Madarak

 

Miért csinálják?!

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan stabil (és ennyire gyakori) tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.

 

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.

 

A viselkedés leggyakoribb kiváltói az ablaküvegek és az autók visszapillantó tükrei, elülső és hátsó szélvédői és oldalsó ablakai - éppen ezért a jelenség világszerte előfordul. 

Tükörképével harcoló balkáni gerle Budapesten, ...

... fehérfülű bülbül Kuvaitban, és ...

... arab rigótimália Izraelben (videók: Orbán Zoltán)

 

Rossz ez a madaraknak és nekünk?

Igen.

Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az "erőlködő" madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen a vélt vetélytárs soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni.

Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása!

 

Segíthetünk ezeken a madarakon?

Igen.

Ehhez a viselkedés kiváltó okát jelentő tükröződést kell ideiglenesen megszüntetni.

 

Minden ilyen madárriasztási eset kapcsán, így itt is hangsúlyoznunk, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.

 

Orbán Zoltán

 

 

 

 

Ez az oka például annak, hogy a horgásztavak közelében a zöldikék és a tengelicek szinte kizárólag a sajnálatos módon eldobált horgászzsinórral bélelik a fészkeiket, ami azért veszélyes, mert a szülőkre és a fiókákra tekeredve ezek fulladását vagy a lábak amputálódását okozhatja!

 

Természetes toll fészekanyagbázis

Bármilyen meglepően hangozzék is, a toll fészekanyagot (is) használó kis énekesek egyik legnagyobb − bár akaratlan − segítője fő ellenségük, a településeken is általánosan elterjedt karvaly, melynek etetők közelében különösen gyakori zsákmánytépőhelyein rengeteg toll marad vissza.

Karvaly parlagi galamb zsákmánnyal ...

... és vadászat közben (Videók: Orbán Zoltán).

Karvaly zsákmányolása után visszamaradó tolltépések, ...

melyekből az őszapók is előszeretettel gyűjtenek fészekanyagot. (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ami hiányzik

A kistestű énekesek számára az egyik legfontosabb, de a településeken egyre kevésbé hozzáférhető fészekbélelő anyag a szőr, amit hajdanán az istállók környékén (akár a lovak, tehenek és szamarak testére szállva) gond nélkül össze tudtak szedni.

Háztáji állattartás hiányában a kutyát tartó madárbarátok tudnak sokat segíteni, ha a szükségest a hasznossal összekötve a rendszeres szőrkefélés "termékét" ősztől-tavaszig összegyűjtik és tavasszal több helyre, nagyobb mennyiségben is kihelyezik.

Nagyon fontos, hogy csak olyan kutya- és macskaszőrt használjunk, mely nem tartalmaz aktív, "cseppentős" bolhairtó hatóanyagot, mert az ilyen szőr a fészekanyagba építve, és ott a tojásokkal, fiókákkal és a kotló madarakkal érintkezve azok mérgezését, az embriók elhalását, a fiókák pusztulását is okozhatja.

 

A szőrgyűjtés kellékei: egy "lelkes" kutyus (itt éppen Momó, a Jack Russel terrier),
egy gyűjtőzacskó ...

 

... és egy kefe (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kihelyezhető hagyományos fészekanyagok

Fészeképítő-anyagnak száraz füvet, kutyaszőrt (vagy fodrásztól beszerezhető hajat) és madártollat kínálhatunk fel az odúkban és a bokrok, fák ágai között fészkelő madaraknak. Hasznos trükk, hogy a kihelyezett száraz növényi szál és kutyaszőr (haj) fészeképítő-anyagot feltűnőbbé és a madarak számára vonzóbbá tehetjük madártollakkal, a talajon és az ágakon is !

