Biodiverse City LIFE projekt
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024. projektpartnerként vesz részt Budapest egyes gyepterületeinek természetvédelmi célú helyreállításában. A projekt teljese neve: Gyepterületek helyreállítása Budapesten hagyományos földhasználati módszerek felélesztésével, a felszíni vizek visszatartásával és közösségi tevékenységekkel a városi biodiverzitás és éghajlat javítása érdekében. A projekt rövid hivatkozása: Biodiverse City LIFE

Mocsárosdűlő Fotó: Főkert Zrt.
Projektleírás
A Biodiverse City LIFE területalapú természetvédelmi projekt, amely a pannon biogreográfiai régión belül értékes gyepes élőhelyekre és erdőkre koncentrál (pannon szikes sztyeppek és mocsarak, szubpannon sztyeppek, pannon molyhos tölgyes erdők, éger- és kőrisligetek).
A degradált gyepek, vizes élőhelyek és kisebb mértékben erdők helyreállítása révén a projekt 271 hektár élőhely természetvédelmi állapotát javítja, ezáltal várhatóan 20 indikátorfaj, közöttük 8 közösségi (európai) jelentőségű faj populációja növekszik, továbbá az ökoszisztéma szolgáltatások javulnak és a klímaváltozás negatív hatásai enyhülnek.
A munkák három fő helyszínen zajlanak. (Mocsáros, Tétényi-fennsík és Kőérberek-Őrmező). A projekt helyi védelem alatt álló természetes és természetközeli élőhelyeinek egy része beletartozik az Európai Unió Natura2000 hálózatába.
A projekt integrált szemlélettel foglalkozik a természetvédelemmel. Városi környezetben a természetvédelmi erőfeszítésekbe indokolt bevonni a helyben lakókat, annak érdekében, hogy az eredmények hosszútávú fenntarthatósága biztosítható legyen. Ezért a projekt a Budapest természeti környezetét sújtó káros emberi hatások okait és következményeit veszi célba, ily módon ösztönözve a fenntartható városi tájhasználati gyakorlatokat, valamint a természet és a városi életmód békés együttélését. A cél a városi biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások értékének megismertetése, oly módon, hogy a fő projekt helyszínek és a Vadvirágos Budapest program városi zöldfelületei egyúttal a bemutatást, szemléletformálást és a közösségi részvételt is szolgálják. A projekt eredményeképpen a helyi védett területek kiterjedése jelentősen nő, a városi biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások javulnak, ezáltal az elvégzett munkák jelentősen hozzájárulnak az Európai Biodiverzitás Stratégia, 2030 megvalósulásához.
A terepi munkák az alábbi fővárosi helyi védett területekre összpontosulnak:
Mocsáros természetvédelmi terület
A 75 hektáros projektterületet főként kertvárosi jellegű területek határolják, délről a vasútvonal zárja le. Ez a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű és legértékesebb vizes élőhelyévé válhat, ám jelenleg nagyon különböző állapotú élőhelyfoltok alkotják. A terület északi oldalán 24,3 hektár 1994 óta helyi védett természetvédelmi terület, de jelentős mértékben szenved jelenlegi területhasználat és az illegális emberi tevékenységek miatt. Előbb lecsapolták és mezőgazdasági területté alakították, majd az 1980-as években lakótelep építésre jelölték ki. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, ám a rendezetlen állapotok egészen 2021-ig tartottak, mikor a Fővárosi Önkormányzat a Mocsáros zöldfelületének legnagyobb részét átsorolta beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriákba. A LIFE-pályázat elnyerése után nagyon hamar, 2024. április 1-től a Mocsáros természetvédelmi terület mérete 75 hektárra nőtt. Megteremtődtek azok a feltételek, amelyek a romok felszámolásához, a kedvezőbb vízháztartást biztosító vízkormányzáshoz, a természetkímélő legeltetés kialakításához, a faültetvények őshonos erdőkké alakításához szükségesek.

Tétényi-fennsík természetvédelmi terület
A terület összterülete 130 hektár, ebből 103 hektár rendelkezik NATURA 2000 státusszal. A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület a főváros budai oldalán a legnagyobb helyi védettség alatt álló terület. Az évszázadokon át tartó erdőirtás után a talaj lepusztult, ugyanakkor a száraz gyepeken rendkívül értékes lágyszárú növények jelentek meg, egymás közelében fordulnak elő síkvidéki és hegyvidéki fajok is. Sokáig katonai gyakorlótérnek használták, ami károsította a természetet, ugyanakkor megakadályozta a beépítést és távol tartotta a látogatókat. A területen elhagyott katonai épületek maradtak fenn, menedéket nyújtva hajléktalanoknak. A terület fő problémáit az inváziós fajok (bálványfa, ezüstfa, akác) behatolása okozza, amelyek tömegesen fordulnak elő a korábbi katonai kiképzési területeken, továbbá a hulladéklerakás, póráz nélküli kutyasétáltatás és a kijelölt utakat elhagyó lovaglás is károkat okoz. A környező területek beépítése növeli a környéken lakók számát és az ebből adódó rekreációs nyomást.

