Madár vagy gomba?
A tartós fagyok beálltáig – kellően nedves időjárás esetén – kirándulásaink során sok gombával találkozhatunk. A gombák, bár életmódjukat tekintve első pillantásra akár növényeknek is tűnhetnének, az élővilág egy önálló országát alkotják. Az állatokhoz hasonlóan nem tudják maguknak előállítani a cukrokat, nem rendelkeznek a legtöbb növényre jellemző, fotoszintézishez szükséges zöld színanyaggal. Az alábbi összeállításban olyan gombák következnek, amelyek nevükben madarakkal rokonok.
A harkálytintagomba megöregedve feketén szétfolyik, kalapján megmaradó fehér burokfoszlányai miatt megjelenése a harkályok fekete-fehér tollaira emlékeztet.
Harkálytintagomba (Fotó: Nagy Angelina)
A papagáj-galambgomba nevében rögtön két madárral is találkozunk. A galambgombákhoz tartozik, amelyek gyakran galambszürkék, azonban a papagáj-galambgomba változatos megjelenésű. Ibolyás, okkerfoltos, helyenként zöldes színeivel érdemelte ki nevét.
Papagáj-galambgomba (Fotó: Dima Bálint, Nagy Angelina)
A csirkegomba, más néven sárga rókagomba sárga, mint a kiscsirkék. Közkedvelt, kajszibarackra emlékeztető illatú és fűszeres ízű, könnyen felismerhető gomba.
Csirkegomba (Fotó: Nagy Angelina)
Ha a kiscsirkék megnőnek, tyúkok és kakasok lesznek, a tyúkgomba azonban nem az öreg csirkegomba népi neve, hanem a mezei szegfűgombáé. A Délvidéken csibelábnak is nevezik. Mezőkön, legelőkön élő, kistermetű, barnás színű, jellegzetes illatú gomba.
Tyúkgomba (Fotó: Dima Bálint)
És végül egy éjszakai madárról elnevezett gomba következik: a pisztricgomba. Nem, a pisztric nem éjszakai állat, hanem a pöttyös megjelenésre utaló név. A gomba népi neve viszont különböző tájegységeken bagolygomba, uhugomba, huhugomba. Rántva csirkehúsra emlékeztető ízű, de csak fiatalon érdemes gyűjteni, mert később rágóssá és kellemetlen szagúvá válik. Élő fák törzsén nő, a fát parazitálja, idővel akár el is pusztíthatja.
Bagolygomba (Fotó: Dima Bálint)
Írta: Benedek Veronika
