Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztály

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 

Magyar gyűrűs batlák megkerülései külföldön (1908-tól napjainkig, Madárgyűrűzési Központ)

A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alattira becsülik. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 

További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat első éves korában, 2018. augusztus közepén jelölték zöld zászlós gyűrűvel Tác határában (gyűrűző: Koleszár Balázs).

​
A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó gyűrűzéskori képe (Fotó: Nagy Levente)

Ez az első hazai gyűrűs piroslábú cankó megkerülés Lengyelországban.

A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon viszonylag kevés piroslábú cankót jelölnek, ezidáig összesen kevéssel több, mint ezer példányt. Ezek közül 24 madár került meg külföldön, a legtávolabbi példány Finnországban. A tőlünk északra megkerült piroslábú cankókat nálunk nyár közepe, vége felé, vonulásban jelölték. 

Magyar gyűrűs piroslábú cankók megkerülései külföldön, 1908-tól, bapjainkig (Madárgyűrűzési Központ)

Az adatok egy része a hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiből maradtak fenn, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével az apaji pusztákon a fészkelő példányokat vizsgálták. Ezek közül kilencet lőttek le külföldön és jelentették a Magyar Ornitológiai Központnak. Színes jelölést az utóbbi évtizedben alkalmaznak itthon erre a madárfajra, eddig 383 példányt gyűrűztek meg a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűkkel. Ezek közül eddig tíz példányt figyeltek meg vagy fényképeztek le külföldön. 

A fokozottan védett piroslábú cankó hazánkban az alföldi szikesek, vizenyős rétek, legelők fészkelő madara. A tavaszi és őszi periódusban gyakori átvonuló az állandó és időszakos sekély vizeken, tocsogós területeken. A hazai fészkelő madarak nyár közepén elhagyják a költőterületeket. A telet a Földközi-tenger partvidékén, kisebb számban Afrikában töltik.

További információ a piroslábú cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tritot

A madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (René Schaack) a Balti-tenger egy szárazföldbe mélyen benyúló öblében (Reesholm/Schlei).
Ezt a példányt 2019 nyarán gyűrűzték, egyedi kóddal ellátott zöld gyűrűvel a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Nagy Levente). Korábban, 1997-ben már egy magyar gyűrűs kis lilét visszafogtak Észak-Németországban, de ez első megfogás nélkül azonosított hazai jelölésű példány itt.

Magyar gyűrűs kis lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2015 óta jelölik a kis liléket színes, teleszkóp segítségével is leolvasható, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei. Az elmúlt 5 évben 342 példány kapott ilyen jelölést, amelyek közül 64 madarat figyeltek meg a későbbiekben.

Magyar gyűrűs távolsági kis lile megkerülések a hazai Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A kis lile Magyarországon a síkvidéki területek rendszeres fészkelő madara. A telet Afrikában tölti. A Kárpát-medencén átvonuló példányok elsősorban Észek-Európából érkeznek.
További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

Korábban már több magyar gyűrűs havasi partfutót fogtak vissza Odessza környékén és a Krím-félszigeten (1996 és 2004 között nyolcat), de most először figyeltek meg itt színes jelölésű, Magyarországon gyűrűzött példányokat. 
A két, egyedi kódos, narancssárga gyűrűs madarat május elején azonosították Odesszától nem messze (Pavel Panchenko). A madarakat a Mekszikópusztai Madárvártán gyűrűzték, az egyiket 2017., a másikat 2019. őszén (Dr. Hadarics Tibor, Koleszár Balázs). 

A két havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Az egyik most megfigyelt havasi partfutó a gyűrűzés után, elengedés előtt (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak Észak, Északkeleti irányban szelik át a kontinenst.
További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

 

A fémgyűrűs madár Karcag határában került lencsevégre május 7-én (Kiss Ádám). Ezt a székicsért tavaly szeptemberben gyűrűzték a Fekete-tenger partján (Chituc-turzás, gyűrűző: Fülöp Attila).

Román gyűrűs székicsér megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első külföldi vonatkozású székicsér megkerülési adat a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Itthon eddig 57 székicsért gyűrűztek, 2019-től színes jelölést is alkalmaznak a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai, de távolsági megkerülése eddig nem volt itthon a madárfajnak. 

