Ragadozók a sasok étlapján
A vadgazdálkodók szemében a ragadozómadarak elsősorban, mint a "hasznos" apróvadfajok kártékony pusztítói jelennek meg. Nem is gondolnánk, hogy a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozómadarak – hazai viszonylatban főleg a parlagi és a rétisas – gyakran a vadászható dúvadfajok, leginkább a varjúfélék, időnként pedig az emlős ragadozók egyedeinek a leghatékonyabb természetes vámszedői.
Az idei táplálékelemzések előzetes eredménye azonban még a szakértőket is meglepte. Az elsőként meghatározott 535 zsákmányállat között a korábban fő tápláléknak számító hörcsög mindössze négy (0,75%), az ürge pedig egyetlen (0,19%) példányban került elő! A riasztóan alacsony számok mögött természetesen nem a sasok ízlésének változása, hanem ezen fajok drasztikus állománycsökkenése áll. Ezzel szemben a dolmányos varjú és a szarka aránya összesen meghaladta a 20%-ot, utolérve ezzel az első helyen szereplő mezei nyulat.
Táplálékmaradvány-gyűjtés parlagisas fészek alatt a Hevesi-síkon 2016. júniusában
(Fotó: Horváth Márton).
De voltak extrém példák is a ragadozófogyasztásra. A Jászságban egyetlen parlagisas-fészek alatt legalább hat barna rétihéja maradványát találták meg. Hasonló volt a tapasztalat Oroszország samarai régiójában is, ahol a hazai szakemberek parlagi és pusztai sasok jeladózása során sok hamvas rétihéja mellett például molnár görényt is találtak a fészkekben.
Rétihéja és varjú zsákmány maradványai parlagisas-fészek alatt - Oroszország,
Tatárföld, 2016. július (Fotó: Horváth Márton).
Erdei fülesbagoly, szarka, dolmányos varjú, réce és galamb tollmaradványai
parlagisas-fészek alatt - Jászság, 2016. június (Fotó: Horváth Márton).
Szarka és dolmányos varjú tollmaradványai parlagisas-fészek alatt - Jászság,
2016. június (Fotó: Horváth Márton).
Parlagisas-fészek alatt talált barna rétihéja maradvány a Jászságban
2016. augusztusában (Fotó: Fatér Imre).
Ez is azt mutatja, hogy csúcsragadozók hamar felismerik és ki is használják a természet adta lehetőségeket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által a HELICON LIFE+ és a RaptorsPrey LIFE+ projektek keretein belül vizsgált táplálékmaradványok összetételéből hamarosan várható egy részletes összegzés, amelyről újra beszámolunk majd.
Deák Gábor – Horváth Márton
Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu
