Vizimadarak

A megfigyelt pajzsoscankó 2020. augusztus 16-án kapta a színes, egyedi kóddal ellátott zászlós jelölőgyűrűjét, ami alapján sikerült azonosítani a madarat. A gyűrűzésre a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Fertőújlak, Borsodi-dűlő) került sor, amely kiemelt jelentőségű terület a hazai fészkelő és átvonuló vízi és partimadarak számára (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Ez az első magyar gyűrűs pajzsoscankó, ami megkerült Mauritániában. 

A Mauritániában megfigyelt pajzsoscankó a gyűrűzést követően (Fotó: Karcza Zsolt)

Magyarországon eddig 1758 pajzsoscankót gyűrűztek a tavaszi és az őszi vonulási időszakban. Közülük ez a hatodik példány, amit Afrikából jelentettek vissza, a többi madarat rendszerint lelőtték. Egy Tunéziában, négy pedig Maliban került így kézre kézre. A most megfigyelt példány a gyűrűzési helyétől legtávolabb megkerült pajzsoscankó a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

A MAuritániában megfigyelt pajzsoscankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A pajzsoscankó Eurázsia északi részének nedves, mocsaras területein fészkel. Hosszútávú távú vonuló, a Kárpát-medencén átvonuló állománya a telet Afrika Szaharán túli területein tölti. Ősszel és tavasszal nagy számban lehet megfigyelni árasztásokon, vizenyős gyepeken, halastavakon.
További információ a pajzsos cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phipug

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték június elején Nyékládháza közelében (Debreczeni-tó, gyűrűző: Balázsi Péter).

Az Ukrajnában megfigyelt küszvágó csér megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második magyar gyűrűs küszvágó csér megkerülés Ukrajnában, de az első, amit a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Az első eset még 1961-ben történt, amikor egy 1957-ben a Szegedi Fehér-tavon, dr. Beretzk Péter által, fiókaként jelölt példányt lőttek le a Duna-delta közelében.
Az itthon ezidáig megjelölt közel hétezer küszvágó csér közül összesen 21 madár került meg külföldön, közülük három Afrikában (a Dél-afrikai Köztársaságban, Mozambikban, és Namíbiában). Magyarországon eddig 24 külföldi gyűrűs példány került meg. 

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában szereplő küszvágó csér megkerülések.

A küszvágó csér fokozottan védett, rendszeres fészkelő madárfaj Magyarországon, szikes tavak, halastavak, vagy bányatavak környékén, szigetein, sokszor dankasirályokkal vegyes telepeken. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a küszvágó csérről a Tudástár, Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-stehir

 

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték július elején az Osli-Hanyban, az Esterházy Madárvárta közelében (Fertő-Hanság Nemzeti Park, gyűrűző: Tatai Sándor). Az eddig külföldön megkerült hazai jelölésű kis kócsagok közül ez a példány kóborolt északi irányban a legtávolabb.

A Csehországban megfigyelt kis kócsag megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az itthon ezidáig megjelölt kétezer kis kócsag közül összesen 20 madár került meg külföldön, a legtöbb Olaszországban (6 példány) és Tunéziában (3 példány). A legtávolabbi megkerülést a telelőterületről, Szenegálból jelentették. 
A kis kócsag fokozottan védett gémféle. Vonuló, a telet Afrikában tölti, ahonnan március és május között érkezik vissza a fészkelőterületére. A fiatal madarak a kirepülést követően kisebb-nagyobb távolságokra kóborolnak, mielőtt megkezdenék az őszi vonulásukat DNy-i irányba.
További információ a kis kócsgról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egrgar

 

Ezt a madarat 2017. február elején gyűrűzték Budapesten, a Római parton (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Azon a télen különösen sok vízimadár gyűlt össze a Dunán és a be nem fagyott vizeinken. 

Telelő szárcsák Buapesten, a Soroksári Dunán, 2017. február (Fotó: Lukács Katalin Odett) 

2016/2017 telén összesen 81 szárcsát gyűrűzek a Duna Budapesti szakaszán. Ezek közül korábban már két példányról érkezett távolsági megkerülési adat a Madárgyűrűzési Központba. Egyiket 2018. szeptemberben Oroszországban, Csuvasföldön ejtették el. A másik példányt Lengyelországban, Katowice közelében figyelték meg több alkalommal, 2017. októberében és 2018. februárban. Ez utóbbi madár azon a télen hamarabb visszatért északra, esetleg nem is vonult messzebbre, de mivel nincs több megfigyelési adata, ezt nem tudhatjuk.

A 2016/2017. telén a Duna budapesti szakaszán jelölt szárcsák külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A szárcsa vonuló madár, de a nagy elterjedési területén belül más-más vonulási szokásaik vannak az egyes állományoknak. A Nyugat- és Dél-Európai szárcsák nem vonulnak, csak az időjárási helyzettől és a vizek táplálékellátottságától függően változtatják a tartózkodási helyüket. A Kelet- és Észak-Európai állományok télen délebbre húzódnak. Ha a fészkelő helyen keményebb a tél, befagynak az utolsó vízfolyások is, nagy számban jelennek meg a Kárpát-medencében, Dél-Európában, de nem ritkán Észak-Afrikában is.  

