Miért a récék?

Ezek a madarak erősen kötődnek a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavakhoz, mocsarakhoz – pont ahhoz az élőhelytípushoz, amit különösen érzékenyen érint, veszélyeztet a klímaváltozás, a nem megfelelő gazdálkodás és területhasznosítás. Ezért különösen fontos a tavak, mocsarak védelme, és ennek üzenetét – mintegy az élőhelytípus nagyköveteként – sokkal kézzelfoghatóbbá teszi egy látványos és érdekes récefaj.

Meddig lehet szavazni?

A 2024. július 25. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj nyeri el a 2025 év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

BÖJTI RÉCE 

Eurázsiában fészkel, Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek rendszerint a vízhez közel található, általában a középmagas növényzetben. A fészkelés során kisebb mélyedést készít, amit a tojó a pehelytollaival bélel ki. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, röpképességüket 5 hetesen érik el.Vonuláskor szinte minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya, európai és hazai állomány is csökken. >> Bővebben <<

KANALAS RÉCE

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos, a sarkkörtől délre fekvő területeken költ, a boreális, mérsékelt övi, sztyeppi és félsivatagi zónában. Vonuló madárfaj, Közép- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein és Közép-Amerikában telel. Fészkelés során kifejezetten keresi a sekély tavakat, szikes tavakat és réteket, mocsárréteket, elsősorban ott, ahol szigeteket is talál. Valamennyi réce közül ennek a fajnak alkalmazkodott a csőre leginkább a szűrögetéshez. Nyílt vizeken úszva táplálkozik, legtöbbször rovarokat, gyommagvakat szűr ki a vízből vagy csipeget fel a víz felszínéről. Általában későn, május közepétől kezd költésbe. Fészekalja 8-12 tojásból áll. Fészkét sokszor avas fűcsomóba rejti, zsombékra, a növényzet alá.

Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya csökkenő, az európai állomány stabil, míg a hazai állomány csökkenő. >>Bővebben<<

NYÍLFARKÚ RÉCE

Holarktikus elterjedésű faj, vonuló, Afrikában, Dél- és Kelet-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi peremén telel. Fészkelés során kötődik a szikes tavakhoz és mocsarakhoz. Vonuláskor előfordul a szikes tavakon, halastavakon, víztározókon. A vízben és a vízparton parti növényzettel, magokkal és kisebb gerinctelenekkel (rovarok, rákok, kagylók) táplálkozik. Ősszel és télen többnyire a növényekkel táplálkoznak, a nyári-tavaszi hónapokban gyökerekkel, akár kisebb halakkal is. Április utolsó harmadában kezd költésbe, általában a víztől 80-200 méterre, sok esetben ürmös, cickafarkos sziki csenkeszes gyepekben. A tojó 7-10 tojást rak, melyeket 22-23 nap alatt költ ki, majd a kiskacsákat azok önállóvá válásáig vezetgeti, védelmezi.

Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. >>Bővebben<<

Mindhárom jelölt faj legfontosabb veszélyeztető tényezője a fészkelőhelyek csökkenése (lecsapolás, kiszáradás). A folyószabályozásokkal és csatornázással kiszárított Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai (elsősorban a csapadékeloszlás változása). A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (cserjésedés, legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekpredátorok (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt.

Fészkelésük elsősorban a meglévő vizes élőhelyek helyreállításával biztosítható, mely magába foglalja az Alföld vízháztartásának rendezését (funkció nélküli csatornák felszámolása, belvizes területek művelésből való kihagyás, vízvisszatartás, természet- és klímavédelmi víztározás). A konkrét fészkelőhelyeken gondoskodni kell a vadászható fészekpredátorok gyérítéséről, a fák és cserjék eltávolításáról a vizes élőhelyek közeléből, valamint a megfelelő legeltetéses élőhelykezelésről (nyílt vízfelületek kialakítása, helyenként avas, magasabb növényzet meghagyása).

Az "Év madara program"

Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Tisztában vagyunk azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is. Tudjuk, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.

A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen időnk előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

A szavazás lezárult, az alábbi képernyőkivágat mutatja a végső eredményt. Köszönjük mindenkinek a szavazatokat!