Parlagi galambok
A ma is vadon élő szirti galamb domesztikált változata a parlagi galamb, amelynek kivadult egyedei ma már milliószámra élnek világszerte a településeken.
Még kisebb falvakban is fészkelnek parlagi galambok, templomok, kastélyok, elhagyatott épületek, gazdasági épületek padlásán. Magevő, de nagyon változatos a táplálkozása, előszeretettel legel füvet, és a kommunális hulladék az egyik fontos tápláléka. Sok helyen etetik. Nagyon szapora madár, évente 6-8 alkalommal is nevelhet alkalmanként 1-2 fiókát. A túlszaporodott parlagi galambok problémája műemlékvédelmi, köztisztasági, humán- és állategészségügyi kérdés. Becslések szeint csak Budapesten egymillió parlagi galamb élhet. Ez a hatalmas madártömeg komoly problémát jelentő ürülékmennyiséggel szennyezi az épületeket, köztereket. Maró hatású ürülékük hosszabb távon az épületszerkezeteket is károsíthatja.
A probléma megoldásához komplex kezelési tervek szükségesek. Először is fel kell mérni az állomány nagyságát és az érintett területeket. Szükséges a lakosság tájékoztatása, partnerként való kezelése és bevonása a galambmentesítésbe. Meg kell értetni az emberekkel, hogy saját egészségvédelmük miatt sehol, semmilyen körülmények között nem szabad etetni a galambokat, és a kommunális hulladékkal is sokkal gondosabban kell bánni, a kukákat, konténereket mindig gondosan vissza kell zárni. Amint elkezdődik a táplálék utánpótlás radikális csökkentése, el lehet kezdeni a fészkelő- és pihenőhelyül szolgáló párkányok, falfülkék lezárását, és a még szélesebb körben alkalmazható beülésgátló drót tüskesorok kihelyezését. Az elszigetelő, beülést gátló eszközök alkalmazásakor ügyelni kell a résmentes és tartós kivitelezésre, a megfelelő hosszúságú tüskék alkalmazására. Egyedül ilyen komplex kezelési tervvel, a bevezetést követő folyamatos odafigyeléssel és szinten tartással van esély arra, hogy a parlagi galambok állományát elviselhető szinten lehessen tartani.