Autókat, ablakokat "támadó" madarak

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.   


A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.

 

 

 

 

Miért csinálják?!

 

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.

 

  
 
 
Ilyenkor a fészkelőhely "tulajdonosa" (a képeken ugyan az a barázdabillegető
látható) nem egy helyben üldögélve énekel, hanem a revírt körberepülve,
rövidebb-hosszabb időre meg-megállva szó szerint körbeénekli a
területét, amihez a magaslati pontok, például a parkoló
autók különösen vonzó helyet kínálnak.		  
 
Ha ez történetesen egy sötét színű, metálfényezésű jármű, melyben a madár megláthatja
a saját tükörképét, vagy megpillantja magát az autó visszapillantó tükrében,
ablaküvegében, akkor elkezdődhet az akár napokig, naponta több órán
át tartó harc a saját tükörképével.
  
 
 
 
Modern környezetünk tele van célzottan vagy járulékos tulajdonságként
tükröződő felületekkel (Fotók: Orbán Zoltán).		  

 

 

 

 

A viselkedés leggyakoribb kiváltója az autók visszapillantó tükre és hátsó szélvédője, de a madarakat bármilyen tükröződő felület (például ablakok), és természetesen a számukra hozzáférhető helyre kitett tükör is megtréfálhatja. Ezekre mutatnak példát az alábbi, az amerikai kontinensről származó videó felvételek is.

 

 

 

 

 

Mit tehetünk ezekért a madarakért?

 

Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az "erőlködő" madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

 

 

 

 

Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása!

 

  
A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást
a szúnyogháló jelenti, mellyel nem csak a tükörképtámadási-viselkedés, ...		  
 
... de a gyakran végzetes ablaknak ütközések is megakadályozhatóak (nem is beszélve
az éjszaka kellemetlenkedő szúnyogokról). A képen üvegnek repülő balkáni gerle
tollpúderlenyomata látható (részletek >>).		  
 
 
 
Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy
bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral stb.), a képeken széles
ragasztószalag-csíkokkal, csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg
tükrözőképességét.		  
 
Ez a módszer az autók ablakainál is alkalmazható, itt éppen a hátsó
szélvédő teljes letakarásával.		  
 
A visszapillantó tükör esetében a legegyszerűbb megoldás, ha behajtjuk, ...  
 
... rögzített tükör esetében pedig letakarjuk (a képen régi zoknit ráhúzva :) azt,
amint észrevesszük, hogy egy madár rendszeresen visszajár ide.		  
 
Ablakot "támadó" madarak problémája - "rémzsinór" (Fotó: Orbán Zoltán).   Ablakot "támadó" madarak problémája - "rémzsinór" (Fotó: Orbán Zoltán).  
Másik megoldáscsoportot kínálnak a riasztó eszközök. Ezek közül a "rémzsinór" az
egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető.		  
 
Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű
zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem"
nyomatát is felragaszthatja az ablakra, ... 		 
 
... autóra.  
 
 Utóbbiak elülső oldalablakára kihelyezve kettős védelem érhető
el, mert a rémszem nem csak az üveget, ...		  
 
... de a visszapillantó tükröt is "védi".   
 
A bámuló bagolyarcot utánzó lap letölthető itt >>  
(Fotók: Orbán Zoltán).  		 

 

 

Minden ilyen (madárriasztási) eset kapcsán is hangsúlyozzuk, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.

 

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

-

 

 

 

 

-

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

 

 

Fészekanyag kihelyezése

A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.


Ez az oka például annak, hogy a horgásztavak közelében a zöldikék és a tengelicek szinte kizárólag a sajnálatos módon eldobált horgászzsinórral bélelik a fészkeiket, ami azért veszélyes, mert a szülőkre és a fiókákra tekeredve ezek fulladását vagy a lábak amputálódását okozhatja!

A költési szezon beköszöntének legbiztosabb jele, hogy a madarak
énekelni kezdenek (Videó: Orbán Zoltán).

Természetes toll fészekanyagbázis

Bármilyen meglepően hangozzék is, a toll fészekanyagot (is) használó kis énekesek egyik legnagyobb − bár akaratlan − segítője fő ellenségük, a településeken is általánosan elterjedt karvaly, melynek etetők közelében különösen gyakori zsákmánytépőhelyein rengeteg toll marad vissza.

