40 év

Az eseményt élő közvetítésben is lehetett követni a Természetfilm.hu jóvoltából, és a felvételeket megőriztük az utókornak a Kamerával a Madarakért Ustream csatornán.

A következőkben egy rövid összefoglalót szeretnénk közreadni a megemlékezésen elhangzottakról.

Bajor Zoltán, az MME jelenlegi elnöke megnyitja az ünnepi megemlékezések sorát (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

Az ülés elején Bajor Zoltán, az MME elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és köszönte meg a lehetőséget, hogy a tudományok „fellegvárában”, az Akadémián tarthatjuk ezt a számunkra jeles eseményt.

Láng István akadémikus, egyesületünk örökös tagja, akit levezető elnöknek kért fel az MME, sajnálatos módon betegség miatt távol maradt, szerepét Bajor Zoltán vette át. Láng István ugyan személyesen nem tudott megjelenni, azonban gondolatait – kérésére – Haraszthy László tolmácsolta a jelenlévőknek. A történet, melyet elbeszélt, arról szólt, miként ismerkedett meg egy svéd tudóssal és neki köszönhetően hazánk madarászaival, majd lett az ország egyik ismert amatőr ornitológusa, aki hobbi szinten kapcsolódott a profi madarászokhoz.

Báldi András, az MTA Ökológiai Osztályának főigazgatója elmondja köszöntőjét (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

Ezt követően Báldi András, az MTA Ökológiai Központ főigazgatója, mint a vendéglátó Akadémia Biológiai Osztálya nevében mondta el ünnepi beszédét. Örömmel tette mindezt, hiszen személyesen is kötődik a madarászvilághoz. 13 éves kora óta tagja egyesületnek, gyermek- és ifjúkora nyarait gyűrűzőtáborokban töltötte. Később szakmai és tudományos vonalon is megmaradt ez az érintettség, ezért nem csupán vendéglátóként, hanem vendégként is üdvözölte a 40 év alatt megerősödött, független, hazai és nemzetközi szinten is elismert egyesületet, és kívánt sok sikert a ránk és az egyesületre váró kihívások akadálymentes vételéhez.

Schmidt Egon, Kossuth-díjas madarász író köszöntője és beszámolója (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

A sorban ezek után Schmidt Egon Kossuth-díjas madarász író, az MME tiszteletbeli elnöke következett. Beszédében visszaemlékezett, hogy 40 évvel ezelőtt mennyire telve volt a társaság lelkesedéssel és ötletekkel, azonban jósok nem voltak. Az egyesület messzire jutott és szép eredményeket ért el. A kezdeti és későbbi nehézségek ellenére beindult az érdemi munka, ami meg is hozta gyümölcsét. Schmidt Egon két madárfajt emelt ki, a kerecsensólymot és a réti sast, melyeket megmentettünk a kipusztulástól a ragadozóvédelmi szakosztály kitartó és áldozatos munkájának köszönhetően. Szóba került a gólyakérdés is, mely program ma már zökkenőmentesen működik. Többször is megemlítésre került a néhai, szeretett Madártani Intézet, mely szervezetnek munkáját gyakorlatilag az egyesület vette át, sőt volumenét tekintve jócskán meg is haladta. Továbbá megemlékezésében elmondta, hogy az MME „túllépett a madarakon” és elkezdett más állatcsoportokkal is foglalkozni. Ezek közül kiemelte a kétéltűek és hüllők védelmében elért teljesítményt, a sikeres békamentéseket és a Haraszthy László és Péchy Tamás nevéhez fűződő rákosi vipera tenyésztelep elindítását. Zárszóként, megemlítette a gyerekeket miszerint egyedül az ő lelkük fogékony még arra, hogy egy kis madárvédelmet csöpögtessünk belé. Számtalan író- és olvasótalálkozót tartott írónk elmondta, hogy egy ilyen alkalommal őt a „madarak földi helytartójának” aposztrofálták. Igaz, hogy a madarak beszélni nem tudnak, de énekelni annál inkább, így a nevükben Schmidt Egon is megköszönte az elmúlt 40 év néha talán fáradtságos, mégis örömteli munkáját, melyet az egyesület a madarak védelme érdekében végzett.

