2025.04.01

Tavaszi szél…. vizet áraszt???

belviz_Jaszsag_2010_Orban_Zoltan_0009.JPG

Fotó: Orbán Zoltán

A mezőgazdasági élőhelyek – szántók, gyepek és a köztük fennmaradt természetes élőhelyfoltok – kivételes jelentőségűek madárfajaink megőrzésében. Régóta ismert, hogy az itt élő madárfajok állományai jelentősen csökkentek, korábban gyakori fajok – például a fogoly – mára az eltűnés határára kerültek. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői hogyan alakítják a földhasználatukat, hiszen ezzel a tájat és a benne élő állat- és növényfajok fennmaradását is befolyásolják. 

Miért fontos a vízmegőrzés a mezőgazdasági területeken?

Az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei – aszályok, porviharok, nagy intenzitású csapadékesemények, kései fagyok – válaszút elé állítják a hazai gazdálkodókat. A korábban megszokott termelési módszerek nemcsak környezeti, de gazdasági szempontok miatt is egyre kockázatosabbak, hiszen a hozamok gyakran elmaradnak a várttól és a termelőknek eddig ismeretlen piaci és növényegészségügyi kihívásokkal is kell szembe nézniük. 

Meggyőződésünk, hogy ebben a kiélezett helyzetben a környezeti adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdasági földhasználat hozhatja el azt a fenntartható jövőt, melyben helye van a termelésnek, a táji értékek védelmének és a természeti sokféleség megőrzésének. A mezőgazdasági földhasználat megváltoztatásának potenciális célterületeire vonatkozóan az MME GRASSLAND LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000018)  projekt keretében korábban már élt javaslattal.

Az alkalmazkodó földhasználat kiemelt jelentősége az éghajlatváltozással összeköthető egyik legfontosabb hatás, a vízhiány hosszú távú kezelése. A mezőgazdasági területeken gyülekező időszakos felszíni vizek megőrzése egyszerre szolgálja az élelmiszertermelés körülményeinek fenntartását, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az élővilág megőrzését is. Ezt felismerve a mezőgazdasági támogatási rendszer – mint az ágazat egyik legfőbb irányítója és bevételi forrása – is alkalmazkodik új körülményeket és lehetőségeket tárva a vízmegőrző gazdálkodók felé. 

 

Új támogatási szabályok a víz megőrzésére

Az idei évtől a támogatások alapfeltétlei közé kerül beépítése a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét szolgáló előírás. A teljes hazai mezőgazdasági területen életbe lépő szabályozás garantálja a kijelölt vizes élőhelyek (kb. 100 ezer hektár) zavartalanságát és azok művelés alól történő mentesítését, oly módon, hogy az érintett területek továbbra is megőrzik támogatási jogosultságukat.

A 2024. év végén lezáruló agrár-környezetgazdálkodási pályázati felhívásra jelentkező - és az idei évtől támogatásban részesülő – területeken a támogatási rendszer egyik jelentős környezeti előre lépéseként kötelezővé válik a gyülekező és vízpótlásból származó vízborítás megőrzése. Ezzel akár a hazai mezőgazdasági területek 20 %-án válhat biztosítottá és támogatottá az, hogy az értékes vízborítás nem került levezetésre a termelési célok, vagy a kedvezőtlen támogatási részletszabályok miatt.

2025-ben új támogatási lehetőségek – az ún. nem termelő beruházások - is elérhetővé válnak, melyek a földhasználat megváltoztatásával (pl. gyepesítéssel) vagy kifejezetten vizes élőhelyek létrehozásával segítik az agrártáj átalakítását és vízmegőrzés céljait.

Lényegi előrelépést jelenthetne a jövőben az is, ha a gazdálkodók olyan speciális támogatásban részesülhetnének, amely a területükön ténylegesen megjelenő víz térbeli kiterjedése és időtartama alapján – tehát a vízmegőrzés eredményei alapján – részesülhetnének többlettámogatásban. 

Mindezen intézkedések együttes alkalmazása kiutat mutathat a gazdálkodóknak az előttük álló környezeti választúton, segíthet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és hozzájárulhat az időszakos vízállásokhoz kötődő féltve őrzött madárfajaink – a böjti réce és a nagy goda – védelméhez. 

Tóth Péter & Nagy Dénes