Ragadozómadár védelem

Kezdetekben az élőhely megőrzést célzó munkák mellett a leginkább veszélyeztetett fajok aktív védelmén volt a hangsúly. Az akkor ismert kerecsensólyom (Falco cherrug) fészkek jelentős részét kifosztották, tehát az első számú alany ezen a téren ennek a ragadozómadárnak a védelme lett. Évente átlagosan 3 fészket őriztettek a helyszíneken kialakított táborok segítségével (Szitta Tamás a Bükki Nemzeti Park részéről zoológiai felügyelő beosztásban volt a koordinátor, s egyben a csoport vezetőségének tagja). A fészekőrzések teljesítették a hozzájuk fűzött reményt, valamint műfészkek kihelyezésével akkoriban elértük, hogy ebben az időszakban a csoport területén volt az ország legerősebb kerecsen állománya.

A ’80-as években két másik nagy ragadozómadár védelmi programot is elkezdett a csoport: a békászósas (Aquila pomarina) fiókamentését és az uhu (Bubo bubo) visszatelepítését. Mindkét faj kritikus helyzetben volt az adott időszakban, az aktív beavatkozás létjogosultsága nem volt vitatható. A Haraszthy László és Márkus Ferenc által vezetett programok sikeresek voltak. Feltételezhető, hogy ez az akció hozzájárult a hazai uhu állomány megerősödéséhez. Kitérvén a bagolyfajok védelmére, helyi csoportunk a gyöngybagoly (Tyto alba) és a füleskuvik (Otus scops) védelmében is részt vett költőládák és költőodúk kihelyezésével. Békászósas állományfelmérést pedig jelenleg is végzünk.

A Tisza és a Bükk-Mátra között elterülő síkságon szembesültek a kékvércse (Falco vespertinus) állomány folyamatos csökkenését és a varjú telepek eltűnésével, ezért mesterséges varjúfészek telepet hoztak létre a Borsodi Mezőség egyik szárnyékerdejében. Számos ilyen fészekteleppel, általunk kikísérletezett és a manapság alkalmazottakhoz hasonló fészektípusokkal óvtuk meg a kékvércse állományt a teljes eltűnéstől, mely a life időszakában indulhatott optimális fejlődésnek. Vércse fajok felmérési metodikánkat a kékvércse life fejlesztette tovább.

A kerecsensólyom mellett különös figyelmet fordítottunk Észak Magyarország parlagisas (Aquila heliaca) állományának nyomonkövetésére és védelmére. Volt olyan év, hogy több síkvidéki pár költött műfészekben, mint a természetesben – a költések ezekben bizonyítottan eredményesebbek voltak. Innen indult meg a terjedés a Jászság, Nagykunság és a faj számára alkalmas további területek felé. Jelenleg az Európa-szerte veszélyeztetett parlagi sas hazai állományának mintegy 50-60%-a költ működési területünkön. Sok energiát fordítottunk a havária helyzetek „kezelésére”- például a viharok, tornádók utáni kontrollra, beavatkozásokra. 

Jelenleg is aktívan dolgozunk a helyi csoport területének ragadozómadár-védelmében. Nagy ragadozómadár-védelmi programjaink, illetve azok "utómunkálatai (after-life) sok feladatot keletkeztetnek, melyben jelenleg is részt vállalunk. E programok helyi alapjait több tíz evvel ezelőtt csoportunk teremtette meg, azóta a stafétát részben átvették a nagy pályázatok kedvezményezettjei.

Szalakóta védelem

22 éve elkezdett szalakóta (Coracias garrulus) védelmi programunk az évtizedek alatt jelentős eredményeket hozott. A hatalmas területek – Kesznyétentől a Jászságig - végzett program eredményeként a hajdani 50 pár körüli szalakóta állomány 300 pár fölé ment. Jelen időszakban a feladat oroszlánrészét már a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végzi, de csoportunk munkájára most is szükség van. A 600 körüli „élő” odú kb. 1/3-át csoportunk ellenőrzi, munkánk során szorosan együttműködünk az állami természetvédelemmel.