Rakonczay Zoltán, a hazai természetvédelem megalapozója (Fotó: Zöld Kakas Líceum)	Rakonczay Zoltán, a hazai természetvédelem megalapozója (Fotó: Kincses László)

A köszöntő beszédek sorában Rakonczay Zoltán tiszteletbeli elnök, a hazai állami természetvédelem egyik megalapozója következett, kinek szervezetünk a megalakulását is köszönhette. Elmondta, hogy abban az időben egyesületet csak abban az esetben lehetett létrehozni, ha legalább 11 leendő tagot fel tudott mutatni és egy államtitkár vagy egy kormányzati ember vállalta érte a garanciát. A Költő utcában, több ornitológussal folytatott értekezések után 13–14 ember jelezte, hogy egyesületet kíván létrehozni, amit ő aláírásával jóvá is hagyott és a kérelmet eljuttatta a belügyminisztériumba. A minisztérium részéről Tölgyfa százados megbizonyosodott róla, hogy a leendő madarász egyesület jó szándékú. Majd a százados tanácsára és Rakonczay Zoltán kérésére a mezőgazdasági minisztérium jogásza, Sütő Laci bácsi átnézte és ahol szükséges volt, helyesbítette a hivatalos szöveget. Így alakult meg épp 40 éve, 1974. január 6.-án az egyesület a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang mozijában. Beszédének második részében a sok költözésről mesélt, amelynek során hozzákerült két kép. Az egyik Herman Ottót, a másik pedig Herman Ottó feleségét ábrázolja. Ezen alkotások valaha a Madártani Intézet tulajdonát képezték. Rakonczay Zoltán úgy gondolta, az MME-nél van a továbbiakban méltó helye, ezért ünnepélyesen átadta Bajor Zoltánnak megőrzésre.

Oriolus Kamarakórus (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

A köszöntő beszédeket az Oriolus Kamarakórus éneke zárta. Már a kórus neve is magáért beszél, jelentése sárgarigó, mely az egyik legszebb hangú hazai énekesmadár. Talán még annyit érdemes tudni az énekkarról, hogy az itt megjelent 5 fő csupán szemernyi része az egyébként 35 tagot számláló egyetemi karnak, tagjai közül többen is megfordultak az MME börzsönyi madarásztáboraiban.

Festetics Antal ünnepi visszaemlékezése (Fotó: Orbán Zoltán)

A zenés kitérő után Festetics Antal, az MME tiszteletbeli elnöke kapott szót. A Göttingeni egyetem professzora – aki szerint Herman Ottóról megemlékezni azért is fontos, mert „az általa egykor létrehozott Madártani Intézet szellemi és gyakorlati utódja a mi jelenkori Madártani Egyesületünk” – elbeszélte a természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus tanulságos és sokrétű élettörténetét, illetve a Madártani Intézet és az egyesület életének alakulását. Előadása végeztével megköszönte minden tagtársnak és támogatónak, hogy „képesek voltunk egy olyan önálló, független Madártani Egyesületet létrehozni, melynek immár 40 éves sikertörténetét ünnepelhetjük”, valamint kívánt mindannyiunknak élményekben gazdag madarászatot az elkövetkezendő évre.

Festetics Antall előadása megtekinthető itt >>

Barnabás Fuvolakvintett (Fotó: Orbán Zoltán)

A hosszúra nyúlt délelőtti etapot kávészünet követte, mely után a Barnabás Fuvolakvintett 4 tagja fuvolázta vissza az ünnepi hangulatot a terembe. A kvintett, itt megjelent természetkedvelő tagjai között van újságíró, építész, gyógytornász és egy szakmabeli biológus is. Előadásukban Eugene Bozza Nyári nap a hegyen című művéből hallhattunk 3 tételt.

Az ünnepi beszédeket követően Halmos Gergő, Haraszthy László, Csörgő Tibor és Szép Tibor előadásai hangzottak el, bemutatva az MME egy-egy tevékenységi területének eredményeit.