Karvaly parlagi galamb zsákmánnyal ...
... és vadászat közben (Videók: Orbán Zoltán).
Ragadozómadár-tépés (Fotó: Orbán Zoltán). Karvaly zsákmánytépése (Fotó: Orbán Zoltán).
Ragadozómadár-tépés (Fotó: Orbán Zoltán).
Karvaly zsákmányolása után visszamaradó tolltépések, ...
melyekből az őszapók is előszeretettel gyűjtenek fészekanyagot.
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ami hiányzik

A kistestű énekesek számára az egyik legfontosabb, de a településeken egyre kevésbé hozzáférhető fészekbélelő anyag a szőr, amit hajdanán az istállók környékén (akár a lovak, tehenek és szamarak testére szállva) gond nélkül össze tudtak szedni.

Háztáji állattartás hiányában a kutyát tartó madárbarátok tudnak sokat segíteni, ha a szükségest a hasznossal összekötve a rendszeres szőrkefélés "termékét" ősztől-tavaszig összegyűjtik és tavasszal több helyre, nagyobb mennyiségben is kihelyezik.


A szőrgyűjtés kellékei: egy "lelkes" kutyus (itt éppen Momó, a Jack Russel terrier),
egy gyűjtőzacskó ...


... és egy kefe (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kihelyezhető hagyományos fészekanyagok

Fészeképítő-anyagnak száraz füvet, kutyaszőrt (vagy fodrásztól beszerezhető hajat) és madártollat kínálhatunk fel az odúkban és a bokrok, fák ágai között fészkelő madaraknak. Hasznos trükk, hogy a kihelyezett száraz növényi szál és kutyaszőr (haj) fészeképítő-anyagot feltűnőbbé és a madarak számára vonzóbbá tehetjük madártollakkal, a talajon és az ágakon is !

 

Fészekanyag a talajon

A március végéig nyugodtan működtethető etetők a madarak leglátogatottabb kora tavaszi közösségi terei (áprilistól pedig az itatók és porfürdők), ezért ide is érdemes kihelyezni fészeképítéshez alkalmas természetes anyagokból: száraz növényi szálakból, mohából, kutyaszőrből, hajból (ha nincs saját "termés", kérhetünk a közeli fodrásztól is :) és tollak keverékéből álló csomókat.

Márciusi talajetető mellé telepített fészekanyaghalom ...
... mohával és karvaly tépéséből származó ...
... balkáni gerle tollakkal (Fotók: Orbán Zoltán).
... majd ennek használatba vétele (Videó: Orbán Zoltán).

 

Fészekanyag ágakra drótozva

Elsősorban a kutyaszőrt vékony, lágy dróttal ágakra is felkötözhetjük.
Száraz tavalyi fűből ...
... és kutyaszőrből álló fészekanyagcsomó ...
... veréblakótelep-odúra, ...
... és kutyaszőr fészekanyag ablakodú közelébe kihelyezve.
(Fotók: Orbán Zoltán).
Széncinege kutyaszőrt gyűjt egy néhány perccel korábban kihelyezett
fészekanyagcsomóból (Videó: Orbán Zoltán).

Hálós kihelyezés

A fészekanyag ágakra drótozásával az a baj, hogy a feszes, merev hurokban a növényi szálak és a szőr gyorsan fellazul és az egész kihullhat, amint a madarak újabb és újabb adagokat húznak ki ebből. Ezt a problémát küszöbölhetjük ki a következő megoldással.
Hálós kiszerelésű téli madáreleségek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az etetési időszak végére legalább néhány cinkegolyó és "mogyorórúd" műanyag tartóhálója kiürül. Ha nem dobjuk el ezeket, akkor nagyszerű eszközünk lesz fészekanyag zsákos kihelyezésére; nincs más dolgunk, mint a hálót megtömni a szőrrel vagy a hajjal.


A madarak dolgát megkönnyíthetjük, ha a szőrt
a függesztődrót végével kis csomókban
áthúzzuk a háló szemein.
Az így elkészített fészekanyagzsákot bokorra, fára, épületre, erkélyre, illetve az
ilyenkor még működő etető és odú beülőágára egyaránt kitehetjük.
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Még inkább vonzza a madarakat, ha a szőrrel, hajjal és  növényi szálakkal jól kitömött zsákocskába több-kevesebb madártollat is beszúrunk.


