A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. Ekkoriban számos, ritkasága miatt a természetvédelem fókuszában lévő madárfaj állományáról jó ismeretekkel rendelkeztünk, de nem voltak adataink arról, hogy a természeti rendszerek szempontjából alapvető szereppel bíró gyakori, "mindennapi" madaraink állománya hogyan változik. Az MMM-program keretében 1999 óta nyomon tudjuk követni a fészkelési időszakban a leggyakoribb mintegy 100 madárfaj, a telelési időszakban mintegy 50 madárfaj állományváltozásait, trendjeit.

A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretett volna indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján. A módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozta az Európában modellnek tekintett monitoringot! A program szerencsés időpontban indult ahhoz, hogy jó képet kapjunk az EU-csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásairól is, a madarak segítségével ugyanis számszerűsíteni tudjuk a mezőgazdasági és erdei élőhelyek természetvédelmi szempontú változásait, s kellő időben fel tudjuk hívni a figyelmet a nemkívánatos jelenségekre. Az eredményeket ma már felhasználja a KSH és az EUROSTAT is a környezeti állapot mérésére, valamint több tudományos cikk született azok felhasználásával. Az MMM adatai nyújtottak segítséget a gyakori hazai fészkelő madárfajok országos állománynagyság-becsléséhez, például a Magyarország madáratlasza, vagy az EU-s országjelentések elkészítésekor.

Az állománymonitorozási tevékenységek lényege, hogy hosszú ideig, azonos módszerrel, összehasonlítható módon történjen adatgyűjtés. Az MMM során egy-egy 2,5×2,5 km-es, úgynevezett UTM-négyzet 15 előre meghatározott pontján, 5-5 percig kell a madarakat számolni, két tavaszi (április 15. – május 10., május 11. – június 10.) és egy téli időszakban (január 1–31.). A felmérési négyzeteket a programhoz csatlakozók által kijelölt „mozgáskörzeten” belül sorsolással választjuk ki, de lehetőség van korábban felmért, gazdátlan négyzetek átvételére is. A részvételhez a gyakori madarak ismerete szükséges.
Részletes programismertető >>

Az adatok feldolgozásával nyomon követhető nem csak a mintegy 100 leggyakoribb fészkelő és 50 telelő madárfaj állományváltozása, de a mezőgazdasági vagy erdei élőhelyek fajainak összesített állományváltozási indexe, valamint az eltérő vonulási stratégiát követő madarak indexe is kiszámolható. A módszer alkalmas például a különféle mezőgazdasági támogatások hatékonyságának (madarakra gyakorolt hatásának) összevetésére is.

Hol olvashatok az eredményekről?

Az MME Tudástárban és az MMM adatbázisban is megtalálhatók az egyes fajok grafikonjai.

Európai trendek a PECBMS honlapján >>

Az MMM módszertanáról és eredményeiről részletes információkkal szolgál a következő cikk:
Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. 2012. Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63.

Ajándékok a felmérőknek

Minden évben 50-60 értékes ajándék!
Az elmúlt közel három évtizedhez hasonlóan a jövőben is ajándékokat sorsolunk ki az MMM felméréseket elvégző tagtársaink között (értékes távcső, határozókönyvek, terepi eszközök és ruházat stb.). A jövőben is minden négyzet illetve felmérőjének neve annyiszor kerül a sorsolási "kalapba" ahány évben az adott négyzetet felmérték. Ezzel is szeretnénk elismerni azon Tagtársaink munkáját, akik az MMM program feladatait több éven keresztül vállalják.

Jelentkezés

MME Monitoring Központ
E-mail: monitoring@mme.hu

Prof. Dr. Szép Tibor - Madarak monitorozása - a madarakért, a biológiai sokféleség
megőrzéséért előadása a Nyíregyházi Egyetemen