Halmos Gergő, az MME ügyvezetője (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

Halmos Gergő az egyesület ügyvezető igazgatója az MME mint társadalmi szervezet szerepéről, és társadalom számára nyújtott eredményeiről beszélt. „Az MME-t alapító 200 tag 40 évvel ezelőtt nem is képzelhette el, hogy a rendszerváltás előtt megalakult szervezet 40 éve alatt hova fejlődhet. Mára 10 ezer fős szervezetté alakultunk, a kezdetektől több mint 35 ezren léptek be egyesületünkbe és már a szimpatizánsaink száma meghaladta a 70 ezer főt. Az egyesület a társadalomnak természetvédelmi szakemberek sokaságát, ismereteket, közösséget, lelkesítést és a természetvédelembe való bekapcsolódás lehetőségét adta. A négy évtized alatt a körülmények kedvezőbbekké váltak egy társadalmi szervezet működéséhez, azonban a természetvédelmi kihívások folyamatosan növekedtek. Így a következő évtizedekre a célkitűzésünk csak az lehet, hogy a társadalom minél szélesebb körét vonjuk be a természetvédelembe.”

Halmos Gergő előadása megtekinthető itt >>

Fritz Hirt köszöntője (Fotó: Orbán Zoltán)

A nemzetközi BirdLife is üdvözölte az MME-t megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Marco Lambertini, a BirdLife főigazgatója videó üzenetben küldte el jókívánságait és köszöntőjét, majd a svájci BirdLife képviselője, Fritz Hirt személyesen is megköszönte az eddigi közös munkát és további sikereket kívánt.

Haraszthy László természetvédelmi eredmények bemutatása (Fotó: Orbán Zoltán)

Haraszthy László az MME alapító és elnökségi tagja, természetvédelmi szakértője bemutatta a szervezet 40 év alatt elért természetvédelmi eredményeit. „Egyesületünk megalakulásakor még nem volt védett természeti terület hálózat Magyarországon, elterjedt volt a mérgezés, fészkek kilövése, zugpreparátorok munkája, így az ezek elleni harc és a védelem megalapozása voltak azok a feladatok, amelyek meghatározták a természetvédelmi munkánk beindítását. Az évtizedek során kiemelkedő eredményeket értünk el a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló  tevékenységünkkel, mint pl. a kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse és túzok védelmi programjaikkal, amelyek kibővítésére az Európai Uniós csatlakozás újabb lehetőséget adott. Az MME madárvédelmi szervezetből az idők során szélesebb hatókörű természetvédelmi szervezetté vált, melyet a terület- és élőhelyvédelmi programjaink is fémjeleznek.  Részt vehettünk a Natura 2000 területek kijelölésének megalapozásában.  Megerősödött a más állatfajokkal foglalkozó tevékenységünk is, mint pl. a kétéltű- és hüllő, vagy a denevér védelem is, melyek egyik kiemelkedő eredménye a rákos vipera megmentése a kipusztulástól. Büszkék vagyunk rá, hogy önkéntes, önzetlen és szakmailag megalapozott munkával pótolhatatlan természeti területek és értékek megőrzésében tudtunk közreműködni. Ez a célunk a jövőben is!”

Haraszthy László előadása megtekinthető itt >>

Csörgő Tibor előadása a vonuláskutatásról (Fotó: Orbán Zoltán)

Csörgő Tibor az MME alapító tagja és vonuláskutatási szakértője, az ELTE tudományos munkatársa a Herman Ottó és társai által elindított vonuláskutatási tevékenység több mint egy évszázados eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy „Herman Ottó és társai a világon harmadikként elindították a madárgyűrűzést és vonuláskutatást Magyarországon megalapozták a madártan hazai fejlődését. Az MME 40 évvel ezelőtti megalakulása újabb lendületet adott ennek a tevékenységnek, amelynek köszönhetően a madárgyűrűzés hazai centenáriumára össze tudtuk foglalni a számtalan vonuláskutatási eredményt a Magyar madárvonulási atlaszban. A madárgyűrűzés a vonuláskutatási eredményeken kívül a madártan számtalan más tudományos eredményéhez is adatokat szolgáltatott. Az elmúlt évtizedekben egyre újabb és újabb technikákat tudunk használni így ma már a rádiós nyomkövetés, a műholdas és GSM rendszerű jeladók Herman Ottó álmaiban sem szereplő eredményeket adnak a tudomány és a természetvédelem számára.”

