Dolmányos varjú
Magyarországon gyakori fészkelő. Sikeresen alkalmazkodott az ember által megváltoztatott környezethez, a mezőgazdaságilag hasznosított területeken ugyanúgy megtalálja számítását, mint a nagyvárosokban, melynek körülményeihez kitűnően alkalmazkodott. Utóbbi területen sokan ellenszenvvel viseltetnek iránta, mivel feltúrja a szemeteseket és kifosztja a kisebb madarak fészkeit. A településeken nő állománya, mivel ott nyugalmat talál, hiszen lakott területeken nem lehet vadászni rá. A vadgazdálkodók is állományának csökkentésére törekszenek fészekrabló természete miatt, mivel kárt okozhat az apróvadállományban. Természetvédelmi területeken is előfordulhat, hogy populációinak szabályozására van szükség. Vadászható faj július és február között. Állandó madarunk, de költési idő után kóborol.
Élőhelye, költése:
Hazánk a faj nyugati elterjedési határán található, kelet felé Japánig előfordul. Magyarországon az állomány zöme síkvidéki fasorokban, erdőfoltokban költ. Nagyméretű gallyfészkét lehetőleg nagy magasságban építi. A fészek belsejét sárral kitapasztja, puha anyagokkal béleli. A fészekalj 4-6 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a hím ezalatt őrködik és eteti párját. Előfordul, hogy egyes madarak meglehetősen agresszíven viselkednek revírjükön belül, még az emberre is rátámadhatnak. A fiókák néhány nap eltéréssel, 18-20 nap inkubációs idő eltelte után kelnek ki. A fiókák gondozása a szülők közös feladata. Az egy hónapos fiatalok már elhagyják a fészket, de még sok ideig összetartanak szüleikkel. Táplálékában az állati eredetű elemek dominálnak. Különféle rovarokat, puhatestűeket, kisebb gerinceseket, dögöt és magokat egyaránt fogyaszt.
Hazai előfordulás
Állományváltozás
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez: