Gólya road show helyszínek 2010

Tisztelt Érdeklődők! A rendezvény helyszíneket időrendi felsorolásban találják meg az alábbiakban, a listát a beérkező új információkkal folyamatosan frissítjük. Amennyiben kérdése van az Önt érdeklő rendezvény helyszínnel kapcsolatban, a megadott elérhetőségen érdeklődhet.

 

Csengersima-Polgármesteri Hivatal - 2010.06.12. (10-12 h)
Szervező: Habarics Béla (e-mail: habaricsb@hnp.hu, habaricsb@freemail.hu, 30/625-2116)

 --

Pest megye, Tápió-vidék  - 2010.06.12. (06.20-án is!)
Részletek >>

 --

Pest megye déli része és a Kiskunság - 2010.06.13.
Részletek >>

 --

Baja környéke - 2010.06.18.
Részletek >>

--

Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 2010.06.19.
Program:

  1. 08:30 - Hejőbába, Széchenyi u. 67.
  2. 09:15 - Hejőpapi, Kossuth u. 106.
  3. 10:00 - Igrici: Kossuth u. 38.
  4. 10:30 - Igrici: Arad u. 13.
  5. 11:00 - Igrici: Táncsics M. u. - Arany J. u. sarok
  6. 11:45 - Mezőcsát: Kossuth u. – Kinizsi u. sarok
  7. 12:15 - Mezőcsát: Árpád u. 7-10 között
  8. 12:40 - Mezőcsát: Kiss József u. - Árpád u. sarok
  9. 13:05 - Mezőcsát: Mikszáth K. u. 2.
  10. 13:30 - Mezőcsát: Kiss József u. – Hársfa u. sarok

Szervező: Somoskői Péter (30/207-0225)
               Rausz Rita (30/518-6113)

--

Komárom-Esztergom megye - 2010.06.19.
Részletek >>

 --

Hort (Heves megye) - 2010.06.20.
Program időpont és helyszín: 10:00 - Verseny u. 1.
Szervező: Szabó Tibor (e-mail: szabotibi@vipmail.hu, 70/324-7692)

--

Pest megye, Tápió-vidék  - 2010.06.20. (06.12-én is!)
Részletek >>

 --

Győr-Moson-Sopron megye - 2010.06.23. (06.25-én is!)
Program:

  1. 08:15 - Gyirmót
  2. 10:00 - Ikrény
  3. 11:00 - Rábapatona
Szervező: Ferenczi Márta (20/530-14-39)
--

 

Győr-Moson-Sopron megye - 2010.06.25. (06.23-án is!)
Program:

  1. 08:45 - Markotabödöge
  2. 10:30 - Cakóháza
  3. 11:30 - Rábcakapi
  4. 12:30 - Bősárkány
  5. 13:30 - Acsalag
  6. 15:00 - Csorna
  7. 16:30 - Farád

Szervező: Ferenczi Márta (20/530-14-39)

--

Veszprém megye - 2010.06.24.
Program:

  1. 08:00 - Ősi: Kossuth Lajos u. 65., Kossuth Lajos u. 103., Ladányi út 21., Ady Endre u. eleje, József Attila u.35.
  2. 09:30 - Berhida: Mező Imre u.20.
  3. 10:30 - Küngös: Kossuth Lajos u. 46.
  4. 11:30 - Csajág: Kossuth Lajos u. 32.
  5. 12:30 - Balatonfőkajár: Főtér
  6. 13:30 - Sóly: Petőfi Sándor u. eleje

Tervezzük még a veszprémi Tapó hotelnél levő gólyák gyűrűzését is, erről később adunk tájékoztatást. A program időpontjai technikai csúszások miatt némileg változhatnak, kérjük, érdeklődjön a szervezőnél!
Szervező: Szelle Ernő (30/562 0018)

--

Zala megye - 2010.06.24. (06.30-án is!)
Program:
A munka egy-egy fészeknél kb. 15-20 percet vesz igénybe.

  1. 08:00 -  Miklósfa: Nagy Lajos u. 3. Bem József u 2., Bem József u. 2/a (ABC) , Marek József u. 35.
  2. 10:00 - Kiskanizsa: Bajcsy-Zsilinszky u 106.
  3. 10:30 - Eszteregnye: iskolánál
  4. 11:30 - Becsehely: Kossuth u. 313.

  5. 12:00 - Tótszentmárton: Rákóczi u. 60.
  6. 13:00 - Letenye: Kossuth u. 7.
  7. 13:45 - Murarátka: Petőfi u 1.

Szervező: Darázsi Zsolt (30/520-5968)

 --

Nógrád megye, Drégelypalánk és Ipolyvece - 2010.06.25.
Program:

  1. 09:00 - Drégelypalánk: Dózsa György úton, majd a Művelődési Háznál
  2. 11:00 - Ipolyvece: Bem u., majd a Dózsa György úton

Szervező: Papp Ferenc (20/569-8607)

--

Ságvár - 2010.06.26.
Program: 18:00 - Fő u. 16. (önkormányzat udvara)
Szervező: Kovács Gyula (20/9963-928)

--

Szekszárd - 2010.06.26 vagy 27.
Program: A gólyagyűrűzésre a város főterén zajló Szent László Napok keretében kerül sor. Kérjük, érdeklődjön a szervezőnél a pontos időpontról és helyszínről!
Szervező: Dr. Kis Ernő (e-mail: Kis.Erno@tmkorhaz.hu, 20/972-0011)

--

Dombóvár környéke - 2010.06.30.
Program:

  1. 17:00 - Attala: Fő u. 1. (2 fióka)
  2. 17:30 - Kapospula: Béke tér 1. (benzinkút mellett; 3 fióka)
  3. 18:00 - Kapospula: Rákóczi u. 12. (az utca végén; 2 fióka) 
  4. 18:30 - Dombóvár-Szőlőhegy (az első utca végén; 3 fióka)

Szervező: Nagy Sándor (30/296-4501)
A programot a dombóvári DÖPTE támogatja.

--

Zala megye - 2010.06.30. (06.24-én is!)
Program:
A munka egy-egy fészeknél kb. 15-20 percet vesz igénybe.

  1. 08:00 - Zalaistvánd
  2. 09:00 - Teskánd: Petőfi u 32. és a Bolt mögött
  3. 09:30 - Zalaegerszeg-Andráshida: Gazdaság u. 1, Nyíres u. 35.
  4. 10:30 - Bagod: Kossuth u 1, Kossuth u (Vénusz Panzió), Kossuth-Széchenyi u. sarok, Ady- Deák u. sarok, Zala u 3.
  5. 11:30 - Zalaszentgyörgy: falu elején külön tartón és Kossuth u. 52.
  6. 12:00 - Zalalövő: Dózsa Gy. u. 2., Budafai u. 45., Petőfi S. u.

Szervező: Darázsi Zsolt (30/520-5968)

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

 

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

 

 

 Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány
üzletága, ...

 

... valamint a KvVM Zöld forrás programja támogatja.

 

 Köszönjük!