Csörgő Tibor előadása megtekinthető itt >>

Szép Tibor a madármonitoring fontosságáról beszél (Fotó: Orbán Zoltán)

Szép Tibor egyetemi tanár, az MME elnökség tagja, madármonitoring vizsgálatok szakértője, a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézetének igazgatója bemutatta az MME madárállományok nyomonkövetésében végzett munkáját. „A madarakkal kapcsolatos adatgyűjtő munka az egyesület életében kiemelkedő szerepet tölt be a kezdetektől fogva. Az évtizedek során egyre fejlettebb módszereket használtunk és a 90-es évek elejére beindítottuk fő madár monitorozási programjainkat és a létrehoztunk a munka koordinálására hivatott Madár Monitoring Központot. Az 1990-es évek végén nemzetközi mintaként indított Mindennapi Madarak Monitoringja (MMM) program és más monitorozó programjaink mára a térségben egyedülálló biodiverzitás monitorozó adatbázisokat alkotnak, amelyek hozzájárulnak nemcsak a védett madárfajok, hanem a madarak révén a biológiai sokféleség állapotának követéséhez. Az eredményekből az tűnik ki, hogy az elmúlt évtizedekben sikerült számos ritka, fokozottan védett madárfaj állományát növelni megmentve ezeket a kipusztulástól. Ugyanakkor a gyakori madarak országos monitorozásának (MMM) eredményei azt jelzik, hogy a hazai madárfajok között a hosszútávon vonuló és a mezőgazdasági élőhelyeket használó madarak állománya jelentős csökkenést mutat. Az eredmények a mezőgazdasági jellegű területek élőhelyeinek kedvezőtlen átalakulását és a klímaváltozás kiemelt hatásait jelzik az utóbbi évtizedben, amely komoly figyelmet érdemel a következő évek során nemcsak a fajokban gazdag hazai madárfauna, hanem hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Az országosan, a nemzetközi módszertani ajánlásoknak megfelelően zajló, rendszeres monitorozó munka elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjük a valódi problémákat, megfelelő információkkal szolgálhassunk azok megoldásához és ellenőrizhessünk a kidolgozott intézkedések hatékonyságát. Ez az adatgyűjtés pedig elképzelhetetlen egyesületünk nagyszámú, önzetlen és fáradhatatlan önkénteseinek jól szervezett munkája nélkül, amely példaként szolgál mind a hazai és mind nemzetközi biodiverzitás monitorozó tevékenységek számára.”

Szép Tibor előadása megnézhető itt >>

Az ünnepi ülésen készült felvételek a Kamerával a Madarakért Ustream csatornán tekinthetők meg.

A nap végeztével minden egyes vendéget egy 2014-es falinaptárral ajándékoztunk meg. A naptár magában foglalja az ünnepi év alkalmából megrendezésre kerülő „Madarak a városban” eseménysorozat állomásai mellett a hagyományos madarász programokat és főbb rendezvényeket is. Majd búcsúzóul az Akadémia épülete előtt készült egy csoportkép is.

Skrionya Barbara

A hagyományos madárbarát eseményeinken kívül rendhagyó programokkal is várjuk az érdeklődőket. A „Madarak a városban” névvel fémjelzett jótékonysági események között alkalom nyílik koncerteken, madárfestmény-kiállításokon, mesedélutánokon, interaktív játékon való részvételre, illetve ismeretterjesztő előadások meghallgatására.
 