Kőérberki szikes rét és természetvédelmi terület
és az újonnan létrehozandó Őrmezei rétek természetvédelmi terület
Jelenleg a helyi védett terület nagysága 41,8 hektár. Dél-Budán ez az egyik legnagyobb megmaradt vizes élőhelye. A csatornák mentén nádasok, láprétek, ideiglenes víztestek találhatók. A projektterületen a gyógyvíz kitermelés megkönnyítése érdekében vízelvezető árkokat alakítottak ki, ami a vizes élőhelyeket fokozatosan kiszárította. Az utóbbi években a Fővárosi Önkormányzat átgondolt tervek alapján megkezdte a vizes élőhelyek helyreállítását.


Budapesti önkénteseket keresünk élőhelykezelési és biotikai adatgyűjtő munkához!
A Projekt fő tevékenységei:
A három eltérő arculatú, helyi védett, de több esetben az Élőhely Irányelv által kiemelt jelentőségű élőhelyeket tartalmazó, vagyis európai szinten is értékes gyepterület rehabilitációja természetkímélő gazdálkodási módszerek segítségével fog megvalósulni. A jellemző élőhelyrehabilitációs tevékenységek a következők lesznek: a természetközeli gyepekről idegenhonos inváziós fajok eltávolítása, cserjékkel tarkított őshonos erdőfoltokból és tisztásokból álló mozaikos élőhelyek kialakítása. A két vizes élőhelyen (Mocsáros és Kőérberek-Őrmező) vízvisszatartási programmal az időszakos vízborítás növelése. A gyepek természetvédelmi szempontoknak megfelelő hosszú távú fenntartása a Mocsárosban és a Tétényi-fennsíkon extenzív legeltetéssel, a Kőérberki-Őrmezei réteken kaszálással valósul meg. A projekt célja, hogy a természetkímélő és fenntartható földhasználati módszereket megismertesse és elfogadtassa a lakossággal. A projekt integrált megközelítést alkalmaz a természetvédelemben. A három terület élőhely-rehabilitációjával párhuzamosan zajlik a helyi közösségek, iskolások, szakemberek, továbbá a döntéshozók szemléletformálása, társadalmi érzékenyítése és a védett területek megőrzésére való ösztönzése. Az urbánus környezetben a természetvédelmi erőfeszítések mellett be kell vonni a helyi lakosokat annak érdekében, hogy biztosítsuk a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. A projekt jelentős mértékben növeli az urbánus biodiverzitást és javítja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, ezáltal a lakosság rekreációs lehetőségei is javulnak. A projekt során bemutatókkal és műhelymunkával az érdeklődő hazai és nemzetközi szakmai csoportok számára is lehetőséget kínálunk a projekt élőhelyrehabilitációs, gyepkezelési és lakossági szemléletformálási eredményeinek átvételére.
A Projekt 6 konzorciumi partner szakmai munkájával valósul meg:
- Budapest Főváros Önkormányzata, mint konzorciumvezető koordinálja a rehabilitációs munkákat és összefogja a kommunikációt és biztosítja a projekt eredményeinek bemutatását.
- A Budapest Közművek NZrt. (elsősorban a FŐKERT Kertészeti Divízió) felelős az élőhely-rehabilitáció kivitelezéséért, az élőhelyek állapotának nyomon követeséért, továbbá ellátja a projektmenedzsment feladatokat.
- A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálja a monitoring tevékenységet, részt vállal a kommunikációs feladatok ellátásában valamint Budapest biodiverzitás stratégiájának és gyepstratégiájának elkészítésében.
- A Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőrehabilitáció megvalósítója, ennek során a faültetvények helyére változatos összetételű őshonos fajok kerülnek.
- Budapest III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. koordinálja a lakossági fórumokat, vezeti a mediátori bevonással történő szociális facilitációt, a jogi rendezési folyamatot, koordinál egyes, a vízellátást és vízvisszatartást javító infrastrukturális beruházásokat.
- A Fővárosi Csatornázási Művek felelős a Mocsáros természetvédelmi területen és a Kőérberki-Őrmezei szikes rét természetvédelmi területen a vízvisszatartást biztosító vizes-infrastruktúra létrehozásáért.
Pénzügyi támogatást nyújtó partner: XI. kerület, Újbuda Önkormányzata.
A projekt megvalósításában jelentős szerepet vállal további két civil szervezet, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.
A projekt kezdete: 2024. szeptember 1.
A projekt vége: 2031. augusztus 31.
A projekt időtartama: 84 hónap
Az elnyert támogatási összeg, a konzorcium egészére számítva: 2 165 026,23 euró
