Esettanulmány: Tájhasználati konfliktusok a Kiskunságban
Az esettanulmány a kiskunsági Peszéradacsi réteken kialakult földhasználati konfliktus esetén keresztül mutatja be a konfliktus okainak elemzését (érdek-, érték-, információs, kapcsolati, strukturális konfliktusok).
Esettanulmány: Földhasználati konfliktus a kiskunsági Peszéradacsi réteken
A fokozottan védett növény- és állatfajoknak otthont adó kiskunsági Peszéradacsi rétek országos szinten kiemelt fontosságú természetvédelmi terület. Meghatározó mezőgazdálkodási szempontból is, hiszen kiváló legelőket biztosít az állattartók számára. E két hasznosítási forma összeegyeztetése kihívást jelent az itt élő földhasználók számára, és az érdekütközések időnként földhasználati konfliktusok formájában jelennek meg. A konfliktust több kvalitatív kutatás tárta föl az elmúlt évtizedben, amelynek során a terület szinte valamennyi gazdálkodója és releváns NPI munkatársa megszólításra került interjúk és csoportos műhelybeszélgetések keretében. Ebből kiderült, hogy sokrétű, összetett vita áll fönn a felek között a terület megfelelő hasznosítását illetően, amelyet természeti, társadalmi és gazdasági tényezők együttesen befolyásolnak. A konfliktus leggyakrabban negatív sztereotípiák, szabályszegések, elégedetlenség, ellenségeskedés formájában jelenik meg.
A Peszéradacsi réteken hagyománya van a legeltetésnek. Sok gazdálkodó család generációkra visszamenően végzi ezt a gazdálkodási formát, s az élelmiszertermelést, az állatokkal való törődést, a legeltetéssel való területkezelést, a legeltetési hagyományok fenntartását identitásuk részének érzik. Ezért egyes gazdák úgy érzik, a helyi nemzeti park igazgatóság ebbe az identitásba piszkál bele, az értékteremtést kérdőjelezi meg, amikor szigorú természetvédelmi szabályok szerint engedélyezik a területhasználatot. Ezeket a szabályokat az NPI a bérleti szerződésekben rögzíti, és korlátozzák többek között a legeltetés kezdő és végső dátumát, a kaszálások idejét és számát, a legeltethető állatmennyiséget, a trágyázást. A korlátozások lényegesen meghatározzák a gazdálkodók szabad mozgásterét, valamint hatással vannak a bevételeikre is.
Ám nem a bérleti szerződés szabályai az egyetlen korlátozó tényező, hiszen ezek az agrár-környezetgazdálkodási támogatások, Natura 2000 kifizetések és más természetmegőrzési támogatási program kapcsán is ismerősek a gazdák számára. Szinte kivétel nélkül valamennyien részt vesznek ezekben a programokban, mivel a piaci anomáliák miatt a támogatások a gazdaságok fenntartásához nélkülözhetetlenek, ugyanakkor a NPI jelenléte miatt amúgy is be kell tartaniuk a korlátozásokat. A pusztán a termelésből befolyó bevétel éppen csak a költségek fedezésére elég, fejleszteni viszont már nem tudnak belőle. A piacot elárasztó import termény, a hosszú élelmezési láncok miatti alacsony felvásárlási árak jelentősen meggyengítik a gazdaságok pénzügyi stabilitását és kiszolgáltatottá teszi őket a támogatások iránt.
Mind a földbérlés, mind a támogatások felvétele kényszerűség a gazdák többségének. A régióban földéhség van, földhöz jutni nagyon nehéz, így aki a rendelkezésére álló földnél nagyobb területen akar termelni, az kénytelen a NPI-tól bérelni.
A támogatásoktól és a bérleti szerződéstől való függés mellett a gyakran változó szabályrendszer, a későn és nehezen elérhető információk folytonos elégedetlenséget okoznak a gazdák körében. Gyakran megemlítésre került az interjúk során, hogy az újonnan induló támogatási ciklus változásairól gyakran a falugazdászok, a szaktanácsadók is csak akkor értesülnek, amikor azok már hivatalosan is közzétételre kerültek, így ezek a szakemberek nem tudnak idejében felkészülni a gazdálkodók kérdéseire, illetve gyakran számukra is problémát jelent a természetvédelmi szabályok értelmezése. S bár ezek a központilag meghozott szabályok nem tartoznak a helyi NPI hatáskörébe, mégis leginkább a természetvédelmi őrök tudnak leginkább a gazdák segítségére lenni a szabályok értelmezésében. A gazdák ezért úgy tartják, érdemes jóban lenni a természetvédelmi őrökkel, hiszen ők olyan tudás birtokában vannak, amelyek fontosak a gazdák számára az agrártámogatások lehetőségeinek kihasználásakor. Egyes természetvédelmi őrökkel könnyebben, másokkal nehezebben jönnek ki a gazdák, attól függően, mennyire tud az őr beépülni a helyi közösségbe, mennyire nyitott a kapcsolattartásra, a gazdákkal való kapcsolatépítésre, és nem csak a szabályok betartatására.
Kérjük, a fenti esettanulmány alapján válaszolja meg az alábbi kérdéseket!
Mondjon példákat az esetből mind az öt féle konfliktus okra!
Köszönjük, hogy megválaszolta a kérdéseket! A válaszok kiértékelésével kollégáink személyesen fogják keresni.