Régebbi projektek: 

Projekt címe	Kezdő dátum	Befejezés dátuma
Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásainak mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területen - I. ütem	2010.05.01	2015.04.30
Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásainak mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területen - II. ütem	2010.05.01	2015.04.30
Conservation of Falco vespertinus in the Carpathian Basin	2012.09.01	2018.03.31
Madarak határok nélkül / Vtáky bez hraníc/ Bordless Birds	2012.04.01	2014.08.31
Conservation management and animal health monitoring of Natura 2000 bird species	2010.07.01	2011.09.30
Cooperation to establish a cross-border bird monitoring network and on-line database	2011.01.01	2011.12.31
Conservation of Hungarian meadow viper (Vipera ursinii rakosiensis) in the Carpathian-basin	2009.01.01	2013.12.31
Falco cherrug B-H-R-S - Conservation of Falco cherrug in Northeast Bulgaria, Hungary, Romania and Slovakia	2010.10.01	2014.09.30
BSPB LIFE+ SAVE THE RAPTORS - Conservation of imperial eagle and saker falcon in key Natura 2000 sites in Bulgaria	2009.01.01	2013.12.31
Conservation of imperial eagles by managing human-eagle conflicts in Hungary	2012.01.01	2016.12.31
A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken projekt előkészítés	2011.04.27	2011.09.02
Habitat management on the Pannonian grasslands in Hungary	2006.01.01	2010.06.30
A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken	2012.05.09	2016.08.31
Side by side in Natura 2000	2013.04.01	2014.09.30
Conservation of Globally Endangered Saker Falcons (Falco Cherrug) and Their Wintering Sites in Sicily	2012.09.01	2013.09.31
ÉMOP Somosi Mintaporta	2012.06.29	2013.10.31
Conservation of the European Roller in the Carpathian Basin ROLLER_LIFE_2013	2014.09.01	2020.03.31
Securing prey sources for endangered Falco cherrug and Aquila heliaca population in the Carpathian Basin		2018.12.31

1908-1932
Az 1908 és 1932 közötti összesítés az Aquila XXXVIII–XLI. évfolyamában jelent meg (Schenk Jakab: "A m. kir. Madártani Intézet 1931–32 évi madárjelölései", a teljes jelentés itt olvasható >>).


1933-1950
Az 1933 és 1944 közötti időszakból a gyűrűzési adatoknak csak kis töredéke maradt fenn és publikált összesítés sem ismert. Ebben az időszakban a gyűrűzési aktivitás alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest. 1945 és 1950 között az Aquila LV-LVIII. évfolyamában megjelent összesítés alapján 3254 madarat jelöltek  Magyarországon (Keve András: "A Magyar Madártani Intézet 1933–1950. évi madárjelölései", a teljes jelentés itt olvasható >>).


1951-től napjainkig

• fajok szerint >>
   
• évek szerint >>
   

Az 1951 és 2009 közötti összesítés a madárgyűrűzési adatbank gyűrűzési adatbázisából készült 2010. szeptember 22-én. Ez a folyamatos adatellenőrzésnek és javításoknak köszönhetően a korábban publikált összesítésektől kisebb nagyobb mértékben eltérhet.  Jelen összesítés valamennyi magyarországi gyűrűzési adatot tartalmazza 1951-től, beleértve az ezen időszakban Magyarországon nem BUDAPEST feliratú gyűrűkkel jelölt madarakat is (16 példány). Az összesítésben szerepelnek a csak genus szinten meghatározott vagy egyáltalán meg nem határozott madarak, valamint a hibrid madarak gyűrűzési adatai is. Szintén szerepelnek az összesítésben azok a gyűrűzési adatok, amelyek visszatelepítési program részeként jelölt madaraktól származnak (pl. nyírfajd) vagy a természetes állományból való származásuk nem valószínűsíthető (pl. indiai lúd, nílusi lúd). Az összesítésben csak genus szinten szerepelnek azok az adatok, amelyeket az MME Nomenclator Bizottsága nem fogadott el (kivéve a korábbi publikált madárgyűrűzési jelentésekben is szereplő apáca hantmadár).

 

A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretett volna indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján. A módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozta az Európában modellnek tekintett monitoringot! A program szerencsés időpontban indult ahhoz, hogy jó képet kapjunk az EU-csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásairól is, a madarak segítségével ugyanis számszerűsíteni tudjuk a mezőgazdasági és erdei élőhelyek természetvédelmi szempontú változásait, s kellő időben fel tudjuk hívni a figyelmet a nemkívánatos jelenségekre.

Módszerek

A programban véletlenszerűen sorsoljuk ki a felmérendő 2,5 x 2,5 km nagyságú területeket. Ennek folyamata a következő: a felmérők megadják azt a területet (pl. a területet magukba foglaló 10 x 10 km-es UTM négyzetek alapján), mely területen belül kisorsolt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzet(ek)ben évente, rendszeresen felméréseket tudnának végezni az MMM keretében. A megadott területen belül véletlen alapján sorsoljuk ki a felmérésre szánt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetet. E módszer révén az országra jellemző főbb élőhelyekről kaphatunk korrekt képet, hisz nemcsak a "legjobb" és "legkedveltebb" területek kerülnek felmérésre. Az MMM révén ily módon a hazai főbb élőhelytípusok jelentőségük (méretük) szerinti számban lesznek monitorozva.

Miután a sorsolás megtörtént a felmérő visszaigazolást kap a programvezetőtől, aki tájékoztatja, hogy melyik 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetre esett a választás. E területről a felmérő részletes térképmásolatot kap (méretarány 1: 15000), melyet a terepi munka során kell használni. A térképen be van jelölve a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzet határa, s annak a 25 db lehetséges megfigyelési pontnak a pozíciója, melyből a felmérőnek kell kiválasztania (a mellékelt "Megfigyelési pont kiválasztó adatlap" segítségével) azt a 15 db megfigyelési pontot, ahol a számlálásokat el fogja végezni.

A madárszámlálás megkezdése előtt egy felmérő napot arra kell szánni, hogy az élőhely-térképezést elvégezze. Ekkor egyrészt a terepen járva kiválasztja a 15 megfigyelési pontot, megjelölheti vagy jól felismerhető tereptárgyakhoz „kötheti” azokat (pl. erdőben jellel látja el a fákat stb.) annak érdekében, hogy a következő években könnyedén visszataláljon, és ne máshol végezze a számlálást. Másrészt a térképen lévő, megfelelő módon kiválasztott 15 ponton be kell rajzolni a főbb élőhely típusokat a Monitoring Központ által megküldött kategóriák alapján, a mellékelt "Terepnapló" lapjain.

A számlálás módszere egyszerű! Minden megfigyelési ponton szigorúan 5 perces időtartam alatt kell a hallott, vagy látott madarak faját és mennyiségét feljegyezni a megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében.

Elkülönítetten kell feljegyezni a terepnaplóban:

a 100 m sugarú területen belül feltehetően fészkelő fajok egyedeit (a területen földön vagy növényzeten megfigyelt vagy oda leszállt egyedek, illetve a terület felett tartósan ott levő egyedeket, pl. mezei pacsirta);

a terület felett átrepült egyedeket (leszállás nélkül átrepült);

a 100 m-en kívül észlelt fajok egyedeit.

A felmérőnek a megfigyelési pont közepén kell maradnia az 5 perc alatt, távcsövet használhat, azonban a 100 m sugarú területen belül nem mozoghat. Az öt perc letelte után a következő pontra kell eljutni, ahol szintén 5 percig kell számlálásokat végezni, szintén 100 m sugarú körben, stb. A megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok megközelíthetők legyenek (pl. ne essen zárt és őrzött ipartelepre stb.). Azért adunk meg 25 pontot a kisorsolt négyzeten belül, hogy abból ki lehessen választani azt a 15-öt, melynek bejárása könnyen kivitelezhető.
Nagyon fontos, hogy az 5 perc alatt a megfigyelő önállóan végezze a megfigyelést! Ha ketten vagy többen mennek ki a területre, csak a megfigyelő által látott és hallott egyedeket kell bejelölni a terepnaplóba. Fontos megjegyezni, hogy túl sok személy jelenléte zavarhatja a számlálás eredményét!

A madarak számlálását minden fészkelési időszakban két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15. és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal, a 15 pont felmérését reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni, ugyanis a madarak ekkor a legaktívabbak. Fontos, hogy a felmérés ebben az időszakban történjen meg, mert ellenkező esetben a felmért fajok száma és mennyisége nem lesz összevethető a későbbi számlálások adataival. (Ha terepi akadályok vagy egyéb okok miatt erre nincs lehetőség, akkor legkésőbb déli 12 óráig fejezze be a munkát!)

