Lehel 2007-ben kelt ki a tojásból a Jászságban, és közvetlenül kirepülése előtt került a hátára a nyomkövető eszköz. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel ellátott jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett első kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében erősítették Lehelre. A program során több fiatal kerecsensólyomra került jeladó 2007 és 2010 között, hogy segítségükkel megismerjék a szakemberek a fiatal kerecsenek kóborlási, vonulási szokásait. Ennek ismeretében meghatározhatók a veszélyeztető tényezők, és hatékonyabbá tehető a faj védelme. Minden madárfaj esetében a kirepülés, és a családalapítás közötti időszak a legveszélyesebb, ilyenkor pusztul el a legtöbb madár. A fiatal kerecsenek hatalmas térséget jártak be Mauritániától Kazahsztánig, és mint kiderült a legnagyobb pusztulást a szigeteletlen középfeszültségű vezetékek oszlopain elszenvedett áramütés okozza.

A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)

Lehel is nagyokat barangolt „ifjúkorában”, és egészen Moszkváig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben családot alapított kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre – ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, de sajnos 2012-ben nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrád mellett töltötte, ahol többször is szem elé került.

Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)

A jeladója 2012 nyaráig működött, majd nem jött több jel. Tegnap azonban ismét régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át a madár, de szerencsére a jeladó nem okozott maradandó elváltozásokat. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és felerősített jeladó – bár előnyére biztosan nem válik a madárnak – nem akadályozza mindennapi tevékenységeiben. Lehelnek azonban ezzel már nem kell foglalkoznia, hiszen – az ő, és a természetvédők legnagyobb örömére – az eszköz már nincs a hátán.

Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)

Jeladó felszerelése 2007-ben (Fotó: Bagyura János)

A szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett második kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, öreg madarakra kerülnek jeladók, hogy a fészek környékén történő területhasználatot illetve a szélerőművek hatását lehessen feltérképezni, védelmi szempontból.

A jeladós kerecsensólymok mozgásáról és a két LIFE projektről a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon lehet tájékozódni, illetve  más fajok mozgásával együtt a www.satellitetracking.eu oldalon lehet őket nyomon követni.

Kapcsolódó oldalak

• Látogatóban Lehel, a műholdadós kerecsen első fészkénél
• Újabb érdekes adatok Lehelről, a jeladós kerecsenről
• Meggyűrűzték a "webkamerás" kerecsensólymokat

Prommer Mátyás

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

A jelenlegi tervek szerint ugyanis folytatódik az a korábbi gyakorlat, hogy a Közös Agrárpolitika költségvetésének nagy részét igazságtalanul, nem egyértelmű szabályoknak megfelelően osztják ki a gazdálkodók között, miközben az így ösztönzött földhasználat nem szolgálja a fenntartható mezőgazdaságot és a vidékfejlesztési célokat. Helyette a „közpénzt csak közcélokért elvet” kell támogatni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások esetében is. Ez annyit jelenti, hogy a közösségnek azokat a földhasználókat kell támogatnia, akik cserébe egészséges és élő vidéket, egészséges élelmiszert adnak a közösségnek.

Azokat a támogatásokat, melyeket olyan célokra fordítanak, hogy hatására károsodik a környezet, az egészség, a fejlődő országok mezőgazdasága vagy az állatjólét, illetve negatívan befolyásolja a munkalehetőségeket, meg kell szüntetni.

Az eredeti levél a támogató szervezetek felsorolásával letölthető ITT>>

A nyílt levél fordítása:

A visszafejlődő Közös Agrárpolitika kilátásai kiállásra késztetik a civil társadalmat

Tisztelt Európai Parlamenti képviselő!

Annak kapcsán fordulunk önhöz, ahogyan az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (AGRI) kezelte a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának ügyét.

