2026.01.13
Vízimadár-védelmi Szakosztály

Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztályának fajmegőrzési munkája a nagy goda védelméért 2025-ben

Nagy goda ( Fotó: Balla Dániel)

Nagy goda ( Fotó: Balla Dániel)

Hazánkban a nagy goda hazai állománya kritikusan lecsökkent, ma már alig éri el a 100 páros állományt. Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztályának sikeres 2025-ös szakosztályi pályázata célzott, terepi fészekvédelmi beavatkozásokkal, partnerségi együttműködésben kívánta növelni a költési sikert és megalapozni a faj hosszú távú megőrzését.

 

A nagy goda (Limosa limosa) Európa egyik ikonikus vizes élőhelyekhez kötődő fészkelő madara, amelynek állománya az elmúlt évtizedekben drámai mértékben csökkent. Magyarországon a faj helyzete különösen aggasztó: 1999 és 2018 között az állomány 84%-kal esett vissza, és a csökkenés azóta is folytatódik. Napjainkban a hazai fészkelő állomány már nem éri el a 100 párt, ami a kipusztulás közvetlen veszélyét vetíti előre. 

Verekedő hím nagy godák ( Fotó: Balla Dániel)
Verekedő hím nagy godák ( Fotó: Balla Dániel)

Ezt a riasztó tendenciát felismerve még 2024-ben A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület balmazújvárosi irodája adott otthont annak a fajmegőrzési megbeszélésnek, amelyre azok a hazai természetvédelmi szakembereket kaptak meghívást, akik aktívan részt vesznek a nagy goda védelmében, vagy akiknek működési területén a faj rendszeresen fészkel. A találkozó egyik legfontosabb szakmai következtetése az volt, hogy az élőhelyvesztés mellett a rendkívül alacsony költési siker jelenti a legkritikusabb problémát. 

Költési időszakra gyakran kiszáradnak a jó godaköltőhelyek ( Fotó: Tokody Béla)
Költési időszakra gyakran kiszáradnak a jó godaköltőhelyek ( Fotó: Tokody Béla)

Amennyiben ezen rövid időn belül nem sikerül javítani, a nagy goda belátható időn belül eltűnhet a magyar fészkelő madárfaunából.

Cselekvési terv a sürgős beavatkozásokért
A szakmai egyeztetés eredményeként egy rövid- és középtávú intézkedési terv született. A rövid távú célok megvalósításához részletes költségvetés készült, valamint az MME Vízimadár Védelmi Szakosztálya egyedi kérelmet nyújtott be az MME elnökségéhez további források mozgósítása érdekében. A sikeres 2025-ös belső pályázat ennek az összefogásnak az eredménye, amelyet más szervezetek hozzájárulásai is megerősítettek.

A program két fő pillérre épül:

•    Azonnali fészekvédelmi beavatkozások megvalósítása és tesztelése, a költési siker növelése érdekében.
•    Egy hosszú távú, átfogó LIFE pályázat előkészítése, amelynek beadása tervezetten 2026-ban történik meg, és amely a faj fennmaradását országos szinten biztosíthatja.
A 2025-ös program fókuszában a terepi gyakorlati munka állt:olyan módszerek kipróbálása és értékelése, amelyek kézzelfogható módon növelhetik a sikeresen kirepülő fiókák számát és a partnerségre épülő megvalósítás

A pályázat szakmai tárgya a nagy goda költési sikerének növelése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület együttműködésében. A program emellett fontos szerepet szán a szakmai egyeztetéseknek és a jövőbeli pályázatok előkészítésének is.

A célcsoport tudatosan széleskörű:
•    az MME Vízimadár Védelmi Szakosztályának aktív tagsága,
•    az MME Ifjúsági Tagozat és az MME önkéntesei,
•    a nemzeti park igazgatóságok szakemberei,
•    a potenciális jövőbeli partnerek (lokális civil szervezetek, FÁNK, Ökológiai Kutatóközpont – HUN-REN),
•    valamint a hazai vízimadarász szakmai közösség egésze.
Ez a nyitott, együttműködésre építő megközelítés nemcsak a konkrét természetvédelmi beavatkozásokat erősíti, hanem hozzájárul egy hosszú távon működő szakmai hálózat kialakulásához is.

Mintaterületek és terepi munka
A program 2025-től három olyan térségben indult el tesztjelleggel, ahol jelentősebb nagy goda állomány található viszonylag kis területen, és ahol rendelkezésre áll a szükséges szakmai és emberi kapacitás a munka elvégzéséhez.
A kijelölt mintaterületek:
•    Hortobágy: Nyári-járás és Nyírő-lapos
•    Bihari-sík: Andaháza
•    Dél-Alföld: pusztaszeri Vesszős-szék és Ős-Dongér
Ezeken a területeken 2025-ben megkezdődött a kombinált fészekvédelem gyakorlati alkalmazása, egységes, kidolgozott protokoll alapján.
Sajnos az aktív terepi részvételt nagy mértékben akadályozta az országos ragadós száj-körömfájás, amely a legeltetési területeket karanténként kezelte és a belépés rendkívül korlátozottá vált. Így a széleskörű, önkéntességre alapozó munka 2025-ben a járvány miatt nem tudott megvalósulni, de remélhetőleg 2026-ban sikeres lesz a program azon része is. 


Kombinált fészekvédelem: több módszer egy cél érdekében
A nagy goda fészkeinek pusztulásáért számos tényező felelős, de a predáció – különösen a szárazföldi ragadozók és egyes madárfajok részéről – kiemelkedő szerepet játszik. A program ezért olyan módszereket alkalmaz, amelyek ezt a nyomást csökkentik, miközben minimalizálják a zavarás és a mellékhatások kockázatát.
A kombinált védelem fő elemei:
•    Többsoros villanypásztor kihelyezése a fészkek köré, amely hatékony védelmet nyújt az emlős ragadozókkal és a taposással szemben.

Villanypásztor-kerítés telepítése a pusztaszeri Vesszős-széken ( Fotó: Tokody Béla)
Villanypásztor-kerítés telepítése a pusztaszeri Vesszős-széken ( Fotó: Tokody Béla)

•    Fészekkosarak alkalmazása a védett fészkek egy részén, amelyek elsősorban a madarak általi predáció ellen nyújtanak védelmet.

Fészekkosár használatban ( Fotó: VVSZ)
Fészekkosár használatban ( Fotó: VVSZ)

•    Kamerák kihelyezése a fészkekhez, amelyek lehetővé teszik a módszerek hatékonyságának objektív értékelését, valamint értékes adatokat szolgáltatnak a predáció típusáról és időzítéséről.

Fészekkosár telepítése nagy goda fészekre a pusztaszeri Vesszős-széken ( Fotó: Tokody Béla)
Kamera telepítése nagy goda fészekhez a pusztaszeri Vesszős-széken ( Fotó: Tokody Béla)

A jövő megalapozása
A 2025-ös program nem csupán rövid távú beavatkozás, hanem egy hosszabb folyamat első, meghatározó lépése volt. Egyrészt a megvásárolt eszközök segítségével a program folytatódik a 2026-ban és az elkövetkező években is. Másrészt a terepi tesztelés eredményei alapozzák meg azt a szakmai tudást, amelyre egy országos léptékű, fajmegőrzési LIFE projekt épülhet. 

Nagy goda-fészekalj a baksi pusztán ( Fotó: Tokody Béla)
Nagy goda-fészekalj a baksi pusztán ( Fotó: Tokody Béla)

A cél egy olyan komplex fajvédelmi program kidolgozása, amely nemcsak a fészekvédelemre, hanem az élőhelykezelésre, a gazdálkodókkal való együttműködésre és a társadalmi szemléletformálásra is kiterjed.
A nagy goda védelme túlmutat egyetlen faj megőrzésén. A sikeres beavatkozások hozzájárulnak a vizes élőhelyek állapotának javításához, a hozzájuk kötődő teljes élővilág megőrzéséhez, és erősítik azt a szakmai és civil együttműködést, amely nélkülözhetetlen a hazai természetvédelem jövője szempontjából.

A 2025-ös pályázat sikere így nemcsak forrást biztosít egy kritikus helyzetben lévő faj védelméhez, hanem reményt is ad arra, hogy összehangolt munkával a nagy goda még sokáig része maradhat Magyarország élővilágának.

Tokody Béla