Kiemelten fontos, hogy szeles-, esős időben ne végezzen számlálást, mert az jelentősen módosíthatja a felmérési eredményt!

A "Fajfelismerési adatlap" egyrészt a "Terepnapló" kitöltéséhez nyújt segítséget, másrészt a felmérők a lap kitöltésével fontos adatokat is közölnek a Monitoring Központ számára. A "Fajfelismerési adatlapon" meg kell jelölni azt, hogy az adott fajokat látvány és/vagy hang alapján biztosan felismeri-e vagy sem. Ha a terepi munka során egy bizonyos fajt nem tud biztosan azonosítani, akkor a „bizonytalan felismerés” kategóriát válassza. Az adatok feldolgozásakor fontos tudnunk, hogy egy adott megfigyelési pontnál nem észlelt fajok azért nem szerepelnek-e a "Terepnaplóban", mert valóban nem fordultak elő vagy esetleg azért, mert a felmérő bizonytalan volt egyes fajok azonosításában. (Ezen adatokat bizalmasan kezeljük!)

Semmi esetre sem javasolt az első felmérést május 10-e, a másodikat június 10-e közvetlen környékére tenni, mert fennállhat annak a veszélye, hogy szeles-, esős időt fogunk ki!

A felmérést követően minden felmérőnek az MMM program által biztosított "Terepnaplókban" és jelentőlapokon kell az adatait megküldeni az MME Monitoring Központ címére, melyeket azután számítógépen rögzítünk és dolgozunk fel. Fontos! Az adatok akkor válnak értékelhetővé, ha a felmérést minden évben, ugyanazokban a négyzetekben, ugyanazon a 15 felmérési ponton végzi el lehetőleg ugyanaz a személy.

Mivel a telelő madár állományokra nem voltak hasonló jellegű adataink, a 2000. év óta téli számlálásra kértük fel érdeklődő felmérőinket. A téli munkát csak abban az esetben végezze el, ha tudja vállalni a mostohább terepi viszonyokat!

A téli felmérést január folyamán egy alkalommal kell elvégezni. Lehetőleg olyan napot válasszon, amikor nem fúj erős szél, nem esik (eső, hó, egyéb) és nagy köd sincs. Érdemes arra is figyelni, hogy ne legyen olyan magasságú hó, amikor már gyalogosan sem tud közlekedni.

A számlálást hosszabb időtartam alatt lehet elvégezni, mint tavasszal (reggel 6 és délután 4 óra között), mert télen rosszabbak a terepi körülmények és a madarak is másképpen viselkednek, mint a fészkelési időszakban. (Télen, amennyiben jó az időjárás, a nappali órákban végig aktívak, mert pl. táplálék után kell „járniuk”.)

Az elvégzendő feladatok

A megküldött térkép alapján tartson terepbejárást, amikor a „Megfigyelési pont kiválasztó adatlap” segítségével a 25 lehetséges pont közül kiválasztja azt a 15 pontot, amelyen a felméréseket fogja végezni. Ezzel egy időben a kiválasztott pontokon elvégzi (a 100m sugarú körökön belül) az élőhelyek Á-NÉR szerinti térképezését is (Ehhez a mellékelt „Á-NÉR összefoglaló” ad segítséget.). Az élőhely-térképezés során tapasztaltakat a megküldött „Terepnapló” lapjain rögzítse.

A felmérési pontokat megjelölheti, vagy részletesen leírhatja magának, mert a következő években pontosan ugyanazokon a pontokon kell a számlálásokat végezni. (Pl. leírja, hogy milyen a pontok környezete, s ez alapján később visszatalálhat oda, de akár GPS-el is elraktározhatja a koordinátákat.)

Április 15. és május 10. között elvégzi az első madárszámlálást. Ekkor kitölti a „Terepnapló” fedőlapján található részeket, s a számlálási pontokon a „Terepnapló" lapjait használja, a fedőlap belső oldalán olvasható kitöltési útmutató szerint.

Május 11. és június 10. között a második számlálást is elvégezi, de az adott UTM négyzeten belül a két felmérés között mindenképpen teljen el legalább 14 nap! A második felmérés alkalmával az egyes számlálási pontokat ugyanabban a sorrendben kell bejárni, ahogyan az első számláláskor tette!

A második számláláskor a „Terepnaplót” az első számláláskor leírtak szerint használja!

A terepmunka után a HURING kódokat írja be a „Terepnapló" táblázataiba. A Monitoring Központba való postázás előtt érdemes másolatot készíteni a „Terepnaplókról". Ez jelentősen megkönnyítheti a következő évek munkáját.

Az eredeti „Megfigyelési pont kiválasztó adatlapot”, a „Terepnaplókat” és a kitöltött „Fajfelismerési adatlapot” küldje meg a Monitoring Központ címére! (Ha van rá módja, akkor a „Terepnaplók” adatait töltse fel az online adatbázisba, de a papír verziót küldje meg a Monitoring Központnak! Kérjük, hogy a fajfelismerési adatokat és az abban bekövetkező változásokat lehetőleg itt az online adatbázisban töltse fel, mert ezzel is jelentős mértékben segíti munkánkat! A „Fajfelismerési adatlapot” a felmérések idején vagy ahhoz közeli időpontban érdemes kitölteni, hogy a felismerési képességének aktuális állapotát tükrözze.)

Kérjük, hogy minden nyomtatvány, valamennyi pontját pontosan töltse ki!

Az adatok feldolgozása után a felmérők visszajelzést kapnak a munka eredményeiről!

Biztosított segédeszközök

Programtájékoztató

Térképmásolatok

Jelentőlapok

Madárhang kazetták, audió CD-k

Á-NÉR áttekintő lap

Terepnaplók

Felmérő igazolvány

Ajándékok a felmérőknek

Minden évben 50-60 értékes ajándék!
Az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is ajándékokat sorsolunk ki az MMM felméréseket elvégző tagtársaink között (értékes távcső, határozókönyvek, cd-romok stb.). A jövőben minden négyzet illetve felmérőjének neve annyiszor kerül a sorsolási "kalapba" ahány éve az adott négyzetet folyamatosan felmérik. Ezzel is szeretnénk elismerni azon Tagtársaink munkáját, akik az MMM program feladatait több éven keresztül vállalják.

Jelentkezés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Monitoring Központ
4402 Nyíregyháza 1, Pf. 16.
E-mail: monitoring@mme.hu

Letölthető dokumentumok

Rövid programismertető (MMM) >>
A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program rövid ismertetője. (PDF, 293 kB)

Terepnapló (MMM) >>
Az MMM felmérés adminisztrációjához szükséges terepnapló nyomtatható lapjai. Az MMM terepnaplót csak a program regisztrált felmérői használják, s ezeket a megfelelő számú belső oldallal ellátva nyomdában készítjük, s minden évben megküldjük felmérőinknek. Ha valakinek mégis hirtelen szüksége lenne terepnaplóra, akkor ezt a PDF fájlt letöltve és kinyomtatva, némi kézügyességgel összeállítható belőle egy MMM terepnapló.
A letölthető dokumentum első oldala a terepnapló külső borítólapja, melynek másik oldalára nyomtatható a dokumentum második oldala, amely a belső borítólapot tartalmazza. A harmadik lapon a terepnapló belső oldalai vannak, melyekből legalább 4 db kétoldalas nyomatot kell készíteni ahhoz, hogy az MMM terepnapló összeállítható legyen. (PDF, 89 kB)

Fajfelismerési adatlap (MMM) >>
A madárfajok felismerési biztosságának dokumentálására szolgáló adatlap nyomtatható verziója. Ez a verzió 2005. decemberétől használatos, újabb frissítésig. (PDF, 515 kB)

Kérjük, hogy a fajfelismerési adatokat és az abban bekövetkező változásokat lehetőleg az online adatbázisban töltse fel, mert ezzel is jelentős mértékben segíti munkánkat!

