Odúellenőrzés és karbantartás

A mesterséges odúk alkalmazásával foglalkozó szakkönyvekben, ismeretterjesztő cikkekben és tájékoztatókban szinte mindig szerepel egy rövid utalás arra, hogy „ősszel ellenőrizzük a kihelyezett odúkat”. A következőkben azt nézzük meg, hogy a figyelmeztetés nem légből kapott, ez a gyakran mellőzött, el nem végzett munka milyen madárvédelmi kockázatot, akár konkrét veszélyt jelenthet a madarak, a fészekaljak számára.

Nyári költésellenőrzés és fészekeltávolítás

A legtöbb kisebb testű madárfajnak általában évente két, ritkán három fészekalja is van, és többnyire minden költés számára új fészket készítenek, aminek praktikus okai vannak: a fészkek fizikai rongálódása a kotlás és az etetés során, a ragadozók általi ismertség, az ürülékkel és toll tok „korpával” való szennyeződés, élősködők megtelepedése a fészekanyagban.

Az odúlakó énekesek esetében ezekhez járul még, hogy a behordott fészekanyag miatt a költőüreg fizikailag feltöltődhet. Utóbbira szemléletes példa a házi és a mezei veréb, mely madarak egy-egy fészke is teljes mértékben kitölti az odúk belső terét. Ezért a rendszeres odúellenőrzések egyik legfontosabb oka a régi fészkek eltávolítása. Ha tehetjük, a tavaszi-nyári időszakban havonta legalább egyszer nézzünk be az odúkba, és ha láthatóan használt, szennyezett, ellapult fészket találunk, azt dobjuk ki.

 

A költési időszak alatti végzett odúellenőrzés nagy élmény is egyben. Széncinege fiókák (Fotó: Orbán Zoltán).

Őszi és tél végi nagytakarítás

Attól függetlenül, hogy nyáron megtettük-e, a költési szezon végén, szeptember tájékán mindenképpen ellenőrizzük és takarítsuk ki az odúkat, vágjuk le a besűrűsödött ágakat. Az odúkat a madarak nem csak a költési, de a telelési szezonban is előszeretettel használják. A fagyos éjszakákon, különösen, ha több madár együtt húzza meg magát az odúkban, a zárt tér szélvédettebb, melegebb búvóhelyet jelent. A téli odúhasználat legbiztosabb jele az éjszakázó madarak felhalmozódó ürüléke, amit időnként érdemes kiönteni. Alkalmanként előfordul, hogy egy-egy legyengült vagy beteg madár az odúban pusztul el, akár lehetetlenné téve a további éjszakázást, ezért a télen tovább folytatott havi odúellenőrzés és -takarítás fontos a madarak jóléte szempontjából.

Összelapult, szennyeződött seregélyfészek eltávolítása a fiókák odúelhagyását követően.

Télen az odúban éjszakázó madarak ürülékét érdemes időszakonként kitakarítani, mert akár jelentős mennyiség is felhalozódhat belőle az odúk alján (Fotó: Orbán Zoltán).

Védett emlős vendégek

Különösen nagyobb, erdei odútelepeken találkozhatunk odúfoglaló emlősökkel, elsősorban pelékkel a mesterséges odúkban, melyeknek 3 faja: az erdei, a nagy és mogyorós pele él hazánkban (a kerti pele egyértelműen nem bizonyított). Ezek a ritkán látható kis emlősök védettek, ezért ne háborgassuk őket. Ritkán előfordulhat, hogy megfelelő természetes faodvak hiányában denevérek költöznek a mesterséges odúkba. Ha ilyennel találkozunk, érdemes őket áttelepíteni a közelbe kihelyezett, kimondottan az ő számukra készült denevér odúba. Ha az átköltöztetés mellett döntünk, óvatosan, lehetőleg bőrkesztyűvel fogjuk meg a „bőregereket”, majd a denevér odú alul lévő bebújó nyílásához téve mászassuk be őket. Végül a madárodúból kiszedett denevérürülékkel kenjük be a denevérodú röpnyílásának a környékét, hogy az állatok könnyebben megtalálhassák új otthonukat.

Egyes területeken a mogyorós pele viszonylag gyakori vendég lehet az odúkban, ... egy ilyen odútelep őszi takarításáról és peléiről szól ez a videó (Fotó, videó: Orbán Zoltán).

Méhek, lódarazsak kilakoltatása

Faodvakba a madarak és emlősök mellett sok rovarfaj, elsősorban méhek, darazsak, köztük a lódarazsak is beköltöznek, kilakoltatásukról itt olvashat. 

A lódarázsfészkeket a késő őszi hidegben lehet veszélytelenebbül kilakoltatni az odúkból (Fotó: Bajor Zoltán).

Harkályok elleni védekezés

A harkályok odúkészítő munkájukkal többnyire segítik az odúköltő énekesmadarak életét. Olykor-olykor azonban előfordul, hogy a harkályok szemet vetnek a mesterséges odúkra, és a röpnyílásnál elkezdik megbontani. Ezt egyszerűen megelőzhetjük, ha fém üdítős dobozból „szoknyát” vágunk, majd szegelünk a berepülőnyílás köré. A harkályok épület rombolásáról, és ennek megakadályozásáról itt olvashat többet.