Az európai mezőgazdasági és élelmiszer-szabályozás olyan társadalmi kérdés, ami mindannyiunkat aggodalommal tölt el. Az AGRI tagjainak többsége figyelmen kívül hagyta az állampolgárok véleményét és nem képviselte az érdeküket. Ez a helyzet csalódottsággal tölti el az európai állampolgárokat, akik azt remélték, hogy az EP nagyobb befolyása a növelés helyett csökkenti az Európai Unióban (EU) tapasztalható demokratikus deficitet.

A KAP válságban van: a jelentős nagyságú költségvetésének nagy részét igazságtalanul, nem egyértelmű szabályoknak megfelelően osztják ki a gazdálkodók között, miközben az így ösztönzött földhasználat nem szolgálja a fenntartható mezőgazdaságot és a vidékfejlesztési célokat. Ellenkezőleg, támogatja az egészségtelen és a környezetet károsító mezőgazdasági és földhasználati gyakorlatot, a rossz állatjóléti megoldásokat és gátolja a fejlődő országok mezőgazdasági szerkezetének fejlődését. Az állampolgárok folyamatosan hangoztatják ezen aggodalmaikat, de eddig figyelmen kívül hagyták a véleményüket (egy 2011-es Eurobarometer felmérés azt mutatja, hogy az EU polgárainak 77%-a több környezeti teljesítményt várna a KAP támogatásoktól).

A levelet aláíró szervezetek a közpénzt csak közcélokért elvet támogatják a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások esetében is. Ez annyit jelent, hogy a közösségnek azokat a földhasználókat kell támogatnia, akik cserébe egészséges és élő vidéket, egészséges élelmiszert adnak a közösségnek. Azokat a támogatásokat, melyeket olyan célokra fordítanak, hogy hatására károsodik a környezet, az egészség, a fejlődő országok mezőgazdasága vagy az állatjólét, illetve negatívan befolyásolja a munkalehetőségeket, meg kell szüntetni.

Először az EU történetében az EP képviselőknek a Európai Bizottsággal egyenrangú szava van a mezőgazdasági politika alakításában. Ennek ellenére 2013 januárjában az EP AGRI testülete olyan megoldásra szavazott, ami valójában visszalépést jelent. Az AGRI testület mezőgazdasági elképzelése szerint a pénzeket továbbra is igazságtalanul osztanák el. Támogatást kapnának a leginkább szennyező földhasználati módok és egyes gazdálkodók kétszer annyi dotációhoz jutnának ugyanazért a tevékenységért és környezeti teljesítményért (ez önmagában is ellentétes az EU alapszerződésével). Összességében az AGRI álláspontja szembehelyezkedik a környezettel, az egészséggel, a foglalkoztatással, az állatjóléttel és a fejlődő országok iránti felelősséggel, valamint szembemegy az EP más bizottságainak határozott véleményével is.

Szerencsére ez még megváltoztatható! Ez idáig az AGRI többségi véleményét egy kisebb csoport tartotta befolyása alatt. Márciusban viszont a teljes EP fog dönteni a végleges tárgyalási pozíciójáról, így lehetőség van a visszalépést és a kisiklott reformot visszaterelni a helyes útra. Az EP már bizonyította, hogy képes nagy horderejű változások kapcsán jól dönteni, legutóbb például a Közös Halászati Politika szabályozásának plenáris szavazásánál. Itt az idő, hogy ugyanez megismétlődjön a KAP esetében is.

Kérjük, hogy mint választott képviselő a valódi közösségi értékek érdekében szavazzon, amikor a KAP reformra kerül a sor a márciusi plenárison, tartsa fenn az EP fontos szerepét.

A szervezetek felajánlják önnek a segítségüket a konstruktív döntés meghozatalához.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

A 15 elhangzott előadás közül egy-egy prezentáció szólt az ausztriai  túzokvédelmi munka eredményeiről,  illetve a bősi tározón fészkelő és átvonuló madárfajok állományairól. Az érdeklődők előadások és a poszterek segítségével ismerkedhettek meg a madártani kutatás és monitoring eredmények mellett a rákosi vipera, a lápi póc és a hód védelmének aktuális problémáival is. A prezentációk anyagából készült cikkek a Szélkiáltó nevű regionális folyóiratban látnak írott formában napvilágot.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