Megfigyelési pont kiválasztó lap (MMM) >>
A megfigyelési pontok kiválasztását dokumentáló adatlap, kitöltési útmutatóval. (PDF, 119 kB)

Á-NÉR összefoglaló (MMM) >>
Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak felsorolása és az MMM-ben való használatának rövid leírása. (PDF, 112 kB)
Az Á-NÉR részletes leírása a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében kiadott 10 kötetes munka II. kötetében található: Fekete, G., Molnár, Zs. és Horváth, F. 1997. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Letölthető PDF verzióját megtalálhatják itt. >>

További anyagok az élőhelyek határozásával és természetességével kapcsolatban:
Á-NÉR 2007 – élőhelylista definíciókkal (PDF, 553 kB) >>
Természetes-e? – MÉTA természetességmérő (PDF, 409 kB) >>
MÉTA élőhely-határozó (PDF, 558 kB) >>

Prof. Dr. Szép Tibor - Madarak monitorozása - a madarakért, a biológiai sokféleség
megőrzéséért előadása a Nyíregyházi Egyetemen

A tagságot megváltani és megújítani a bolti felületen (https://mmebolt.hu/) tudja. Ehhez arra van szükség, hogy a bolti oldalon regisztráljon ugyanazzal az email címmel, amellyel itt az MME weboldalán (https://mme.hu/) tette.

Tagsági formák és tagdíjak

Miért legyek MME tag?

Elsősorban azért, mert egy értékteremtő közösség tagja lehet,

- mert tagdíjával hozzájárul az aktív természetvédelemhez, madárvédelemhez, hazánk biológiai sokféleségének megőrzéséhez
- mert részese lehet Közép-Kelet-Európa legnagyobb, politikától független társadalmi szervezetének, ahol több mint 10.000 tag várja, hogy CSATLAKOZZON
- mert személyes jelenlétével is hozzájárulhat az aktív természetvédelemhez, az ország 31 területén a helyi csoportjainknál
- mert bekapcsolódhat kutatásokba, felmérésekbe, lakossági adatgyűjtésekbe
- mert tanulhat a „nagy öregektől”
- mert érdekes rendezvényeken vehet részt, ahol minden korosztály megtalálja a számára legizgalmasabb programot
- mert kedvezményekkel is jár.

Összegezve, azért legyen MME tag, mert a tagság hasznos, izgalmas, érdekes, tanulságos, élménydús, baráti, közvetlen. Negyedévente a Madártávlat magazint is megkapja, hogy ismeretterjesztő is legyen.

Tagsággal járó előnyök

A fülemüle és az ember

Hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. A tavaszi vonulási csúcs április vége, május elejére esik, a hímek a megérezést követően szinte azonnal énekelni kezdenek, késő délutántól kora estig elbűvölve nem csak a faj tojóit, de bennünket, embereket is.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen "Fülemüle" című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Handel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde "A csalogány és a rózsa" című novellájának főhős csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.

1924 májusában, a rádió hőskorában, Angliában a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

​Hogyan zajlanak a Fülemülék éjszakája rendezvények?

 

A program a meghirdetett, többségében könnyen megközelíthető települési helyszíneken általában a délután második felében, még világosban, az érdeklődők gyülekezésével kezdődik. Amint összegyűlik 15-20 fő, madarász terepi vezetőinkkel folyamatosan indulnak a madármegfigyelő csoportok.

Ott, ahol madárgyűrűzés is zajlik, óránkénti hálóellenőrzések is színesítik, majd a madarak jelölése és kézben fotózási is színesítik a programot.

Bár a rendezvény fő attrakcióját a  fülemülék jelentik, a májusi estéken több más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért a korábban érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig.  Csoportvezetőink a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük.

Amint az esti szürkülettel a többi madár elhallgat, rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.

A program a sötétség beálltával zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.

Ideális Madarak és Fák Napja program!
 

A könnyű megközelíthetőség, a sok természetes látni- és hallanivaló, a szakértő túravezetés, a tantermen kívüli környezet a Fülemülék éjszakája programot ideális Madarak és Fák Napja rendezvénnyé teszi. Ezért az MME a kisgyerekes családok, a baráti társaságok és az idősebbek mellett megkülönböztetett figyelemmel várja óvodák és iskolák részvételét is!

Nem kell érteni a madarakhoz!

Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink minden érdeklődőt szeretettel várnak és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!

Hol tájékozódhatom?

Az MME helyi csoportjai és aktivistái által az ország minden régiójába meghirdetett helyszínek listáját, a szervezők elérhetőségét az egyesület híroldalán tesszük közzé április közepétől. További központi információ e-mailben is kérhető itt >>. Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).

Miként vehetek részt?

A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!

Mit vigyek magammal?

Májusban még hűvösek lehetnek az éjszakák, ezért fontos a réteges öltözködés, a hirtelen érkező zápor ellen is védő ruházat vagy esernyő. Nyár elején már a szúnyogok is aktívak, ezért érdemes szúnyogriasztóval is felszerelkezni. Akinek van távcsöve, jó, ha elhozza, és a rendezvényen természetesen fotózni, videózni is lehet.

 

Orbán Zoltán

 

​

1. Bevezető

A ritka, különleges fajok a kezdetek óta a természet- és madárvédelem fókuszában állnak. Igen komoly programok indultak és folynak veszélyeztetett fajok, mint például a kerecsensólyom, a parlagi sas, a kék vércse vagy a szalakóta felmérésére, valamint a felmérések tapasztalatai alapján azok védelmére.

Az RTM-program valamennyi, Magyarországon kis létszámban fészkelő (ritka) és telepesen fészkelő madárfaj állománynagyságáról és elterjedéséről adatokat gyűjtő, hosszú távú program. Része az állami természetvédelem által vezetett Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek (NBmR) is. Mindezeket a követelményeket csak egy jól szervezett, egységes módszerekkel, minél nagyobb számú mintaterületen végzett madárszámlálási program elégítheti ki. Természetesen feladatunk nem lehet minden fajra az ország egész területére kiterjedő állományadatok gyűjtése, mert ez a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek mellett teljesíthetetlen. Ezért koncentráljuk erőfeszítéseinket az IBA területekre (a Fontos Madárélőhelyekre), azokon belül is elsősorban a ritka és telepesen költő fajokra. A lehetőség azonban adott, ha valakinek kedve és ideje engedi, vagy éppen olyan helyen lakik, ahol kisebb jelentőségű területek vannak, akkor bárhol elvégezhető más, kevésbé ritka fajok állománybecslése is.

A hagyományos RTM-program és a 2014-ben indított Madáratlasz Program (MAP) kiegészítik egymást, utóbbi program adatbázisa sok tekintetben át is vette az RTM-adatbázis szerepét.

 

2. Módszerek

2.1. Bevezető

A felmérés alapegysége a 2,5 × 2,5 km-es UTM-négyzet. Egy felmérő több négyzetet is elvállalhat, lényeges, hogy lehetőleg ugyanazokon a négyzeteken, lehetőleg ugyanaz a megfigyelő végezzen állománybecsléseket több éven át, lehetőleg ugyanazzal a módszerrel.

Az alkalmazott módszer az egyes fajcsoportok esetében változó, általában azonban az ún. territórium- térképezést használjuk. Ennek lényege, hogy minden egyes terepnapon külön térképvázlatra rögzítjük a fajok adatait és pontos helyét, majd ezeket a fészkelési időszak végén összesítjük.
Az egyes territóriumokat a költésre utaló viselkedést mutató egyedek térbeli és időbeli tömörülése alapján különítjük el.

2.2. Mely fajokat mérjük fel?

Mint már a célkitűzésekben említettük, a program elsődlegesen a ritka és a telepesen fészkelő fajok költőállományának felmérésére irányul. Természetesen az a jelző, hogy „ritka”, mindenkinek mást jelenthet, sőt, országrészenként is eltérhet. Ezért erre a listára elsősorban azokat a fajokat vettük fel, amelyeket világszerte vagy Európában a kipusztulás veszélye fenyeget és/vagy hazánkban kis létszámban költenek.

A telepesen fészkelő fajok esetében a választás egyértelműbb, bár ezek között is előfordulhat telepen kívüli, egyedi fészkelés.

A felméréseket minden négyzetben elsősorban ezekre a fajokra kell elvégezni! Lehetséges azonban, hogy valaki nem az összes kiválasztott fajt, hanem csak egyes madárcsoportokat (pl. csak partimadarak, vagy csak ragadozómadarak stb.) mér fel, ezt azonban az adatlapon jelezni kell. Fakultatív jelleggel bevontuk a programba a közepesen gyakori fészkelő fajokat is. A gyakori és alkalmi fészkelő fajok előfordulását is megadhatják a felmérők. Abban az esetben, ha az RTM programban résztvevő felmérő a gyakori fajok állományát is fel szeretné mérni, ajánljuk az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) program módszereivel ennek elvégzését!

2.3. Terepi munkamódszerek

A vállalt négyzetekről a felmérők térképet kapnak (1:15000 méretarányban), ami egyben az adatlap része. Erről kell megfelelő számú másolatot készítenünk úgy, hogy minden egyes terepnapon a megfigyeléseinket külön térképlapra rögzíthessük. Kiegészítő megfigyeléseket a naplónkba, jegyzetfüzetünkbe is tehetünk, de a legfontosabb, hogy az észlelt madáregyedek, párok, fészkek, családok, telepek helyét és számát a lehető legpontosabban a térképen jelöljük be.