Harkály odútágítása ellen védő fémszoknya (Fotó: Orbán Zoltán).

Hibás odúk cseréje, karbantartása

A rendszeres odúellenőrzések legfontosabb célja az elöregedett, hiányos, törött odúk cseréje, az elmozdult odúk megigazítása. A hibás odúk, költőládák azért jelentenek fokozott veszélyt a madarakra, mert nem egy-egy egyed, hanem akár teljes fészekaljak pusztulását okozhatják. Az odúk elöregedését késleltethetjük, ha időtálló anyagokból és kellő gondossággal készítjük el: a könnyen szétázó farost lemezt vagy bútorlap helyett fenyőt, akácot vagy OSB lapot használjunk, a kész odút fessük le, a tetőre tegyünk kátránypapír vagy bádogszigetelést.

Rosszul kihelyezett vagy elmozdult mesterséges odú.

Az egyik leggyakoribb odúhiba a tetők felnyílása, leesése, melynek következtében a fészekaljak megázhatnak, a közvetlen napsugárzás miatt hőgutát kaphatnak, és a ragadozók számára is elérhetővé válnak. A tetőproblémák hátterében többnyire a szél áll, de előfordul, hogy fészekfosztogató nyest, nyuszt vagy mókus a tettes. Mindkettő ellen védekezhetünk, ha az odú tetejét dróttal rögzítjük.

Szél által leszakítot tetejű D odú.
A mesterséges odúk dróttal rögzített teteje nem csak a szélnyitás, de a ragadozó emlősök ellen is véd (Fotók: Orbán Zoltán).

A következő gyakori meghibásodás hátterében a faanyag elöregedése, megrepedése áll, melynek következtében az odú oldalfalai, fenéklemeze részben vagy egészben kitörik. Különösen odúhiányos helyeken, például az alföldi pusztákon, ahol a szalakóták, búbosbankák, füleskuvikok állománynagyságát elsősorban nem a táplálék, hanem a költőhelyek hiánya befolyásolja, a madarak képesek a leglepusztultabb odúkba is beköltözni, ami folyamatos balesetveszélyt jelent a madarakra. Ennek sajnálatos példája egy szalakóta volt, mely etetés közben belecsúszott a röpnyílás alatti repedésbe és elpusztult. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bőséges rovar tápláléknak hála a kirepülés előtt álló fiókákat a megmaradt szülő egymagában is képes volt etetni. Ennél az odúnál a további baleset elkerülése érdekében, ideiglenes megoldásként, a repedésbe faágat drótoztunk. A legbiztosabb megoldás az, ha a láthatóan elöregedett, pergő festésű, repedezett odúkat, költőládákat újra cseréljük.

A képen látható szalakóta belecsúszott a röpnyílásnál keletkezett repedésbe és szabadulni képtelenül ottpusztult. A repedés ideiglenes jellegű helyszíni betömésével a másik öreg etető madár számára biztonságossá tett odúból a nagy fiókák kirepültek (Fotók: Orbán Zoltán). 

A táblázatban ismertetett alaptípusok mellett számos egyéb mesterséges odú, és a madarak megtelepítését segítő eszköz, megoldás létezik. Ezekről tájékozódhat az MME bolt oldalán, ahol számos odútípust és odúváltozatot vásárolhat.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

Ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek.

Orbán Zoltán

Vízimadarak segélykiáltása

Mi lesz a vizes élőhelyek madaraival?

Az idei évben Egyesületünk munkájában kiemelt figyelmet kapnak a vizes élőhelyek és azok madarai. A vízhez kötött fajok állománycsökkenése egyre aggasztóbb méreteket ölt, melynek oka az élőhelyek átalakulása és eltűnése.

 

Vízimadarak - Nagy goda

Az alföldi táj látványához szorosan kötődő szikes tavak egykor burjánzó élővilága lassan a múlté lesz. Kiszáradásuk egyre nagyobb méreteket ölt, a helytelen vízgazdálkodás és az egyre hosszabb csapadékmentes, aszályos időszakok sürgős lépéseket követelnek. A vízmegtartás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A másik fő problémát az ipari-, építési- és turisztikai beruházások jelentik, melyek nagytavaink partjainak lebetonozásával, nádasainak kiirtásával és a vizek szennyezésével jár. A vizes élőhelyek ökoszisztémája így már nem képes ellátni feladatát, regenerálódni, pusztulásukat meg kell akadályozni.

A gazdasági érdekeket az élővilág védelmével összhangban lehet csak érvényesíteni, hiszen a természet csodálatos megújuló ereje is véges.

Nedves rétek, szikes tavak, mocsarak, tópartok madarai

Három jellegzetes fajt mutatunk be, melyek életmódja sok más fajhoz hasonlóan természetes vizeinkhez kötődik, és számuk drasztikus mértékben csökken.

