Az ausztrál kontinensről továbbra is folyamatosan érkeznek a szomorú és szívszorító hírek. Hálával gondolunk azokra az emberekre, akik világszerte velünk gyászolják az Ausztráliában tomboló bozóttüzek áldozatait és aggódunk azokért, akik a tűz által sújtott területeken élnek.

Különösen köszönjük azoknak a munkáját, akik a frontvonalban harcolnak ebben a vészhelyzetben. A tűzoltóktól kezdve - akik hosszú órákon keresztül forróságban és füstben küzdenek a lángokkal – a lakosokig, akik ebben a nehéz helyzetben is támogatják egymást.

Habár Ausztráliában még soha nem fordult elő ilyen mértékű pusztítást végző bozóttűz, ennek bekövetkezése előre jósolható volt. 2008-ban az Ausztrál Kormány megbízására Professor Ross Garnaut megvizsgálta a klímaváltozás Ausztráliát érintő lehetséges hatásait. A Garnaut-jelentés előrejelzései szerint az Ausztráliában egyébként rendszeresen előforduló bozóttüzek 2020-tól fokozatosan egyre hosszabb ideig tartanak és egyre növekvő intenzitással pusztítanak majd. Garnaut és sok más klímakutató előrejelzései mára beigazolódtak.

A tűzvésznek már több halálos áldozata van és hatalmas anyagi kár is keletkezett. Emellett a kutatók becslései szerint több mint 500 millió állat vesztette életét a bozóttűz során. Olyan, a szívünkhöz közel álló veszélyeztetett fajok egyedei is elpusztultak, mint a kockás mézevő (Regent Honeyeaters), a keleti sörtésmadár (Dasyornis brachypterus) és a barnafejű hollókakadu (Calyptorhynchus lathami). Rengeteg fontos költő- és táplálkozóhely esett a tűz áldozatául és emiatt nagyon sok fajnak kell most az éhezéssel szembenéznie. A vadvilágban olyan vészhelyzet áll fenn, amilyenre eddig még nem volt példa.

A tűz jelentős hatással van az ökoszisztémák széles skálájára, a hegyektől egészen a tengerpartokig. Tűz pusztítja a hatalmas eukaliptuszok uralta erdőket, a virágzó part menti hegyvidéki tájakat és a Világörökség részének számító trópusi- és mérsékelt-övi esőerdőket is, amelyeket az egyébként természetes módon előforduló bozóttüzek eddig elkerültek, és amelyek valószínűleg maradandó károkat szenvedtek. Ennek biztos következménye, hogy sok gyönyörű madarunk, a látványos kakaduk és a zajos mézevők állományait mind súlyos veszteségek érik.

A BirdLife Australia már dolgozik azon, hogy megtalálja és megtegye a szükséges lépéseket. Partnereinkkel együtt felmérjük a madárpopulációkat ért veszteségeket és megállapítjuk, hogyan tudjuk segíteni ezen populációk túlélését, fennmaradását. Azonban ez nehéz feladat, mivel a tűz jelenleg is pusztít és Délkelet-Ausztráliában még csak most következik a „tűzszezon” csúcsidőszaka. A pusztítás pontos mértékét csak hetek múlva tudjuk megállapítani.

Amint az biztonságosan elvégezhető, felmérjük azokat a tűz által érintett területeket, melyek természetvédelmi szempontból az ún. fenyegetett státuszú fajok élőhelyei. Ilyen a keleti sörtésmadár (Dasyornis brachypterus) északi állománya, melynek a múlt év végén legalább három kulcsfontosságú élőhelyét sújtotta a tűz Délkelet-Queenslandben és Új-Dél-Wales északi részein. Szintén tudjuk, hogy a kritikusan veszélyeztetett státuszú, kevesebb, mint 250 vadon élő egyedet számláló kockás mézevő (Regent Honeyeaters) fontos fészkelőhelye is a tűz áldozatául esett.

Ez csak két faj a több százból, melyek megszenvedik a mostani tűzvészt. Ez a katasztrófa pedig még jobban előmozdítja az itt élő fajok kihalásának folyamatát, ami ma már egy fokozatosan kibontakozó jelenség Ausztráliában. A tűzben érintett fajok csupán pár száz egyede maradt életben. Ezek az egyedek néhány kisméretű populációban élnek, mely megnehezíti a fajok kihalásának megelőzésére tett törekvéseket. Más fajok ismert élőhelyei is teljesen megsemmisültek, mivel több, mint 6 millió hektár (kb. 2/3 Magyarországnyi) bozótos égett le. Eddig.

Ausztrália világelső a bozóttüzek okozta veszélyek elhárításában és kezelésében. A kormányzat évek óta tesz stratégiai intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkentse az emberéletet, vagyont és ökoszisztémát fenyegető tüzek okozta kockázatot, valamint beruházásokkal segítik elő a tűz elleni hatékonyabb fellépést. Azonban ezek az intézkedések nem képesek lassítani a tűz terjedését, a lángok visszaszorításáért folyó küzdelem pedig nem tudja felvenni a versenyt a bozóttüzek hatalmas erejével, amely valóban példátlan mind méretében, mind pusztító kegyetlenségében.

Felülvizsgálhatjuk a bozóttüzeket megelőző terveket, több időt és pénzt fektethetünk a gyakorlatba történő átültetésükre, dolgozhatunk a faj- és élőhelymegőrzésen, fontossági sorrendbe állíthatjuk a fajokat a kihalás okozta fenyegetettség szerint, de tudjuk, hogy ez mind csak látszatmegoldás. A tűz oka a tétlenség. Az, hogy nem teszünk semmit a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Eljött az idő, hogy együtt nézzünk szembe a lángokkal és együtt harcoljunk a klímaváltozás egyre növekvő mértékű pusztítása ellen. Ez az egyetlen lehetőségünk.

Erdeti cikk: https://birdlife.org.au/media/bushfire-emergency/