Minden faj esetében megállapítottuk azt az időszakot, amikor a felmérést a legjobb elvégezni, vagyis amikor az illető faj fészkelési aktivitása (éneklés, nász, territoriális viselkedés) a legintenzívebb (ezt a fajok táblázatában fel is tüntettük). Azt is feltüntettük, hogy ebben az időszakban legalább hány megfigyelés szükséges egy territórium elkülönítéséhez vagy a fészkek számlálásához.

Próbáljuk meg elérni, hogy minden fajra a számára legjobb időszakon belül legalább kétszer, de inkább háromszor járjuk be a négyzetben az alkalmas fészkelő-helyeket.

A következőkben minden egyes madárcsoportra az alkalmas módszereket ismertetjük a fészkelő párok felmérésére.

2.3.1. Territóriumtartó fajok

Ezeknél a fajoknál az ún. territórium-térképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk.

A 2,5 × 2,5 km-es UTM-négyzet(ek)ről minden felmérő részletes térképmásolatot kap. A területet lehetőleg minden alkalommal teljes egészében járjuk be, az útvonalat változtatva, és az egyes fajok megfigyeléseit a térképvázlatra rögzítsük.

Célszerű minden egyes megfigyelésnél külön jelölni minden egyes, fészkelésre utaló viselkedést (pl. éneklő hím, nászrepülő pár, territórium harc, etető tojó, fészek fiókákkal, stb.). Ezekre speciális jelöléseket alkalmazhatunk, néhány ilyen általános jelölést a Függelék tartalmaz. A fajneveket is célszerű rövidíteni, erre a célra akár a magyar, akár a latin neveket használhatjuk, fontos, hogy egyértelmű legyen és egy kis kódszótárt készítsünk jelöléseinkről! Az egyedek vagy fészkek észlelési helyét a térképen a lehető legpontosabban rögzítsük. Ebből a célból igyekezzünk mindig tereptárgyakhoz, jól azonosítható pontokhoz, vagy mesterséges jelölésekhez bemérni a saját helyzetünket és az észlelt madarak helyzetét. Így minden egyes megfigyelési napról lesz egy térképvázlatunk, az egyes fajokra vonatkozó információkkal együtt.

Egy négyzetet a fészkelési időszak alatt legalább 5-8 alkalommal járjunk be. Ez a szám a felmérendő fajok fészkelési ideje és a minimálisan megkövetelt megfigyelési adatszám függvényében változhat. Az egyes megfigyelési napok között legalább 1 hét különbség legyen, az ennél gyakoribb észlelések csak kiegészítő jellegűek lehetnek. Ez azért is fontos, mert számos vonuló madár a fészkelésre utaló viselkedést mutat vonulás közben is, akár 1-2 hétig, így ha ebben az időszakban túl sűrű megfigyeléseink vannak, akkor megeshet, hogy fészkelő párként különítjük el a vonuló egyedeket is.

2.3.2. Telepesen fészkelő fajok

Egy rendkívül fontos megjegyzés: elsődleges mindig a madarak zavartalanságának biztosítása, költésük sikeressége. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy nagyon sok IBA terület természetvédelmi oltalom alatt áll és a legtöbb telepesen fészkelő faj veszélyeztetett, ezért próbáljuk meg a fészkelő párok számát becsülni. Csak akkor menjünk be közvetlenül a telepre a lakott fészkeket leszámolni, ha okvetlenül szükséges (pl. tudományos célú gyűrűzés, kutatás), és ehhez minden esetben a természetvédelmi kezelő hozzájárulása és felügyelete szükséges! Ilyen estekben a legkisebb számú (2-3) tapasztalt megfigyelő végezze gyorsan és hatékonyan a lakott fészkek számolását, és a fészkelési időszakban csak egyszer! Összehangolatlan többször, többek által végzett számolás rendkívüli károkat okozhat a költési sikerben, fészekelhagyás, fiókák szétmászkálása, ragadozók stb. miatt. A legtöbb esetben közvetett módszerekkel is lehet a fészkelő állományt becsülni.

Sirály-, csér- és szerkőtelepeken többféle módszert is használhatunk. Az egyik a direkt számolás, amikor egy jó kilátást nyújtó pontról leszámoljuk a biztosan elfoglalt fészekhelyeket, vagyis a láthatóan lakott fészkeket és a kotló madarakat. Ezt a fészkelési időszak elején (amikor a legtöbb pár tojásokon kotlik), napközben lehet a legnagyobb hatékonysággal elvégezni. Mivel nem okoz közvetlen zavarást, ez a legkedvezőbb módszer, de csak kisebb, jól áttekinthető telepeken alkalmazható. A számolást a költési időben legalább háromszor el kell végezni. 
Ha a fészektelep túl nagy, és közvetlenül akarjuk leszámolni a fészkeket, jobb, ha az öszes fészek leszámolása helyett a kolónia méretétől függő számú vonalas vagy négyzetes felvételt végzünk, és ezekből számítjuk ki a teljes telep méretét. Ez úgy történik, hogy kiválasztott útvonal mentén 0,5-1 m távolságon belül (vonal), ill. 5x5 m és 20x20 m nagyságú négyzeteken (négyzet) belül számoljuk meg az összes lakott fészket, majd ezekből következtetünk a telep méretére. 
Csérek esetében 20, sirályok esetében 30 percen túl semmiképpen se maradjunk a telepen! 
Egy viszonylag megbízható módszer a fészektelepen tartózkodó összes madár egyszeri felriasztása, és a levegőben levő madarak többszöri megszámlálása. A számlálások eredményeit kell átlagolni, és ezt kettővel osztva kapjuk a párok közelítő számát.

A sűrű nádban vagy megközelíthetetlen, iszapos talajú erdőben költő gémtelepeken a fészkelő párok számára a fészkelő helyekre alkonyatkor behúzó vagy azt hajnalban elhagyó madarak száma alapján következtethetünk. A megközelíthető erdőkben nemcsak a lakott fészkek leszámolása hozhat eredményt, ami sokszor nehezen kivitelezhető. Kisebb részterületeken a lakott fészkek leszámolása és a fészkelő fajok arányának megállapítása után az eredményeket a telep teljes területére kivetíthetjük. Nagyméretű telepeken megjelölt 5 m-es sávokon belül számolhatjuk le a fészkeket, és ezeket összegezzük.
Természetesen egyedi módszerekkel is jó eredményeket érhetünk el, azonban fontos ezen módszerek leírása és jelzése a Területi Koordinátor felé, illetve a megjegyzés rovatban. 
A sűrű nádban, laza telepekben költő fajok; pl. vörös gém esetén még nem rendelkezünk megbízható módszerekkel.

Bölömbikára a legaktívabb időszakban (kora reggel vagy alkonyatkor) a buffogó hímek számlálása adhat jó eredményt. Ezt is legalább háromszor kell elvégezni a költési idő alatt.

A partfalban költő fajok telepeinek felmérése viszonylag egyszerű: leszámoljuk egyesével az összes (lakott és lakatlan) lyukat. A fészkelő párok számának megállapításához a partifecske esetében a számlálás évében ásott üregek számát be kell szoroznunk 0.6-al, míg a gyurgyalag és jégmadár esetében az üregek lakottságának közvetlen megfigyelése (etető madarak) vagy az üreg használtságának közvetett megfigyelése (pl. nem pókhálós bejárat) alapján adjuk meg. Ez közelítőleg pontos eredményt ad.

2.3.3. Vizeken fészkelő fajok

Egyes nem szigorúan territórium-tartó vízimadárfajok (vöcskök, nyári lúd, récefajok, szárcsa), amelyek általában sűrű növényzetben költenek, külön problémát jelentenek, mert a hagyományos territórium- térképezéssel nem nyerünk pontos képet az állományukról. Ezen fajok esetében kielégítő eredményt nyújt a fiókavezetési periódusban a nyílt vízfelületeken kora reggel vagy késő délután a fiókákat vezető családok leszámolása. Ezt az adott fajra jellemző időszakban legalább kétszer végezzük el. Vörösnyakú- és feketenyakú vöcsök felmérésekor a legjobb, ha a vízen észlelt adult madarak mennyiségét vesszük alapul, s ez alapján állapítjuk meg a fészkelő párok számát. A számlálásukat közvetlenül az első fészeképítésük előtt végezzük el. Búbos vöcsök esetén a fészeképítés előtt, a násztevékenység idején (márciusban) lehet a legbiztosabban leszámolni a párokat, mert ekkor még a növényzet nem eléggé fejlett, és a madarak jól láthatók. Kis vöcsöknél a territórium-térképezés ad eredményt, itt jellegzetes hangjukat kell elsősorban figyelni. Récék esetében ellenőrző számolásokat végezhetünk a kotlási időszak alatt a fészkelő-helyek közelében gyülekező gácsérok megszámolásával. Természetesen a legalkalmasabb időszak erre fajonként eltérő. Figyeljünk arra, hogy nem fészkelő, vagy késői vonuló csapatokat ne számoljunk!