A nagy goda karcsú, kecses partimadarunk, hosszú távú vonuló. A mocsaras, nedves, zsombékos rétek jelentik élőhelyét, ezen területek lecsapolása és feltörése költőhelyeinek elvesztését okozza. Rendszerint négy tojásból álló fészekaljat nevel, első sorban rovarokkal, férgekkel, csigákkal és egyéb gerinctelenekkel táplálkozik. Hazai állománya jelenleg 60-80 pár körül mozog, mely megfelelő vízviszonyok mellett újra a többszöröse is lehetne.

A bíbic nedves rétek, szikes területek, vizes szántók gyakori fészkelő madara. Könnyen felismerhető bóbitájáról és kerekded szárnyáról, valamint jellegzetes jajgató, „bé-bic” kiáltásáról. Az egyik leghosszabb ideig hazánkban tartózkodó, gyakran seregélyekkel együtt vonuló madarunk, akár februártól novemberig is találkozhatunk vele. Főleg rovarokkal, pókokkal, férgekkel, puhatestűekkel táplálkozik. Száma a nedves élőhelyek eltűnése és a mezőgazdasági nagygép- és vegyszerhasználat hatására rohamosan csökken.

A piroslábú cankó egyetlen cankófajunk, melynek fészkelőhelyét a szikes- és mocsárrétek jelentik. Az élőhelyek lecsapolása, kiszáradása és túllegeltetése is csökkenti állományát. Rovarokkal, apró rákokkal és rovarokkal táplálkozik. A mediterrán térségben telel, akár már júliusban útra kelhet hazánkból. A vízvisszatartás és a madárbarát kaszálási gyakorlat elterjedése segítheti számának növelését.

Mit tesz a vizes élőhelyek megóvásáért az MME?

  • Földön fészkelő fajok ragadozók elleni új védelmi módszerének tesztelése
  • Az MME Vízimadárvédelmi Szakosztálya által végzett állományfelmérések és védelmi javaslatok kidolgozása
  • Az élővilág és a mezőgazdaság számára egyaránt létfontosságú vízmegtartási módok terjesztése
  • A legeltetés és a kaszálás madárbarát módszereinek kidolgozása és megismertetése
  • Lakossági ismeretterjesztés, figyelemfelhívás a fenntartható vízfelhasználásra

Támogassa Ön is a vízimadarak védelmét!

  • 2.000 forinttal hozzájárulhat a lakosság tájékoztatásához
  • 5.000 forinttal hozzájárulhat az agrárgazdálkodókkal való együttműködéshez, vizes élőhelyvédelmi tevékenységeinkhez
  • 10.000 forinttal hozzájárulhat az egyedi fészekvédelem eszközeinek beszerzéséhez (fészekkosarak és vadkamerák)

Kérjük, adja meg az alábbi adatokat!

  

A madárvédelem céges támogatása

Ha egyetért az MME célkitűzéseivel, támogassa munkánkat! 
Támogatóink, adományozóink és önkénteseink hozzájárulása elengedhetetlen ahhoz, hogy a biológiai sokféleség megőrzésében, a madarak és élőhelyeik megóvásában hatékonyan tudjunk részt vállalni és tevékenyen közreműködni.

Támogassa a madárvédelmet!
  • Jelenlegi Adomány
  • Személyes adatok
  • Összesítés

Adomány rendszeressége

Adomány összege

Adomány összege
Ft

Fizetési mód

Adományával segíthet!

Minden felajánlott összeg számít, amit egy jobb világ reményében fektetünk be az emberek, a madarak és a természet számára.
Hozzájárulásával részesévé válik egy olyan közösségnek, akik a madarak és a természet védelmével foglalkoznak és valódi segítséget nyújtanak.

 

Amennyiben egy Ön számára kedves témában adományozna, nézze meg aktuális kampányainkat! 

Odúk és fészkek

Madaraink egy része odúköltő, azaz idősebb fák törzsében és ágaiban természetes módón képződő, vagy harkályok vájta odúkban költ. A településeken és a mezőgazdasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma, hogy az idősebb, odúképződésre, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya alacsony, csökken vagy már teljesen el is tűnt.

Téli madáretetés

Télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad, ráadásul a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. 

Ezek a madarak az evolúciós alkalmazkodásnak köszönhetően (melynek egyik fontos elemét éppen a madárvonulás jelenti) természetesen emberi segítség, etetés nélkül képesek túlélni a telet, azonban: 

  • a madarak látványa, közeli megfigyelhetősége rendkívüli élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ami egyben a természeti környezet megóvására ösztönöz bennünket;
  • a madarak jelenléte biológiai védekezést jelent az általuk az etetőhely közelében összeszedett gyommagvaknak, rovar- és kisrágcsáló-kártevőknek köszönhetően.

Az énekesmadár-etetésen tehát mindkét fél, ember és madár egyaránt nyer, de csak akkor, ha ezt jókor és jól tesszük! Ebben segít ez az oldal és a kapcsolódó aloldalak.