 

Fészekanyag a talajon

A március végéig nyugodtan működtethető etetők a madarak leglátogatottabb kora tavaszi közösségi terei (áprilistól pedig az itatók és porfürdők), ezért ide is érdemes kihelyezni fészeképítéshez alkalmas természetes anyagokból: száraz növényi szálakból, mohából, kutyaszőrből, hajból (ha nincs saját "termés", kérhetünk a közeli fodrásztól is :) és tollak keverékéből álló csomókat.

 

Márciusi talajetető mellé telepített fészekanyaghalom ...

... mohával és karvaly tépéséből származó ...

... balkáni gerle tollakkal (Fotók: Orbán Zoltán).

... majd ennek használatba vétele (Videó: Orbán Zoltán).

 

 

Fészekanyag ágakra drótozva

 

Elsősorban a kutyaszőrt vékony, lágy dróttal ágakra is felkötözhetjük.

 

Száraz tavalyi fűből ...

... és kutyaszőrből álló fészekanyagcsomó ...

... veréblakótelep-odúra, ...

... és kutyaszőr fészekanyag ablakodú közelébe kihelyezve. (Fotók: Orbán Zoltán).

Széncinege kutyaszőrt gyűjt egy néhány perccel korábban kihelyezett fészekanyagcsomóból (Videó: Orbán Zoltán).

 

Hálós kihelyezés

A fészekanyag ágakra drótozásával az a baj, hogy a feszes, merev hurokban a növényi szálak és a szőr gyorsan fellazul és az egész kihullhat, amint a madarak újabb és újabb adagokat húznak ki ebből. Ezt a problémát küszöbölhetjük ki a következő megoldással.

Hálós kiszerelésű téli madáreleségek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az etetési időszak végére legalább néhány cinkegolyó és "mogyorórúd" műanyag tartóhálója kiürül. Ha nem dobjuk el ezeket, akkor nagyszerű eszközünk lesz fészekanyag zsákos kihelyezésére; nincs más dolgunk, mint a hálót megtömni a szőrrel vagy a hajjal.

 

A madarak dolgát megkönnyíthetjük, ha a szőrt
a függesztődrót végével kis csomókban
áthúzzuk a háló szemein.

Az így elkészített fészekanyagzsákot bokorra, fára, épületre, erkélyre, illetve az ilyenkor még működő etető és odú beülőágára egyaránt kitehetjük. (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Még inkább vonzza a madarakat, ha a szőrrel, hajjal és  növényi szálakkal jól kitömött zsákocskába több-kevesebb madártollat is beszúrunk.

 

Hálós fészekanyagzsák madártollakkal kevésbé ...

 

... és jócskán megtűzdelve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A hálós fészekanyag-kihelyezés, a zsákoscskák megtöltése és tollakkal "díszítése" remekül kapcsolható az etetők és itatók környezeti nevelési és turizmusfejlesztési alkalmazásába is, amiről részletesen olvashat itt >>.
 

 

Fészeképítő-anyagok kihelyezése (Videó: Orbán Zoltán).

 

 

Fáradozásunk sikere

 

Serénykedésünk fogadtatásáról a madarak egyértelmű visszajelzést adnak. Nemcsak a fészekanyagot gyűjtő állatokat figyelhetjük meg, de odúellenőrzésekkor látni fogjuk a fészkekbe építve azokat az anyagokat, amiket mi tettünk ki.

 

Seregély ...

... fészekanyagot gyűjt.

A fészekanyagcsomók egyik fő alkotóelemét jelentő kutyaszőr sikeréről árulkodik, hogy a környék széncinegéi ...

... is előszeretettel építik be fészkeikbe ...

... ezt a puha és jó hőszigetelő anyagot.

Az áprilisi első költéskor még gyakori fagyok idején a cinegék a hideg ellen szőr fészeképítőanyaggal takarják be a nem teljes darabszámú tojásos fészekaljakat, melyeken ilyenkor még nem ülnek a madarak. Amint elmúlnak a hideg órák, az ideiglenes szőrtakaró is eltűnik, ...

 

... és kiderül, hogy hány tojást is rejt a fészek.