Mogyorósi Sándor
MME Soproni Helyi Csoport

A fenti kis képen a kongresszus résztvevői láthatók
(Fotó: Mogyorósi Sándor)

A nemzetközi műhelytalálkozót (www.mtbk.hu/mtbk08/) a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciasorozat (www.mtbk.hu) 8. rendezvényeként a Magyar Biológiai Társaság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Society for Conservation Biology Európai Szekciója rendezte meg február 22-én a bükki Felsőtárkányban. A találkozót követően (2013. február 23-án) azzal azonos helyszínen szintén nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács Sólyomcsalogató elnevezésű éves ragadozómadár-védelmi konferenciája. A kétnapos rendezvényen hét ország 104 szakembere vett részt.
 

A Műhelytalálkozó célja volt, hogy az egyre gyakoribb illegális madárpusztítás elleni hatékony megelőzés és védekezés lehetőségeit megvitassa, és egyben a Kárpát-medence és Európa országai közti tapasztalatcserét elősegítse. A találkozón a résztvevők megvitatták a Mérgezésellenes Akciótervet, amely reményeik szerint a közeljövőben már jóval hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a madarak védelmében.

Ian Thomson nyitóelőadása a VIII. MTBK-n (Foto: Barabás Lilla)

A konferencián magyar mellett szlovák, osztrák, cseh, szerb, román valamint skót szakemberek számoltak be az országaikban előforduló ragadozó madarakkal szembeni bűncselekményekről, valamint a visszaszorításukra tett kísérletekről. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben, Ausztriában mintegy 40, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Szerbiában 18, Romániában pedig 2 sas esett bizonyítottan illegális pusztítás áldozatául, azonban a hazai adatok mindenkit sokkoltak. Az MME nyilvántartása szerint 2000 óta 176 sas esett mérgezés, lelövés vagy fészekpusztítás áldozatául! Ráadásul szomorú aktualitást adott a rendezvénynek, hogy a konferenciát követő három napban három újabb eset is napvilágra került!
 

Elpusztított réti sas (Fotó: Horváth Márton)

Február 24-én vadászok találtak meg egy mérgezett és ráadásul söréttel is meglőtt parlagi sast. A gyors segítségnyújtásnak köszönhetően ez a példány életben maradt, jelenleg a Fővárosi Állat és Növénykertben ápolják. Amennyiben sikerült visszaengedni a természetbe a tervek szerint műholdas jeladóval fogják ellátni, hogy nyomon követhető legyen a további sorsa.
 

Február 25-én egy parlagisas-fészket pusztítottak el szándékosan, február 26-án pedig egy parlagi sas, három egerészölyv és egy róka mérgezett tetemét találták meg az MME, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Nemzeti Nyomozóiroda szakemberei. Ez utóbbi eset felderítésénél Ian Thomson, a Királyi Madárvédelmi Egyesület (RSPB) skóciai nyomozócsoportjának vezetője is részt vett, aki a konferencia nyitóelőadását tartotta.
 

„Rendkívül elszomorít, hogy Magyarországon milyen elképesztő mértékben pusztítják ezeket a csodás madarakat” – mondja Ian Thomson, a mérgezésellenes harc egyik legelismertebb európai szakértője. „Skóciában hatalmas erőfeszítéssel próbáljuk meg visszaszorítani a ragadozómadarak pusztítását, de Magyarországon és a környező országokban talán még ennél is többre lesz szükség, amelyben többek között az RSPB is segíteni fogja tapasztalataival a magyar szakembereket.”
 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálásával 2012-ben indult Helicon LIFE+ program partnerei között szerepel a Nemzeti Nyomozóiroda, A Magyar Vadászkamara, A Vidékfejlesztési Minisztérium, A Hortobágyi Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park, A Körös-Maros Nemzeti Park, A Budapesti és a Jászberényi Állatkert valamint a Természetfilm.hu filmműhely.

Horváth Márton, Szenczi Péter

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019). A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a Természetfilm.hu Egyesület. www.imperialeagle.hu