A 2014-es év különösen kedvezett ennek a gyönyörű madárnak. Az általunk megnézett odúknak több, mint felében szalakóta költött, nagyobbrészt sikeresen. A sikeres és nagy fiókaszámú költések oka a kedvező időjárás volt. Idén több fészekben is 6 fióka nevelkedett, ami a korábbi évek során csak nagyritkán fordult elő! Általános volt a 4-5 fiókás fészekalj. Szokás szerint az odúk másik részében mezei veréb (Passer montanus), seregély (Sturnus vulgaris) és néhányban kuvik (Athene noctua) költött. 

A projekt időszaka alatt az egykori elterjedési területtől nagy távolságokra is sikerült „visszacsábítani” ezt a ritka, fokozottan védett madarat így ma már ismét költ a Bükk-alján, Heves megye nyugati területein és a Kesznyéteni TK-ban. Megkezdett munkánkat remélhetően nagyban fogja segíteni a nemrég elkezdett LIFE program, melyben csoportunk önkéntes szalakótás csapatának is szerepe lesz.

A szalakóta-védelmi akcióról oldalunkon külön fülön is olvashattok: www.mme.hu/bukki-helyi-csoport/szalakota-vedelem

Monitoring tevékenység

A Bükki Helyi csoport részt vesz a Monitoring Központ által végzett feladatok teljesítésében, így elkezdte a MAP (Madáratlasz Program) kivitelezését a Borsodi-mezőségen és a Bükk-hegységben, valamint feladatot vállalt az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja), RTM (Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja), RMM (Ragadozómadár-monitoring) programokban és a vizes élőhelyek felmérésében is. Sajnos alapvető probléma a jó fajismerettel rendelkező tagság időhiánya, így a megoldás talán fiatalok bevonása lehetne a megvalósításba. 

Rozsdás csuk (Fotó: Szitta Tamás)

Hósármány (Fotó: Szitta Tamás)

Egyéb eddigi fajvédelmi eredményeink: 

•    Vándorsólyom (Falco peregrinus), kígyászölyv (Circaetus gallicus) védelme.
•    Alpesi gőte (Triturus alpestris) védelme.
•    Ürge (Spermophilus citellus) visszatelepítése.
•    Fehér gólya (Ciconia ciconia), fekete gólya (Ciconia nigra) védelme.
•    Gyurgyalag (Merops apiaster) költőtelepek felmérése, rekonstrukciója 

Az MME egyik legnagyobb területi szervezete a Bükki Helyi Csoport. Működési területünk kiterjed a Bükk- és az Upponyi-hegységre, ezek hegylábi területeire és a Heves-Borsodi-síkra. Az egyesület célja a természet – különösen a madárvilág – védelme, és ezen tevékenység társadalmi támogatottságának növelése. Fontos feladatunknak tartjuk az ifjúság természetvédelmi szemléletének kialakítását (környezeti nevelés), a természetvédelmi kutatások, fajvédelmi programok szervezését, végrehajtását. Ebből kifolyólag örömmel fogadjuk a terület iránt elszánt és elhivatott szakmai gyakornokok és szakdolgozók jelentkezését is!

A megalakulás az egyesületet 5 évvel követte, mint a fiatal Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) mellé rendelt társadalmi szervezet. A nemzeti park részéről Szitta Tamás (akkor zoológiai felügyelői beosztásban) volt a koordinátor, egyben a csoport vezetőségének tagja. Az új csoport egy közös akarat megnyilvánulása volt: szorosan együttműködve a nemzeti parkkal az egyesület sajátos lehetőségeit kihasználva kutatni, védeni annak gerinces zoológiai értékeit, részt vállalni a természetvédelmi szemlélet formálásában. A kezdeteket az MME központja segítette és az akkor már jól működő Ragadozómadár Védelmi Szakosztály (RMVSZ), melynek értelmében prioritást szántak a csoportnak a Bükk és környéke kiemelkedően értékes, de nagyon kevéssé ismert ragadozómadár faunája feltárásában és aktív védelmében. 
Kezdettől fontos szerepet tulajdonítottunk annak, hogy minél többen megismerjék munkánkat, erőfeszítéseinket. Az érdeklődők részt vehettek programjainkban, egy idő után önálló feladatokat kaphattak. Az utóbbi 8-10 évben - követve az MME tendenciáit - egyre nagyobb szerepet játszanak csoportunk életében a közösségi programok (kirándulások, madármegfigyelések, gyűrűzési bemutatók, előadások, közösségi szolgálati programok, MME stand, rendezvények: Fülemülék éjszakája, Gólya Road Show, Európai Madármegfigyelő Napok, Madarak és Fák Napja, Év fajai programok), és a központilag szervezett felmérések (monitoring). 