Fehér gólyák látványgyűrűzése – a gólya road show

Minden év júniusának közepén, az MME munkatársai  felkeresik a fehér gólyák fészkeit, hogy meggyűrűzzék a fiókákat. Ezeknek a jelöléseknek köszönhetően tudjuk ma már, hogy népünk kedves madarai Afrika déli területeire vonulnak. Néhány évvel ezelőtt a tápió-vidéki madarászoknak az a nagyszerű ötlete támadt, hogy a gólyagyűrűzésekre hívjuk meg az érdeklődőket, akik így testközelből találkozhatnak egy gólyafiókával - így született meg a gólya road show.

Miért gyűrűzzük a madarakat?


A madarak olyan rejtett életfolyamatainak, mint: a madárvonulás, az élettartam, a pár- és területhűség, a napi aktivitás, az élőhelyválasztás vizsgálatához elengedhetetlen a madarak azonosíthatósága, amit különböző jelölési eszközökkel érünk el. Ezek közül a legszélesebb körben alkalmazottak – különösen a gólyák esetében – az alumínium és színes madárgyűrűk, de ma már lehetőség van akár műholdas adók felszerelésére is a közepes és nagytestű madarakra. A madárgyűrűzés kialakulásáról, több mint százéves hazai történetéről és módszertanáról részletesen olvashat a madárgyűrűzési oldalakon. Tovább >> 

Miért pont ilyenkor?

A nagytestű madarak jelölésének alapvető problémája a befoghatóság, ami a kifejlet egyedek esetében különösen nehéz. Ezért a gémeket, gólyákat, kócsagokat, sasokat túlnyomórészt fiókakorban, még a fészekben gyűrűzzük meg. Az április végén, május elején költeni kezdő fehér gólyák fiókái általában június 10-15-e között érik el azt a kort, amikor már gyűrűzhetők, bár az időjárástól függően, hideg nyárelő esetén, ez akár 1-2 hetet is csúszhat.

 

 ... még állni sem tudnak, nem menekülnek, ...

 

 
... ezért gyorsan és biztonságosan rájuk kerülhetnek a gyűrűk, ...

 

 
 ... először az alumínium, ...

 

 
 ... majd a színes.

Hogyan zajlanak a gólya road show rendezvények?

Egyes program helyszínek csak egy-két település néhány fészkét érintik, ezért egy-két óra időtartamúak, de a legnagyobbak, például a Tápió-vidéken, 10-15 falura és városra is kiterjednek, ezért legalább két naposak. Annak érdekében, hogy minél több érdeklődő vehessen részt a fiókák gyűrűzésén, az akciókra elsősorban hét végén, 8-18 h között kerül sor. Ott, ahol egy nap alatt nem lehet végezni, a második alkalom többnyire a következő hét végén kerül megszervezésre.

 Benei Béla, a hazai gólyagyűrűzés egyik legaktívabb alakja,
aki részt vett a gólya road show kidolgozásában és
elindításában is.

 

 A hagyományos alumínium mellett színes gyűrűk (a fotón) is felkerülnek a
fiókákra, így életük során akár 2-300 m-ről is azonosíthatók lesznek
távcső vagy teleszkóp segítségével.


Az egyes helyszínek részletes programjának összeállításakor arra törekszünk, hogy lehetőleg negyedórás pontossággal megadjuk azt az időpontot, amikor megjelenünk egy-egy adott fészeknél. Ez a megoldás megkönnyíti a helyi lakosok és a távolabbról érkezők számára, hogy a lehető legkevesebb üresjárattal kapcsolódhassanak be az eseményekbe.

A fészkeket csak darus emelőkocsival lehet gyorsan és biztonságosan megközelíteni, ezért a fészeknél várakozók könnyen felismerhetik az MME stábot, melynek tagjai általában láthatósági mellényt is viselnek.

 Gólya road show helyszín Tápiószentmárton - Göbölyjáráson.


A fészekhez megérkezve a darus kocsi felveszi a megfelelő pozíciót, majd a gyűrűző és egy-két segítője beszáll a daru gémjének végén levő kosárba, ami felemeli őket a fészekhez, ahol megtörténik a fiókák jelölése. Annak érdekében, hogy az érdeklődők is személyes kontaktusba kerülhessenek a gólyákkal, néhány fészkeknél egy-egy fiókát le is hozunk, ahol mindenki megcsodálhatja, megsimogathatja a fehér tollas madarakat. Amint végeztünk egy fészeknél, a gyűrűző „vándorcirkusz”: elöl a darus kocsi, mögötte az érdeklődők nem ritkán 10-15 személyautóból álló karavánja felkerekedik, és áttelepül a következő fészekhez.

Nem kell gólya szakértőnek lenni!

Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült madarász kollégáink, madárgyűrűzőink mindent megmutatnak, gyerekek és felnőttek számára egyaránt érthetően és érdekesen elmesélnek a gólyákról.

Hol tájékozódhatom?

 Az MME helyi csoportjai által meghirdetett aktuális gólya road show helyszínek az egyesület honlapján, a kiemelt hírek között szerepel, május közepétől.

Miként vehetek részt?

A programra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott településre, gólyafészekhez jönni a meghirdetett időpontban. További információ a szervezőknél kérhető (honlaphír május közepétől). Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!

Mit vigyek magammal?

Júniusban már kánikulai meleg is lehet, ezért a szellős ruházat mellett ajánlott a sapka, kalap vagy kendő viselete. Aki hosszabb programon vesz részt, hozzon magával kellő mennyiségű ivóvizet, ennivalót, és nem árt az esőkabát sem a hirtelen záporokra gondolva. Mivel a gólyafészkek túlnyomó többségében közutak mentén álló oszlopokra épültek, az események részben az útpadkán, forgalom által érintett területen zajlanak, ezért akit tud, különösen aki autóval érkezik, hozzon magával és viseljen láthatósági mellényt. Ha van távcsöve, jó, ha elhozza, és a rendezvény egyedülálló alkalmat kínál a fészek körül repkedő madarak és a fiókák fotózására, videózására is.

Találkozzunk a legközelebbi gólya road shown!           

Táborok

Az MME helyi csoportjai, tagjai és aktivistái országos tábori hálózatot működtetnek évtizedek óta. A táborok többségében madárgyűrűzés folyik, elsősorban a nyári és téli vakáció időszakában, de a legnagyobb központokban - a madárgyűrűző állomásokon - egész évben.

Aktuális táboraink 2025-ben

Egyesületünk több mint 50 éves fennállása alatt, mindig nagy hangsúlyt fektetett a szemléletformálásra és az utánpótlás nevelésre, amelynek legjobb eszköze a táboroztatás, így nem volt rá még példa, hogy ezen a majdnem fél évszázad alatt szervezetünk ne fogadott volna gyerekeket és felnőtteket a nyári szünet idején. Helyi csoportjaink és szakosztályaink idén az alábbi táborokat szervezik: 

Madarász táborok: 

Békés vármegye

IV.Kis-Sárréti madárgyűrűző és természetismereti tábor
2025.06.22-28.