Az ünnepi évadot egy január 6-ai konferenciával indítottuk, melynek helyszínéül a Magyar Tudományos Akadémia szolgált. A neves előadók bemutatták az egyesület elmúlt 40 évének természetvédelmi ideáit, korszakalkotó ötleteit és Herman Ottó ránk hagyott öröksége kapcsán végzett munkát, valamint az egyesület természetvédelmi, tudományos és környezeti nevelési eredményeit, a madárvonulás-kutatás és monitoring tevékenységek eddigi mérföldkövei. A jubileumi ülés további különlegessége volt, hogy azt az interneten keresztül élőben közvetítettük, illetve a felvételek bármikor vissza is nézhetők a Kamerával a Madarakért Ustream csatornán.
A több témát is feldolgozó akadémiai ülésen elhangzottakból kivonat készül, mely országjáró körútra indul az MME helyi csoportjainak szervezésében, a helyi érdekességek megemlítésével és a helyi akciók bemutatásával. A legtöbb helyszínen az érdeklődőket nem csupán előadás, hanem interaktív és ismeretszerző játékok, egyéb szórakoztató programok is várják majd.

A road show helyszínei időrendi sorrendben a következők:
 

Kulturális vonalon is számos elragadó madaras esemény várható. Budapesten „Madarak a városban” címmel 2014. január 8-án, 18 órától nyílik az idei év első madárfestmény kiállítása a Hadik Kávéházban, ahol olyan neves művészek képeit tekinthetik meg, mint Kókay Szabolcs, Kovács György, Péchy Tamás. A kiállítás egészen március elejéig megtekinthető.

Az évad második felében is tervezünk egy kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve, ahol az előbb felsorolt festők már meglévő képeit és újabb festményeit mutatjuk be, melyekhez Zsoldos Márton külföldről hazaérkező képei is társulnak. Illetve itt kapnak helyet az év során díjazott rajzpályázatok győzteseinek alkotásai is. A Természettudományi Múzeumban a kiállítás 2014. szeptember 24-én indul majd és november 2-ig tart.

Kiállítások:
2014. január 8 - március 2, Hadik Kávéház, Budapest
2014. szeptember 24 - november 2, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest

Az elragadó képek mellett a hangok is nagyon fontosak, hiszen a madarak a zenei élet meghatározó, sőt, mindennapjaink értékes szereplői. Mindenképp érdemes rájuk odafigyelni. Pont ezért indítjuk útjára Budapesten a „Madárhang a városban” jótékonysági koncertsorozatunkat, hogy felhívjuk a közelünkben élő tollas barátainkra a figyelmet. A több neves előadót – Kaláka, Makám, Four Bones Harsonakvartett, Barnabás Fuvolakvintett, Városminor Kamarakórus és az MME börzsönyi táboraiban is megfordult Oriolus Kamarakórus – felvonultató programsorozat szervezésében nagy segítségünkre lesz a Holdudvar és társintézményei, melyek a helyszín és a technika biztosításán túl egy stratégiai együttműködés keretein belül boradomány-gyűjtésre is készülnek az előttünk álló évben. A jótékonysági koncertekhez csatlakozott még a Kobuci Kert, felajánlva színpadát és technikáját egy zenés estéhez.

A zenei programok időrendi sorrendben:
2014. március 30. 11 óra, Budapest – Kaláka koncert
2014. április 12., Budapest – Oriolus Kamarakórus koncert
2014. május 15., Budapest – Four Bones Harsonakvartett koncert
2014. június 20., Budapest – Barnabás Fuvolakvintett koncert
2014. július 10., Kobuci Kert, Budapest – Makám koncert
2014. november 22., Budapest – Városminor Kamarakórus

A gyerekekre is gondoltunk, kisebbekre és nagyobbakra egyaránt. Lovranits Júlia, akinek nemrégiben jelent meg meseregénye a Könyvmolyképző Kiadónál, A varjasboszorka címmel, mesél majd a kicsiknek nyáron, feltehetőleg a Margitszigeten. A délutáni mese Hogyan tanultak meg énekelni a baglyok? több természeti nép meséjéből szőtt tanulságos história kézjelekkel és síppal kísérve.

Ősszel pedig az idősebbek is okulhatnak Gólya Szilján történetéből, amikor is egy ember gólyává lesz.

