A madarak kulcsszerepet töltenek be a világ ökoszisztémáinak működésében, közvetlen hatással vannak egészségünkre, a gazdaságra és az élelmiszer előállításra is –több millió más fajhoz hasonlóan. Lássuk, hogyan…

1. Madarak a kártevők ellen

Kicsit túlzás lenne azt állítani, hogy, ha a madarak eltűnnének a Földről, térdig gázolnánk a gerinctelen állatokban – vagy mégsem? Egy nemrég megjelent kutatás szerint a madarak 400-500 millió tonna rovart fogyasztanak el évente. Jó példa erre a Kínában élő nepáli sarlósfecske (Apus nipalensis), amelynek táplálékforrásának kétharmadát mezőgazdasági kártevők teszik ki. De hozhatnánk példaként az amerikai kontinensen honos kései meggyvágót is (Coccothraustes vespertinus), amely a tűlevelű növények egyik komoly kártevőjének tömeges megjelenésekor akár majdnem 2000 dollár/km2 kárt is meg tud előzni. A madarak hasznát felismerve mára Európa szerte odúkihelyezéssel védekeznek a növényi kártevők ellen.

2. Madarak és a beporzás

Amikor a beporzást végző állatokra gondolunk, elsőre a méhek és a lepkék jutnak eszünkbe – de a madarak, mint pl. a kolibrik és mézevőfélék által végzett beporzás legalább olyan fontos, mint a rovarok munkája, különösen nagy tengerszint fölötti magasságokban és a forróövi éghajlaton. Dél-Afrikában például a zsálya fajok egynegyedének beporzását madarak végzik. Ezen növények virágai szagtalanok, mivel a madarak előnyben részesítik a látványt az illattal szemben. A madarak szerepe a beporzásban számunkra, emberek számára is közvetlen előnyökkel jár – élelmiszernövényeink, illetve a gyógyászati célokra termesztett növények kb. 5%-át globálisan madarak porozzák be. Eltűnésük pedig drasztikus következményekkel járhat: mára a Hawaii-on honos harangvirágfélék 31 faja halt ki az őket beporzó madarak eltűnése miatt.

3. A madarak, mint a természet takarítói

​A fejünk fölött köröző keselyűk látványa a madarászokat örömmel, másokat azonban általában rossz érzéssel tölthet el. De ne feledjük, a keselyűk szerepe pótolhatatlan, hiszen egy elhullott állat tetemét akár egy órán belül képesek felfedezni és azt szinte minden részletre kiterjedő dögeltakarító munkát végeznek, azaz a természet higiéniai alkalmazottai. Más, kevésbé hatékony dögevők, mint például az elvadult kóbor kutyák vagy a patkányok megjelenése és a maradványok eltakarítása akár napokba is telhet, ami lehetővé teszi halálos fertőző betegségek (pl. veszettség, tuberkulózis) megjelenését és elterjedését.

Az Ázsiában honos keselyűfajok egyedszámának drasztikus csökkenése miatt az indiai kóbor kutyák populációja rohamosan, több mint 5 millió egyeddel növekedett meg,  velük együtt terjedt a veszettség is, 47 300 ember halálát okozva.

4. Magvető madarak

A madarak az elfogyasztott magvakat utazásuk során ürülékükkel terjesztik, ezáltal olyan élőhelyekre juttatják el a növényeket, melyekről azok korábban kipusztultak és akár tengeren átkelve új növényvilágot hozhatnak létre a szárazföldeken. Az új-zélandi erdőkben a növények 70 %-ának magvait madarak - például a tui (Prosthemadera novaeseelandiae) – terjesztik, de egy még ennél is komolyabb feladat hárul a Palau szigetvilág egyik legnagyobb méretű madarára, a mikronéz császárgalambra (Ducula oceanica): ez a faj a szigetláncon élő összes növény magjának egyik legfontosabb terjesztője.

5. Tájképek alkotói

Az erdők, mocsarak és gyepek, mint természetes élőhelyek, a tőlük több száz kilométer távolságban élő emberekre is hatással vannak – ezek a Föld szénraktárai, biztosítják az éghajlat stabilitását, oxigénnel látják el a levegőt és tápanyaggá alakítják a szennyezőanyagokat. A madarak nélkül azonban a legtöbb ökoszisztéma nem is létezne. Ők tartják fent a kényes egyensúlyt a növények és növényevők, valamint a ragadozók és zsákmányállatok között. A legjobb példa erre az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén elterülő tengerparti mocsárvilág, ahol a zsinegfűfélék élőhelye található. Ezek a növények megszűrik a vizet és megóvják a partot a tenger okozta eróziótól. A zsinegfüvek egy itt élő tengeri csigafaj (Littoraria irrorata) tápnövényei. Ha a csigaforgatók, pólingok és lilék személyében nem lennének természetes ragadozói, ez a pici csiga felfalná az egész mocsár növényvilágát, nem hagyva hátra mást, csak iszapos lapályt.

6. Korallzátonyok megmentői

A madarak, elsősorban a tengeri madarak kulcsfontosságú szerepet játszanak a tápanyagok körforgásában és a tengeri ökoszisztémák, többek között a korallzátonyok tápanyagutánpótlásában. A tengeri  madarak több száz kilométerre is eltávolodnak a parttól, hogy a nyílt tengeren táplálkozzanak és amikor visszatérnek, csípős szagú ürülékükkel (guánó) vastag rétegekben borítják be telepeiket. A tengerbe mosódott guánó a közeli korallzátonyok tápanyaggal való ellátásában segít. Egy, a Chagos-szigeteken (Indiai-óceán) végzett kutatásból kiderült, mi történik, ha ezt a folyamatot megzavarják. Azokon a szigeteken, ahol a tengeri madarakra veszélyes invazív (behurcolt) ragadozók nincsenek jelen, a korallzátonyok háborítatlanul gyarapodnak, az itt élő halak gyorsabban és nagyobbra nőnek, azokhoz a szigetekhez képest, ahol patkányok is élnek, amelyek elpusztítják a madarak tojásait és fiókáit.

7. A tudomány ihletői

A repülés rejtélyének megfejtésétől a tollsugarak összekapcsolódása ihlette cipzár feltalálásáig az emberiség évtizedek óta meríti ötleteit a madarak életéből. Néhány felfedezés pedig igazán nagy jelentőségű volt. Például Darwin galápagosi pintyeken végzett megfigyelései biztosították az alapját a természetes szelekciós elmélet kidolgozásának (Darwin evolúcióelmélete). Azonban a madaraknak ennél jóval fontosabb szerep is jut. Mivel az egész világon jelen vannak és gyorsan reagálnak a környezeti változásokra, ők a bolygó egészségének hírvivői. Ők azok, akik legkorábban figyelmeztetnek minket az egész világot érintő problémákra, mint például a klímaváltozás hatásaira is.

Ez a bejegyzés az alábbi cikk alapján készült: http://www.birdlife.org/worldwide/news/why-we-need-birds-far-more-they-need-us

Fordította: Egerer Anna