Szállás: Bihari Madárvárta, Biharugra
46.97688634315204, 21.641700442090084 https://www.kmnp.hu/hu/bihari-madarvarta-biharugra
2-3 ágyas szobák, fürdőszobával

Érkezés: 2025.06.22. 14:00 óra
Távozás: 2025.06.28. 10:00 óra

Korhatár: 10-16 év, maximum 25 fő

Étkezés: napi 3 fő étkezés + tízórai, uzsonna

Ár: 48 000 Ft/fő; MME tagok részére: 43 000 Ft/fő

Jelentkezés: Vasas András vasas.andras@gmail.com, 70/626-3232

Tervezett programok:
1. nap: megérkezés, regisztráció, szobafoglalás, ismerkedés egymással és a helyszínnel, táborrend és szabályok átbeszélése, szabadfoglalkozás
2. nap: hálóállítás, utána folyamatos madárgyűrűzés, a hálók ellenőrzése óránként, foglalkozás, előadás
3. nap: folyamatos madárgyűrűzés kora reggeltől estig, a hálók ellenőrzése óránként, napközben gyalogtúra (madarászat) a Biharugrai-halastavakhoz
4. nap: folyamatos madárgyűrűzés kora reggeltől estig, a hálók ellenőrzése óránként, napközben gyalogtúra (madarászat) a Sző-rét tanösvényen, du. madártani témájú előadás, este csillagászat
5. nap: folyamatos madárgyűrűzés kora reggeltől estig, a hálók ellenőrzése óránként, előadás
6. nap: madárgyűrűzés, háló bontás, összepakolás, kiköltözés

Amit érdemes magaddal hoznod:
gumicsizma, túracipó, hátizsák, kulacs, zsebkés, zseblámpa, határozókönyvek, távcső, fényképezőgép, jegyzetfüzet, rajzeszköz, állandóan szedett gyógyszerek, védő-, riasztószerek a nap és a rovarok ellen, tisztálkodási felszerelés, minden időre megfelelő ruhanemű, esőkabát, hosszú nadrág, baseball sapka/napkalap


A jelentkezők részére hamarosan jelentkezési lapot küldünk!
 

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

XII. Bátka-köz Gyűrűzőtábor Tiszalúc (2025.07.26. - 2025.08.10.)
2025. július 26. - 2025. augusztus 10. 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoportjának szervezésében, a gyűrűző szakemberek és helyi csoportunk önkéntes gárdájának közreműködésével,  - a Bükki Nemzeti Park támogatásával -  idén tizenkettedik alkalommal valósul meg a Tiszalúci Gyűrűzőtábor. A tábor minden évben július utolsó és augusztus első hetében várja a természet és a madárvilág iránt érdeklődőket.

Időpont: 2025 07. 26. (szombat, táborállítás) - 08.10. (vasárnap, táborbontás)


Helyszín, megközelítés:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, Tiszalúc, Bátka-köz

A táborba Tiszalúctól Tiszadob felé haladva a községtől  a 4 km-es tábla előtt  az egyetlen betonozott úton kell jobbra lefordulni és bemenni a Horgoló tanyáig. Itt újra jobbra kell fordulni és a földúton kb. 300 m megtétele után ismét jobbra fordulva a bokroson keresztül vezető úton jutunk arra a nyílt területre, ahol már meglátni a sátrakat.

 
Figyelem  ! A tábor kiírásának idején (2025 április) – csak a  patás állatokra veszélyes - száj és körömfájás megelőzése érdekében – az aktív állattartó Horgoló tanyán nem szabad keresztül haladni, sem járművel sem gyalog. Kerülő úton természetesen elérhető a tábor, gyalog kb. 1 km, személykocsival pedig az aktuális vízállástól függ.  Ezért kérjük érdeklődjön a fennálló viszonyokról a táborba érkezés előtt. Továbbá ha változás lenne itt is közzétesszük.
Nézd meg a Google Maps-en vagy írd be a koordinátát: 48°00'46.94"É, 21°05'23.41"K  (WGS84); 802367 Y, 298594 X (EOV). 


Programok:
Madárgyűrűzés és megfigyelés; madártani és természetvédelmi ismeretek elsajátítása. Emellett csend, nyugalom és a kint alvóknak kóstoló az igazi tábori életből; tábortűz és bográcsozás, gyönyörű csillagos éjszakák, melyeken alkalmanként még az aranysakálok "koncertje" is hallható (persze az állatok semmilyen veszélyt nem jelentenek a táborlakókra).
A tábor közelében nádas és bokros terület is fekszik, így mindkét növényzet típushoz kötődő madárfajok a hálóba kerülhetnek, mely igazán változatossá teszi a programot. Kézből megfigyelhető fajok a következők: nádiposzáták, tücsökmadarak, függőcinege, törpegém, cinegék, poszáták, gébicsek, rigók. A hálóba került fajokon kívül gyakran figyelünk meg a tábor környékén a kaszálón vagy a vízben élelmet keresgélő, esetleg épp felettünk termikelő madarakat, így fekete- és fehér gólyákat, récéket, vízicsibéket, különböző ölyveket, sasokat, szalakótát, a tanyához sétálva találkozhatunk, búbos bankával, hantmadárral, kuvikkal és csuk fajokkal is!


Szállás, étkezés, fürdés:
A szállást sátorban , az étkezést pedig többnyire önellátóan oldjuk meg, közös bográcsozással vagy sütögetéssel. Fürdés nap melegítette vízzel,  tábori zuhanyban lehetséges, valamint  tábori WC-t is rendelkezésre áll. 


Költségek:
Az MME tagsággal nem rendelkezők 500 Ft/nap adomány ellenében látogathatják a tábort. A táborépítésben és bontásban való közreműködéssel le lehet dolgozni a részvételi díjat! :)


Mire készüljünk? - Ajánlott ruházat, felszerelés:
A vizes élőhely miatt folyamatosan kell számítani a szúnyogok jelenlétére, nappal pedig előfordulnak különböző légyalkatúak (pl. szuronyos istállólégy). Ezért ajánlott napközben is a zárt cipő, szellős hosszú nadrág és hosszú ujjú ing, kalap, illetve szúnyogriasztó használata a csípések megelőzésére.. Az eddig leírt ruházaton kívül ajánlott a melegebb zárt ruházat estére, gumicsizma, esőkabát, papucs, elemlámpa. Olvasnivaló, esetleg kisebb társasjátékok napközbenre, amikor a hálókat rendszerint összehúzzuk ( a meleg miatt). Továbbá távcső, fényképezőgép, tisztálkodószerek, törölköző, egyéni gyógyszerek. Aki kint alszik, annak sátor, polifoam és hálózsák, illetve amire ehhez szüksége van.

A tábor az elmúlt időszakban egy állandó kis házikóval és esőbeállóval is bővült, így van hova menekülni a kedvezőtlen időjárási körülmények elől ;)

Mivel az időjárás sajnos egyre kiszámíthatatlanabb, javasoljuk (főleg a több napot folyamatosan kint töltőknek), hogy hozzanak magukkal olyan tárolót (nejlonzsák, kisebb hordó, láda stb), melybe nagyobb felhőszakadás vagy eső alkalmával bepakolva szárazon tartható a nem viselt ruházat, elektronikai eszközök, hálózsák stb.
Házirendünk szerint továbbra is igaz, hogy aki több alkalommal visszatér a táborba és sátrazik, sátrát a távozásakor minden alkalommal köteles összepakolni, vagy felállítva hagyva más táborlakó rendelkezésére bocsáthatja, amíg ő távol van. Ha arra senki nem tart igényt, az előbbi szabály lép érvénybe!
 