Ezen alkalmakra készülünk még madaras, totyogós játszóházzal, valamint madárismereti játékokkal.

Mesedélutánok:
2014. július 12., Budapest – Mesedélután kicsiknek: Lovranits Júlia – Hogyan tanultak meg énekelni a baglyok?
2014. október 11., Budapest – Mesedélután nagyoknak: Lovranits Júlia – Gólya Szilján

Tavasszal továbbá rendezünk egy szabadtéri, kirándulós interaktív játékot, ahol a gyerekek vagy akár a felnőttek is egy meseszerű történetbe kerülve a szereplők segítségével oldhatják meg a rejtélyt és ismerkedhetnek meg madarász szakvezetés mellett a madárvilág „csodáival”.

Játék:
2014. május 3., Budapest – Interaktív nyomozós játék

A sok meseszerű program mellett a Zöld Napoknak is helye van az éves eseménynaptárban. A Magyar Természettudományi Múzeum jóvoltából az MME is az aktuális témához igazodó kiállítója lesz a Zöld Heteknek.

Zöld Napok időrendben:
2014. március 19–23., Magyar Természettudományi Múzeum – Víz Hete
2014. április 23–27., Magyar Természettudományi Múzeum – Föld Hete
2014. május 7–11., Magyar Természettudományi Múzeum – Madarak és Fák Hete
2014. október 1–5., Magyar Természettudományi Múzeum – Állatok Hete

Magától értetődő, hogy a rendhagyó eseményeken túl a szokásos, nagyszabású madarászesemények és táborok is megrendezésre kerülnek.

Madarászprogramok:
2014. február –június 1. – Tavaszi madárles (www.mme.hu > Csatlakozzon > Közösségi
programok > Tavaszi madárles)
2014. március 1–április 30. Tata, Remeteségi út; Tarján, Szúnyog-tó;
Tardos, Malon-völgy – Békamentés
2014. április 15–június 15. – CES, állandó ráfordítású madárgyűrűzés országszerte
2014. április 25–26. Hevesi sík, Tarnaszentmiklós – Szent György napi szürkemarha kihajtás
2014. május 3. Budapest – Fülemülék Éjszakája
2014. május 10. Jókai Kert, Budapest – Madarak és Fák Napja
2014. május 17. Tokaj – Partifecske hajózás
2014. június 21–22. Nagyhalász – III. Nagyhalászi Gólyafesztivál
2014. június 21–22. Tápió-vidék – Gólya Road Show
2014. július 26. Kókai gyurgyalagtelep – Gyurgyalag gyűrűzés
2014. augusztus 14–15. Balaton – Hattyú Road Show
2014. szeptember 6. – Rákosi Vipera Napja
2014. szeptember 13. Jókai Kert, Budapest – MME Családi Nap
2014. szeptember 20. Kardoskút – Fehértó Napja
2014. október 4–5. – Európai Madármegfigyelő Napok
2014. október 16. Hortobágy – Daruvonulás
2014. november 14–16. Szatymaz – III. Fehértavi Darvadozás
2014. november 28–29. Tatai Öreg tó – Tatai Vadlúd Sokadalom

Táborok időrendi sorrendben:
2014. június 29–július 4. Katalinpuszta – II. Katalinpusztai Madarász Tábor
2014. július 14–26. Börzsöny-hegység, Királyrét, Bajdázó-rét – XXI. Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor
2014. augusztus 1–október 15. Naszály, Ferencmajori-halastavak – XXIV. Hopp Ferenc Madarász Tábor
2014. augusztus 2–14. Börzsöny hegység, Királyrét, Bajdázó-rét – XXXIV. Börzsönyi Természetvédelmi Tábor
2014. augusztus 15–október 27. Szalonna, Köszvényes-kút – Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor
2014. augusztus 16–24. Boldogkőújfalu – Zempléni Madarásztábor

Az időjárás és a madárállomány alakulására való tekintettel a programok, helyszínek és időpontok változtatásának jogát fenntartjuk. A változásokról és további újdonságokról tájékoztatást adunk weboldalunkon.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!