A székicsér fokozottan védett ritka fészkelő madarunk. Szikeseken, kiszáradt medrekben, mezőgazdasági területeken költ. Hosszútávú vonuló madárfaj, a telet Afrikában tölti.

További információ a székicsérről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-glapra

Az egyedi kóddal ellátott, zöld színű zászlós gyűrűt viselő madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (Raymond Galea, Birdlife Málta) Málta egyik tengeröblében (Ghadira). Ezt a példányt 2019. augusztus végén gyűrűzték a Fertőújlak melletti Borsodi-dűlőben, a Mekszikópusztai Madárvárta program keretében (gyűrűző: Pitó Andor).

A Máltán megyfigyelt magyar gyűrűs Temminck-partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon ebből a madárfajból viszonylag keveset jelöltek, 1975-től ezidáig mindösszesen 338 példányt. A Temminck-partfutó színes jelölése itthon 2019-ben indult, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei tavaly kilenc madáron már ilyen jelölést alkalmaztak. Közülük ez az első megfigyelt és azonosított példány. 

A Máltán megfigyelt madár gyűrűzéskori képe (Fotó: Pitó Andor)

Korábban, a csak fémgyűrűvel jelölt Temminck-partfutók közül kettő került meg külföldön, egyik Németországban (2008.), a másik Olaszországban (2013.). Itthon eddig egy, Lengyelországban gyűrűzött példányt fogtak vissza (1993.).

Az eddig külföldön megkerült, magyar gyűrűs Temminck-partfutók megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skandinávia, Skócia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem

Magyarországon 1988-ban gyűrűzték az első törpesármányt, és azóta összesen 11 példány került hálóba, elsősorban az őszi hónapokban. Idén, a korábbi évekhez képest több, eddig összesen 4 törpesármányt jelöltek meg az ország különböző területein. Közülük figyeltek fel az egyik gyűrűs madárra Ausztriában, egy Graz közeli farmon (Laufnitzdorf). November 2-án észlelték az ott is nagyon ritkán szem elé kerülő törpesármányt, és azonnal feltűnt, hogy gyűrűs a madár (megfigyelő: Manfred Schweizer). Aznap és másnap is több fényképet készítettek a ritka madárvendégről, és a különböző képek mozaikjaiból összeállta teljes gyűrűszám.

Magyar gyűrűs törpesármány (Fotó: Manfred Schweizer)

Ezt a madarat október 19-én gyűrűzték a Dávod Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Mórocz Attila). Ez önmagában is egy rendkívüli esemény, hiszen igen ritkán kerül megfogásra ez a távolról elkóborló madárvendég. Ezen a gyűrűző állomáson 2015-ban fogták az első példányt, és idén a másodikat. Ami még inkább szenzációvá teszi ezt az adatot, az a rendkívüli esemény, hogy éppen ezt a madarat figyelték meg innen 300 km-re.

A törpesármány a gyűrűzéskor, Dávod, Földvári-tó (Fotó: Mórocz Attila)

A törpesármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A törpesármány Eurázsia északi tundra és a tajga vidékén fészkel. Kedveli a nedves élőhelyeket, a mohás felszínű, mocsaras tundravidéket és füzeseket. Fészkét a talaj mélyedésébe rakja valamilyen növényzet takarásában. Ehhez száraz leveleket, mohát, füvet használ, majd szőrrel béleli ki. 3-7 tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik. A fiókákat is közösen etetik, sokszor még 1-2 héttel azután is, hogy azok elhagyták a fészket.

További információk a törpesármányról: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embpus

A megkerülés egy sajnálatos eseményhez köthető, hiszen a madár elpusztult, de azzal az adattal amit a lábán hordozott kiderült, hogy ez a gyűrűs fehér gólya a legidősebb megkerült madár a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).

A kézrekerült fehér gólya jelölőgyűrűje (Madárgyűrűzési Központ Archívuma)

A kézrekerült fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai adatbankban jelenleg 1617 fehér gólya kézre kerülési adatot tartunk nyilván. Ezeket a madarakat valamilyen okból sérülten vagy elhullott állapotban találták meg. Az esetek valamivel több mint a fele (51,1%) áramütés vagy elektromos távvezetékkel való ütközés, amely ennél a madárfajnál a leggyakoribb nem természetes mortalitási tényező. 

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic