű gerinctelen állatfajok közül a magyar futrinka, szarvas álganéjtúró, skarlátbogár, díszes tarkalepke és a harántfogú törpecsiga előfordulásának térképezését, valamint a megtalált állományok felmérését tervezzük.

A terület madártani monitorozása az erdei pacsirta, fekete harkály, kis őrgébics és tövisszúró gébics fészkelő állományainak feltérképezését célozza.

A program honlapján további információk találhatók: http://oakeylife.hu.

A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) szervezésében indult gyűjtésen a parti fecske és a gyurgyalag számára lakóhelyül szolgáló elerodálódott partfalak függőlegessé tételére, a falak környékének rendbehozatalára gyűjtöttünk. A gyűjtés sikeres volt, és a beérkezett pénzekből mielőtt madaraink hazaérkeznének, megkezdjük a munkálatokat.

Ezúton számolunk be, miként alakul a partifecskék számára indított „otthonteremtési” program, valamint miként lehet az önkéntes munkában részt venni.

Előzetes kalkulációink és szakmai munkatársainkkal történt konzultáció alapján az összegyűlt pénzösszegből Tápió vidékén, 4 helyszínen végzünk partfal felújítási munkálatokat:

1.      Bénye:
30 méter hosszan, a partfal magassága 7-8 méter. A fal előtt kb. 100 négyzetméteres területet kell megtisztítani a madarak berepülését akadályozó fáktól, bokroktól. Markolóval nem lehet kiigazítani a falat, csak kézzel, mert magas és a leomlott földtől nem tud a gép közel állni. A leomlott föld egy részét viszont munkagéppel kell eltakarítani.

2.      Sülysáp:
3-4 partfal is kialakítható. Az első 15 méter hosszú 5-6méter magas.A második 15 méter hosszú, 3 méter magas. Ezeket géppel fel lehet újítani. A harmadik és a negyedik falon csak kézzel lehet a munkát elvégezni, mert a markoló nem tudja megközelíteni. A partfalak magassága 2-4 méter, hosszúságuk kb. 10 méter.

3.      Tápiógyörgye:
15 méter hosszúságú, 1,5-2 méter magas fal kialakítására alkalmas helyszín, ahová mind a munkagép, mind az emberi segítség elkel. A bokroktól, fáktól és zavaró növényzettől kell megtisztítani a területet.

4.      Kóka:
100 méter hosszúságú, kb. 2 méter magas gépi közreműködésre és kézi erőre is igényt tartó terület. A fal előtti részeken el kell igazítani a madarak berepülését zavaró növényzetet.

Az összegyűlt pénzt a fent leírt helyek élőhellyé alakítására fordítanánk, ami előreláthatólag ekképp fog összeállni:

• megközelítőleg 12 gépi munkaóra (markológép) – kb. 38%
• néhány további eszköz beszerzésére (ásólapát, kovácsolt ásó, kovácsolt kapa, metszőolló, védőkesztyű, sitteszsák) – kb. 25%
• kézi munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag és eszközszállítás (láncfűrész, bozótvágó) – kb. 10%
• védőital a munkában segédkezők részére – kb. 3%
• egyéb járulékos és a szervezésből, terepfelmérésből adódó költségek – kb. 25%

Önkéntesek egy már korábban lezajlott partfal felíjítás után (Fotó: MME archívum)
 

A munkavégzések időpontjai:

1. Bénye – 2014. április 2. szombat- 9-13-ig.
2. Sülysáp – 2014. április 12. szombat- 9- 14-ig.
3. Tápiógyörgye – 2014. április 19. szombat- 9- 12-ig.
4. Kóka – 2014. április 26. szombat- 9- 13-ig.

Megközelítési lehetőségek:

1. Bénye
   4-es főúton Monor felől, 31-es úton Sülysáp-Úri-Gomba–Bénye.
   Gyülekező: 9:00-kor Bénye- Önkormányzat előtt
    
2. Sülysáp
   31-es úton
   Gyülekező: 8:30-kor a sülysápi vasútállomásnál
    
3. Tápiógyörgye
   311-es úton
   Gyülekező: 8:30-kor Szent István tér 1. - Önkormányzat előtt
    
4. Kóka
   31-es úton, Sülysáp és Tápiószecső felől.
   Gyülekező: 8:00-kor a Kossuth Lajos utcában, a Művelődési Ház parkolójában

A munkálatok megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartunk. Megjelenés az időjárásnak és a tereprendezéshez megfelelő ruházatban javasolt.

Jelentkezni és érdeklődni a Tápiói Helyi Csoportunknál, Kertész László programvezetőnél lehet emailben a laszlokertesz1@t-online.hu címen, vagy hétvégén, telefonon a 30/352-2038-as mobil számon.

A tervezést 244 Natura 2000 Különleges Természetmegőrzési Területen végzik az országban szakemberek az érintettek bevonásával.

Az MME a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal (DINPI) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal (KNPI) működött együtt, összesen 17 terület tervének elkészítésében. A DINPI működési területén található Natura 2000 területek esetén kétéltű, hüllő és denevérfelméréseket végeztünk, valamint részt vettünk az érintettekkel folyó kommunikációban, a KNPI-hez tartozó területek esetén a fenntartási tervet magát készítettük el.

A folyamat lépéseiről hírt adtunk a natura.2000.hu oldalon. A projektek 2014-2015 folyamán záródtak.