 

A fészeképítő verebek különösen kedvelik az elhullajtott tollakat (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Sár fészekanyag fecskéknek

 

Az egyre szárazabbá váló tavaszokon és nyarakon mind fontosabb feladat a sár fészeképítóanyag biztosítása a fogyatkozó állományú fecskék számára, amiről részletesen olvashat a Fecskevédelem > Sárgyűjtőhely oldalunkon.

 

 

Tálcás sárgyűjtő fecskék számára ablakpárkányra
kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Mit ne tegyünk ki?

 

Ne kínáljunk fel olyan sok elemi szálból álló fonott, vagy hosszú, vékony műszálas anyagokat (például: bálakötöző zsineget, vattát, arasznyinál hosszabb hajat), melyek szállításkor vagy a fészekbe építve a madarak lábára csavarodva pusztulásukat okozhatják.

 

 

 

A vékony cérna látszólag veszélytelen, azonban ha túl hosszú, a madarak számára
mégis végzetes lehet, amint azt ennek a fekete rigónak a példája is mutatja.

 

 

Ügyeljünk arra is, hogy a fecskék sárgyűjtőiben ne legyenek bálakötöző
zsineg darabok, mert ezek vékony elemi szálai a megkeményedő
sárból hurkot képezve, kilógva ...

 

 

... halálos csapdát jelent az etető szülőknek és a kirepülő
fiókáknak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Mikor érdemes a fészekanyagok kihelyezni?

 

A hagyományos fészekanyagokat kora tavasszal, március elején érdemes kihelyezni és az sem baj, ha a madarak által fel nem használt fészekanyagcsomók egész évben kint maradnak. Gondot nem okoznak, viszont a következő költési szezonban is megkönnyíthetik a madarak dolgát.

 

A fecskék sárgyűjtőit a madarak érkezéséhez igazítva április első harmadában érdemes "élesíteni" és május második feléig fenntartani, ha ezt a száraz, csapadékmentes időjárás szükségessé teszi. Amennyiben nem okoz gondot a sár nedvesen tartása, akkor a sárgyűjtőt aszályos nyarakon érdemes a fecskék másodköltéséhez igazodva július végéig fenntartani vagy ilyentájt újraindítani.

 

 

 

További kora tavaszi madárvédelmi tevékenységek

 

MÁRCIUS

 

• A madáretetési időszak vége (részletek>>)
•  
• Március közepéig még lehetséges a veszélyes gólyafészkek gólyakosárra emelése (részletek >>)
•  
• A falfelújítást, -szigetelést akadályozó fecskefészkek eltávolítása a hónap végéig lehetséges (részletek >>)
•  
• Molnárfecsketelepek felújítása a hónap végéig (részletek >>)
•  
• Tavaszi madárvonulás (részletek >>)
•  
• Itatás (részletek >>)
•  
• Tél végi odútakarítás (részletek >>)
•  
• Odúkihelyezés (részletek >>)
•  
• Ablakodúk kihelyezése (részletek >>)
•  
• Fészekanyag kihelyezés (részletek >>)
•  
• Porfürdők kihelyezése (részletek >>)
•  
• Fák és bokrok ültetése (részletek >>)
•  
• Fecske- és denevérbarát falfelújítás megtervezése (részletek >>)
•  
• Mesterséges fecskefészkek kihelyezése (részletek >>)
•  
• Mesterséges molnárfecske telepek kihelyezése (részletek >>)
•  
• Sarlósfecskeodúk kihelyezése (részletek >>)
•  
• Gyurgyalag és partifecske partfalak kialakítása, felújítása (részletek >>)
•  
• Fecskepelenkák felszerelése (részletek >>)
•  
• Épületen fészkelő tőkés réce esetek (részletek >>)
•  

Az év egészére vonatkozó madárvédelmi feladatok havi bontású gyűjteményét a Madárbarát kalendárium oldalon találja.

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán