Többek között ezt állapították meg az országgyűlés, a kormány és a civil társadalom meghatározó szereplőinek részvételével lezajlott "Civil és kormányzati együttműködés a biológiai sokféleség védelmének érdekében 2010 után" című konferencián november 19-én, Budapesten, a Parlamentben.

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága (OGY FFB), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett konferencia célja az volt, hogy bemutassa a biodiverzitás-védelem kormányzati és civil célkitűzéseit, és a közös munka hatékonyabbá tétele érdekében feltárja az együttműködés lehetőségeit. A "Biodiverzitás világéve" végéhez közeledik, és a globális illetve európai uniós események tükrében, a biológiai sokféleség hatékonyabb védelme érdekében hazánk feladatait is szükséges összegezni a következő időszakra.

A konferencia megállapította, hogy a minőségi emberi lét legalapvetőbb feltétele a természeti területek, természetes élő rendszerek, a dinamikus természeti egyensúly megőrzése. Az éghajlatváltozás mellett a biodiverzitás védelmét a jövő kiemelt területeként, átfogó célként kell kezelni. Fel kell tárni és nyilvánossá kell tenni a globális problémák összefüggéseit, és ezen összefüggések mentén kell a válsághelyzetekre megoldást találni. Garantálni kell a biodiverzitás-védelmi célkitűzések beépítését az ágazati politikákba, a tervezés, a jogszabály-alkotás, a végrehajtás, a finanszírozás és a jogérvényesítés során.

A felismerés, hogy 2010-re sem sikerült megállítani a biológiai sokféleség csökkenését, arra késztette a világ mintegy 200 országát - köztük Magyarországot -, hogy ambiciózus stratégiát készítsen a következő tíz év feladatait illetően. A Biológiai Sokféleség Egyezmény 10. konferenciáján, Japánban az élővilág sokszínűségének megőrzését, a természetes élőhelyek csökkenésének mérséklését és a genetikai erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztását vállalták. A 2020-ig elfogadott világstratégia azt tűzte ki célul, hogy az országok hatékony és azonnali lépéseket tesznek a természeti környezet sokféleségének megőrzése érdekében. Jelentős eredmény továbbá, hogy a világ országai több mint egy évtizedes tárgyalás eredményeként elfogadták a jogilag kötelező érvényű "Nagoya Jegyzőkönyvet" a Biológiai Sokféleség Egyezmény harmadik célkitűzésének - a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztásának - szabályozására. Ez annak megakadályozását célozza, hogy a genetikai erőforrásokból (például növényekből, állatokból vagy azok származékaiból) nagy profitot hozó termékeket - kozmetikumokat, gyógyszereket - gyártó cégek jogellenesen vigyenek el gazdag természeti örökségű országokból genetikai anyagot. Az új jogi szabályozás alapján a hasznosításból létrejött nyereségből az erőforrást megőrző országnak/közösségnek vissza kell juttatni, és ezt a hasznot élővilág-megőrzési célokra kell fordítani.

Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke elmondta: "A bizottság kiemelt figyelmet kíván fordítani arra, hogy hazánkban a biodiverzitás védelem minél szélesebb körben érvényesüljön az egyes ágazati politikákban, és a politika felismerje, hogy a természet védelme és az egészséges környezet megőrzése hazánk jövőjének záloga"

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: "A tárcánál most készül az új agrár-, vidék- és környezetstratégia, amelynek egyik alappillére a biodiverzitás- és génmegőrzés. Teljesen új szemléletre, a fenntartható fejlesztés gyakorlati megvalósítására van szükség. A termelési és fogyasztási célú környezethasználat egész rendszerét újra kell gondolnunk. Azokat a gazdálkodási rendszereket kell ösztönöznünk, amelyek összhangban állnak a tájjal, az ökológiai adottságokkal, szavatolják a természeti erőforrások, a
biológiai sokféleség fenntartását, garantálják a minőségi és biztonságos élelmiszerellátást és egyúttal munkát, tisztes megélhetést adnak a lehető legtöbb vidéki honfitársunk számára. Minderre Magyarország soros EU elnöksége, a kormányzati struktúra, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrár-, vidék- és környezeti területeket összefogó új szerkezete, a kormányprogramban meghirdetett stratégiai törekvések továbbá a társadalmi partnerség kiszélesítésére irányuló kormányzati szándék jó esélyt ad."

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet: "A "Fenntarthatóság előőrsei" program keretében végzett kutatás tanulsága szerint a fenntarthatóság feltételeinek megfelelő, azaz alapvetően helyi forrásokra építő, a helyi közösség önrendelkezésének gazdasági alapjait megteremtő, környezetbarát, az ott élőknek munkát, perspektívát, megfelelő életminőséget biztosító vidékfejlesztés lehetőségeinek megteremtése Magyarországon még a jövő feladata, ezért a szektorális tervezésnek és szabályozásnak újra kell teremtenie a környezetvédelem, a természetvédelem, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés hagyományos összhangját.

Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója felhívta a figyelmet: "A biológiai sokféleség védelmének évében mindenki számára világossá vált, hogy még az eddigieknél is több erőfeszítésre van szükség annak hosszútávú megőrzése érdekében. Magyarországnak kiemelkedő szerepe lesz a következő időszakban, hogy az EU minél jobb biodiverzitás védelmi csomaggal álljon elő. Hazánkban erősíteni kell a természetvédelmi törekvéseket, megerősíteni az ezt szolgáló intézményrendszert és biztosítani a biodiverzitás védelmi szempontok beépülését minden ágazati politikába."