Fajvédelmi eredményeink: 

• Ragadozómadár-védelmi tevékenységek: Parlagi sas (Aquila heliaca), békászó sas (Aquila pomarina), kerecsensólyom (Falco cherrug), vándorsólyom (Falco peregrinus), kék vércse (Falco vespertinus), kígyászölyv (Circaetus gallicus), hamvas rétihéja (Circus pygargus) védelme.
• Bagolyfajok védelme: Uhu (Bubo bubo), füleskuvik (Otus scops), gyöngybagoly (Tyto alba).
• Szalakóta (Coracias garrulus) védelme.
• Alpesi gőte (Triturus alpestris) védelme.
• Ürge (Spermophilus citellus) visszatelepítése.
• Fehér gólya (Ciconia ciconia) állományfelmérés.
• Gyurgyalag (Merops apiaster) költőtelepek felmérése, rekonstrukciója 
• Monitoring tevékenység (MAP, MMM, RTM, RMM)

A csapat

Tisztségviselők: 

• Elnök: Szitta Tamás 
• Elnökhelyettes: Somoskői Péter
• Titkár: Hák Flóra 
• Titkárhelyettes: Korompainé Szitta Emese
• Titkárhelyettes: Godó Laura

Aktív tagok:

Munkánk nem valósulhatna meg aktív tagjaink segítsége nélkül, akik a kapcsolattartásokban, programjaink szervezésében és kivitelezésében a legtöbb feladatot vállalják. A teljesség igénye nélkül jelenleg ezen társaink: 

Leskó Gabriella, Balázsi Péter, Pásztor Zoltán, Golen Gerhárd, Bozóki Tamás, Fekete Judit, Katona Gergely, Kilián Endre és családja, a Kucsera család, Szitta Imola, Sándor Csaba, Vargáné Kárpáti Ildikó, Aranyosi Éva (TV EGER), Rohlicsek Judit (FM 7), Jónás Bianka, Zilahiné Stolc Mária, Engel Éva, Kurti Gábor, Sallai István, Koscsó János, Korompainé Szitta Emese, Bartók Krisztián, Bánrévi Dániel, Porkoláb Péter, Porkoláb-Császári Izabella, Széles Eszter, Dr. Tóth László, Bereczki Dánielné, Ölveczki Gyula, Kovács Csilla, Bihariné Papp Gyöngyi, Jaskó Szilvia, Szemán László, ifj. Dudás Péter, Mészáros György, Bereczki Dániel, Horváth Ildikó, Ignácz Dávid, Porteleki Szilvia és Básti Edina. Kiemelnénk társaink közül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, kik munkáját és együttműködését külön köszönjük! 

Minden hónap utolsó péntekén a Miskolci Madarász Kör összejövetelt tart (Helye: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. 4/3 Civil Ház, időpont: 16:30-18:30).

Ha működési területünkön sérült madarat jelentenek, Mályi 40 km-es körzetében a Mályi Madármentő Állomáshoz (06 30 689 2727 - Lehoczky Krisztián), más esetben pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz (06 36 411 581) irányítjuk át a bejelentőket. Mindenki munkáját nagyon köszönjük!

Cím: 3304 Eger, Sánc utca 6. 
Honlap: mmebukkihcs.eoldal.hu, mme.hu/bukki_helyi_csoport
Közösségi oldal: facebook.com/mmebukkihcs
E-mail, elérhetőség: bukk@mme.hu, 20/358-5986
Videótár: mmebukkihcs.eoldal.hu/cikkek/videotar.html

A hazai természetvédelem már korántsem áll erős lábakon. Az egykori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak már csak a maradéka létezik a kormányzaton belül, és további átszervezések jöhetnek szóba, amelyek a természetvédelmi intézményrendszer gyengülésén keresztül hazánk környezeti állapotának romlásához vezethetnek. A  védett területek vagyonkezelésének elvétele a nemzeti park igazgatóságoktól egyike lehet ezen kedvezőtlen döntéseknek.