Jelentkezés, további információ:
Előzetes bejelentkezés a (30) 207-0225 telefonszámon vagy emailban  spsomoskoi@gmail.com, Somoskői Péter Bükki HCs alelnöknél lehetséges! Várjuk mind a madarászni vágyók, mind a lelkes "táborlakó", segédkező önkéntesek jelentkezését! Minden érdeklődőt várunk, nem csak gyakorlott madarászokat! Találkozzunk idén is!
A táborban 14 év alatti gyerekek csak szülő vagy nagykorú kísérő felügyeletével vehetnek részt! Kutyát hozni nem ajánlott!
Ezen a helyszínen az év folyamán számos alkalommal tartunk gyűrűzéseket hétvégenként, ezek CES ( állandó ráfordítású ) gyűrűzések áprilistól- júliusig 9 alkalommal. Továbbá szeptember-március között minden hónapban egy napot kint vagyunk (általában a hónap közepe környékén) ez további 7 alkalom.  A konkrét időpontok az időjárás és más programok függvényében változnak. Aki szeretne ezekről a gyűrűzésekről első kézből információhoz jutni kérje  felvételét - a fent leírt email címen –  a „csak Tiszalúc „  levelező listába.

Hajdú-Bihar vármegye

Madárgyűrűző tábor Hortobágy-Halastón

Augusztus végén már sokan a szeptemberi iskolakezdésre készülnek. Ebben az időszakban a természetben is lázas készülődés zajlik. Az őszi madárvonulás kezdete éppen erre az időszakra esik, amikor nyári melegek után a nádasok, bokrosok újra benépesülnek a rejtett életmódú madarakkal. A tábor egyik célja, az ilyen távcsővel nehezen megfigyelhető madárfajok befogása és tudományos célú megjelölése. Az érdeklődők megismerkedhetnek a madárgyűrűzés szakmai fogásaival, a Hortobágyon előforduló madárfajokkal és a halastavak és a környező védett területek élővilágával.
A tábor a Magyar Madártani Egyesület Hajdú-Bihari Csoportja és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében valósul meg két turnusban:

2025. augusztus 11-15. 

2025. augusztus 25-29.

Korhatár: 10 év felett

Részletek: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.hnp.hu/uploads/documents/gyuruzo-tabor_2025.pdf
Jelentkezési lap: https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/kornyezeti-neveles/oldal/tabor-urlap
 

Pest vármegye

Farmosi madárgyűrűző és vonuláskutató tábor (Farmos)

Nádi-és erdei énekesmadár-fajok gyűrűzése, betekintés a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet gazdag növény- és állatvilágába.
Időpont: 2025. július 21. – szeptember 13.

A Pest vármegyei Farmoson, a Nagy-nádas szélén álló egykori gátőrház udvarán működik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Madárvártája, mely a fészkelő és átvonuló madárállományról gyűjt adatokat tavasztól őszig. A gyűrűző tábor előzetes bejelentkezés alapján fogad egyéni érdeklődőket, családokat, vagy akár kisebb csoportokat, de szívesen látja azokat az önkéntes segítőket is, akik már korábban szereztek némi gyakorlatot a madárgyűrűzés terén.
A nyári időszakban a madárgyűrűzés 10-18 óra között szünetel a madárgyűrűzés szakmai és etikai szabályzatainak értelmében a madarak egészsége érdekében, ekkor a fogóeszközök fogásképtelenné vannak téve, ekkor az érkezőknek nem tudunk programot biztosítani.

Ajánlott korosztály: 12 éves kortól (alatta szülői kísérettel).

Ajánlott: sátor, hálózsák, fejlámpa (fejlámpa hiányában az esti és hajnali madárszedésben való részvétel tilos), szúnyog és kullancsriasztó, vízhatlan lábbeli, időjárásnak megfelelő ruházat (augusztusban a hajnali hőmérséklet 5 celsius fokra csökkenhet).

Helyszín: Farmos, gátőrház (GPS: 47.3595302; 19.8274247)

Részvételi szándékhoz bejelentkezés szükséges. 
Információ: Sári Gergő, sarig@dinpi.hu

 Börzsönyi Természetvédelmi Tábor (BTT, BOTT)
Idén immár 45. alkalommal szervezünk természetismereti táborokat felső tagozatosoknak a Börzsönyben, Királyréten. Délelőtti terepi programok: szakmai vezető által tartott madárgyűrűzés, botanika, erdészet, geológia, hidro-ökológia, rovarászat, hegyi túra. Délutánonként: meghívott szakmai előadások, vetélkedők és sok játék.

Szállás: erdei tisztáson, előre felépített, jól felszerelt sátortábor. Teljes ellátás (hideg reggeli, meleg ebéd és vacsora).Részvételi díj (12 napra): 89 000 Ft/fő. (május 15-ig fizetve, vagy testvéreknek, vagy MME tagoknak)

Időpontok:

Első turnus (BOTT): július 14-től 26-ig. 

Második turnus (BTT): július 28-től augusztus 9-ig.

Kapcsolat: btt@borzsony.org (BTT) vagy kapcsolat@bott-kiralyret.hu (BOTT)
További információk: borzsony.org
 


 

 

 

Tolna vámegye

Az MME 28.sz. Dombóvári Csoportjának 2025-re tervezett táborai
MME 28.sz. Dombóvári Csoportja

7200 Dombóvár, Dombó P. 42/a.
Honlap: www.madarvarta.atw.hu; e-mail: mme28dvar@gmail.com 
Telefon:30/296 4501 
               ; 
1.Turnus: Természetvédelmi és ornitológiai tábor: 

Helyszín: Dombóvár-Tüske, Horgásztavak (Madárvárta) 

Időpont: június 23 – június 27.  Korosztály: 10-14 év

Érkezés 23-án hétfőn reggel 7-10 óra között, távozás 28-án pénteken 15-17 óra között.

Elhelyezés: faházban, ill. saját sátorban egyéni igény esetén. 

Ellátás: az első étkezés hétfőn ebéd, az utolsó étkezés pénteken ebéd. 
Napi 4 étkezés /reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora) 

A tábor költsége: 40.000 Ft (ellátás, szállás, program, buszköltség, múzeumi belépő) 

Program: Az öt napos program során a résztvevők megismerik és bejárják a város helyi védettséget élvező területeit (Szőlőhegyi parkerdő, Konda völgye a horgásztavakkal). Minden nap más-más élőlénycsoport lesz a fókuszban, így lesz lepkék napja, madarak napja, a fák napja, kétéltűek napja. Naponta megismerkednek egy-egy madárcsoporttal, előadás és múzeumi anyag segíti a közel 60 faj biztos felismerését (cinegefélék- 10 faj, harkályfélék- 10 faj, bagolyfélék- 12 faj, gólyák és gémek – 12 faj, fecskék, rigók, galambok-14 faj)
Minden reggel madárbefogás és gyűrűzés; egyéni kutatómunka – a természettudomány bemutatóteremben, távcsöves madármegfigyelés a Béka tavaknál. Odútelepek ellenőrzése (horgásztavak, Gunaras); Egy kis növényismeret a Konda-patak völgyében. 