A fiókáit vezető szárcsa a Visztula egyik holtágában (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

Nálunk gyakori fészkelő madár, ebben az időszakban vezetik a fiókáikat. Az itthoni költő madarak elsősorban a Kárpát-medence be nem fagyott vizein vagy a Földközi-tenger partvidékén telelnek.

A megfigyelt szárcsát fényképről, a fémgyűrű száma alapján azonosították (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

További információ a szárcsáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fulatr

 

Ezt a bütykös hattyút fióka korában jelölték a Balatonon, Fonyódon, 2017-ben (Lukács Katalin Odett). Abban az évben és 2018-ban is megfigyelték még a gyűrűzés környékén, az idei évből ez az első megkerülési adata a madárnak. 

Magyar gyűrűs bütykös hattyú megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második hazai gyűrűzésű bütykös hattyú megkerülés Görögországban. Egy 1998 telén, a Soroksári Dunán gyűrűzött telelő példány tetemét 2002. januárban az Evros folyónál találták meg, közel a török határhoz. Korábban Németországban és – költési szezonban – Ukrajnában is megfigyelték.

Magyar gyűrűs bütykös hattyúk megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A most Theszalonikinél fotózott példány viszont hazai költő állományból származik. Mivel 3. éves a madár (a madárgyűrűzési adatbankban a madarak korát az EURING kódolással jelölik), még nem költő példányról van szó. A bütykös hattyúk általában a 4. éves korukban kezdenek fészkelni (ettől lehetnek eltérések). A fiatal, 1-3. éves madarak kisebb-nagyobb távolságokat tesznek meg, de a legtöbbször csak a Kárpát-medencén belül, amíg megtalálják a végleges fészkelési területüket, amelyhez a későbbiekben hűek maradnak.

A hazai fészkelő bütykös hattyúk az enyhe teleken a költőhelyük környékén maradnak, de ha a fagyok rákényszerítik, még be nem fagyott vizeket keresnek fel, vagy a Kárpát-medence délebbi területeire húzódnak. Ritkábban messzebbre vonulnak telelni, hazai gyűrűs madarakat olykor Észak-Olaszországban is megfigyelnek (Isonzó deltavidékén), de ennél délebbi területekre nagyon ritkán vetődnek el a hazai hattyúk. Egy 1989. augusztusban, a Fertő-tónál jelölt madarat ugyanabban az évben, télen, Spanyolországban, Menorca-szigeten találtak meg sérülten. Az nem bizonyított, hogy ez a madár hazai fészkelő vagy átvonuló példány volt-e.

Kíváncsian várjuk, hogy a most a Szaloniki-öbölben megfigyelt madár hol bukkan fel legközelebb, visszatér-e a Kárpát-medencébe.

További információ a bütykös hattyúkról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cygolo

A magyar gyűrűs madarat még nyáron fényképezték le (Zenon Niziolek) a Kárpátaljai vajdaságban (Województwo podkarpackie), de csak most kerültek fel a megfigyelési adatok a lengyelországi online madárgyűrűzési rendszerbe (POLRING), ami megküldte azokat a hazai Madárgyűrűzési Központnak.

Magyar gyűrűs szürke gém (Fotó: Zenon Niziolek)

A madarat 2016-ban gyűrűzték fiókaként Bátonyterenye határában (Tarján-pataki mocsár, Papp Ferenc). Ez az első olyan színes gyűrűs szürke gém a hazai madárgyűrűzési adatbankban, amit külföldön figyeltek meg. 2008-tól napjainkig összesen 413 példányt jelöltek meg Magyarországon, kék színű, teleszkóppal is leolvasható gyűrűvel. Közülük korábban 11 példányt már megfigyeltek belföldön.

Szürke gém fiókák (Fotó: Papp Ferenc)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évétől (1908) mintegy 1800 szürkegémet gyűrűztek meg fémgyűrűkkel (ezek nem, vagy csak nehezem olvashatóak le távcsővel). Közülük 224 került kézre valamilyen oknál fogva, például gyakran vadászat áldozataiként. Számos európai és afrikai országból jelezték vissza ezeket az adatokat, legtávolabb Gambiából, Nigériából és Maliból.

A szürke gém megkerülési térképe (Madárgyűrűzési adatbank)

Az észak- és kelet-európai szürke gémek vonulók, de a kontinens középső, déli és nyugati területein fészkelő állományokban, így a hazaiak madarak között is – egyre nagyobb számban – akadnak áttelelők. A szürke gémek egy jelentős része a Földközi-tenger vidékén telel, de sok példány eljut a Szaharán túlra is. Február, márciusban foglalják el ismét fészkelőhelyeiket, de a még nem költő fiatalabb példányok a telelőterületen maradhatnak.

Szürke gém fiókák gyűrűzése (Fotó: Papp Ferenc)

További információ a szürke gémről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ardcin