Fotó: Imre Tamás

A kanalasgémek nádasok, fűzbokros árterületek fészkelő madara, gyakran más gémfajok társaságában költenek. Fészküket gallyakból, nádból építik. Általában 3 hófehér tojást tojnak, lerakásuk között 1-2 nap telik el, de a kotlás már rögtön az első tojás megjelenésével elkezdődik, ebből adódóan a fiókák között jelentős méretbeli különbségek lehetnek. Mindkét öreg részt vesz a kotlásban, és a fiókák nevelésében. Amikor a fiókák 3-4 hetesek, a fészkekből szétmászkálnak. A gémtelepről kb. 7-8 hetes korukban repülnek ki.

A kanalasgémek táplálkozása

A kanalasgémek táplálkozásukat csak a meglábalható sekély vizekben tudják folytatni. Táplálkozásukkor csőrüket nyitva tartják, fejükkel jobbra-balra kaszálnak. Amennyiben érzékeny csőrükhöz valami hozzáér, azonnal összezárják, és zsákmányukat lenyelik. Táplálékuk piócákból, puhatestűekből, halakból, kétéltűekből tevődik össze. Tavasszal még elsősorban a szikes vizeken táplálkoznak, de azok nyár eleji kiszáradásával átszoknak a halastavakra, ahol pont ettől az időszaktól kezdődik el a nyári, majd az őszi lehalászás. A kanalasgémek többsége valószínűleg azért költ korán, hogy a táplálékban gazdag időszakos vizeket még kiszáradásuk előtt ki tudják aknázni. Vonulásuk során elsősorban a tengerparti lagúnákban, sólepárlókon táplálkoznak, a Szaharától délre pedig a nagyobb folyók öntésterületein fordulnak elő a Száhel-övezetben.

A kanalasgémek védelme

Magyarország európai viszonylatban "kanalasgém-nagyhatalomnak" számít 1100-1300 páros fészkelő-állományával. Európai, és így hazai állományuk folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Jogilag a kanalasgémek fokozottan védettek, természetvédelmi értékük 500 000 Ft.

Mégis azt kell mondani, hogy a kanalasgémek populációja sérülékeny, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. A globális felmelegedés veszélyezteti hazai állományát, mert sok kisebb vizünk eltűnését, korai kiszáradását okozhatja. A kanalasgémeket lehet segíteni, a belvizek megőrzésével, fontos fészkelőhelyeiknél átgondoltan végzett természetvédelmi célú árasztásokkal, és az árasztásokba őshonos apróhalak telepítésével, melyek táplálékul szolgálnak számukra.

A kanalasgémek szívesen építik fészkeiket a nádasok növényzettől felnyíló kis belső tavai mellé. Ilyen élőhelyeket mesterségesen, a nádarató gépek taposásával is létre lehet hozni, természetvédelmi szempontú előzetes mérlegelést követően. A Csaj-tavon és a Kolon-tavon például rendszeresen költenek ilyen letaposott részek mellett.

A halastavak madárbarát kezelése (nádasok égetésének mellőzése, fészkelésre alkalmas nádas meghagyása, madarak számára sekély vizű, apró halakban gazdag tóegység fenntartása, stb.) is segíthet abban, hogy mind fészkelés, mind a kóborlás alatt megfelelő élőhelyet nyújtsunk a kanalasgémek számára.

Pigniczki Csaba