2.3.4. Partimadarak

A partimadarak (limicolák) többsége csak a fészek közvetlen környékén tart territóriumot, így laza telepekben költő fajoknak tekinthetők. Ezeknél szintén a természetvédelmi megfontolások az irányadók, tehát kerüljük a fészkek közvetlen leszámolását, hacsak erre nincs egyéb ok.

Nyílt terepen, vaksziken, rövidfüvű legelőn költő fajok (gulipán, széki lile, bíbic) esetében a fészken ülő vagy annak közelében szedegető párok távolabbról is jól elkülöníthetőek, távcsővel vagy teleszkóppal megszámolhatóak. Az egyes párok hozzávetőleges helyét is rögzíthetjük a térképen, de egyszerűbb egy-egy laza telep vagy kisebb állomány számát és helyzetét megadni.

Magasabb növényzetben költő fajok esetén (piroslábú cankó, nagy goda) kisebb zavarás esetén a fészkelőhely felett keringő madarak számlálása (elosztva kettővel) adhat eredményt a fészkek megkeresése nélkül.

Bizonyos fajokra (nagy póling, sárszalonka) a territórium-tartó fajoknál leírtak az irányadók (a territóriumot tartó hímek hangja). Javasoljuk még a vonalas felvételek (transzektek) és a territórium-térképezés kombinációját, tehát egymástól 100-200 m-re levő útvonalak mentén, térképen rögzítsük az egyes madarak helyzetét. Ugyanazon a területen ezt a felvételt legalább 4-5 esetben kell megismételni és a párok számát a territórium-tartó fajoknál ismertetett módszer alapján lehet megállapítani.

2.3.5. Éjszakai aktivitású fajok

Néhány madárfaj (elsősorban a baglyok, vízicsibék, haris) territórium-tartó aktivitásának a csúcsa a késő esti-éjszakai órákra esik. Az érintett fajoknak a felmérését ezért éjszaka kell elvégezni, a territórium-tartó egyedek hangja alapján. Ezeknél a fajoknál csak akkor lehet a fészkelést egy adott négyzetben kizárni, ha a fenti módszer alkalmazásával győződtünk meg erről! (A vizsgált faj hangjának magnetofonról való lejátszása, az állományfelméréskor kerülendő!)

2.3.6. Tippek a terepi munkához

Munkánkat sikeresebbé tehetjük, ha a következő szempontokat szem előtt tartjuk:

• szenteljünk külön figyelmet az élőhely igényre,
• használjuk az előző években gyűjtött tapasztalatainkat.

2.3.7. Élőhelyigény

Sok esetben előfordul, hogy ha egy adott faj élőhely igényét vesszük figyelembe, akkor elhanyagolhatjuk a négyzet nagy részének részletesebb vizsgálatát. Nagyméretű szántóföldeken valószínűtlen gémtelepet találni, ugyanígy hegyvidéki erdőkben sem gyakran fordul elő partimadár.

Elsődlegesen azokra az élőhelyekre fordítsuk a figyelmünket, amely az adott faj(ok)nak a legmegfelelőbbek. Természetesen néhány faj (túzok, hamvas rétihéja) gabonaföldeken is gyakran költenek, és néha váratlan helyeken is bukkanhatunk a felmérendő fajokra. Ezért mindig győződjünk meg róla, hogy az adott faj számára szóba jöhető minden területet átvizsgáltunk a négyzeten belül!

2.3.8. Tapasztalatok felhasználása

A megelőző években szerzett hely- és fajismeret döntő fontosságú lehet egy-egy pár vagy fészkelőtelep megtalálásában. A madarak jó része, ha nem éri zavarás és a költőhely paraméterei sem változnak, évről-évre ugyanazt a területet foglalja el. A telepekkel is ugyanez a helyzet, azoknak helyét is többnyire kényszerűségből változtatják a madarak. Ha a kérdéses madarat mégsem találjuk az előző évi költőhelyén, közeli hasonló élőhelyek alaposabb átvizsgálása gyakran sikert hozhat.

2.3.9. Saját területen kívül

A ritka és telepesen költő fajok minden fészkelésre utaló megfigyelését továbbítsuk a Központ felé a saját négyzetünkön kívül is! Ezeket a pontos idő, hely (négyzet kódja, ha ismert), faj és fészkelésre utaló viselkedés (nászrepülés, fészek, lakott telep) megjelölésével minél előbb adjuk le, hogy az adott évi felmérések adatainak elemzései során rendelkezésre álljanak. Ez még akkor is segítség lehet, ha azon a négyzeten dolgozik valaki és így juthatunk kiegészítő információhoz.

2.4. Az adatok értelmezése

A fészkelési időszak végén minden megfigyelésünket rendszerezzük. A legnehezebb annak megállapítása, hogy tulajdonképpen hány fészkelő pár is van a területen az egyes fajokból. Döntő szempont, hogy minden megfigyelő azonos szempontok szerint értékelje az adatait, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek egymással. Ezért olyan pontosan kövessük a megadott ajánlásokat, amennyire csak lehet. Természetesen az egyes fajcsoportokra más követelmények vonatkoznak.

2.4.1. Territoriális fajok

Ezeknél a fajoknál az egyes terepi napokra vonatkozó térképvázlatokon szereplő adatokat a fészkelési időszak végén a következőképpen összesítjük: minden egyes fajra, ahol egynél több egyedről vannak megfigyeléseink, fajtérképet készítünk. Egy térképvázlatra pontosan átmásoljuk az illető faj összes megfigyelését az egyes terepnapokon készült térképvázlatokról, úgy, hogy az első terepnapon levő megfigyeléseket A-val jelöljük, a második napon levőket B-vel és így tovább. Fontos, hogy az egyes megfigyeléseket egymástól legalább egy hét válassza el! Az egymáshoz legközelebb eső; különböző jelölésű pontok alkotnak ideális esetben egy-egy territóriumot. Ezeket összeszámolva kapjuk a területen feltehetően költő madarak számát. Azt, hogy legalább hány elkülönült megfigyelés kell egy "territórium" meghatározásához, a fajlistában találhatjuk meg.

Partimadarak esetén egyedek helyett az egyes laza kolóniákban költő egyedek számát adhatjuk meg, és ezeket különíthetjük el "territóriumként". Az egyes ilyen "territóriumokban" maximálisan észlelt egyedek számát osztva kettővel kaphatjuk meg a fészkelő párok számát.

Egyes fajoknál egyetlen, fészkelésre alkalmas élőhelyen történt megfigyelés is elegendő lehet (pl. réti fülesbagoly). Ezeket a fajokat szintén a fajlistában találhatjuk meg.

Néhány fajnál különös figyelmet kell fordítanunk a késői vonulókra (pl. sirályfélék, récék) vagy az átnyaralókra (egyes partimadarak, mint a pajzsoscankó, erdei cankó, nagypóling stb.), ezeknél különös gonddal ügyeljünk arra, hogy csak a ténylegesen költő egyedeket vegyük számba. Ehhez segítséget nyújthatnak saját tapasztalataink vagy mások korábbi tapasztalatai.

2.4.2. Telepesen fészkelők

Amennyiben nem volt lehetőségünk közvetlenül leszámolni a lakott fészkeket és valamelyik indirekt módszert választottuk (madarak számolása), akkor a következőt tartsuk szem előtt: többszöri számlálás esetén (ami fontos követelmény) mindig a magasabb szám az irányadó, és ezt a számot kettővel osztva és lefelé kerekítve kapjuk a telepen költő párok számát. Ugyanez vonatkozik a laza telepekben költő partimadarakra és a nyílt vizeken költő fajokra (szárcsa, récefélék, vöcskök) is: mindig a nagyobb számolási adat az irányadó!

