2005.11.14

Margit megérkezett a telelőhelyére

Úgy tűnik, hogy Margit, a "Natura 2000 madártávlatból" elnevezésű nemzetközi program keretében műholdas jeladóval idén nyáron ellátott fekete gólya megérkezett a telelőhelyére az afrikai kontinensen lévő Etiópiába. A másik Magyarországon jeladóval ellátott fekete gólya, Koppány viszont eltűnt.

Néhány hónappal ezelőtt Margitért aggódtak a Magyar Madártani Egyesület feketególya-védelmi programjának résztvevői, mostanában viszont Koppány került a figyelem középpontjába. A Margit és Koppány nevű fekete gólyát a "Natura 2000 madártávlatból" elnevezésű, az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi program keretében látták el műholdas jeladóval idén nyáron, amikor is nyolc ország összesen húsz gólyája kapott hasonló készüléket. A műholdas készülékek jeleit az Argos helymeghatározó rendszer Toulouse-i központjában naponta feldolgozzák, a program résztvevői így mindig pontosan tudják, hogy hol tartózkodnak a madarak. Az eddigi feldolgozott adatok szerint úgy tűnik, hogy a húsz gólyából tizenhat megérkezett telelőhelyére az afrikai kontinensre. Az persze még lehetséges, hogy a kontinensen belül változtatják helyüket, de a telet már biztosan itt fogják tölteni. Tizenhat gólya tehát épségben megérkezett, rajtuk kívül egy Belgiumban és egy Luxemburgban gyűrűzött gólya Spanyolország déli részén maradt, lehet, hogy a telet is itt töltik, a maradék kettővel viszont gondok vannak. A franciák egyik madara, melyet Claude-nak neveztek el Gibraltár közelében elpusztult októberben. Spanyol kollégáink földi keresővel találtak rá maradványaira, majd október végén az adóra. Koppány esete viszont nem a "megszokott" veszteség - ahogy a madarászok nevezik, hiszen minden vonuláskor elpusztulnak madarak, melyet jól reprezentál Claude esete. Koppány egyszerűen eltűnt.

A Koppány nevet viselő hím gólya idén nyáron Csátalja közelében, Margit pedig Dunafalva mellett kapta meg a jeladót. Miután véget ért a költési időszak, egy hónapot még a fészkelőhelyük környéken töltöttek. Érdekesség, hogy majdnem egy időpontban mindkét Duna-völgyi gólya váratlanul a Dunántúli-dombságban fekvő Somberek település közelébe röpült. Ezt a szakértők annyira furcsának találták, hogy odautaztak és bejárták a környéket, a fekete gólyákat "vonzó" helyet keresve. Feltételezésük szerint a falu közelében található kis dombvidéki tározónak a megelőző napok intenzív esőzései következtében történt gátszakadása, és az ezt követően létrejött kiöntések jelenthették a fő vonzerőt. A területen nagyszámú táplálkozó vízimadarat, köztük fekete gólyát is megfigyeltek, bár a két jeladóval felszerelt gólya ekkor már nem tartózkodott ott.

Margit szeptember 12-én határozottan délkeleti irányba indult el, de napi 100-200 km megtétele után szeptember 20-án Bulgáriában megállt, és közel egy hónapot töltött ott a Stara Zagora környéki halastavaknál, ami aggodalommal töltötte el a Madártani Egyesület feketególya-védelmi programjának résztvevőit. Tájékoztatták a bolgár kollégákat, akik Margit keresésére indultak, és két nap alatt meg is találták őt szürke gémek és nagy kócsagok társaságában. Úgy tűnt, hogy Margit jól érzi magát, táplálkozik, s ezzel erőt gyűjt a további úthoz. Az ornitológusok azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy Bulgáriában tölti majd a telet, de Margit nem sokkal ezután, október 16-án útnak indult, és átkelt a Boszporuszon, a program résztvevőinek legnagyobb örömére. Tíz napon keresztül csak éjszaka állt meg, és október 26-án már Szudánban volt. Jelen pillanatban Etiópiában tartózkodik, és úgy tűnik, hogy itt is fog telelni, bár még elképzelhető, hogy változtatja a helyét.

Koppány Magyarországról szeptember 24-én indult el, és szeptember 28-án, a Dardanellák közelében átrepülte a Márvány-tengert. Ez kissé szokatlan, ugyanis a Boszporuszt kedvelik leginkább a vonuló gólyák. Az akkori meteorológiai műholdképek szerint viharos idő volt a térségben. Lehetséges, hogy ezért sodródott a tenger fölé. A következő napon még 100 km-t repült. Jeladójától szeptember 29-e óta friss pozíció sajnos nem érkezett. Nem lehet biztosan tudni, hogy mi történt vele, hogy a jeladó hibásodott-e meg, vagy Koppánynak is valami baja esett. Reméljük, hogy a közeljövőben friss információhoz jutunk hollétét és hogylétét illetően, bár a legrosszabbat sem szabad kizárni.

Ha találgatásokba bocsátkozunk, akkor több lehetőséggel kell számolni. Az egyik az, hogy Koppányt áramütés érte, sok gólya pusztul el áramütés következtében. Ez esetben megsemmisülhet az adója is. Egy másik lehetőség az, hogy egyszerűen elromlott az adóvevő és a madár már Afrikában van. Ebben az esetben tavasszal a fészkelőhelyen még előkerülhet. Ha viszont Koppányt lelőtték volna vagy megeszi egy róka, melyek szintén jellemző elpusztulási módok, akkor az adója működik tovább, tehát ez nem nagyon valószínű, bár ezt a lehetőséget sem lehet kizárni. Mindenesetre, ha szerencsénk van, legkésőbb tavaszig megtudhatjuk, hogy Koppány él-e még, vagy Claude-hoz hasonlóan elpusztult.

A "Natura 2000 madártávlatból" elnevezésű program tervezett időtartama (a jeladókészülékek élettartama) körülbelül egy év. Az első néhány hónap után a program az ismeretterjesztés szempontjából máris nagyon sikeresnek mondható. A tudományos eredmények természetesen a vonulás kezdetére vonatkozóan is nagyon érdekesek, de a végső következtetések levonásával meg kell várni a projekt befejezését.

Aki folyamatosan, napról napra követni kívánja a műholdas jeladóval ellátott fekete gólyák útját, annak a www.flyingover.net című, magyar nyelvű anyagokat is tartalmazó honlapot ajánljuk figyelmébe.