2024.12.02

Kihirdetjük az Év Madárbarát Települése díj 2024. évi nyertesét

madárbarát település

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért.  Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit.

Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok az önkormányzatok akik jelentkeztek, szívügyüknek érzik a madarak és az élővilág védelmét. Rengeteg olyan intézkedést hoztak, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a természet védelméhez. 

Néhány ilyen intézkedés az Év Madárbarát Települése díjat 2024-ben elnyerő Csongrádon:

  • Folyamatosak a lakosságot bevonó madárvédelmi akciók, az aktuális madárvédelmi teendőkről a helyi TV adásaiban is tájékoztatják a nézőket.
  • A településen több mint 200 madárvédelmi eszköz van kihelyezve az etetőktől a gólyafészek-emelőn át a vércseládákig.
  • Helyi jelentőségű természetvédelmi területeket létesítettek és gondoskodnak a kezelésükről. Ennek részeként szabályozzák például a mezőgazdasági tevékenységet, ami hatással lehet a védett területre.
  • A közeli motocross pályán a gyurgyalagok költési ideje alatt májustól július közepéig  tilos motorozni, hogy ne zavarják a madarakat.
  • A gyerekeknek van Tiszavirág vetélkedő, Föld-víz-levegő természetismereti verseny, madarak éjszakája, és sokan bekapcsolódnak az Európai Madármegfigyelő Napok nemzetközi akcióba.
  • Rendeletet alkottak a zöldterületek és a fásszárú növények védelmének helyi szabályairól.
  • A helyi természeti értékek feltárását és biodiverzitás-monitorozását egy ottani civil szervezet végzi polgári természetőrökkel karöltve.
  • Méhlegelőt tartanak fenn a beporzó rovarok segítésére
  • Ivartalanítási akciókat szerveznek, hogy csökkentsék a kóbormacskák számát

  
A pályázatokban számos más lépésről is beszámoltak a jelentkezők, amivel egy település segítheti a természet védelmét és ez követendő példa lehet mások számára is: 

  • Lepkekertet, sünszállót, rovarhotelt telepítenek iskolák, óvodák udvarára és méhlegelőnek meghagyják a természetes vegetációt.
  • Tiltják a káros növényvédő szerek, például a glifozát tartalmú gyomirtó használatát a zöldterületeiken.
  • Fakatasztert készítenek, amelyben nyomon követik a fák életkorát, egészségi állapotát, kezeléseit.
  • Fakivágás előtt zoológiai vizsgálatot végeznek akkor is, ha az télen történik. Ennek azért van jelentősége, mert például a macskabaglyoknak már februárban is lehet többhetes, de még röpképtelen fiókája. 
  • Megtartják a kiszáradó holtfákat, amelyek rengeteg élőlénynek adnak táplálékot, búvó- és szaporodóhelyet.
  • A helyi építési szabályzatba beépítenek természet- és klímavédelmi szempontból kedvező előírásokat, például 150 négyzetméterenként 1 nagy lombos fa telepítése kötelező a magáningatlanokon is.
  • Ugyancsak heyi szabályozással tiltják az invazív fafajok telepítését a kertekben is.
  • Egyeztetnek a gazdálkodókkal, hisz a település környékén alkalmazott mezőgazdasági módszerek komoly hatással vannak a településre és az ott található élővilágra is.
  • A felmerülő ember-állat konfliktusokat igyekeznek megelőzni vagy feloldani például azáltal, hogy az önkormányzat takarítja a gólyafészek alatti területet, de arra is van példa, hogy egy magántulajdonban lévő ingatlanon a város vállalta 400 fiatal nyárfa dróthálóval történő becsomagolását, hogy megelőzzék a hódrágás okozta kárt

"A díjra pályázó minden önkormányzatnak szívből gratulálunk! Bízunk abban, hogy sokan követik majd a példájukat és átveszik a jógyakorlataikat. Szeretnénk, ha egyre több lenne a természetbarát, fenntartható, élhető település Magyarországon.“ - mondta dr. Halmos Gergő, az MME igazgatója. 

"Nagyon köszönöm minden pályázónak, hogy megosztotta velünk milyen tevékenységgel segítik településükön a madarakat, a természet védelmét. Gratulálok a kiváló pályázatokhoz. Igyekszünk a jó gyakorlatokat a lehető legszélesebb körben megosztani." - mondta Frenyó Gábor, a MATELOSZ elnöke.

Felhívjuk az önkormányzatok figyelmét, hogy az MME oldalán elérhető elektronikus formában is a “Települések madárbarát lehetőségei” című kiadvány, ahol szemléletmódot, tanácsot, útmutatást kapahatnak a településeken élő madarak és élőhelyeik védelméhez.

A díj 2023. évi nyerteséről, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatáról és a többi pályázóról itt olvashat >>


Az Év madárbarát települése pályázat létrejöttét az "Országos madártani, természetvédelmi szemléletformálási és oktatási program az MME 50. éves jubileumi évében" (NPTF/673/2023) elnevezésű pályázat támogatta.