A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet ezért november 20-án levelet  intézett a kormányhoz azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország nyomatékosította levelében, hogy semmilyen garanciát nem lát arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntés a természeti állapot romlását fogja eredményezni. Az érintett területek kérdéses sorsa mellett a szakértők attól is tartanak, hogy a nemzeti parkok jelentős bérleti díjtól esnek majd el, ami a költségvetésüket is felboríthatja, így a természetvédelmi infrastruktúra lábai tovább gyengülnek.

A természetvédők leveléhez az elmúlt héten 106, - többségében környezetvédelmi - civil szervezet  csatlakozott, de kezdeményezésüket többek között a Professzorok Batthyány Köre, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, illetve több helyi gazdaszervezet és biokultúra egyesület is támogatja.
A civilek továbbra is kérik a Kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a természetvédelmi intézményrendszer hosszú távon megerősödhessen.

A három országos természetvédő szervezet december 4-én egy új mozgalmat indított, hogy megerősítse a természetvédelem helyzetét Magyarországon. További információ: www.magyartermeszet.hu

A levélben megfogalmazott ügyet 2014. december 9-ig támogató 106 szervezet:

"Bihar" Kis-Sárréti Civilek Társasága
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)
Bábonymegyeri Gazdatanács
Baloldali Alternatíva Egyesülés
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány
Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Bese Természetvédelmi Egyesület
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
BME Egyetemi Zöld Kör
BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság
Budapesti Szociális Forrásközpont
Castanea Környezetvédelmi Egyesület
Civil Kontroll Egyesület
Csalán Egyesület
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Cserhát Értékeiért Alapítvány
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Civil Hálózat (DARKCIH)
Domberdő Természetvédelmi Egyesület
Életfa Környezetvédő Szövetség
Élő közösségek mozgalom
E-misszió Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Erdei Iskola Egyesület
Észak-Magyarország Flórája Faunája Alapítvány
F6 Fenntarthatóságért Egyesület
Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete
Fauna Alapítvány
Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület
Fejér Szövetség
Felső-Tisza Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
Független Ökológiai Központ Alapítvány
Gaja Környezetvédő Egyesület
Galga Környezetvédelmi Egyesület
Galgamenti Népfőiskola
Gazdatanácsok Szövetsége
Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
GÖDÖLYE Szociális Szövetkezet
Greenpeace Magyarország
Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási- és Környezetinevelési Egyesület
Hatvani Környezetvédő Egyesület
Helyi Kisközösségek Nonprofit Kft.
Herman Ottó Természetvédő Kör
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Hosszúhetény Természeti Értékeiért Egyesület
Humusz Szövetség
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság
Ifjú Botanikusok Baráti Köre
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
Kerekerdő Alapítvány
Keresztúri Társas Kör
Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület
Közép-Dunántúli Biokultúra Egyesület
Középkertért Egyesület
Közép-Magyarországi Zöld Kör
Közös Sors Egyesület
Krizantén lélek- test harmonizáló és önfejlesztő egyesület az Új Emberért
Levegő Munkacsoport
Magonc Alapítvány
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
Magyarországi Zöld Kereszt Egyesület
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Társaság
Nagykovácsi Természetvédők
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület
Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület
Ökológiai Stúdió Alapítvány
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület  
Professzorok Batthyány Köre
Reflex Környezetvédő Egyesület
Serpentes Alapítvány
Silvavitae Természetvédelmi Egyesület
Somogy Természetvédelmi Szervezet
Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület
Szemléletváltás az Életért Egyesület
Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
Szigetközi Természetvédelmi Egyesület
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
Szombathely-Herény Kőrösi Csoma Sándor Természetjáró Környezet- és Természetvédő Egyesület
Szövetség az Élő Tiszáért
SZTE Környezetvédelmi Klub
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Tengri Íjász és Hagyományőrző Egyesület
TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Közhasznú Egyesület
Természet- és Környezetvédők Solti Egyesülete
Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány
Védegylet
Vérteskethelyi Gazdatanács
Zöld Akció Egyesület
Zöld Dió Alapítvány
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja
Zöld Sziget Kör
Zöld Völgyért Egyesület
Zöld Zebra Állat- és Természetvédő Egyesület