A túzok

A túzok (Otis tarda) az egykori eurázsiai füves puszták, ma már egyre inkább a nyílt mezőgazdasági területek karizmatikus, ám egyre ritkuló madárfaja, Európa legnagyobb testű röpképes madara. Jelentős ivari kétalakúság jellemzi a fajt: a kakasok testtömege elérheti a 14-16 kg-ot és tollazatuk, különösen a kora tavaszi dürgési időszakban igen látványos, a tyúkok jóval kisebb, mintegy 4-6 kg tömegűek, tollazatuk szerényebb, rejtő színezetű.

„Pulykakakasnál is nagyobb és erősebb madár. Feje, nyaka világosszürke, hasafele fehér; dolmánya eleven agyagsárga és rovott barna és fekete sávolyokkal; a nagy szárnyfedők fehérek, néha tenyérnyi szélesek és szépen hajlók; farka kurta; de széles tollakból való; lába magas, vaskos, csak három ujjú és húsos, de erős talpú, igazi futóláb. Csőre erős, gerinczén elég íves; a kakas bajuszos, a bajusz kemény, de finoman foszlott tollból való. A túzok szeme eleven, komoly tekintetű, nagy bizalmatlanságra valló.”
Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, 1901

Poligám faj. A tél végi-kora tavaszi, sokszor fizikai sérülésekkel is járó vetélkedést követően a domináns, győztes kakasok április elejétől a nyílt, zavartalan dürgőhelyeken várják a tyúkokat, ahol megtörténik a párzás. A tyúkok egyedül választják ki a fészkek helyét, jellemzően mezőgazdasági kultúrában, gyepterületen vagy ezek határán az adott év csapadékviszonyainak megfelelően magasabb, ill. mélyebb térszíneken. A fészekalj átlagosan két tojásból áll. A szakirodalmi adatok alapján a fiókák 28 nap kotlás után kelnek ki, és bár mintegy 6 hét múlva röpképessé válnak, még hetekig a fészek közelében táplálkoznak, és akár a következő költési időszakig is a tojók gondozását igényelhetik. Az első életév kritikus időszak a túzokcsibék életében; spanyolországi és hazai kutatások alapján a fiókák csupán 30 %-a éri el az egyéves kort. Az egy évesnél idősebb fiókák túlélési valószínűsége 90 % körüli. A tyúkok 2-4, a kakasok 5-6 éves korban válnak ivaréretté. A reproduckiós ráta rendkívül alacsony: a tojók 8-10 évente átlagosan mindössze egy csibét nevelnek sikeresen, röpképessége eléréséig.

A keleti sztyeppek túzokpopulációi vonulók, a közép- és dél-európai állományok állandók, illetve részlegesen vonulók. A faj kárpát-medencei állománya állandó, csupán nagyon kemény teleken, jelentős hóborítás esetén mozdul déli irányba.
A túzokról további információkat a Magyarország Madarai oldalon olvashat.
(forrás: tuzok.hu)

A LIFE projekt célkitűzései

A projekt átfogó célja az európai túzok és reznek állományaira ható legfontosabb veszélyeztető tényezők kiküszöbölése:

• a két, mezőgazdasági területeken előforduló faj élőhelyeinek fejlesztése, a gazdálkodók érdekeltté tétele a túzok és a reznek megőrzésében, a természetvédelmi területek hálózatának erősítése.
• a két fajt közvetlenül veszélyeztető légvezetéknek ütközés kiküszöbölése veszélyes szakaszok földkábelre váltásával, légkábelek elterelő berendezésekkel ellátásával.
• a mezőgazdasági földhasználat által okozott mortalitás csökkentése a költési időszakban, a támogatási rendszer és a földhasználati szabályok finomhangolásán keresztül.

A fő tevékenységek mellett a két faj jeladózása is zajlani fog, annak érdekében, hogy a túzokok és reznekek élőhely használatáról, az állományokra ható tényezőkről és a beavatkozások hatásáról átfogóbb képet kaphassunk. A projekt folyamatosan kommunikálja a célfajok érdekében végzett tevékenységét.

A projekt hivatalos honlapja a https://life-eurobustard.eu

Veszélyeztető tényezők és azok kezelése, projekttevékenységek

A projekt során az MME szervezi a túzokok jeladózását, részt vesz szakpolitikai javaslatok elemzésében és kidolgozásában, élőhelyfejlesztésben, valamint a projekt szakmai kommunikációjához is hozzájárul.

A hazai túzokvédelmi tevékenységeket összefoglaló oldalunk a tuzok.hu