Előadások: Az év madara, kétéltűje és fája; Nappali lepkék (20 faj) és az év lepkéje.; 
Dombóvár helyi védett területei, parkjai.; A kék vércse és szalakóta védelme.
Szabadidős lehetőségek: sakk, malom, asztaltenisz, mikroszkóp használata, múzeumi gyűjtemények (lepke, bogár, fészek, termés és egyéb növényi részek, életközösségek madarai – 2x3 méteres molinók)

Terepi programok: távcsöves madármegfigyelés, Kis-Konda-patak völgye – helyi értékek, Gunarasi-parkerdő – odútelep ellenőrzése, gyurgyalagtelep megtekintése, „Páfrányok völgye” túra a Mecsekben.

2. Turnus: Vonuláskutató és madárgyűrűző tábor 

Helyszín: Dombóvár-Tüske, Horgásztavak (Madárvárta) 

Időpont: augusztus 21-25 (5 nap). Korosztály: 14 éves kortól

Érkezés: augusztus 21-én (csütörtök) 7-10 óra között. 
Távozás 25-én (hétfő) 16-18 óra között. 

Elhelyezés: faházban, ill. saját sátorban (kérésre). 

Ellátás: napi 4 étkezés 

Program: 6-20 óráig gyűrűzés, faunisztikai megfigyelés különböző élőhelyeken, közben odútelepek ellenőrzése, hat hálóálláson madárbefogás, diavetítés, fakultatív programként faunisztika és gyűrűzés a tüskei tölgyesben. Közösségi munka – odúk javítása, festése. 

Előadások: Az év madara és kétélűje. 
40 éves a dombóvári Madárvárta. 

Költség: 40.000 Ft (ellátás, szállás, program, buszköltség, múzeum belépő) 

Érdeklődni: 30/296-4501, e-mail: mme28dvar@gmail.com 

Madarászok (13 éves kortól), szakkörösök, baráti csoportok, családok jelentkezését várjuk, jelentkezés esetén a lapra kérjük az e-mail címet. 
Részletes tájékoztatást a jelentkezés után küldünk.

Csoportunk honlapja: www.madarvarta.atw.hu
 


Egyéb természetismereti táborok:    

Herptábor
XI. Herpetológiai tábor

Kétéltűek, hüllők iránt érdeklő diákok, figyelem! 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-ben is szervez herpetológiai tábort („Herptábort”) iskolások részére.

A táborok és a madárgyűrűző állomások rendkívül izgalmas, sehol másutt meg nem tapasztalható élményeket kínálnak a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt - legyen szó akár egy napos látogatásról, akár több napos részvételről. A madármegfigyelés, a kézbe fogható madarak, a természetközeli életmód, a közösségi élmények és az esti tábortűz nemcsak életre szóló emléket jelentenek, de sok gyereket a természetvédelmi, biológus, ökológus vagy agrár pályára irányítanak.

Mindenkit szeretettel várunk!

A madarász táborok nemcsak kutatási helyszínek, az itt folyó munka másik fontos célja az ismeretterjesztés, utánpótlásképzés (felnőtteké is!), ezért bárki, bárminemű madártani, természetjáró, táborozási ismeretek nélkül is jelentkezhet.

Milyen munka zajlik a táborainkban?

Táboraink többségében a tudományos célú madárbefogás és -gyűrűzés képezi a központi tevékenységet (részletesen a madárgyűrűzésről >>). Emellett sok helyen folyik távcsöves madármegfigyelés (faunisztika), botanizálás, de kirándulni is lehet. Az egyes táborok programjairól a tábori tájékoztatókban olvashatnak.

Ellátás és körülmények

A madárgyűrűző táborok - az itt folyó munka jellege - miatt szép természeti környezetben működnek, ahol sok esetben csak sátorban lehet lakni; így remek lehetőséget kínálnak a nomád jellegű élet néhány napos kipróbálására. A nagyobb madárgyűrűző állomások némelyikén korlátozott számban rendelkezésre állnak szobák és ágyak is. A táborokban a mindennapi élet alapfeltételei (hideg és meleg étkezés, mosakodás, zuhanyozás, WC) természetesen biztosítottak; a körülményekről az egyes táborok saját tájékoztatóiban olvashatnak, illetve a szervezőknél érdeklődhetnek. 

Ki és miként vehet részt?

Első táborozó gyerekek felnőtt kísérő nélkül többnyire 14-16 éves kortól vehetnek részt a táborok munkájában. A gyerekek mellett természetesen felnőtteket is szeretettel várunk. A madarász táborok egyik legnagyszerűbb vonása, hogy gyerekek és felnőttek együtt és egymásért dolgoznak mind a kutatásban, mind a napi jólét megteremtésében és fenntartásában.

Mit vigyek magammal?

A madarász táborokba alapvetően ugyan azokat a felszereléseket kell magunkkal vinnünk, amit egy családi üdülésre is magunkkal vinnénk. A nomád életmód, a madárgyűrűzés és a madármegfigyelés miatt az alábbi extrákra lehet szükség (ezek military és hegymászó boltokban, részben az MME boltjában is beszerezhetők):

      Nélkülözhetetlen táborozási specialitás:

  • hátizsák (vázas kialakítású, erős, tartós, kellően nagy [60-100 l-es] legyen)
  • hálózsák (lehetőleg +5 - 0 Cº körüli komfortfokozatú kapucnis "múmiazsák")
  • polifoam derékalj (lehetőleg ne a legvékonyabb, legpuhább változatot válasszuk)
  • sátor (víz- és szélálló legyen, ami sajnos a 15.000 Ft alattiakról nem mondható el) 
  • gumicsizma
  • esőruházat
  • fejlámpa (LED-es, vízálló, megbízható legyen; a legjobb a Petzl márka)
  • acél bögre (legalább 2,5, de inkább 5-9 dl-es)
  • tábori acél étkészlet (lehetőleg konzervnyitós tartóval)
  • tányér (ebből is legjobb a tábori acél változat)

      Jól jöhet:

 

Mindenkinek jó táborozást kívánunk - találkozzunk a terepen!

 


Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

A madárgyűrűzés évszázada Magyarországon 1974-től napjainkig

Az 1974-ben alapított Magyar Madártani Egyesülettel (MME), és azon belül a gyűrűzőket tömörítő Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály megalakulásával nagy lendületet vett a szervezett madárgyűrűzés.

A függönyháló megjelenése és elterjedése új lehetőségeket teremtett a madárvonulás-kutatásban, elsősorban az addig ritkábban jelölt, nagy tömegű énekesmadarak gyűrűzésében. A gondosan tervezett és következetes mintavételezések (hosszútávra tervezett, állandó felületű hálóállások) lehetővé tették a gyűrűzési adatok statisztikai módszerekkel történő feldolgozását.