Hálós fészekanyagzsák madártollakkal kevésbé ...


... és jócskán megtűzdelve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A hálós fészekanyag-kihelyezés, a zsákoscskák megtöltése és tollakkal "díszítése" remekül kapcsolható az etetők és itatók környezeti nevelési és turizmusfejlesztési alkalmazásába is, amiről részletesen olvashat itt >>.
 

Fészeképítő-anyagok kihelyezése (Videó: Orbán Zoltán).

 

Fáradozásunk sikere

Serénykedésünk fogadtatásáról a madarak egyértelmű visszajelzést adnak. Nemcsak a fészekanyagot gyűjtő állatokat figyelhetjük meg, de odúellenőrzésekkor látni fogjuk a fészkekbe építve azokat az anyagokat, amiket mi tettünk ki.
Seregély ...
... fészekanyagot gyűjt.
A fészekanyagcsomók egyik fő alkotóelemét jelentő kutyaszőr sikeréről
árulkodik, hogy a környék széncinegéi ...
... is előszeretettel építik be fészkeikbe ...
... ezt a puha és jó hőszigetelő anyagot.
Az áprilisi első költéskor még gyakori fagyok idején a cinegék a hideg
ellen szőr fészeképítőanyaggal takarják be a nem teljes darabszámú
tojásos fészekaljakat, melyeken ilyenkor még nem ülnek a madarak.
Amint elmúlnak a hideg órák, az ideiglenes szőrtakaró is eltűnik, ...
... és kiderül, hogy hány tojást is rejt a fészek.
A fészeképítő verebek különösen kedvelik az
elhullajtott tollakat (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Sár fészekanyag fecskéknek

Az egyre szárazabbá váló tavaszokon és nyarakon mind fontosabb feladat a sár fészeképítóanyag biztosítása a fogyatkozó állományú fecskék számára, amiről részletesen olvashat a Fecskevédelem > Sárgyűjtőhely oldalunkon.


Tálcás sárgyűjtő fecskék számára ablakpárkányra
kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mit ne tegyünk ki?

Ne kínáljunk fel olyan sok elemi szálból álló fonott, vagy hosszú, vékony műszálas anyagokat (például: bálakötöző zsineget, vattát, arasznyinál hosszabb hajat), melyek szállításkor vagy a fészekbe építve a madarak lábára csavarodva pusztulásukat okozhatják.



A vékony cérna látszólag veszélytelen, azonban ha túl hosszú, a madarak számára
mégis végzetes lehet, amint azt ennek a fekete rigónak a példája is mutatja.


Ügyeljünk arra is, hogy a fecskék sárgyűjtőiben ne legyenek bálakötöző
zsineg darabok, mert ezek vékony elemi szálai a megkeményedő
sárból hurkot képezve, kilógva ...


... halálos csapdát jelent az etető szülőknek és a kirepülő
fiókáknak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes a fészekanyagok kihelyezni?

A hagyományos fészekanyagokat kora tavasszal, március elején érdemes kihelyezni és az sem baj, ha a madarak által fel nem használt fészekanyagcsomók egész évben kint maradnak. Gondot nem okoznak, viszont a következő költési szezonban is megkönnyíthetik a madarak dolgát.

A fecskék sárgyűjtőit a madarak érkezéséhez igazítva április első harmadában érdemes "élesíteni" és május második feléig fenntartani, ha ezt a száraz, csapadékmentes időjárás szükségessé teszi. Amennyiben nem okoz gondot a sár nedvesen tartása, akkor a sárgyűjtőt aszályos nyarakon érdemes a fecskék másodköltéséhez igazodva július végéig fenntartani vagy ilyentájt újraindítani.

 

További kora tavaszi madárvédelmi tevékenységek

MÁRCIUS

Az év egészére vonatkozó madárvédelmi feladatok havi bontású gyűjteményét a Madárbarát kalendárium oldalon találja.


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

-

-


... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

Orbán Zoltán

 

Feliratkozás a következőre: Madarak