Néhány dologra még külön felhívnánk a figyelmet:

• Hasznos lehet, ha sűrűn használjuk a fajlistát, a terepi időszakban csakúgy, mint utána. Ez egyrészt azért fontos, hogy tudjuk, mely fajokra mi a legjobb időszak, másrészt, hogy az eddig gyűjtött megfigyeléseink elegendőek-e, a fészkelő párok számának pontos megállapításához. Ha nem, akkor esetleg további terepnapokat célszerű kint töltenünk az adataink pontosítására.
• Néhány faj (elsősorban a ragadozók) hosszú táplálékkereső repülést végezhetnek a fészkelési időszakban. Így megtörténhet, hogy többször is látjuk ezen egyedeket a négyzetünkben, holott esetleg csak azon kívül költenek. Annak ellenére, hogy ezek a megfigyelések megfelelhetnek a megadott feltételeknek, természetesen nem számíthatók be. Ha ilyen gyanúnk merül fel, próbáljuk megállapítani a fészek pontos helyét, vagy kérjük ki a helyi ragadozómadár-felmérést végző kolléga tanácsát. Ugyanez a probléma úgy is felvetődhet, hogy egy szomszédos négyzetben költő pár a mi négyzetünkben jelenik meg a kirepült fiókákkal, holott költésről addig nem volt tudomásunk. Gondosan vizsgáljuk meg ebben az esetben annak a lehetőségét, hogy esetleg elnéztük a fajt, vagy ténylegesen kívül fészkelt.
• Poligámia is előfordulhat egyes fajoknál, amikor egy hím több territóriumot (és tojót) tart egyidejűleg. Ilyenkor a megtalált fészkek vagy a tojók (fiókás családok) száma a döntő.

2.4.3. Tippek a feldolgozáshoz

Felvetődhet az a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha egy jól elhatárolható élőhely (pl. tó vagy erdő) két vagy több négyzet területére is átnyúlik.

Ekkor a következő ajánlások az irányadók:

• ha az élőhely viszonylag nagyméretű, és nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a négyzetek között, akkor célszerű a fészkelő állományokat is ugyanilyen arányban megosztani a négyzeteken;
• ha az élőhely nagyméretű, és a területének kevesebb, mint a fele esik az egyik négyzetre, akkor - ha a fészkelő állományok elkülönítése területenként nehézségekbe ütközik - a teljes élőhelyre vonatkozó állománybecsléseket annál a négyzetnél tüntessük fel, amelyikre a nagyobb terület esik (jelzés a megjegyzésnél)
• ha az élőhely, vagy fészektelep kisméretű (szikes tó, erdőfolt stb.), és két, vagy több négyzet határára esik, akkor: két négyzet esetén mindig a bal oldali (nyugati) több négyzet esetén mindig a bal alsó (délnyugati) négyzethez írjuk be.

Mindez természetesen csak akkor jelentős, ha a terepen nem tudjuk pontosan beazonosítani a párok helyét. Amennyiben a fenti megosztásokat alkalmazzuk, ezt minden esetben tüntessük fel a Megjegyzések rovatban!

 

2.5. Fajok, felmérési időszakok és módszerek összefoglalása

2.5.1. Ritka-, veszélyeztetett fészkelő fajok

HURING kód	Magyar név	Felmérés ajánlott  időszaka	Ajánlott módszer, vizitszám
PODENA	Vörösnyakú vöcsök	05.15. - 07.15.	Va 2
PODNIG	Feketenyakú vöcsök	05.15. - 06.30.	Va 2
BOTSTE	Bölömbika	04.15. - 07.15.	T, É 2
CICNIG	Fekete gólya	05.01. - 07.30.	T 2
CICCIC	Fehér gólya	06.15. - 07.30.	Fa 1
ANSANS	Nyári lúd	03.15. - 05.15.	Vb 3
NETRUF	Üstökösréce	04.01. - 06.30.	Vb-c 2
ANAACU	Nyílfarkú réce	04.15. - 07.15.	Vb-c 2
AYTNYR	Cigányréce	05.01. - 07.30.	Vb-c 2
PERAPI	Darázsölyv	06.01. - 08.15.	T 3
MILMIG	Barna kánya	05.01. - 07.15.	T 3
MILMIL	Vörös kánya	04.15. - 06.30.	T 3
HALALB	Rétisas	02.15. - 05.30.	T 3
CIRGAL	Kígyászölyv	05.01. - 07.30.	T 3
CIRPYG	Hamvas rétihéja	05.01. - 07.30.	T 3
ACCBRE	Kis héja	05.15. - 07.30.	T 3
AQUPOM	Békászó sas	05.01. - 08.15.	T 3
AQUHEL	Parlagi sas	04.15. - 07.30.	T 3
AQUCHR	Szirti sas	04.15. - 07.30.	T 3
HIEPEN	Törpesas	05.01. - 07.30.	T 3
FALPER	Vándorsólyom	03.01. - 06.30.	T 3
FALCHE	Kerecsensólyom	04.01. - 06.30.	T 3
BONBON	Császármadár	04.15. - 07.15.	T 1
PORPUS	Törpevízicsibe	06.01. - 07.30.	É 1
CRECRE	Haris	06.01. - 07.30.	É 2
OTITAR	Túzok	05.01. - 07.15.	T 3
HIMHIM	Gólyatöcs	05.01. - 07.15.	P 2
RECAVO	Gulipán	04.15. - 06.30.	P 2
BUROED	Ugartyúk	05.01. - 07.15.	T, É 3
CHAALE	Széki lile	05.01. - 07.30.	P 2
PHIPUG	Pajzsoscankó	06.01. - 07.30.	P 3
SCORUS	Erdei szalonka	04.15. - 06.30.	T 1
LIMLIM	Nagy goda	05.01. - 06.30.	P 2
NUMARQ	Nagy póling	05.01. - 07.15.	T 2
TYTALB	Gyöngybagoly	05.01. - 07.30.	Fa, É 2
OTUSCO	Füleskuvik	05.15. - 07.15.	Fa, É 2
BUBBUB	Uhu	03.15. - 05.30.	Fa, É 2
ATHNOC	Kuvik	04.15. - 06.15.	É 1
STRURA	Uráli bagoly	03.15. - 07.15.	Fa, É 1
ASIFLA	Réti fülesbagoly	04.15. - 07.30.	T 1
CORGAR	Szalakóta	06.01. - 07.30.	T 3
DENLEU	Fehérhátú fakopáncs	03.01. - 06.15.	T 2
CALBRA	Szikipacsirta	05.01. - 07.30.	T 2
CINCIN	Vízirigó	03.15. - 06.30.	T 2
MONSAX	Kövirigó	05.01. - 06.30.	T 2
ACROLA	Csíkosfejű nádiposzáta	05.15. - 07.30.	T 3
LANEXC	Nagy őrgébics	05.01. - 07.15.	T 3
EMBCIR	Sövénysármány	05.01. - 07.30.	T 3
EMBHOR	Kerti sármány	05.01. - 07.30.	T 2

2.5.2. Telepesen fészkelő fajok

HURING kód	Magyar név	Felmérés ajánlott időszaka	Ajánlott módszer, vizitszám
PHACAR	Kárókatona	04.01. - 06.30.	Fa 2
PHAPYG	Kis kárókatona	05.01. - 07.30.	Fa 1
NYCNYC	Bakcsó	05.01. - 07.15.	Fa, Fe 2
ARDRAL	Üstökösgém	06.01. - 07.15.	Fa 2
EGRGAR	Kis kócsag	05.01. - 07.15.	Fa-b, Fe 2
EGRALB	Nagy kócsag	03.15. - 06.30.	Fa-b, Fe 2
ARDCIN	Szürke gém	03.15. - 07.15.	Fa-b, Fe 2
ARDPUR	Vörös gém	05.01. - 07.15.	Fa, Fe 2
PLEFAL	Batla	05.15. - 07.15.	Fa 2
PLALEU	Kanalasgém	04.15. - 07.30.	Fa-b, Fe 2
FALVES	Kék vércse	06.15. - 08.15.	Fa 2
GLAPRA	Székicsér	06.01. - 07.30.	Fc 2
GLANOR	Feketeszárnyú székicsér	06.01. - 07.30.	Fc 2
LARMEL	Szerecsensirály	05.01. - 07.15.	Fa-c 2
LARRID	Dankasirály	05.01. - 07.15.	Fa-c 2
LARCAN	Viharsirály	05.01. - 07.15.	Fa-c 2
LARCAC	Sárgalábú sirály	05.01. - 07.15.	Fa-c 2
STEHIR	Küszvágó csér	05.15. - 07.15.	Fa-c 2
CHLHYB	Fattyúszerkő	05.15. - 07.15.	Fa-c 2
CHLNIG	Kormos szerkő	05.15. - 07.15.	Fa-c 2
CHLLEU	Fehérszárnyú szerkő	06.01. - 07.15.	Fa-c 2
APUAPU	Sarlósfecske	05.15. - 07.15.	Fc 2
MERAPI	Gyurgyalag	06.15. - 08.15.	Fa 2
RIPRIP	Partifecske	05.15. - 07.15.	Fd 2
CORFRU	Vetési varjú	04.01. - 05.31.	Fa 2