Partifecske függönyhálóban (Fotó: Karcza Zsolt)

A lengyel "Actio Baltica" mintájára megindult Magyarországon az "Actio Hungarica" madárgyűrűző hálózat. Az első gyűrűzőtáborokat Szentendrey Géza szervezte a Pilisben, Kisorosziban (Martuska-sziget), illetve Budakeszin (Nagy-Szénás-Zug "Bodzás árok"), míg a dinnyési tábort Csörgő Tibor indította el. A következő években országszerte szerveződtek a gyűrűzőtáborok és állomások: Fülöpháza (1976-1989), Fehértó (Hanság, 1977-2001), Sumony (1981-), Csanytelek (1983-1987), Ócsa (1983-), Fenékpuszta (1986-), Szalonna (Bódva-völgy, 1986-), Szeged (Fehér-tó, 1988-), Dinnyés (Elza-major, 1989-), Naszály (Ferencmajor, 1991-), Barabás (Kaszonyi-hegy, 1992-2010), Izsák (Kolon-tó, 1998-), Tömörd (1998-), Farmos (Gátőrház, 2007-), Dávod (Földvári-tó, 2010-), Hortobágy (Halastó, 2011-). Ezeken a gyűrűző pontokon napjainkig több, mint kétmillió madarat jelöltek meg és vették fel biometriai adataikat.

Madárgyűrűző állomások (2016.)

1976-ban a Madártani Intézet megbízásából az MME átvette a madárgyűrűzés szervezését Magyarországon. A Madárgyűrűzési Központban dolgozó munkatársak (1974-2003): Schmidt Egon, Haraszthy László, Roman Holynski, Harangi István, Büki József, Tóth László, Varga Lajos, Simon László, Halmos Gergő.

Madárgyűrűzési Központ, Irattár

Az első számítógépes programot (Proring) és hozzá a hazai kódrendszert (HURING) 1987-ben dolgozták ki (Szép Tibor, Büki József), amely Közép-, Kelet-Európában akkor egyedülálló volt. Ez egy IBM XT számítógépen írt dbase program és adatbázis volt, amelybe rögzítésre kerültek a megkerülések, valamint a hozzájuk tartozó gyűrűzési adatok. A mentéseket floppy disc-eken tárolták. Az 1990-es évek közepétől kezdték fejleszteni (Varga Lajos, Simon László) a 2014. február 19-ig működött „Ringing office” elnevezésű számítógépes alkalmazást, ami már Windows operációs rendszerben futott, és egy Paradox adatbázist kezelt. Ezzel a szoftverrel már valamennyi madárgyűrűzési adat rögzítésre került, visszamenőleg is. Ebben a munkában a Központ alkalmazottai mellett polgári szolgálatos segítők, megbízott külső munkatársak és önkéntes segítők tucatjai vettek részt. A teljes, naprakész adatbank 2006-ra készült el.

Madárgyűrűzési Központ, adattárolók

Ezt az óriási munkát a Központban alkalmazásában lévő munkatársak (Halmos Gergő, Karcza Zsolt, Marosi Norbert, Simon László, Varga Lajos, Verseczki Nikoletta) mellett megbízott külső adatrögzítők (Albert László, Kollár József, Lóránt Miklós, Madarász Boglárka, Miklay György, Orbán Zoltán), polgári szolgálatosok (Bajor Zoltán, Balázs András, Benedek Tibor, Hős János, Kókay Szabolcs, Künsztler Róbert, Magyar Zsolt, Marosi Norbert, Nagy Krisztián, Rákosi Gergely, Téglás Tamás) és önkéntes segítők tucatjai (Éles Balázs, Morandini Pál, Vadász Csaba, Verseczki Nikoletta, Vigh Lívia és még sokan mások) végezték. Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb arányban maguk a gyűrűző kollégák végzik az adatrögzítést. Ők az éves madárgyűrűzési jelentéseket elektronikus adatbázis formában küldik meg, ezzel óriási terhet levéve a Központban dolgozók válláról.

Tringa (T-Ring Application), Madárgyűrűzési Adatkezelő Rendszer

2014-ben indult el a T-Systems Magyarország és az MME közös munkájából született új, Tringa (T-Ring Application) elnevezésű, a mai igényeknek és rendszerkörnyezetnek megfelelő online madárgyűrűzési adatbank kezelő alkalmazás. Ezzel az új szoftverrel a gyűrűzők és a rendszeres megfigyelők közvetlenül, online módon kezelhetik a madárgyűrűzési adataikat.

Az adatbank alapján 1908-tól 2016-ig 1251 madárgyűrűző 300 madárfaj 5,6 millió egyedét jelölte meg Magyarországon. Összesen 860 ezer megkerülési adatot tarunk nyílván, amiből 57 ezer külföldi vonatkozású. Mindezek közül jelenleg a legtávolabbi adatunk, a gyűrűzés helyétől (Tiszafüred, Jász-Nagykun-Szolnok megye) 8972 km-re kézrekerült fehér gólya (Dél-Afrikai Köztársaság).

Gyűrűzött madarak száma Magyarországon 1908 és 2021között

2009-ben jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a Magyar Madárvonulási Atlasz. Ebben a 2006. december végén adatbankban lévő 3,7 millió gyűrűzési és megkerülési adat került feldolgozásra (1908-2006, 99 év), fajonként, 672 oldalon. Az atlaszban 287 térkép, 509 grafikon mutatja be a hazai madárfajokat és a gyűrűzési eredményeket. Összesen 73 szerző, 50 fotós, és az adatellenőrzésben és feldolgozásban segítő sok önkéntes munkatárs segítette a munkát. A könyv teljes terjedelme 1,98 millió karakter.

Magyar Madárvonulási Atlasz

A vonuló madarak szabadon keresztezik az országhatárokat, így a madárgyűrűzés alkalmazása is csak nemzetközi összefogás segítségével lehetséges. Európában ezt az együttműködést az 1963-ban, Párizsban, az európai madárgyűrűzési központok által alapított EURING (European Union for Bird Ringing) biztosítja. Az EURING fő céljai a tudományos célú madárgyűrűzés szervezése és standardizálása, egységes kódrendszer kialakítása és használata, közös adatbank létrehozása és üzemeltetése, valamint egységes protokoll alapján működő, széleskörű kutatási programok koordinálása, mint például a "swallow project", vagy az "EURO-CES". Az 1977-től működő EURING adatbank megkerülési adatai - az érintett madárgyűrűzési központok engedélyével - a világ bármely részén végzett kutatás rendelkezésére állnak.

Bird Ringing for Science and Conservation

Az EURING kétévente rendezi meg rendszeres közgyűlését, amelyen valamennyi társ madárgyűrűzési központ részt vesz. A vasfüggöny lebontása előtt a kelet-európai országok képviselői csak ritkán vehettek részt ezeken a találkozókon, ezért megrendezték a szocialista országok madárgyűrűző és vonuláskutató konferenciáit. Magyarországon két alkalommal tartották, 1979-ben és 1985-ben.  

Szocialista országok madárgyűrűzési központ vezetőinek találkozója, 1979. (Fotó: Schmidt Egon)

Magyarország először 1990-ben, Visegrádon adott otthont az EURING találkozónak, majd 2007. nyár végén, részben a közelgő centenárium tiszteletére, ismét Magyarországon, Fertőújlakon (Fertő-Hanság és Örségi Nemzeti Park: Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont) került megrendezésre. Ezen 25 madárgyűrűzési központ képviseltette magát.

