2025.02.25

Fajmegőrzési tervek: veszélyeztetett fajaink védelmének kulcsa

Fajmegőrzési tervek fő

A veszélyeztetett fajok megőrzéséhez elengedhetetlen a tudományos szakágak, az állami szervek és a lakosság összehangolt, tervszerű együttműködése. Pontosan ezt a célt szolgálják a fajmegőrzési tervek, amelyek összefoglalják a veszélyeztetett fajok természetvédelmi helyzetét, a veszélyeztető tényezőket, illetve a védelmükben foganatosított cselekvési program célkitűzéseit és intézkedéseit. Hazánkban, a 43 állat- és 23 növényfajról készült fajmegőrzési tervek nyilvánosak és az állami természetvédelem hivatalos honlapján mindenki számára elérhetőek. Az elmúlt két év kiemelkedő jelentőségű volt a tervezési folyamatban, mivel 11 madár- és két hüllőfaj fajmegőrzési terve is elkészült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásában a LIFE-IP GRASSLAND-HU projekt keretében. 

A kerecsensólyom, a hiúz, a magyar kökörcsin, a rákosi vipera és még sok más veszélyeztetett hazai faj hathatós védelme elképzelhetetlen lenne a kutatók, az állami szervek és a társadalom összehangolt együttműködése nélkül. A fajok védelmére irányuló tervszerű erőfeszítések alapjait, céljait és akciótervét a szakértők úgynevezett fajmegőrzési tervekben fektetik le. E fajmegőrzési tervek célja a természetvédelmi kezelési feladatok hatékony megvalósítása.  

A fajmegőrzési tervek kidolgozását nemzeti szabvány szerint végzik Magyarországon. Az előírások szerint, a faj bemutatása mellett a veszélyeztető tényezők pontos meghatározása, az azok elhárítására tervezett intézkedések, valamint a természetvédelmi tevékenység jogi hátterének ismertetése képzik a terv elemeit.  

A tervekben szereplő intézkedések nemcsak a hatósági munkát segítik – például a beruházások tervezését és engedélyezését –, hanem megalapozzák az állami természetvédelmi szervek területkezelési tevékenységét is a faj élőhelyén. Emellett iránymutatást nyújtanak a természetvédelmi célú beruházások és projektek intézkedéseihez.  

E dokumentumok más ágazatok, például az erdőgazdálkodás és a vízügy számára is hasznos támpontot jelentenek, különösen az ágazati tervezési folyamatok során.  

A veszélyeztetett madár-, kétéltű- és hüllőfajok fajmegőrzési terveit általában az MME szakemberei, más szakágak munkatársaival és a nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve készítik el. A fajmegőrzési terveket az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya fogadja el, adja ki és teszi elérhetővé a termeszetvedelem.hu weboldalon.  

A GRASSLAND LIFE IP projekt (LIFE17 IP/HU/000018) kereteiben az MME az elmúlt két évben vezető szerepet vállalt 11 madár- és két hüllő fajmegőrzési tervének kidolgozásában. A projektben kiválasztott veszélyeztetett fajok között volt négy partimadár- (nagy goda, nagy póling, piroslábú cankó és bíbic), öt ragadozómadár-faj (darázsölyv, kígyászölyv, hamvas rétihéja, békászó sas, kerecsensólyom), a haris, a kisőrgébics, valamint két ritkuló gyíkfajunk (a pannongyík és a homoki gyík) is. 

A tavalyi évben az 50. születésnapját ünneplő MME számára kiemelten fontos, hogy 2024-ben készülhetett el az Év Madarának választott   kerecsensólyom fajmegőrzési terve (link a kerecsensolyom.hu oldalon levő fajmegőrzési terves cikkhez). Európán belül hazánkban él a kerecsensólyom legjelentősebb, mintegy 200 párt számláló költőállománya, amely az ország egyik legkiemelkedőbb természeti értéke. A kerecsenek idén rekordszámú fiókát neveltek fel, köszönhetően részben a fajmegőrzési tervekben foglalt, hathatós természetvédelmi tevékenységnek.   

A kerecsensólyom fajmegőrzési terv nagy hangsúlyt fektet az állomány felmérésére, illetve a kerecsensólyomhoz kapcsolódó tudományos kutatások előmozdítására. A műholdas nyomkövetés és a genetikai vizsgálatok révén mélyebb betekintést nyernek a faj ökológiájába és vándorlási szokásaiba, ezáltal hozzájárulva a hatékony természetvédelmi intézkedések kidolgozásához. A szakértők évente elemzik a költési eredményeket, a zsákmányállományok változását, valamint a madarak mozgási mintázatait. 

A fajmegőrzési tervekben meghatározott intézkedések lényeges eleme a környezeti nevelés és a társadalmi kommunikáció. Nagyon fontos a faj természetvédelmi jelentőségének bemutatása a társadalom és a döntéshozók számára, ezzel megszerezve a védelemhez szükséges társadalmi támogatást.   

A fajmegőrzési tervek az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott LIFE-IP GRASSLAND-HU projekt keretében kerültek kidolgozásra. A kerecsensólyom fajmegőrzési terve a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) projekttel történő együttműködés keretében készült el. 

Töltsed le az alábbi fajmegőrzési terveket! 

Fénykép: Mészáros József
Fénykép: Máté Bence
Fénykép:Lendvai Csaba
Fénykép: Balla Dániel
Fénykép: Faragó Ádám
Fényképek: Bíbic-Bajor Zoltán, Nagy Goda-Simay Gábor
Fénykép: Bajor Zoltán
Fénykép: Csonka Péter
Fénykép: Szitta Tamás
Fénykép: Soós Tamás
Fénykép: Halpern Bálint