2.5.3. Közepesen gyakori, felmérésre ajánlott fészkelő fajok 

HURING kód	Magyar név	Felmérés ajánlott időszaka	Ajánlott módszer, vizitszám
IXOMIN	Törpegém	05.15. - 07.15.	T 2
CYGOLO	Bütykös hattyú	04.15. - 06.30.	T, Va 2
ANASTR	Kendermagos réce	05.15. - 07.15.	Vb-c 2
ANACRE	Csörgő réce	05.01. - 07.30.	Vb-c 2
ANACLY	Kanalasréce	05.01. - 07.15.	Vb-c 2
AYTFUL	Kontyos réce	05.15. - 07.30.	Vb-c 2
CIRAER	Barna rétihéja	05.01. - 07.30.	T 3
ACCGEN	Héja	04.01. - 06.15.	T 3
ACCNIS	Karvaly	05.15. - 07.30.	T 3
BUTBUT	Egerészölyv	04.01. - 07.15.	T 3
FALTIN	Vörös vércse	05.01. - 07.30.	T 3
FALSUB	Kabasólyom	05.15. - 08.01.	T 3
PORANA	Pettyes vízicsibe	05.01. - 07.30.	É 1
PORPAR	Kis vízicsibe	05.15. - 07.30.	É 1
CHADUB	Kis lile	05.01. - 06.30.	T 2
GALGAL	Sárszalonka	04.15. - 07.01.	T 2
TRITOT	Piroslábú cankó	04.15. - 06.30.	P 2
ACTHYP	Billegetőcankó	05.01. - 06.30.	T 2
COLOEN	Kék galamb	04.01. - 07.30.	T 2
STRALU	Macskabagoly	03.01. - 06.30.	É 1
ASIOTU	Erdei fülesbagoly	04.01. - 06.30.	É 1
CAPEUR	Lappantyú	06.01. - 07.30.	É 1
ALCATT	Jégmadár	05.01. - 07.15.	Fa, T 2
PICCAN	Hamvas küllő	03.15. - 07.15.	T 2
DRYMAR	Fekete harkály	03.15. - 07.15.	T 2
MOTCIN	Hegyi billegető	04.01. - 06.30.	T 2
LUSLUS	Nagy fülemüle	05.15. - 07.30.	T 2
LUSSVE	Kékbegy	04.15. - 07.15.	T 2
TURPIL	Fenyőrigó	04.15. - 06.15.	T 2
ACRMEL	Fülemülesitke	04.01. - 07.15.	T 2
HIPPAL	Halvány geze	06.01. - 08.15.	T 3
FICPAR	Kis légykapó	05.15. - 06.30.	T 2
LANMIN	Kis őrgébics	05.15. - 07.15.	T 2
CORRAX	Holló	03.01. - 04.30.	T 2
EMBCIA	Bajszos sármány	05.01. - 07.30.	T 2

2.5.4. Ajánlott felmérési módszerek rövidítései

• Fa: a lakott fészkek, fészkelőüregek számlálása
• Fb: a lakott fészkek számlálása mintavételezéssel
• Fc: a telep madarainak egyszeri felriasztása és a levegőben keringő egyedek számlálása / 2 ―> megkapjuk a párok számát
• Fd: az összes fészkelőüreg számlálása és az eredmény 0,6-al való szorzása
• Fe: a telepre alkonyatkor be- ill. hajnalban kirepülő madarak száma
• T: a territóriumok számlálása
• É: a territóriumok éjszakai-számlálása
• P: a partimadár-számlálás módszerei
• Va: a vízen észlelt adultok számlálása és ez alapján a párok számának megadása
• Vb: a fiókákat vezető családok számlálása
• Vc: a kotlás idején a gácsérok számlálása

 

3. Letölthető dokumentumok

Programismertető és útmutató (RTM) - 2.1 verzió (2008) >>
A Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) programunk részletes ismertetője, s az általános RTM felmérésekhez használatos terepnapló és adatlap kitöltési útmutatója.
Összeállította: Nagy Károly, Szép Tibor és Halmos Gergő
Frissítve: 2008. március (1907 kB)

Általános Terepnapló (RTM) - 2.0 (2008) >>
A Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) programunk általános felméréseihez használatos terepnapló fedőlapja és belső oldalai.
Az RTM terepnaplót csak a program regisztrált felmérői használják, s ezeket a megfelelő számú belső oldallal ellátva a Monitoring Központban készítjük, s kérésre megküldjük felmérőinknek. Ha valakinek mégis hirtelen szüksége lenne terepnaplóra, akkor ezt a PDF fájlt letöltve és kinyomtatva, némi kézügyességgel összeállítható belőle egy RTM terepnapló.
Frissítve: 2008. március (170 kB)

Általános adatlap 1. (RTM) - 2.1 (2008) .doc >>
Ezt az adatlapot akkor kell használni, ha sok UTM négyzetben végzett RTM felméréseket.
Nyomtatható és elektronikusan is kitölthető verzió, DOC formátumban.
Ezen az adatlapon, az RTM Általános felmérések során szerzett megfigyelési adatok alapján, a fészkelési adatokat összesítheti, fajonként és UTM négyzetenként. A fészkelő párok számát a napi megfigyelési adatok, és a munkatérképekre feljegyzett adatok alapján tudja megállapítani, a programismertetőben és az útmutatóban leírtak szerint.
Frissítve: 2008. március (240 kB)

Általános adatlap 2. (RTM) - 2.1 (2008) .doc >>
Ezt az adatlapot akkor kell használni, ha csak néhány UTM négyzetben végzett RTM felméréseket.
Nyomtatható és elektronikusan is kitölthető verzió, DOC formátumban.
Ezen az adatlapon, az RTM Általános felmérések során szerzett megfigyelési adatok alapján, a fészkelési adatokat összesítheti, fajonként és UTM négyzetenként. A fészkelő párok számát a napi megfigyelési adatok, és a munkatérképekre feljegyzett adatok alapján tudja megállapítani, a programismertetőben és az útmutatóban leírtak szerint.
Frissítve: 2008. március (242 kB)

 

4. Jelentkezés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 
Monitoring Központ
4402 Nyíregyháza 1, Pf. 16.
E-mail: monitoring@mme.hu

Nincs szükség madártani ismeretekre és felszerelésre!
A „Bárki bekapcsolódhat!” jelmondatunk azt jelenti, hogy sem madártani szakértelemre, sem különleges felszerelésre nincs szükség. Közösségi programjainkon, madárgyűrűző táborainkban az érdeklődőket az MME felkészült, távcsővel és teleszkóppal felszerelt önkéntesei és munkatársai várják.

Együtt a madarakkal – együtt az emberekkel
Közösségi programjaink középpontjában – bár ez első hallásra furcsának tűnhet -, nem kizárólag a madarak állnak, hanem az emberek, a táj, a növény és állatvilág egysége. „Madarászni jó” – olvashatjuk az Európai Madármegfigyelő Napok oldalon, de madarászni társaságban, főleg gyerekek és felnőttek vegyes közösségében, még jobb.

Játszva kutatás
A madarász kirándulások, programok a tudományt, a természetvédelmet is szolgálják, hiszen a látott vagy befogott madarak szolgáltatta adatok bekerülnek a különböző adatbázisokba. Akiket kiemelten érdekel a civil kutatás, itt különösen az általános- és középiskolák, a felsőoktatási intézmények tanulóira és pedagógusaira gondolunk, az bekapcsolódhat a Monitoring Központ kirándulós-adatgyűjtős programjaiba is.

A rákosi viperáról

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) sztyeppmaradványok lakója. Mai állományai változatos mikrodomborzatú, nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken, legelőkön maradtak fenn, ahol az élőhely változatos mikroklímát és gazdag táplálékbázist biztosít. Téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat.
A jelenlegi populációk mindössze hazánk két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn, az összes többi előfordulást mára már kipusztultnak tekinthetjük. A teljes hazai állomány 500-1000 példány között valószínűsíthető. 
A rákosi vipera rohamos térvesztésének legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. Az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés, és a szándékos pusztítás. A megmaradt, kislétszámú populációk sérülékenyekké váltak, s már kisebb lokális katasztrófák is elegendőek lehetnek felmorzsolódásukhoz.

A rákosi viperáról további információkat a Magyarország Kétéltűi és Hüllői oldalon olvashat.

Aktuális rákosi viperavédelmi munkáink

Az MME rákosi viperavédelmi munkájának a "zászlóshajója" a 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen felépített Rákosivipera-védelmi Központ, ahol mai napig zajlik a fokozottan védett kígyófajunk zárttéri tenyészprogramja. A viperák tenyésztése a későbbi kibocsátásuk céljával történik, de ezt nagyon sok egyéb tevékenység révén készítjük elő. Ezért:

• A Duna-Ipoly, Fertő-Hanság és Kiskunsági Nemzeti Parkok munkatársai a meglevő élőhelyeken próbálják biztosítani a viperák számára kedvező élőhelyi feltételeket biztosító kezelést, illetve - ahol erre lehetőség van - az élőhelyek kiterjedésének növelését gyeprekonstrukciók révén.
• Természetvédelmi kutatásokat és monitoring akciókat végzünk: vizsgáljuk a különféle mezőgazdasági beavatkozások hatását, a táplálékellátottságot, a potenciális ragadozók jelenlétét.
• A kibocsátásra került egyedeket megpróbáljuk nyomon követni. A rádiótelemetriás módszerfejlesztést a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosi csapata és a Bécsi Vadökológiai Intézet fejlesztői segítik.
• A rákosi viperával kapcsolatosan széleskörű kommunikációs kampányt folytatunk, melynek célja a faj és a védelmi program megismertetése, valamint a tévhitek eloszlatása.

A kommunikációnk egyik legfontosabb eleme a honlapunk, ahol a természetvédelmi program teljeskörű bemutatására törekedtünk: www.rakosivipera.hu

Rákosi viperák születése (Videó: Természetfilm.hu Egyesület)

Rákosi viperavédelmi tevékenység a kezdetektől napjainkig

A rákosi vipera állományainak zsugorodásáról az 1970-es évek végén jelentek meg az első figyelmeztetések, amikre a természetvédelem a védettségi kategóriájának megváltoztatásával reagált is. Az 1980-as években ez a folyamat sajnos tovább fokozódott és látszott, hogy a faj hosszabb távon akár el is tűnhet, ha nem sikerül a negatív trendet megállítani.

Az MME az 1980-as években kapcsolódott be a védelmi munkába:

Péchy Tamás szervezte meg az első táborokat, melyek célja a megmaradt rákosi vipera állományok feltérképezése és monitorozása volt. Később az 1990-es években a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen már szisztematikus felméréseket szerveztünk Dabason és Kunpeszéren megmaradt élőhelyeken. A felmérések eredményeként megállapíthattuk, hogy az egyes állományok fennmaradása is kétségessé vált. Az élőhelyek aktív megóvása érdekében az MME a Táborfalvi Tüzérségi Lőtér úgynevezett "puffer-zónájában" megmaradt gyepterületek bérlése révén tudta megakadályozni azok kiszántását. Mindeközben Peszéradacson a Széna-dűlő élőhely Kiskunsági Nemzeti Park számára történő megvásárlását az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsa (SEH CC) pénzadománnyal segítette.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 2001-ben összehívta a fajjal foglalkozó hazai és nemzetközi szaktekintélyeket és az IUCN Populáció és Élőhely Életképességi Műhelytalálkozó keretében próbáltunk megoldásokat keresni a faj megóvására. Ezt követően a hazai szakemberek nekiálltak egy hosszabb távú védelmi stratégia kidolgozásának, ami végül a 2004-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter által aláírt Fajmegőrzési Tervként öntött testet. A stratégia részeként életre lett hívva a Rákosi Vipera Védelmi Tanács, ami ma Rákosivipera-védelmi Koordinációs Csoportként működik. A csoportba meghívott szakemberek rendszeresen ülésezve próbálják az elért eredmények függvényében irányítani a védelmi tevékenységet.

A védelmi stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásában komoly segítséget jelentettek az Európai Bizottság LIFE-Alapjától elnyert támogatások (LIFE04NAT/HU/000116, LIFE07NAT/H/00322), melyekhez az önrészt a magyar állam biztosította. A Kiskunsági Nemzeti Park területén még 2001-ben az MME anyagi segítségével sikerült egy tanyát megvásárolni, ahol 2004-ben végül felépülhetett a Rákosvipera-védelmi Központ és megkezdődött a faj zárttéri tenyésztése. A tenyésztés sikereinek köszönhetően 2010-ben sikerült kibocsátanunk az első rákosi viperákat, mely alkalmat az akkori köztársasági elnök, Sólyom László is megtisztelt jelenlétével, illetve aktívan közreműködött az első két vipera szabadonengedésében.

Rákosi vipera az elnök kezében (Videó: Természetfilm.hu Egyesület)

A megmaradt élőhelyek kezelését az Európai Uniós csatlakozásunk kedvezően befolyásolta, így a korábban elterjedt gépi kaszálást mind nagyobb területeken váltotta fel az extenzív, húshasznú szarvasmarhával megvalósuló, szakaszoló legeltetés - korlátozott legelőnyomással. Az Erdélyben megtalált élőhelyek is Natura2000 Hálózat részévé váltak 2016-ban, azonban ott sok helyen újra művelés alá vontak korábban felhagyott parlagterületeket, mely folyamat a rákosi vipera állományokat ismét komolyan veszélyezteti.

A rákosi vipera hazai természetvédelmi helyzete

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft. Ismert élőhelyei természetvédelmi oltalom alatt állnak. A 2004-ben kihirdetett Rákosi Vipera Fajmegőrzési Terv foglalja össze a védelmi stratégiát.

Veszélyeztető tényezői:

• a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények hatása (aszályok, szokatlanul kemény és csapadékos telek)
• gyepes élőhelyek fogyása
• megmaradt gyepterületek fokozott művelése: gépi kaszálás, túllegeltetés
• emlős predátorok (róka, borz, vaddisznó) térnyerése
• illegális gyűjtés és pusztítás

A rákosi vipera globális természetvédelmi helyzete és a fő veszélyeztető tényezők

Nemzetközi szinten is felismerték kritikus helyzetét és felkerült a Berni Egyezmény II. Függelékébe, a World Conservation Union (IUCN) a "veszélyeztetett" kategóriába sorolta, szerepel a Washingtoni Egyezmény CITES I. Függelékében, a Berni Egyezmény HD II-es listáján is. A Berni Egyezmény további két, Magyarország felé tett ajánlása vonatkozik a rákosi vipera állományainak védelmére. A Berni Egyezmény kétéltű- és hüllőszakértő csoportja a Vipera ursinii-fajcsoportra vonatkozó Európai Akciótervet dolgozott ki 2005-ben.

A faj szerepel a Natura 2000 II. listáján és ennek köszönhetően az összes előfordulási helye bekerült a Natura 2000 Hálózatba. Ezeken a területeken a területkezelést alá kell rendelni a rákosi vipera élőhelyi igényeinek.

A Vipera ursinii elterjedését az Európai Herpetológiai Társaság (SEH) által működtetett Európai Herpetológiai Atlasz oldalon lehet megtekinteni.

Projektjeink

Korábbi és jelenleg zajló rákosi viperavédelmi projektjeinkről a www.rakosivipera.hu weboldalon tájékozódhat.

Hogyan segítheti Ön az MME rákosi viperavédelmi munkáját?

A rákosi vipera jelenlegi hazai élőhelyeit jól ismerjük, az állományt rendszeresen monitorozzuk. Tudható ugyanakkor, hogy a faj néhány évtizeddel korábban az ország számos olyan pontján is megtalálható volt, ahol ma ismereteink szerint nem fordul elő. Az egykori, illetve ismeretlen élőhelyek feltárásában hatalmas segítséget jelenthetnek az eseti megfigyelések is. Kérjük, ha rákosi viperát észlel, vagy előfordulásáról tudomást szerez, jelezze felénk a Kétéltű- és Hüllőtérképezés alkalmazás vagy Herptérkép honlap segítségével, vagy a honlapon található elérhetőségeinken.

A rákosi vipera és általában a mérgeskígyók védelmét még mindig sokszor veszélyezteti a tájékozatlanság, és az ebből adódó hibás döntések. Nagy hangsúlyt fektetünk ezért a nagyközönség tájékoztatására, ismeretterjesztésre. Kérjük, kövesse munkánkat az MME oldalain, Facebook oldalunkon, Youtube-csatornánkon, illetve a www.rakosivipera.hu honlapon.

Rákosi vipera életét bemutató természetfilmünk (Videó: Természetfilm.hu Egyesület)