EURING közgyűlés, 1990, Visegrád

EURING közgyűlés, 2007 Fertőújlak (fotó: Verseczki Nikoletta)

A 2018-ban 110 éves hazai madárgyűrűzés teljes mértékben digitalizált adatbankjából eddig is számtalan publikáció, egyetemi szakdolgozat, doktori dolgozat, cikk született, és továbbra is nyitva áll a hazai és külföldi kutatók előtt.

2005/120. számú megkerülési levél
 (Madárgyűrűzési Központ archívuma)

A madárgyűrűzés évszázada Magyarországon 1908 - 1973

A madárvonulás, az egyik leglátványosabb természeti jelenség, mindig is élénken foglalkoztatta az embert. Számos pontos megfigyelést - és sok esetben téves - következtetést írtak le a történelem folyamán, de kezdeti kísérletes vizsgálatára is akad példa. Caesarius von Heisterbach, német, cisztercita egyházi író már a XIII. században beszámol egy esetről, amelyben egy fecske, a lábára erősített papiruszdarabon a következő feliratot vitte magával vándorútjára: "Ó fecske, hol töltöd a telet?". A módszert tudományos alapokon Hans Christian Cornelius Mortensen, dán tanár dolgozta ki és alkalmazta először 1899-ben, seregélyeken.

vonoczky_schenk_jakab.jpg
Vönöczky Schenk Jakab

Mortensen első kísérletei után, 1903-ban Németországban a Rossitteni Madármegfigyelő Állomáson kezdődtek meg az első nagyobb arányú, szervezett gyűrűzések. Öt évvel később, 1908-ban a világon harmadikként, az 1893-ban alapított, Hermann Ottó vezette, Királyi Magyar Ornithológiai Központ - a későbbi Madártani Intézet - munkatársai Magyarországon is elkezdték a módszer alkalmazását. A madárgyűrűzés jelentőségét Schenk Jakab ismerte fel, aki 1898-tól volt munkatársa az Ornitológiai Központnak, és sok hazai szakember aggodalma és támadásai ellenére javasolta Herman Ottónak a módszer hazai bevezetését. Javaslatát Herman Ottó elfogadta és megbízta Schenk Jakabot a részletek kidolgozásával. Schenk Jakab életéről bővebben: Keve András,Sági Károly Jenő: Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 1971.)

Archív madárgyűrűk

Johanness Thienemanntól, a rossitteni madárvárta vezetőjétől kapott mintagyűrűk alapján egy budapesti fémárugyárban legyártatták az első hazai madárjelölő gyűrűket, ötféle méretben. A gyűrűkön lévő felirat azonosítja a gyűrűt kibocsátó országot, központot, a sorszám pedig a madár egyedi azonosítója. A gyűrűzési eredményeket, valamint a beérkezett megkerülési adatokat éves madárgyűrűzési jelentések formájában publikálták az Ornitológiai Központ 1894-ben alapított folyóiratában, az Aquila-ban, az elsőt a XV. évfolyamban.

Az első gyűrűzött madárfajok a fehér gólya, gémfélék, a dankasirály, a füsti fecske és más, fészken fogható és jelölhető madarak voltak, ugyanis a korábbi, ősi fogási eszközök veszélyeztették a madarak testi épségét. A gyűrűzéshez szükséges, biztonságos élve fogási módszereket ezekben az időben kezdték kidolgozni. A madárjelöléseket eleinte főleg a Központ munkatársai végezték, később évről évre emelkedő számban, önkéntes és megbízott külső munkatársak is bekapcsolódtak a munkába. A hazai madárgyűrűzés első évében, 1908-ban összesen 27 madárfaj 1064 példányát jelölték meg Magyarországon a Központ munkatársai, legnagyobb számban fehér gólya (351), dankasirály (110) és füsti fecske (381) fiókákat.

 

Dankasirályok jelölése (Vezényi Elemér)

A jelölésekben Schenk Jakabon kívül a legtevékenyebben Cerva Frigyes, Csörgey Titusz, Müller Péter és Szeöts Béla vett részt. A későbbi években, ahogy a külső munkatársak száma folyamatosan emelkedett, ezzel párhuzamosan nőtt az évente megjelölt madarak száma is, amely lendületet az I. világháború szakította meg. A hazai madárgyűrűzés első negyed századában összesen 200 madárfaj közel 85 ezer egyedét jelölték meg Magyarországon.

Csörgey Titusz és Breuer György
(Keve András: Csörgey Titus és Breuer György emlékezete - Állattani Közlemények 50.)


Az egyre növekvő gyűrűzési eredményekkel párhuzamosan évről évre egyre több megkerülési adat érkezett a Központba, a legtöbb közvetlen levelezés útján, ami részben annak köszönhető, hogy Schenk Jakab a kísérletek minél szélesebb körben való megismertetése céljából a napisajtóban, vadászati, erdészeti, mezőgazdasági és egyéb szakmai és tudományos folyóiratokban közleményeket tett közzé, így sok megtaláló, bejelentő előtt nem voltak ismeretlenek az első megkerülések. Az Aquila XVII. évfolyamában kerül közlésre az Ornitológiai Központ madárjelölési tablójának fényképe, amit a bécsi vadászati kiállításon mutattak be.

OMK Madárjelölési Kollekció (Aquila XVII.)


Sok megjelölt madár sorsáról nem levelezés útján, hanem más, közvetett vonalakon kapott a Központ értesülést, például újságokban, elsősorban vadászati folyóiratokban közzétett bejelentés, hirdetés útján. Az 1909. évi madárjelölési jelentésben számol be Schenk Jakab az első, Afrikában megkerült gyűrűzött madárról - egy Háromszék megyében (ma Románia), Schenk Jakab által, fiókaként jelölt és Dél-Afrikában lelőtt fehér gólyáról -, amely szenzációt a Times magazin (1909. március 3.) hasábjain tette közzé a bejelentő (fordítás: Aquila XVI.):
    

 
 

Nem sokkal később (1909. március 17.) megjelent Herman Ottó válaszlevele is, amelyben ismerteti a madár történetét:

"MADÁRVONULÁS.

A THE TIMES SZERKESZTŐJÉNEK
Tisztelt uram, A The Times március 3-ai jegyzete "Egy magyar gólya Natalban" mindenfelé nagy érdeklődést keltett. Ez arra buzdított, hogy nyilvánosságának támogatását kérjem a következő megfontolásokhoz.
Az egyik legnehezebb megoldandó kérdés a madárvonulás problematikájában az volt, hogy az afrikai telelőterültekre vonuló madaraink átlépik-e az egyenlítőt. A Natalban lőtt magyar gólya közvetlen bizonyíték arra, hogy átlépik az egyenlítőt, és az a gyűrűs gólya, amelyet Észak-Németországban engedtek szabadon és a busmanok földjén ölték meg újabb bizonyíték. Mindkét esetben az azonosítás teljes bizonyossággal megtörtént, és ez különös jelentőséget ad számukra.
A Natalban lőtt fehér gólya földrajzi részletei a következők:
Fiatal madárként jelölték az É. Szél. 45° 30 és K. hossz. 25° 30 alatt fekvő Hidvégen Magyarország dél-keleti részében (Erdély) 1908. július 8-án, a 209. számot hordozó gyűrűvel. A madár elérte a D. szél. 30° és a K. hossz. 30° alatt fekvő Polelát Natalban. Ez az út szinte egyenesen déli irányban vezetett keresztezve az egyenlítőt, az utazás hossza légvonalban nagyjából 8600 km volt.
Mivel mostanában a magyar mintára egy bizottság alakult Pretoriában a madárvonulás megfigyelésére, és a mi gólyánk nagyon mélyen behatolt dél-afrikai barátaink országába, ezért így kell kezelnünk az eset nagy jelentőségét; és reményemet fejezem ki, hogy a gólyák vonulását hamarosan tisztán láthatjuk, ha a napi sajtó, a nagyhatalmak legmodernebbike biztosítja tekintélyes segítségét, úgy, mint ebben az esetben.
Biztosítva nagyrabecsülésemről,

Mély tisztelettel,
Herman Ottó, Igazgató
Magyar Királyi Ornithológai Központ
Budapest, március 12. "

Az Ornitológiai Központ munkájának és szenzációs eredményeinek gyorsan híre ment a szakmai körökben. 1910-ben, Berlinben, az V. Nemzetközi Madártani Kongresszuson az öt szekció egyikének, a madárvonulási szakosztálynak Hermann Ottó, az Ornitológiai Központ igazgatója volt az elnöke, jegyzőnek pedig Schenk Jakabot választották, aki a kongresszuson bemutatta a "Kísérlet a Madárvonulás kutatásában" című előadását. Szintén a kezdeti sikerek elismerése, hogy 1914-ben meglátogatta a Központot Henry Forbes Witherby, a British Birds magazin alapítószerkesztője, hogy cikket készítsen a magyarországi madárgyűrűzési módszerekről és eredményekről. Az itteni gyakorlati tapasztalatokat az angliai madárgyűrűzés szervezésében is felhasználták.

 

Ornithologiai Központ, Igazgatói szoba Csörgey Titusz, Schenk Jakab, Vertse Albert, Vasvári Miklós

 

1928-ban, az akkor már Madártani Intézet kísérletügyi igazgatójaként, Schenk Jakab iskolai falitérképet szerkesztett az addig összegyűlt megkerülési adatok alapján, "Magyarországi madarak vándorútjai" címmel. Ez volt a madárgyűrűzés eredményeinek első, összefoglaló térképi feldolgozása.

Magyarországi Madarak Vándorútjai (Schenk Jakab, 1928: Iskolai falitérkép)

Az 1928-ban megalakult Magyar Ornitológusok Szövetsége - a "Madártani Intézet törekvéseinek társadalmi úton való támogatásának" céljával -, amelynek díszelnöke Klebelsberg Kunó, ügyvezető elnöke Nagy Jenő volt. A Szövetség folyóiratát, a Kócsag-ot Greschik Jenő szerkesztette. A Szövetség keretein belül több madárvártát hoztak létre, amelyeken saját gyártású és feliratú gyűrűkkel madárgyűrűzési tevékenység folyt. Ezek: Horthy Miklós Madárvárta (Lakitelek), Esterházy Pál Madárvárta (Kapuvár) (a képen), Bethlen István Madárvárta (Hortobágy), Klebelsberg Kunó Madárvárta (Dinnyés). A Szövetség 1945-ig működött.

Esterházy Pál Madárvárta (Magángyűjteményből)

 

Madártani Intézet debrői-úti pavilonja (fotó: Schenk Jakab 1929. május 26.)

 

A II. világháború során az értelmetlen pusztítás áldozata lett mindannyi más természeti, emberi és kulturális érték között 1944 decemberében a Madártani Intézet teljes archívuma és gyűjteménye. A pusztítás martalékává vált 60 ezer kötet könyv, a teljes irattár, 32 ezer madártáplálék-minta, 8 ezer madárpreparátum, a Cerva-féle pelyhesfióka-gyűjtemény, Alexander Bau 7500 db-os tojásgyűjteménye, a gyűrűzési törzskönyvek és kartonok 170 ezer addigi összes adattal. Pátkai Imre (1916-2003) sorait idézve "Ember magasságú hamu, olvadt üveghalmok fájdalmas látványától megrendülve kezdtük meg februárban az újjáépítés küzdelmes munkáját. Romokat bontva és tömegsírokat ásva, a jobb jövő reményével biztattuk egymást". E tragikus eseményt követően, 1945. február 22-én bekövetkezett még egy súlyos csapás a hazai madártanra, Kőszegen egy bombatámadás során szívrohamban elhunyt Schenk Jakab.

 

Madártani Intézet tisztikara 1943. évben (Aquila)

 

A háború után Vertse Albert vezetésével újjászerveződik a Madártani Intézet. A munkatársak a megmaradt gyűrűzők és a külföldi társintézetek segítségével megpróbálták a jelölési adatokat rekonstruálni, de azoknak csak egy részét sikerült újra összegyűjteni, a gyűrűzési adatok legnagyobb hányada végleg elveszett (AquilaLV). Napjainkra a háború előtti időszakból csak azok a felbecsülhetetlen értékű adatok maradtak fenn, amelyek korábban az éves madárgyűrűzési jelentésekben publikálásra kerültek az Aquila folyóiratban. A háború utáni években csak kis számban jelöltek madarakat Magyarországon, részben a megmaradt régi hazai, részben Svájcból és Csehországból kapott külföldi jelölőgyűrűkkel. 1950-ben Warga Kálmán vezetésével a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai is megkezdték a madárjelöléseket múzeumi gyűrűkkel, de a gyűjteményt ért bombatámadás (1956. október 24.) után ez nem folytatódott. Összesen 69 madárfaj, 2030 példányát jelölték meg, de a részletes adatok jelentős része megsemmisült.

Madártani Intézet Gyűrűzési Törzskönyve

1951-ben a Madártani Intézet is újra indította gyűrűgyártást (AquilaLIX) és a rendszeres madárgyűrűzést Magyarországon. Ebben az időszakban elsősorban fiókagyűrűzések (pl.: dankasirály fiókák jelölése a Rétszilasi-halastavakon és a Fehér-tavon) és a madárbefogás hagyományos, hívómadarak segítségével történő módszerei voltak elterjedtek.

Tarlóháló (Fotó: Schmidt Egon)

1951 és 1973 között 260 gyűrűző összesen 192 madárfaj, 152 ezer egyedét jelölte meg Magyarországon (leggyakrabban: tengelicet, dankasirályt, csízt). A Madárgyűrűzési Központot 1951 és 1973 között Keve András, Pátkai Imre és Schmidt Egon vezette.

Schmidt Egon: Hová mennek, honnan jönnek vándormadaraink? (Mezőgazdasági Kiadó)

 

Amennyiben részletesebben is érdekli Önt a Magyar Ornithologiai Központ története, olvassa el Vönöczky Schenk Jakab dédunokájának, Vönöczky Lillának "A Magyar Ornithologiai Központ története 1893-1944" című, 2009-ben írt szakdolgozatát (letölthető itt >>)! Kérjük, amennyiben fel szeretné használni a dokumentumot, vegye fel a kapcsolatot a szerzővel a Madárgyűrűzési Központon keresztül (e-mail a szerzőnek >>).